Zöldinfó

Jó hírt kaptak, akik idén telepítenének napelemes rendszert

Magyar vállalkozás fejlesztheti a jövő villamosenergia-rendszerét.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-29

Szerző:

Hell

Egy magyar pályázati konzorcium fogja fejleszteni a jövő villamosenergia-rendszerét, illetve az azt működtető aggregátori szoftveres és hardveres hátteret. Az energiaközösségeken és aggregátorokon alapuló villamosenergia-rendszer legfőbb erőssége az, hogy általuk hatékonnyá válnak a megújuló energiaforrások és megtörténik a kisfogyasztók rendszerbe integrálása. A mostani fejlesztési projekt megvalósulása azt eredményezi, hogy a villamosenergia-rendszer újra tudja fogadni például a háztartási méretű napelemeket (HMKE) is, valamint egyre nagyobb arányban lehet elektromos autókat is zöldenergia-forrásból tölteni. Összességében a projekt fejlesztési eredménye nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország elérje a 2030-ra kitűzött célt, miszerint az áramtermelés 90%-a szén-dioxid-mentes legyen.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

A hazai villamosenergia-rendszer jelenleg is fejlesztés alatt van azért, hogy minél több napelemes kapacitás csatlakoztatása váljon lehetővé mind a vállalatok (50 kW vagy nagyobb), mind a lakosság részéről (HMKE). A sokszor sok helyen említett decentralizált villamosenergia-rendszer létrehozása kiemelt cél az európai országokban, köztük hazánkban is. Ez azt jelenti, hogy a kevés nagy/központi erőművön alapuló, ezáltal centralizált módon történő működés helyett az ország számos pontján kvázi önálló hálózatok jönnek létre – elsősorban megújuló energiaforrásokat használva –, amelyek egymással hatékonyan együttműködve szolgálják az ellátásbiztonságot. Ezeket a kisebb helyi hálózatokat az ott helyben működő áramfogyasztók és -termelők alkotják (azaz ők az energiaközösségek), őket pedig az aggregátorok kötik össze: az aggregátorok elősegítik azt, hogy kiegyenlített legyen a helyi hálózat (akkor is legyen energia, amikor nem termel a napelem), illetve a megtermelt többletenergia kereskedelmét is ellátják.

High-tech háttér az energetikában

Az aggregátorok jövőbeni sokrétű feladatkörének ellátása csak magasszintű informatikai háttérrel és totális digitalizációval valósítható meg, ezt célozza a mostani projekt konzorcium is. A pályázat célja egy központosított aggregátor szoftvert és hardvert is magában foglaló megoldás kidolgozása, lefejlesztése és implementálása, majd több termelő és fogyasztó egység aggregálása. Kulcsfontosságú a rendszer működésében az ún. menetrend, amely az időjárás-függő napelemek várható termelését ütemezi.

A fejlesztési koncepció szerint a napelemes termelés előrejelzés, időjárás-előrejelzés, várható elektromos autó töltő kihasználtság és múltbeli energiafogyasztási adatok alapján kidolgozott menetrendet a flexibilis fogyasztók és az energiatároló vezérlésével tudja tartani a rendszer. A létrehozandó aggregátor naperőművet, vezérelhető elektromos autó töltő parkot, vezérelhető hőtárolós vízmelegítőket és egy akkumulátoros energiatárolót fog össze.

Mindez az adott energiaközösségnek azért jó, mert az aggregálás eredményeképpen közvetlenül megújuló energiát használhatnak az elektromos autó töltők, a naperőművi menetrendadás pontossága nő, így csökken a kiegyenlítő energia igény (csökkenő áramköltségek), illetve a közös energia eladás és beszerzés révén versenyképesebb árakat érhet el az aggregátor, ez pedig bevételt jelent.

Az aggregátoroké a jövő?

Az aggregátorok számos olyan funkcióval rendelkeznek, illetve olyan új képességekkel ruházzák fel a villamosenergia-rendszert, amely alapján a ma még kihívást jelentő problémákra nyújtanak megoldást:
flexibilitás: az aggregátorok képesek a hálózatot stabilizálni és segítenek a megújuló energiatermelés integrálásában, mindezt akár kis méretű háztartási és ipari méretű fogyasztók és termelők segítségével,
költségcsökkentés és hatékonyság növelés: az aggregátorok révén egyrészt csökkenthető a hálózat terhelése, így a villamosenergia-átvitel okozta költségek is, másrészt jobban kihasználhatóvá válik a villamosenergia-hálózat, ami által megspórolható számos eszköz beruházás is, környezetvédelem és ESG-megfelelés: az aggregátorok segítségével növelhető a megújuló részaránya és kihasználtsága, így csökkenthető mind a fogyasztók, mind az egész magyar villamosenergia-rendszer ökológiai lábnyoma, emellett a vállalatok számára könnyebbé válik a zöldenergia hozzáférése, ami révén növelhetik az ESG-megfelelésüket is,

A pályázati konzorciumot a REG Zrt. vezeti, partnerei pedig az elektromobilitási piacon működő, saját töltőhálózatot üzemeltető Optimum Way Kft., valamint az energetikai okosmegoldások fejlesztésével foglalkozó EKT Solutions Kft.

A REG Zrt. vezérigazgatója, Pusztai Tamás a pályázattal kapcsolatban elmondta, hogy „ezzel a pályázattal a jövőt modellezzük, azt, hogy például vidéken miként tud működni egy energiaközösség, amelyet családi házas napelemek, a szomszédságukban működő helyi vállalkozás nagy kapacitású napelemes rendszere, valamint a helyiségbe telepített autótöltők alkotnak. A fejlesztésünk keretében azt vizsgáljuk, hogy miként megvalósítható az, hogy állandó legyen az áram-ellátás, sőt az általuk termelt többlet energiát el tudják adni – mindezt fenntartható módon, azaz teljes mértékben tiszta energiák felhasználásával.”

Zöldinfó

Egyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt

A termelési módok és ágak megváltoztatására is szükség lehet a klímaváltozás miatt.

Létrehozva:

52 perc telt el a létrehozás óta

2026-11-12

Szerző:

Vanessza

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A klímaváltozás és az aszályhelyzet miatt el kell kezdeni megváltoztatni a termelési módokat és -ágakat, sok esetben a termesztett növényeket is; termékpálya-szemléletre és élelmiszer önrendelkezésre kell átállni – összegezte előadásában az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter a Békés megyei Orosházán, gazdafórumon. Bóna Szabolcs úgy fogalmazott: “az így szoktuk mentalitásnak örökre vége” – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető az orosházi művelődési központban tartott, csaknem teltházas rendezvényen elmondta, az aszály nemcsak időjárási anomália, hanem a hazai vízmegtartó infrastruktúra strukturális hiányosságának tünete, amelyről 2012 óta tudtak, mégsem történt semmi. Pénzzel nem lehet ezt a helyzetet megoldani, még az EU-ban sincs elegendő pénz – jegyezte meg. Bóna Szabolcs szerint 10-20 év kell ahhoz, hogy Magyarország területének 10 százalékát öntözhetővé tegyék, “és az zseniálisan jó munka lesz”. Kifejtette, 83 ezer hektár öntözésére van forrás, de ebből új mindössze 19 ezer hektár lehet, a maradékon az öntözés biztonságát tudják növelni.

Aláhúzta, elsősorban a vízmegtartást kell ösztönözni; az Alföldön és a Kisalföldön lehet potenciálisan kisvizes élőhelyeket kialakítani, és úgy látják, ehhez szándék is van a gazdák részéről. Kifejtette, 2028-2030-ban mintegy 30 ezer hektár mezőgazdasági területen lehet ökológiai vízmegtartást elindítani, amihez forrást is biztosítanak, az első kiírásokat decemberben szeretnék közzétenni. “Az önkéntesség támogatással fokozható” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a csatornákat is át kell állítani, hogy a vízelvezetés helyett a víztartásra és -visszavezetésre legyenek alkalmasak. Elmondta ugyanakkor, hogy 2027-2029 között évente körülbelül 3500 folyókilométer csatornát lehet felújítani; de szeretnék, ha ebben a gazdálkodók is részt vennének.

“Tudomásul kell venni, hogy vízben szegények vagyunk” – közölte, hangsúlyozva, hogy a tisztított szennyvizet is a tájban kell tartani, ahogy más országok is teszik. Összességében 2029-2030-ra 400 ezer hektár vízbiztonságán lehetne segíteni – jelentette ki. A kutakról szólva elmondta, tudni kell, hány mezőgazdasági kút van és azokból mennyi vizet vesznek ki. A probléma a rétegvízzel van, amely a “jövő ivóvize”, ezért itt egy 10 éves átmenettel valódi szabályozást szeretnének elindítani. “Az unokájára gondoljon, aki azért lobbizik, hogy öntözni szeretne” – jelentette ki.

Bóna Szabolcs szerint alkalmazkodni kell a megváltozott feltételekhez; “fájdalmas dolog lesz, de sok szántó nem szántásra alkalmas, és lesznek területek, amelyeket vissza kell adni a gyepnek”. Szerinte fontos, hogy tanulni kell, “az így szoktuk mentalitásnak örökre vége”. Megjegyezte azt is, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál “egészen jó szakmai háttérmunka” zajlott, ám mégis politikai szerepet adtak neki, miközben nem vették figyelembe a szakmai ajánlásaikat. Ezen változtatni szeretnének, ahogyan a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatalt (Nébih), a laborkapacitásokat is tervezik megerősíteni.

A miniszter előadásában hangsúlyozta, sokszor vádolják őket semmittevéssel, de elsőként a jogi szabályozást kell kialakítani, és “megfeszített munka mellett zajlik a törvényalkotás”. A kifizetési lehetőségek törvényi beterjesztése megtörtént, csütörtökön megkezdődött a vita az Országgyűlésben. A műtrágya-kompenzációt február helyett még idén szeretnék kifizetni; és sikerült elérni, hogy úgynevezett szuperelőleget tudjanak fizetni, év végéig ez várhatóan 400 milliárd forint lesz. Viszont a de minimis kereteket a legtöbb szereplő kihasználta, új támogatásokat pedig nemzeti keretből nem lehet kiírni. Elárulta, kérték az EU-tól a de minimis keretek bővítését, de május előtt ebben nem várható döntés. “Amit csak lehet, még idén szeretnénk belepumpálni az agráriumba” – fogalmazott.

Hozzátette, jövőre szeretnék végigvinni a kármegelőzés jogszabályi részét és a földtörvény módosítását is 2027-ben tervezik. Kérdésre válaszolva Bóna Szabolcs elmondta, nincs azzal baj, hogy az alkotmányban a GMO-mentesség rögzítve van, ahhoz nem kell hozzányúlni; de a modern, molekuláris technológiákat nem utasítják el teljesen. A sertés- és tejválsággal kapcsolatban azt mondta, piacgazdaság és szabadkereskedelem van, az állam a felvásárlási árakba nem tud belenyúlni, “támogatások tekintetében pedig itt is elmentünk a falig”.

A JÉGER jégkármérséklő rendszerről azt mondta, a kutatások szerint a hatékonysága 10 százalék körül volt; az elpárologtatott ezüst-jodidnak jelenleg nem látszik hatása a környezetre, ezért nemzetközi perektől nem tartanak, de a “rendszer sorsa megpecsételődött”. A zöldségáfa csökkentésével kapcsolatos korábbi Tisza-ígéretre reagálva a tárcavezető azt mondta: a jelenlegi költségvetési terv alapján nem fér bele, de “ez nem azt jelenti, hogy nem lesz”. Bóna Szabolcs türelmet kért az emberektől.

Tovább olvasom