Zöldinfó
Jó hírt kaptak, akik idén telepítenének napelemes rendszert
Magyar vállalkozás fejlesztheti a jövő villamosenergia-rendszerét.
Egy magyar pályázati konzorcium fogja fejleszteni a jövő villamosenergia-rendszerét, illetve az azt működtető aggregátori szoftveres és hardveres hátteret. Az energiaközösségeken és aggregátorokon alapuló villamosenergia-rendszer legfőbb erőssége az, hogy általuk hatékonnyá válnak a megújuló energiaforrások és megtörténik a kisfogyasztók rendszerbe integrálása. A mostani fejlesztési projekt megvalósulása azt eredményezi, hogy a villamosenergia-rendszer újra tudja fogadni például a háztartási méretű napelemeket (HMKE) is, valamint egyre nagyobb arányban lehet elektromos autókat is zöldenergia-forrásból tölteni. Összességében a projekt fejlesztési eredménye nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország elérje a 2030-ra kitűzött célt, miszerint az áramtermelés 90%-a szén-dioxid-mentes legyen.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
A hazai villamosenergia-rendszer jelenleg is fejlesztés alatt van azért, hogy minél több napelemes kapacitás csatlakoztatása váljon lehetővé mind a vállalatok (50 kW vagy nagyobb), mind a lakosság részéről (HMKE). A sokszor sok helyen említett decentralizált villamosenergia-rendszer létrehozása kiemelt cél az európai országokban, köztük hazánkban is. Ez azt jelenti, hogy a kevés nagy/központi erőművön alapuló, ezáltal centralizált módon történő működés helyett az ország számos pontján kvázi önálló hálózatok jönnek létre – elsősorban megújuló energiaforrásokat használva –, amelyek egymással hatékonyan együttműködve szolgálják az ellátásbiztonságot. Ezeket a kisebb helyi hálózatokat az ott helyben működő áramfogyasztók és -termelők alkotják (azaz ők az energiaközösségek), őket pedig az aggregátorok kötik össze: az aggregátorok elősegítik azt, hogy kiegyenlített legyen a helyi hálózat (akkor is legyen energia, amikor nem termel a napelem), illetve a megtermelt többletenergia kereskedelmét is ellátják.
High-tech háttér az energetikában
Az aggregátorok jövőbeni sokrétű feladatkörének ellátása csak magasszintű informatikai háttérrel és totális digitalizációval valósítható meg, ezt célozza a mostani projekt konzorcium is. A pályázat célja egy központosított aggregátor szoftvert és hardvert is magában foglaló megoldás kidolgozása, lefejlesztése és implementálása, majd több termelő és fogyasztó egység aggregálása. Kulcsfontosságú a rendszer működésében az ún. menetrend, amely az időjárás-függő napelemek várható termelését ütemezi.
A fejlesztési koncepció szerint a napelemes termelés előrejelzés, időjárás-előrejelzés, várható elektromos autó töltő kihasználtság és múltbeli energiafogyasztási adatok alapján kidolgozott menetrendet a flexibilis fogyasztók és az energiatároló vezérlésével tudja tartani a rendszer. A létrehozandó aggregátor naperőművet, vezérelhető elektromos autó töltő parkot, vezérelhető hőtárolós vízmelegítőket és egy akkumulátoros energiatárolót fog össze.
Mindez az adott energiaközösségnek azért jó, mert az aggregálás eredményeképpen közvetlenül megújuló energiát használhatnak az elektromos autó töltők, a naperőművi menetrendadás pontossága nő, így csökken a kiegyenlítő energia igény (csökkenő áramköltségek), illetve a közös energia eladás és beszerzés révén versenyképesebb árakat érhet el az aggregátor, ez pedig bevételt jelent.
Az aggregátoroké a jövő?
Az aggregátorok számos olyan funkcióval rendelkeznek, illetve olyan új képességekkel ruházzák fel a villamosenergia-rendszert, amely alapján a ma még kihívást jelentő problémákra nyújtanak megoldást:
flexibilitás: az aggregátorok képesek a hálózatot stabilizálni és segítenek a megújuló energiatermelés integrálásában, mindezt akár kis méretű háztartási és ipari méretű fogyasztók és termelők segítségével,
költségcsökkentés és hatékonyság növelés: az aggregátorok révén egyrészt csökkenthető a hálózat terhelése, így a villamosenergia-átvitel okozta költségek is, másrészt jobban kihasználhatóvá válik a villamosenergia-hálózat, ami által megspórolható számos eszköz beruházás is, környezetvédelem és ESG-megfelelés: az aggregátorok segítségével növelhető a megújuló részaránya és kihasználtsága, így csökkenthető mind a fogyasztók, mind az egész magyar villamosenergia-rendszer ökológiai lábnyoma, emellett a vállalatok számára könnyebbé válik a zöldenergia hozzáférése, ami révén növelhetik az ESG-megfelelésüket is,
A pályázati konzorciumot a REG Zrt. vezeti, partnerei pedig az elektromobilitási piacon működő, saját töltőhálózatot üzemeltető Optimum Way Kft., valamint az energetikai okosmegoldások fejlesztésével foglalkozó EKT Solutions Kft.
A REG Zrt. vezérigazgatója, Pusztai Tamás a pályázattal kapcsolatban elmondta, hogy „ezzel a pályázattal a jövőt modellezzük, azt, hogy például vidéken miként tud működni egy energiaközösség, amelyet családi házas napelemek, a szomszédságukban működő helyi vállalkozás nagy kapacitású napelemes rendszere, valamint a helyiségbe telepített autótöltők alkotnak. A fejlesztésünk keretében azt vizsgáljuk, hogy miként megvalósítható az, hogy állandó legyen az áram-ellátás, sőt az általuk termelt többlet energiát el tudják adni – mindezt fenntartható módon, azaz teljes mértékben tiszta energiák felhasználásával.”
Otthon
AI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
Drága lehet, ha a ChatGPT-re bízzuk a felújítást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az építőipari szakemberek 73 százaléka találkozott már olyan megrendelővel, aki az AI segítségével ellenőrizte vagy kérdőjelezte meg szakmai javaslatait, munkáját vagy árait. A legtöbben nem az AI használatát kifogásolják, hiszen sokan maguk is alkalmazzák, hanem azt, amikor egy chatbot általános válasza felülírja a helyszíni felmérést és a szakmai tapasztalatot. A Mapei Kft. felmérése szerint ennek akár hibás kivitelezés is lehet a következménye. Az AI még nem mindennapos szereplője az építkezéseknek, de már egyértelműen belépett a megrendelők és a szakemberek közötti egyeztetésbe. A kutatásban megkérdezett építőipari szakemberek 73 százaléka találkozott már AI-ra hivatkozó megrendelővel, míg 27 százalékuk még soha nem tapasztalt ilyet. A válaszadók 26 százaléka nagyon ritkán, további 26 százalékuk alkalmanként szembesült a jelenséggel, 20 százalékuk pedig gyakran találkozik vele.
Az AI megmondta, a szakember felsóhajtott
A megrendelők leggyakrabban technológiai megoldásokkal kapcsolatban hivatkoznak az AI-ra: ezt a szakemberek 35 százaléka tapasztalta. Anyagválasztási kérdésekben 31, a szükséges munkafolyamatokkal kapcsolatban 25 százalék találkozott AI-tól származó érvekkel. Az árazásnál 20, a hibák okainál 17, a kivitelezés várható időtartamánál 16 százalékos az említési arány.
Az adatokból az látszik, hogy a megrendelők legtöbbet a munka előtt használják az AI-t: megoldást, anyagot, munkafolyamatot és árat keresnek. A probléma akkor kezdődik, amikor az előzetes tájékozódásból bebetonozott álláspont lesz.
“Egy chatbot ugyanis általános információkból dolgozik. Nem látja, milyen állapotban van a fal, mi van a burkolat vagy az aljzat alatt, megfelelő-e a rétegrend, és milyen hibák derülnek ki bontás közben. Ezek nélkül legfeljebb egy ideális esetre tud választ adni, miközben az építőiparban éppen az ideális eset a legritkább” – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.
Kié legyen az utolsó szó: a szakemberé vagy a ChatGPT-é?
A kerekített eredmények alapján tehát tízből körülbelül hét szakember valamilyen mértékű fenntartást fogalmazott meg. A szakemberek 29 százalékát egyáltalán nem zavarja, ha a megrendelő mesterséges intelligenciával tájékozódik, 22 százalékukat pedig csak kis mértékben. Közepesen zavarónak 27 százalék tartja, 23 százalékot pedig eléggé vagy kifejezetten zavar a jelenség.
A nyitott válaszokból ugyanakkor nem rajzolódik ki általános technológiaellenesség. Az elfogadóbb szakemberek szerint természetes, hogy a megrendelő több forrásból tájékozódik. Szerintük a felkészültebb ügyféllel akár könnyebb is lehet az egyeztetés, a félreértések pedig megfelelő szakmai magyarázattal tisztázhatók.
A kritikusabb válaszadók fő problémája az, amikor az ügyfél az AI általános vagy téves válaszát kész szakvéleményként kezeli. A kritikus szakemberek indoklásai között két állítás volt a leggyakoribb: az AI nem veszi figyelembe a helyszíni körülményeket, illetve pontatlan vagy nem ellenőrzött információt adhat. Többen azt is érzik, hogy a megrendelő inkább hisz a chatbotnak, mint a többéves tapasztalattal rendelkező szakembernek. Ebből irreális ár elvárások, tarthatatlan határidők vagy az adott helyzetben nem alkalmazható technológiai igények születhetnek.
Az egy válaszadó szakember szerint az AI „mindent megoldana, csak az utána való következményeket és előjövő hibákat már nem vállalja”. Ez jól összefoglalja a szakemberek dilemmáját: a tanácsot a gép adja, de a hibás kivitelezésért már a kivitelezőnek kell helytállnia.
Az AI már a szakemberek szerszámosládájában is ott van
A megkérdezett szakemberek 36 százaléka legalább alkalmanként használ mesterséges intelligenciát, 27 százalékuk pedig egyszer-kétszer már kipróbálta. Hetente 13, naponta 7 százalék fordul az AI-hoz, míg 17 százalékuk még soha nem használta.
“A szakemberek elsősorban szakmai információk keresésére, valamint asszisztensi és adminisztratív feladatok elvégzésére használják az AI-t, amely sokuknál részben már a Google szerepét is átvette, és a kivitelezés szinte teljes folyamatában megjelenik” – mutatott rá Markovich Béla.
A válaszadók 44 százaléka alapanyagokkal, kivitelezési technológiákkal és gyártói ajánlásokkal kapcsolatos szakmai információk keresésére használja a mesterséges intelligenciát. Költségszámításhoz, az anyagszükséglet meghatározásához vagy árajánlat készítéséhez 22, műszaki problémák feltárásához és hibakereséshez 21 százalék veszi igénybe. Új technológiák megismerésére és szakmai továbbképzésre 11, a munkafolyamatok megtervezésére pedig 10 százalék alkalmazza.
Tartalomgyártásra, például közösségimédia-posztok és videók készítésére 18, marketingre 17 százalék használja. A megrendelőknek szánt e-mailek, üzenetek és ajánlatok megfogalmazásában, valamint munkanaplók, jegyzőkönyvek és más adminisztratív dokumentumok elkészítésében egyaránt 16 százaléknak segít.
A ChatGPT tud ajánlani csempét, de felrakni továbbra sem fogja
A Mapei kutatása rámutat, hogy az építőipari szakemberek többsége elfogadja, hogy az ügyfél az AI segítségével tájékozódik, ötleteket gyűjt, és megpróbálja megérteni az előtte álló munkát. A határ ott húzódik, ahol az AI már nem egyszerű információforrásként, hanem a helyszíni felmérést és a szakmai tapasztalatot helyettesítő virtuális műszaki ellenőrként van jelen. Ha a megrendelő mindenáron az AI tanácsának végrehajtását várja a szakembertől, könnyen éppen az történhet, amit el akart kerülni: szakszerű kivitelezés helyett kontármunka készül.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVeszélyes helyzet alakult ki a Szigetnél az alacsony Duna miatt
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb lendületet kaphatnak a magyarországi szélerőmű-fejlesztések
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚj klímatörvény készülhet: szigorúbb szabályokat sürgetnek
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaMielőbb szabályoznák az elektromos rollerek közlekedését
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon
