

Zöldinfó
Jó hírt kaptak, akik idén telepítenének napelemes rendszert
Magyar vállalkozás fejlesztheti a jövő villamosenergia-rendszerét.
Egy magyar pályázati konzorcium fogja fejleszteni a jövő villamosenergia-rendszerét, illetve az azt működtető aggregátori szoftveres és hardveres hátteret. Az energiaközösségeken és aggregátorokon alapuló villamosenergia-rendszer legfőbb erőssége az, hogy általuk hatékonnyá válnak a megújuló energiaforrások és megtörténik a kisfogyasztók rendszerbe integrálása. A mostani fejlesztési projekt megvalósulása azt eredményezi, hogy a villamosenergia-rendszer újra tudja fogadni például a háztartási méretű napelemeket (HMKE) is, valamint egyre nagyobb arányban lehet elektromos autókat is zöldenergia-forrásból tölteni. Összességében a projekt fejlesztési eredménye nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország elérje a 2030-ra kitűzött célt, miszerint az áramtermelés 90%-a szén-dioxid-mentes legyen.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
A hazai villamosenergia-rendszer jelenleg is fejlesztés alatt van azért, hogy minél több napelemes kapacitás csatlakoztatása váljon lehetővé mind a vállalatok (50 kW vagy nagyobb), mind a lakosság részéről (HMKE). A sokszor sok helyen említett decentralizált villamosenergia-rendszer létrehozása kiemelt cél az európai országokban, köztük hazánkban is. Ez azt jelenti, hogy a kevés nagy/központi erőművön alapuló, ezáltal centralizált módon történő működés helyett az ország számos pontján kvázi önálló hálózatok jönnek létre – elsősorban megújuló energiaforrásokat használva –, amelyek egymással hatékonyan együttműködve szolgálják az ellátásbiztonságot. Ezeket a kisebb helyi hálózatokat az ott helyben működő áramfogyasztók és -termelők alkotják (azaz ők az energiaközösségek), őket pedig az aggregátorok kötik össze: az aggregátorok elősegítik azt, hogy kiegyenlített legyen a helyi hálózat (akkor is legyen energia, amikor nem termel a napelem), illetve a megtermelt többletenergia kereskedelmét is ellátják.
High-tech háttér az energetikában
Az aggregátorok jövőbeni sokrétű feladatkörének ellátása csak magasszintű informatikai háttérrel és totális digitalizációval valósítható meg, ezt célozza a mostani projekt konzorcium is. A pályázat célja egy központosított aggregátor szoftvert és hardvert is magában foglaló megoldás kidolgozása, lefejlesztése és implementálása, majd több termelő és fogyasztó egység aggregálása. Kulcsfontosságú a rendszer működésében az ún. menetrend, amely az időjárás-függő napelemek várható termelését ütemezi.
A fejlesztési koncepció szerint a napelemes termelés előrejelzés, időjárás-előrejelzés, várható elektromos autó töltő kihasználtság és múltbeli energiafogyasztási adatok alapján kidolgozott menetrendet a flexibilis fogyasztók és az energiatároló vezérlésével tudja tartani a rendszer. A létrehozandó aggregátor naperőművet, vezérelhető elektromos autó töltő parkot, vezérelhető hőtárolós vízmelegítőket és egy akkumulátoros energiatárolót fog össze.
Mindez az adott energiaközösségnek azért jó, mert az aggregálás eredményeképpen közvetlenül megújuló energiát használhatnak az elektromos autó töltők, a naperőművi menetrendadás pontossága nő, így csökken a kiegyenlítő energia igény (csökkenő áramköltségek), illetve a közös energia eladás és beszerzés révén versenyképesebb árakat érhet el az aggregátor, ez pedig bevételt jelent.
Az aggregátoroké a jövő?
Az aggregátorok számos olyan funkcióval rendelkeznek, illetve olyan új képességekkel ruházzák fel a villamosenergia-rendszert, amely alapján a ma még kihívást jelentő problémákra nyújtanak megoldást:
flexibilitás: az aggregátorok képesek a hálózatot stabilizálni és segítenek a megújuló energiatermelés integrálásában, mindezt akár kis méretű háztartási és ipari méretű fogyasztók és termelők segítségével,
költségcsökkentés és hatékonyság növelés: az aggregátorok révén egyrészt csökkenthető a hálózat terhelése, így a villamosenergia-átvitel okozta költségek is, másrészt jobban kihasználhatóvá válik a villamosenergia-hálózat, ami által megspórolható számos eszköz beruházás is, környezetvédelem és ESG-megfelelés: az aggregátorok segítségével növelhető a megújuló részaránya és kihasználtsága, így csökkenthető mind a fogyasztók, mind az egész magyar villamosenergia-rendszer ökológiai lábnyoma, emellett a vállalatok számára könnyebbé válik a zöldenergia hozzáférése, ami révén növelhetik az ESG-megfelelésüket is,
A pályázati konzorciumot a REG Zrt. vezeti, partnerei pedig az elektromobilitási piacon működő, saját töltőhálózatot üzemeltető Optimum Way Kft., valamint az energetikai okosmegoldások fejlesztésével foglalkozó EKT Solutions Kft.
A REG Zrt. vezérigazgatója, Pusztai Tamás a pályázattal kapcsolatban elmondta, hogy „ezzel a pályázattal a jövőt modellezzük, azt, hogy például vidéken miként tud működni egy energiaközösség, amelyet családi házas napelemek, a szomszédságukban működő helyi vállalkozás nagy kapacitású napelemes rendszere, valamint a helyiségbe telepített autótöltők alkotnak. A fejlesztésünk keretében azt vizsgáljuk, hogy miként megvalósítható az, hogy állandó legyen az áram-ellátás, sőt az általuk termelt többlet energiát el tudják adni – mindezt fenntartható módon, azaz teljes mértékben tiszta energiák felhasználásával.”

Zöldinfó
Ritka rovarlelet: különleges színjátszó poloska nyomait azonosították magyar kutatók
A poloskák nagyobb szerepet játszhattak a beporzásban a földtörténet korábbi szakaszaiban.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az ELTE keddi közleménye szerint a kutatók eredményeikről a Scientific Reports című tudományos folyóiratban számoltak be – írja az alternativenergia.hu. Mint írták, a borostyánzárványok vizsgálata fontos eszköze a régmúlt korok biológiai sokfélesége, valamint a különféle evolúciós mintázatok feltárásának. Bizonyos élőlénycsoportok (például az ízeltlábúak) lenyomatkövületei sokszor gyenge megtartásúak, kevéssé részletgazdagok, csupán a megkövült gyantában őrződnek meg jó állapotban. A földtörténeti középidő (mezozoikum) egyik fontos ilyen leletanyaga a burmai borostyán (más néven burmit). A burmai borostyán a késő kréta korban, mintegy 99 millió évvel ezelőtt keletkezett a Nyugat-burmai terrán nevű földtömegen, amely ekkor már több mint százmillió éve levált a Gondwana nevű szuperkontinensről, és a késő eocénig a Tethys-óceán egyenlítői részén helyezkedett el. Bár élővilága gondwanai eredetű, évmilliókon keresztül elszigetelten fejlődött, és ezáltal egyedülálló flóra- és faunaelemekben gazdag.
Egy ilyen zárvány tanulmányozása során bukkant Kóbor Péter, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet kutatója, valamint Szabó Márton, az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tára és az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Őslénytani Tanszék munkatársa egy kéregpoloskára (az Aradidae családból), amely az ősi jegyeket mutató (pleziomorf) Prosympiestinae alcsalád első ismert képviselője a burmai borostyánfaunából. A közlemény szerint a rovar előkerülése a család viszonylatában is érdekes, hiszen a burmai borostyánból eddig ismert kéregpoloskák mind modern jegyeket mutató (apomorf) csoportok képviselői voltak, míg az ősibb csoportok hiányoztak a “fajkészletből”. A Shaykayatcoris michalskii névre keresztelt poloskát igazán különlegessé azonban irizáló (színjátszó) köztakarója teszi, ilyet eddig még nem láttak ebben a családban. Bár az irizálás nem ritka a poloskák közt, kifejezetten szokatlan az olyan rejtett életmódú csoportoknál, mint a kéregpoloskák. E poloskák nevükhöz méltóan többségében fák kérge alatt élnek, és gombafonalakon táplálkoznak. Ehhez az életmódhoz olyan alaktani adaptációk tartoznak, mint a háti-hasi irányban erősen lapított test, vagy az erőteljesen megnyúlt és a nyugalmi állapotban a fejtokban feltekerve tartott szúróserték. A Prosympiestinae alcsalád képviselői mind életmódjukban, mind morfológiájukban kilógnak a sorból: testük inkább hengeres, és főleg avarban vagy az avarban heverő rönkök, ágak alatt élnek.
Az irizálásásnak két funkciója lehet. Elrettentésként szolgálhat, amennyiben színe élénk (például piros) és mintázata feltűnő, de ez ebben az esetben nem valószínű, mert a poloska alapszíne barnás. Emellett álcázásként is funkcionálhat, segítve, hogy a rovar beleolvadjon a virágos környezetbe. Mint írták, ez a magyarázat valószínűbb. A borostyánban növényi darabkák és nagy mennyiségű pollen volt az állat körül, sőt még a testére is tapadt a virágpor. Ez, valamint az irizáló színezet arra utal, hogy ez a poloska viráglátogató lehetett, tehát valószínűleg beporzó szerepet is betöltött. “A lelet megerősíti, hogy a poloskák szerepe a viráglátogatásban és talán a beporzásban sokkal jelentősebb lehetett az evolúció korábbi szakaszaiban, mint ahogy ma látjuk. A mai poloskák többsége már nem viráglátogató, valószínűleg más, specializáltabb beporzók (például a méhek) kiszorították őket erről a ‘piacról’” -írták a közleményben. A felfedezés segít megérteni, hogyan alakult ki a mai rovarvilág, hogyan reagáltak az egyes fajok a versenyre és a környezeti változásokra. “E tudással felfegyverkezve pedig könnyebben eligazodhatunk a jelen ökológiai és mezőgazdasági kihívásaiban is, például a beporzók csökkenésével kapcsolatban” – olvasható a közleményben.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Magyarország kincset rejt a föld alatt – most dől el, hogyan használjuk ki
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Hat új helyszínen indul szénhidrogén-kutatás – jön az energiabiztonság új korszaka?
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Minden háztartást érint az új szabályozás, ahol napelem működik!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Medvék és emberek konfliktusa: országos vizsgálat indul a barnamedve-állományról
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Téli rezsicsúcs helyett fix havi díj – változás jön a villanyszámlák elszámolásában