Zöldinfó
Jó hírt kaptak, akik idén telepítenének napelemes rendszert
Magyar vállalkozás fejlesztheti a jövő villamosenergia-rendszerét.
Egy magyar pályázati konzorcium fogja fejleszteni a jövő villamosenergia-rendszerét, illetve az azt működtető aggregátori szoftveres és hardveres hátteret. Az energiaközösségeken és aggregátorokon alapuló villamosenergia-rendszer legfőbb erőssége az, hogy általuk hatékonnyá válnak a megújuló energiaforrások és megtörténik a kisfogyasztók rendszerbe integrálása. A mostani fejlesztési projekt megvalósulása azt eredményezi, hogy a villamosenergia-rendszer újra tudja fogadni például a háztartási méretű napelemeket (HMKE) is, valamint egyre nagyobb arányban lehet elektromos autókat is zöldenergia-forrásból tölteni. Összességében a projekt fejlesztési eredménye nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország elérje a 2030-ra kitűzött célt, miszerint az áramtermelés 90%-a szén-dioxid-mentes legyen.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
A hazai villamosenergia-rendszer jelenleg is fejlesztés alatt van azért, hogy minél több napelemes kapacitás csatlakoztatása váljon lehetővé mind a vállalatok (50 kW vagy nagyobb), mind a lakosság részéről (HMKE). A sokszor sok helyen említett decentralizált villamosenergia-rendszer létrehozása kiemelt cél az európai országokban, köztük hazánkban is. Ez azt jelenti, hogy a kevés nagy/központi erőművön alapuló, ezáltal centralizált módon történő működés helyett az ország számos pontján kvázi önálló hálózatok jönnek létre – elsősorban megújuló energiaforrásokat használva –, amelyek egymással hatékonyan együttműködve szolgálják az ellátásbiztonságot. Ezeket a kisebb helyi hálózatokat az ott helyben működő áramfogyasztók és -termelők alkotják (azaz ők az energiaközösségek), őket pedig az aggregátorok kötik össze: az aggregátorok elősegítik azt, hogy kiegyenlített legyen a helyi hálózat (akkor is legyen energia, amikor nem termel a napelem), illetve a megtermelt többletenergia kereskedelmét is ellátják.
High-tech háttér az energetikában
Az aggregátorok jövőbeni sokrétű feladatkörének ellátása csak magasszintű informatikai háttérrel és totális digitalizációval valósítható meg, ezt célozza a mostani projekt konzorcium is. A pályázat célja egy központosított aggregátor szoftvert és hardvert is magában foglaló megoldás kidolgozása, lefejlesztése és implementálása, majd több termelő és fogyasztó egység aggregálása. Kulcsfontosságú a rendszer működésében az ún. menetrend, amely az időjárás-függő napelemek várható termelését ütemezi.
A fejlesztési koncepció szerint a napelemes termelés előrejelzés, időjárás-előrejelzés, várható elektromos autó töltő kihasználtság és múltbeli energiafogyasztási adatok alapján kidolgozott menetrendet a flexibilis fogyasztók és az energiatároló vezérlésével tudja tartani a rendszer. A létrehozandó aggregátor naperőművet, vezérelhető elektromos autó töltő parkot, vezérelhető hőtárolós vízmelegítőket és egy akkumulátoros energiatárolót fog össze.
Mindez az adott energiaközösségnek azért jó, mert az aggregálás eredményeképpen közvetlenül megújuló energiát használhatnak az elektromos autó töltők, a naperőművi menetrendadás pontossága nő, így csökken a kiegyenlítő energia igény (csökkenő áramköltségek), illetve a közös energia eladás és beszerzés révén versenyképesebb árakat érhet el az aggregátor, ez pedig bevételt jelent.
Az aggregátoroké a jövő?
Az aggregátorok számos olyan funkcióval rendelkeznek, illetve olyan új képességekkel ruházzák fel a villamosenergia-rendszert, amely alapján a ma még kihívást jelentő problémákra nyújtanak megoldást:
flexibilitás: az aggregátorok képesek a hálózatot stabilizálni és segítenek a megújuló energiatermelés integrálásában, mindezt akár kis méretű háztartási és ipari méretű fogyasztók és termelők segítségével,
költségcsökkentés és hatékonyság növelés: az aggregátorok révén egyrészt csökkenthető a hálózat terhelése, így a villamosenergia-átvitel okozta költségek is, másrészt jobban kihasználhatóvá válik a villamosenergia-hálózat, ami által megspórolható számos eszköz beruházás is, környezetvédelem és ESG-megfelelés: az aggregátorok segítségével növelhető a megújuló részaránya és kihasználtsága, így csökkenthető mind a fogyasztók, mind az egész magyar villamosenergia-rendszer ökológiai lábnyoma, emellett a vállalatok számára könnyebbé válik a zöldenergia hozzáférése, ami révén növelhetik az ESG-megfelelésüket is,
A pályázati konzorciumot a REG Zrt. vezeti, partnerei pedig az elektromobilitási piacon működő, saját töltőhálózatot üzemeltető Optimum Way Kft., valamint az energetikai okosmegoldások fejlesztésével foglalkozó EKT Solutions Kft.
A REG Zrt. vezérigazgatója, Pusztai Tamás a pályázattal kapcsolatban elmondta, hogy „ezzel a pályázattal a jövőt modellezzük, azt, hogy például vidéken miként tud működni egy energiaközösség, amelyet családi házas napelemek, a szomszédságukban működő helyi vállalkozás nagy kapacitású napelemes rendszere, valamint a helyiségbe telepített autótöltők alkotnak. A fejlesztésünk keretében azt vizsgáljuk, hogy miként megvalósítható az, hogy állandó legyen az áram-ellátás, sőt az általuk termelt többlet energiát el tudják adni – mindezt fenntartható módon, azaz teljes mértékben tiszta energiák felhasználásával.”
Zöldinfó
Eltűnő gleccserek veszélyeztethetik Közép-Ázsia vízellátását
Kutatóexpedíción vizsgálták Közép-Ázsia gleccsereinek változásait az SZTE szakemberei.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Kutatóexpedíción vizsgálták Közép-Ázsia egyik legfontosabb ivó- és öntözővízbázisát jelentő Tien-san hegység gleccsereinek évszázados változásait a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) oktatói és hallgatói – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t. A kutatócsoport munkáját Prinz Gyula, egykori szegedi földrajzprofesszor 1906 és 1909 közötti közép-ázsiai utazásai alapozták meg – írja az alternativenergia.hu. A résztvevők a szeptember indulás előtt már hónapokkal elkezdett munka során pontosan rekonstruálták Prinz Gyula 1906-os és 1909-es expedícióinak összesen mintegy 9100 kilométeres útvonalát. Az egykor készített térképek mai földrajzi koordináta-rendszerbe történő illesztésével és digitalizálásával sikerült azonosítaniuk az utazó táborhelyeit, útvonalát és panorámarajzainak, fényképeinek készítési helyszíneit.
A Szilassi Péter, az SZTE Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének professzora vezette expedíció során a kutatók saját terepi megfigyeléseiket és fotódokumentációjukat összevetették Prinz Gyula fényképeivel, leírásaival és panorámarajzaival; több helyszínen 126 év után megismételték egy másik neves magyar Tien-san-kutató, Almásy György 1900-ban készített fényképfelvételeit is. Összehasonlították a 120 évvel ezelőtti tájképet és mérési eredményeket a mai adatokkal, és vizsgálták a klímaváltozás és az emberi tevékenység együttes hatásait is. Az 1600 és 3800 méter közötti magasságban végzett terepi munkába aktívan bekapcsolódtak az SZTE földrajzos, geoinformatikus és doktorandusz hallgatói. A diákok a geodéziai mérések, a drónos adatgyűjtés, a terepi térképezés és a kutatási adatok értelmezése révén első kézből tapasztalhatták meg, hogyan zajlik a tudományos kutatás a gyakorlatban.
A 120 évvel ezelőtti és mai rajzok, fényképek, térképek és adatok összevetéséből kiderült, hogy a bányászat, az infrastruktúra-fejlesztések és a gleccserek visszahúzódása jelentős környezeti változásokat eredményezett. Az expedíció egyik legfontosabb eredménye azonban a térség vízháztartásának és tájhasználatának átalakulását dokumentáló megfigyeléssorozat volt. Kirgizisztánban, Os városa közelében például azt figyelték meg, hogy a több száz éves öntözőcsatornák helyét egyre nagyobb arányban modern vízvezeték-rendszerek veszik át. Ezek elsődleges feladata ma már a mezőgazdasági öntözés helyett a növekvő lakossági vízigény biztosítása.
Különösen fontos kutatási helyszín volt a 3080 méter magasan fekvő Köl-tör, melyet Prinz Gyula fedezett fel 1909 szeptemberében, és feleségéről Lilly-tónak nevezett el. Ezen a helyszínen a múlt század elején leírt hófoltok teljesen eltűntek, a tó vízszintje pedig legalább két méterrel csökkent. A következő időszakban az SZTE kutatói Prinz Gyula 1906-os részletes térképei, az 1970-es évekből származó szovjet katonai térképek, a drónfelmérések, műholdképek és a jelenlegi terepi mérések segítségével számszerűsítik a gleccserek visszahúzódásának ütemét. E kutatás eredményei különösen fontosak, mivel Közép-Ázsia gleccserei jelenleg mintegy 80-100 millió ember ivóvízellátásához, mezőgazdasági öntözéséhez és energiatermeléséhez járulnak hozzá. Az összegyűjtött adatok a jövő fenntartható vízkészlet-gazdálkodási stratégiáinak megalapozását is szolgálhatják ebben, a klímaváltozás hatásaira különösen érzékeny térségben.
Az expedíció résztvevői tapasztalataikról október 20-án 16 órakor az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetében, a Magyar Földrajzi Társaság előadóülésén számolnak be. Szilassi Péter útját a Külügyminisztérium Klebelsberg Kunó Kutatói Ösztöndíja finanszírozta, a hallgatók és Szatmári József docens a Pannónia Ösztöndíjprogram támogatásával vehettek részt az expedíción.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaJelentősen csökkentik a dízel szabályozott árát Szlovéniában
