Zöldinfó
Jó hírt kaptak, akik idén telepítenének napelemes rendszert
Magyar vállalkozás fejlesztheti a jövő villamosenergia-rendszerét.
Egy magyar pályázati konzorcium fogja fejleszteni a jövő villamosenergia-rendszerét, illetve az azt működtető aggregátori szoftveres és hardveres hátteret. Az energiaközösségeken és aggregátorokon alapuló villamosenergia-rendszer legfőbb erőssége az, hogy általuk hatékonnyá válnak a megújuló energiaforrások és megtörténik a kisfogyasztók rendszerbe integrálása. A mostani fejlesztési projekt megvalósulása azt eredményezi, hogy a villamosenergia-rendszer újra tudja fogadni például a háztartási méretű napelemeket (HMKE) is, valamint egyre nagyobb arányban lehet elektromos autókat is zöldenergia-forrásból tölteni. Összességében a projekt fejlesztési eredménye nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország elérje a 2030-ra kitűzött célt, miszerint az áramtermelés 90%-a szén-dioxid-mentes legyen.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
A hazai villamosenergia-rendszer jelenleg is fejlesztés alatt van azért, hogy minél több napelemes kapacitás csatlakoztatása váljon lehetővé mind a vállalatok (50 kW vagy nagyobb), mind a lakosság részéről (HMKE). A sokszor sok helyen említett decentralizált villamosenergia-rendszer létrehozása kiemelt cél az európai országokban, köztük hazánkban is. Ez azt jelenti, hogy a kevés nagy/központi erőművön alapuló, ezáltal centralizált módon történő működés helyett az ország számos pontján kvázi önálló hálózatok jönnek létre – elsősorban megújuló energiaforrásokat használva –, amelyek egymással hatékonyan együttműködve szolgálják az ellátásbiztonságot. Ezeket a kisebb helyi hálózatokat az ott helyben működő áramfogyasztók és -termelők alkotják (azaz ők az energiaközösségek), őket pedig az aggregátorok kötik össze: az aggregátorok elősegítik azt, hogy kiegyenlített legyen a helyi hálózat (akkor is legyen energia, amikor nem termel a napelem), illetve a megtermelt többletenergia kereskedelmét is ellátják.
High-tech háttér az energetikában
Az aggregátorok jövőbeni sokrétű feladatkörének ellátása csak magasszintű informatikai háttérrel és totális digitalizációval valósítható meg, ezt célozza a mostani projekt konzorcium is. A pályázat célja egy központosított aggregátor szoftvert és hardvert is magában foglaló megoldás kidolgozása, lefejlesztése és implementálása, majd több termelő és fogyasztó egység aggregálása. Kulcsfontosságú a rendszer működésében az ún. menetrend, amely az időjárás-függő napelemek várható termelését ütemezi.
A fejlesztési koncepció szerint a napelemes termelés előrejelzés, időjárás-előrejelzés, várható elektromos autó töltő kihasználtság és múltbeli energiafogyasztási adatok alapján kidolgozott menetrendet a flexibilis fogyasztók és az energiatároló vezérlésével tudja tartani a rendszer. A létrehozandó aggregátor naperőművet, vezérelhető elektromos autó töltő parkot, vezérelhető hőtárolós vízmelegítőket és egy akkumulátoros energiatárolót fog össze.
Mindez az adott energiaközösségnek azért jó, mert az aggregálás eredményeképpen közvetlenül megújuló energiát használhatnak az elektromos autó töltők, a naperőművi menetrendadás pontossága nő, így csökken a kiegyenlítő energia igény (csökkenő áramköltségek), illetve a közös energia eladás és beszerzés révén versenyképesebb árakat érhet el az aggregátor, ez pedig bevételt jelent.
Az aggregátoroké a jövő?
Az aggregátorok számos olyan funkcióval rendelkeznek, illetve olyan új képességekkel ruházzák fel a villamosenergia-rendszert, amely alapján a ma még kihívást jelentő problémákra nyújtanak megoldást:
flexibilitás: az aggregátorok képesek a hálózatot stabilizálni és segítenek a megújuló energiatermelés integrálásában, mindezt akár kis méretű háztartási és ipari méretű fogyasztók és termelők segítségével,
költségcsökkentés és hatékonyság növelés: az aggregátorok révén egyrészt csökkenthető a hálózat terhelése, így a villamosenergia-átvitel okozta költségek is, másrészt jobban kihasználhatóvá válik a villamosenergia-hálózat, ami által megspórolható számos eszköz beruházás is, környezetvédelem és ESG-megfelelés: az aggregátorok segítségével növelhető a megújuló részaránya és kihasználtsága, így csökkenthető mind a fogyasztók, mind az egész magyar villamosenergia-rendszer ökológiai lábnyoma, emellett a vállalatok számára könnyebbé válik a zöldenergia hozzáférése, ami révén növelhetik az ESG-megfelelésüket is,
A pályázati konzorciumot a REG Zrt. vezeti, partnerei pedig az elektromobilitási piacon működő, saját töltőhálózatot üzemeltető Optimum Way Kft., valamint az energetikai okosmegoldások fejlesztésével foglalkozó EKT Solutions Kft.
A REG Zrt. vezérigazgatója, Pusztai Tamás a pályázattal kapcsolatban elmondta, hogy „ezzel a pályázattal a jövőt modellezzük, azt, hogy például vidéken miként tud működni egy energiaközösség, amelyet családi házas napelemek, a szomszédságukban működő helyi vállalkozás nagy kapacitású napelemes rendszere, valamint a helyiségbe telepített autótöltők alkotnak. A fejlesztésünk keretében azt vizsgáljuk, hogy miként megvalósítható az, hogy állandó legyen az áram-ellátás, sőt az általuk termelt többlet energiát el tudják adni – mindezt fenntartható módon, azaz teljes mértékben tiszta energiák felhasználásával.”
Zöldinfó
Új reményt adhat az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben egy szegedi felfedezés
Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak az SZBK kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai, felfedezésük, melyről a Nature Communications folyóiratban számoltak be, új lehetőséget nyithat többek között az antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni küzdelemben – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet az MTI-t. A közlemény szerint a bakteriofágok baktériumokat fertőző vírusok, nem emberi kórokozók. Az SZBK kutatói azonban kimutatták, hogy egyes fágok mégis közvetlen fizikai kapcsolatba léphetnek az emberi sejtekkel: felszíni fehérjéik segíthetik a megtapadást, a sejtekbe jutást és a szervezetben való hosszabb jelenlétet. A kutatók olyan tapadást segítő fehérjemodulokat azonosítottak, amelyek molekuláris kapaszkodóként működnek, és segítik a fágokat abban, hogy megtapadjanak az emberi sejtek felszínén. Az azonosított fehérjék szerepét a kutatók kísérletesen is ellenőrizték: génsebészeti módszerekkel áthelyezték a “tapadófehérjéket” kódoló géneket egy olyan fágba, amely eredetileg nem rendelkezett ezzel a képességgel.
A kutatóközpontban széles körű összefogással elért eredmény egyértelmű volt: a módosított fágok hatékonyan kapcsolódtak emberi sejtekhez, bejutottak azokba, és egerek szervezetében is hosszabb ideig maradtak jelen a bélrendszerben. Az eredeti, nem módosított fágok ezzel szemben órákon belül kiürültek. Mint Apjok Gábor, a tanulmány egyik első szerzője kifejtette, a fágokra sokáig baktériumvadász vírusokként tekintettek, viszont úgy tűnik, a fágok ennél összetettebb szereplők: közvetlenül kapcsolódhatnak az emberi sejtek felszínéhez is. Nem emberi vírusokká válnak, hanem olyan molekuláris kapaszkodókat használnak, amelyek később akár célzottabb fágterápiák tervezésében is fontosak lehetnek.
A fágok ugyanakkor nem fertőzik meg az emberi sejteket, hiszen evolúciósan teljesen inkompatibilisek egymással. A folyamat és a kutatás lényege a fizikai kapcsolat. A fág megtapad a sejtfelszínen, majd a sejt saját anyagfelvételi mechanizmusai révén bekerülhet a sejt belsejébe. A sejt ilyenkor apró membránhólyagba csomagolja a hozzá kötődő részecskét, és befelé szállítja.
A sejten belüli útvonal a kutatás egyik legfontosabb megállapítása: sok kívülről felvett anyag a sejt lebontó rendszerébe kerül. A vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a módosított fágok egy része nem kizárólag ilyen útvonalra jut, hanem a Golgi-készülék és az endoplazmatikus retikulum irányába is eljuthat. Ezek a sejt belső szállítási és feldolgozási rendszerei. Ezt a kutatók mikroszkopikus képelemzéssel is bizonyították: nemcsak láthatóvá tették a sejtekbe jutó fágokat, hanem számszerűen is megmérték, milyen arányban kerülnek be a sejtekbe, és mely sejten belüli állomásokhoz jutnak közel.
A felfedezés a baktériumok mellett vírusokban is gazdag mikrobiomról alkotott képet is árnyalja. A mostani eredmények szerint egyes fágok nemcsak a baktériumokkal, hanem közvetlenül a bélhám felszínével is kapcsolatba léphetnek. Az ilyen tapadást segítő géneket hordozó fágok több gyakori bélfágcsoportban is megtalálhatók. Az elemzések alapján egészséges emberek bélvírus-közösségében nagyobb arányban lehetnek jelen. Ez nem azt jelenti, hogy önmagukban egészséget okoznak, hanem azt, hogy egy ép, jól működő bélnyálkahártya környezetében stabilabban fennmaradhatnak akár indikátorként is szolgálva.
Az eredmények a – baktériumok ellen vírusokat használó – fágterápia szempontjából is fontosak. Ezek a vírusok természetes módon képesek felismerni bizonyos baktériumokat, bejutni a baktériumsejtbe, majd elpusztítani azt. Ez az antibiotikum-rezisztencia miatt különösen fontos irány, hiszen egyre több kórokozóval szemben válnak kevésbé hatékonnyá a megszokott antibiotikumok.
Kintses Bálint, a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, a fágterápia célzott baktériumpusztító lehetőséget kínálhat az antibiotikum-rezisztencia korában, de ahhoz, hogy ezeket a vírusokat terápiásan is pontosabban tudják használni, meg kell érteni, hogyan jutnak el a megfelelő helyre, hogyan maradnak ott, és milyen kapcsolatba léphetnek az emberi szövetekkel.
Ha a szakemberek pontosabban megértik, mely fehérjék irányítják a fágok kötődését az emberi szövetekhez, később olyan fágokat tervezhetnek, amelyek célzottabban jutnak el a szervezet különböző pontjaira, és ott hosszabb ideig megmaradnak. Ez különösen fontos lehet olyan fertőzések kezelésében, ahol a baktériumok nehezen hozzáférhető szöveti környezetben, nyálkahártyák közelében vagy akár emberi sejtek belsejében maradnak fenn.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
