Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Jogilag is kötelező lehet a klímavédelem?

A tét: emberi jogok, kártérítés és a bolygó jövője.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság (ICJ), az ENSZ legfőbb bírói szerve nem kötelező erejű állásfoglalásában felhívta a figyelmet az államok klímaváltozással kapcsolatos jogi kötelezettségeire – írja az alternativenergia.hu. Az állásfoglalás kiemelte a globális felmelegedés fenyegetését, és azt hogy, a klímaváltozás elleni fellépés elmulasztása sértheti a nemzetközi jogot. “Az üvegházhatású gázok kibocsátása egyértelműen emberi tevékenység eredménye, ami nem korlátozódik nemzeti határokra. A tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jog az emberi jogok gyakorlásának elválaszthatatlan része” – mondta Ivaszava Judzsi, a bíróság elnöke.

Hozzátette: az éghajlatváltozással kapcsolatos egyezmények szigorú kötelezettségeket rónak az államokra, ezek be nem tartása a nemzetközi jog megsértését jelenti, és az államoknak együtt kell működniük a konkrét kibocsátáscsökkentési célok elérése érdekében. A bíróság szerint azok az országok, amelyeket kár ért az éghajlatváltozás következtében, jogosultak lehetnek kártérítésre az őket sújtó globális felmelegedés miatt. Azonban, hogy pontosan milyen kártérítés illeti meg őket, azt “esetenként” kell meghatározni. Az ICJ tavaly decemberben kéthetes tárgyalássorozatot folytatott az államok éghajlatváltozással kapcsolatos jogairól és felelősségéről, amelynek keretében több kis szigetország a nagy szennyező országok felelősségre vonását követelte.

Az éghajlatváltozás miatti tengerszint-emelkedés fenyegette kilenc szigetország évek óta tartó lobbizásának eredményeképpen az ENSZ Közgyűlése a Nemzetközi Bíróság tanácsadói véleményét kérte “az államoknak az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségeiről”. Antigua és Barbuda, a Bahama-szigetek, Tuvalu, Palau, Niue, Vanuatu, Saint Lucia, Saint Kitts és Nevis, valamint Saint Vincent és a Grenadine-szigetek képviselői úgy vélik, néhány súlyosan szennyező ország megsérti az önrendelkezéshez való jogukat, ezért felelősségre kell vonni őket. A bíróság döntése elősegítheti az államok közötti elszámoltathatóságot klímakérdésekben, például a szennyezés vagy a kibocsátások terén.

Advertisement

Zöldinfó

Átalakul a magyar környezetvédelmi hatósági rendszer: új csúcsszerv alakul

Új országos környezetvédelmi főhatóság jön létre.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új, országos illetékességű környezetvédelmi csúcsszerv, az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság jön létre 2027. január 1-jén – írja az alternativenergia.hu. A kormányrendelet értelmében a főhatóság az élő környezetért felelős miniszter irányítása alatt, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv lesz budapesti székhellyel. A szervezet a minisztériumból történő kiválással jön létre, és központi, valamint területi szervekből áll majd. A főhatóság feladatai közé tartozik a környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, géntechnológiai, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, valamint vízügyi és vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatok országos illetékességű ellátása. A rendelet célja az egységesebb szakmai gyakorlat kialakítása és a környezeti értékek védelmének megerősítése.

A szervezet kiemelt feladatot kap az akkumulátorgyártással, az ahhoz kapcsolódó tevékenységekkel és létesítményekkel, valamint az akkumulátorhulladék kezelésével összefüggő környezetvédelmi engedélyezésben és felügyeletben. Ezek az ügyek országos illetékességgel kerülhetnek a főhatóság hatáskörébe, így az akkumulátoripar környezetvédelmi felügyeletéhez kapcsolódó szakmai tudás és hatósági fellépés egy szervezetben összpontosulhat. A rendelet indokolása szerint az akkumulátorgyártás minőségi és mennyiségi bővülése, valamint az ezzel együtt keletkező akkumulátorhulladék kezelése új környezetvédelmi feladatokat jelent. A főhatóság e területen együttműködik majd az akkumulátoripar felügyeletében érintett más állami szervekkel, köztük a mérésügyi és műszaki biztonsági, az iparbiztonsági, a tűzvédelmi, a piacfelügyeleti és a fogyasztóvédelmi hatóságokkal.

A főhatóság központi szerve mellett területi Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóságok működnek majd, amelyek a jogszabályban meghatározott illetékességi területen látják el feladataikat. A területi szervek környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, vízügyi és vízvédelmi ügyekben járhatnak el. A rendelet a hatósági jogorvoslati rendszerben is változást hoz. A területi hatóságok döntéseivel szemben, amennyiben a törvény fellebbezést tesz lehetővé, másodfokon a Központi Főhatóság jár el. A központi szervezet emellett szakmai irányítást is gyakorol, ellenőrzéseket végezhet, és egységes szakmai eljárásrendeket, útmutatókat dolgozhat ki.

Advertisement

A szervezeti átalakítás több lépcsőben valósul meg. A főhatóság és a Budapesti Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóság 2027. január 1-jén jön létre. A kormányhivatalok egyes, környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, erdészeti, vízügyi és más kapcsolódó feladatokat ellátó szervezeti egységei 2027. július 1-jén olvadnak be a főhatóság szervezetébe. A feladatok átvételével együtt az érintett munkavállalók jogviszonyai, a feladatellátáshoz kapcsolódó vagyoni jogok, ingó- és ingatlanállomány, valamint eszközök és infrastruktúra is átkerülnek a jogutód szervezethez.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák