Zöld Energia
Jöhetnek az akkumulátor nélküli okoseszközök?
Sok szakértő dolgozik azon, hogy elektronikus eszközeink egy nap öntöltővé váljanak.
Amennyiben sikerülne az okoseszközökben hasznosítani a környezeti energiát, az jelentősen megkönnyítené használatukat. A környezeti energia kínálhat megoldást az akkumulátorok egyre súlyosabb problémájára. Az internetre csatlakoztatható apró elektronikus eszközök fokozatosan terjednek a világban. Az úgynevezett dolgok internetje (Internet of Things, azaz IoT) lehetővé teszi, hogy az otthoni okoskészülékek, viselhető okoseszközök és egyéb szerkezetek összehangoltan, egymással kommunikálva működjenek. Az IoT eszközei egyre több területen jelennek meg, illetve játszanak kulcsfontosságú szerepet.
A negyedik ipari forradalom olyan, mára széles körben elterjedt digitális technológiára épült, mint az összekapcsolt eszközök, a mesterséges intelligencia, a robotika és a 3D nyomtatás. Valószínűsíthető, hogy a folyamat óriási hatást gyakorol majd a társadalomra, a kultúrára és a gazdaságra. Akad azonban egy látszólag apró, de meglehetősen komoly, sokak által jól ismert gond: az akkumulátorok problémája.
Az IoT eszközei gyakran túl kicsik ahhoz, hogy hosszú életű akkumulátort kapjanak, gyakran pedig nehezen megközelíthető helyen találhatóak – gondoljunk csak egy, az óceán közepén járó teherszállító hajó szenzorjaira. Ez megnehezíti a működést, miközben az IoT eszközök egyre csak terjednek, fokozatosan növelve az akkumulátorhulladék mennyiségét. Az újabbnál újabb termékek elkészítése ráadásul további alapanyagokat követel, emészt fel.
Ezekre a problémákra hozhat megoldást az EnABLES (European Infrastructure Powering the Internet of Things) projekt – írja a Techxplore. Ennek keretében Európa 11 vezető kutatóintézete vizsgálja, hogy miként lehetne a gyenge környezeti energiákat, így a fényből, hőből vagy rázkódásból származó energiát hasznosítani az eszközökben. A környezeti energia segítségével az akkumulátorok sokkal tovább használhatók maradhatnak, a végső cél pedig az, hogy öntöltő berendezéseket hozzanak létre.
A technológiát nemcsak ipari szerkezetekben, hanem olyan hétköznapi tárgyakban is alkalmazhatnák, mint amilyenek az okosórák. Az EnABLES emellett más, így a lehetséges standardizálás területén is folytat kutatásokat, hogy az IoT működése minél inkább gördülékeny legyen.
Nem a projekt az egyetlen, amely a dolgok internetjének tökéletesítésén fáradozik. A Trameto vállalatnál futó HarvestAll keretében például egy energiagazdálkodó rendszert dolgoztak ki az OptiJoule nevű berendezés számára. Ez az energiatermelő eszköz fotovoltaikus és hővel működő generátorok segítségével hoz létre áramot.
Zöld Energia
Napenergiával erősít a Mol: új napelempark épült Algyőn
Átadták a Mol új napelemparkját és villamosenergia-tároló rendszerét Algyőn.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Átadták a Mol új, 21,575 milliárd forintos beruházással kialakított napelemparkját és villamosenergia-tároló rendszerét a cégcsoport algyői gázüzemének területén – írja az alternativenergia.hu. Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója az ünnepségen azt mondta, a cégcsoport törekszik arra, hogy a nagy villamosenergia-fogyasztású üzemeit termelő- és tárolókapacitásokkal kiegészítve önellátóvá, minél inkább rezisztensé tudja tenni bármilyen ellátási kockázattal szemben. A 37,5 MWp teljesítményű algyői naperőmű a Mol Magyarország kilencedik napelemparkja, melyek összesített teljesítménye több mint 400 MWp. A most átadott 40 MWh kapacitású energiatároló – a 80 MWh-os tiszaújvárosi után – a cég második ilyen létesítménye – közölte a szakember. Hozzátette: az algyői fejlesztésnek köszönhetően évente 13 ezer tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhető el. Az ügyvezető igazgató kifejtette, a magyar energiaiparban jelentős beruházásokra van szükség, át kell alakítani az energia-infrastruktúrát.
Az ellátásbiztonság fontossága mellett a szakember hangsúlyozta, válságok idején az egyéni érdekek előtérbe kerülnek, és mindenki a szuverenitásra helyezi a hangsúlyt. A változó körülményekhez alkalmazkodni kell, diverzifikálni az energiaforrásokat. Lényeges szerepe lesz a fosszilis, a nukleáris és megújuló energiának, a geotermiának, biogáznak és a biomasszának is. Bacsa György elmondta, hogy a korábbi és jelenlegi fejlesztéseknek köszönhetően az algyői telephely – amely hagyományosan a fosszilis energia-előállítás egyik központja volt – nem esik az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) hatálya alá, szén-dioxid-kibocsátását annyira vissza tudta fogni. A Mol csoport legnagyobb megújuló energiaportfóliója Magyarországon van, de jelentős beruházásokat hajtottak végre Szlovákiában és Horvátországban is. A Mol Magyarországon 2030-ig 500 MWh-nyi tárolókapacitást tervez kiépíteni, ezzel hozzájárulva a teljes magyar energetikai rendszer rugalmasságához – közölte a szakember.
Schubert Péter Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, Algyőn több mint 60 éve folyik szénhidrogén-kitermelés, jelenleg is több mint száz kút termel, emellett gázüzem is működik itt. Az algyői telephely a kutatás-termelés 5-10 százalékát adja, de a villamosenergia-fogyasztás több mint fele itt jelentkezik. A naperőmű kialakítása nemcsak a telephelyet teszi fenntarthatóbbá, hanem az egész magyarországi kőolaj és földgázkitermelést, növelve ezzel a versenyképességet és erősítve az ellátásbiztonságot – hangsúlyozta a szakember. A korábbi és jelenlegi beruházásoknak köszönhetően a telephely villamos energiából önellátóvá vált, és amikor alacsonyabb az energiaigény a piacra is tud értékesíteni energiát – közölte az igazgató. A fejlesztést bemutató sajtóanyag szerint a napelempark teljes beruházási értéke 17,6 milliárd forint volt, amelyhez a Külgazdasági és Külügyminisztérium 5,566 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással járult hozzá. Az akkumulátoros energiatároló 3,975 milliárd forintból valósult meg, ehhez az Európai Unió 1,628 milliárd forint támogatást nyújtott.
Az energiatároló a Mavir által működtetett rendszerszintű szolgáltatások piacán is szerepet kaphat. Amikor a rendszerirányító a fogyasztás csökkentését kéri, akkor az energiatároló biztosítja a közcélú hálózatról kieső villamosenergia mennyiséget a termelés fenntartása érdekében, többlet villamos energia esetén pedig töltési üzemmódba kapcsol.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKétszer annyi szociális tűzifa jöhet, de mi lesz a védett erdőkkel?
-
Zöld Energia5 óra telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
