Zöld Energia

Jöhetnek az akkumulátor nélküli okoseszközök?

Sok szakértő dolgozik azon, hogy elektronikus eszközeink egy nap öntöltővé váljanak.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-26

Szerző:

Vanessza

Amennyiben sikerülne az okoseszközökben hasznosítani a környezeti energiát, az jelentősen megkönnyítené használatukat. A környezeti energia kínálhat megoldást az akkumulátorok egyre súlyosabb problémájára. Az internetre csatlakoztatható apró elektronikus eszközök fokozatosan terjednek a világban. Az úgynevezett dolgok internetje (Internet of Things, azaz IoT) lehetővé teszi, hogy az otthoni okoskészülékek, viselhető okoseszközök és egyéb szerkezetek összehangoltan, egymással kommunikálva működjenek. Az IoT eszközei egyre több területen jelennek meg, illetve játszanak kulcsfontosságú szerepet.

A negyedik ipari forradalom olyan, mára széles körben elterjedt digitális technológiára épült, mint az összekapcsolt eszközök, a mesterséges intelligencia, a robotika és a 3D nyomtatás. Valószínűsíthető, hogy a folyamat óriási hatást gyakorol majd a társadalomra, a kultúrára és a gazdaságra. Akad azonban egy látszólag apró, de meglehetősen komoly, sokak által jól ismert gond: az akkumulátorok problémája.

Az IoT eszközei gyakran túl kicsik ahhoz, hogy hosszú életű akkumulátort kapjanak, gyakran pedig nehezen megközelíthető helyen találhatóak – gondoljunk csak egy, az óceán közepén járó teherszállító hajó szenzorjaira. Ez megnehezíti a működést, miközben az IoT eszközök egyre csak terjednek, fokozatosan növelve az akkumulátorhulladék mennyiségét. Az újabbnál újabb termékek elkészítése ráadásul további alapanyagokat követel, emészt fel.

Ezekre a problémákra hozhat megoldást az EnABLES (European Infrastructure Powering the Internet of Things) projekt – írja a Techxplore. Ennek keretében Európa 11 vezető kutatóintézete vizsgálja, hogy miként lehetne a gyenge környezeti energiákat, így a fényből, hőből vagy rázkódásból származó energiát hasznosítani az eszközökben. A környezeti energia segítségével az akkumulátorok sokkal tovább használhatók maradhatnak, a végső cél pedig az, hogy öntöltő berendezéseket hozzanak létre.

A technológiát nemcsak ipari szerkezetekben, hanem olyan hétköznapi tárgyakban is alkalmazhatnák, mint amilyenek az okosórák. Az EnABLES emellett más, így a lehetséges standardizálás területén is folytat kutatásokat, hogy az IoT működése minél inkább gördülékeny legyen.

Nem a projekt az egyetlen, amely a dolgok internetjének tökéletesítésén fáradozik. A Trameto vállalatnál futó HarvestAll keretében például egy energiagazdálkodó rendszert dolgoztak ki az OptiJoule nevű berendezés számára. Ez az energiatermelő eszköz fotovoltaikus és hővel működő generátorok segítségével hoz létre áramot.

Zöld Energia

2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja

Magyarország egyik legnagyobb szélerőmű-beruházása indul a Kisalföldön.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2026-02-28

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Nagyszabású szélerőmű-fejlesztést indít a Green Energy Investhor Zrt. (GEI) a Kisalföldön, a Vadosfa térségében tervezett beruházás 70 korszerű szélturbinával összesen 499 megawatt (MW) új beépített kapacitást hoz létre, éves szinten így várhatóan 1200 gigawattóra (GWh) villamosenergia-termelést biztosít majd – közölte az alternativenergia.hu. Magyarországon jelenleg mintegy 330 MW beépített szélerőművi kapacitás működik, amely az elmúlt évtizedben érdemben nem bővült. A hazai energiarendszer zöld átállásában eddig elsősorban a napenergia játszott meghatározó szerepet, a szélenergia ugyanakkor kiaknázatlanul maradt – jelezték. A Green Energy Investhor új fejlesztése Vadosfa 15 kilométeres körzetében 70 darab, 7-7,2 MW egységteljesítményű turbinával valósul meg. A technológia éves kihasználtsága, a mintegy 2500 üzemóra a naperőművek átlagának közel kétszerese.

A közlemény szerint a beruházás jelenleg az építési engedélyezési szakaszban tart. Januárban zárultak le az egy éven át tartó környezetvédelmi megfigyelések és mérések, ezek adatainak birtokában indulhatott el az engedélyezési folyamat. A helyszínen megkezdődtek a régészeti mintafeltárások. A csatlakozó és felhordó hálózat kiépítése 2026 végén indulhat, az első torony felállítását pedig 2028 első negyedévére tervezik. A teljes szélerőműpark 2029 végén, 2030 elején állhat üzembe. A turbinák toronymagassága elérheti a 130 métert, a teljes építménymagasság a 220 métert, a 90 méteres rotorátmérő pedig alacsonyabb fordulatszám mellett is hatékony működést biztosít. Az elemek kiválasztása során alapvető szempont, hogy a zaj- és rezgésértékek minden napszakban a szabályozási határértékek alatt maradjanak, a lakó- és üdülőövezetektől a jogszabályban meghatározott legalább 700 méteres táv helyett jellemzően 1 kilométert meghaladó távolságot tartva – ismertette a vállalat.

A GEI hangsúlyozta: a fejlesztés során kiemelt figyelmet fordítanak a térség természeti értékeinek megóvására. A cél nem pusztán a jogszabályi megfelelés, hanem az, hogy a szélerőműpark működése hosszú távon is összehangolható legyen a helyi ökoszisztéma sajátosságaival. A GEI az engedélyezési eljárások során és azon túl is biztosítja a helyi közösségek bevonását, párbeszédet folytat az érintett önkormányzatokkal, ingatlantulajdonosokkal és gazdálkodókkal, valamint környezeti nevelési és edukációs programokat készít elő a térségben – közölték.

Tovább olvasom