Zöld Energia
Jöhetnek az akkumulátor nélküli okoseszközök?
Sok szakértő dolgozik azon, hogy elektronikus eszközeink egy nap öntöltővé váljanak.
Amennyiben sikerülne az okoseszközökben hasznosítani a környezeti energiát, az jelentősen megkönnyítené használatukat. A környezeti energia kínálhat megoldást az akkumulátorok egyre súlyosabb problémájára. Az internetre csatlakoztatható apró elektronikus eszközök fokozatosan terjednek a világban. Az úgynevezett dolgok internetje (Internet of Things, azaz IoT) lehetővé teszi, hogy az otthoni okoskészülékek, viselhető okoseszközök és egyéb szerkezetek összehangoltan, egymással kommunikálva működjenek. Az IoT eszközei egyre több területen jelennek meg, illetve játszanak kulcsfontosságú szerepet.
A negyedik ipari forradalom olyan, mára széles körben elterjedt digitális technológiára épült, mint az összekapcsolt eszközök, a mesterséges intelligencia, a robotika és a 3D nyomtatás. Valószínűsíthető, hogy a folyamat óriási hatást gyakorol majd a társadalomra, a kultúrára és a gazdaságra. Akad azonban egy látszólag apró, de meglehetősen komoly, sokak által jól ismert gond: az akkumulátorok problémája.
Az IoT eszközei gyakran túl kicsik ahhoz, hogy hosszú életű akkumulátort kapjanak, gyakran pedig nehezen megközelíthető helyen találhatóak – gondoljunk csak egy, az óceán közepén járó teherszállító hajó szenzorjaira. Ez megnehezíti a működést, miközben az IoT eszközök egyre csak terjednek, fokozatosan növelve az akkumulátorhulladék mennyiségét. Az újabbnál újabb termékek elkészítése ráadásul további alapanyagokat követel, emészt fel.
Ezekre a problémákra hozhat megoldást az EnABLES (European Infrastructure Powering the Internet of Things) projekt – írja a Techxplore. Ennek keretében Európa 11 vezető kutatóintézete vizsgálja, hogy miként lehetne a gyenge környezeti energiákat, így a fényből, hőből vagy rázkódásból származó energiát hasznosítani az eszközökben. A környezeti energia segítségével az akkumulátorok sokkal tovább használhatók maradhatnak, a végső cél pedig az, hogy öntöltő berendezéseket hozzanak létre.
A technológiát nemcsak ipari szerkezetekben, hanem olyan hétköznapi tárgyakban is alkalmazhatnák, mint amilyenek az okosórák. Az EnABLES emellett más, így a lehetséges standardizálás területén is folytat kutatásokat, hogy az IoT működése minél inkább gördülékeny legyen.
Nem a projekt az egyetlen, amely a dolgok internetjének tökéletesítésén fáradozik. A Trameto vállalatnál futó HarvestAll keretében például egy energiagazdálkodó rendszert dolgoztak ki az OptiJoule nevű berendezés számára. Ez az energiatermelő eszköz fotovoltaikus és hővel működő generátorok segítségével hoz létre áramot.
Zöld Energia
Megújuló energiával készül a jövő üzemanyaga: elkészült a rijekai naperőmű
Befejeződött az INA rijekai zöldhidrogén-beruházásának első szakasza.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Befejeződött az INA rijekai kőolaj-finomítójában épülő, mintegy 61 millió euró értékű zöldhidrogén-beruházás első szakasza: elkészültek az üzemhez kapcsolódó naperőmű építési és szerelési munkái – írja az alternativenergia.hu. A rijekai finomító területén telepített napelemek megújuló villamos energiát termelnek majd Horvátország első kereskedelmi célú zöldhidrogén-előállító létesítménye számára. Június végére a 11 megawatt beépített teljesítményű naperőmű elérte a mechanikai készültséget, vagyis a beruházás egyik kulcseleme elkészült. A közlemény szerint ezzel teljesültek a beruházáshoz a horvát Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervből nyújtott 15 millió eurós támogatáshoz kapcsolódó első határidők is. A naperőmű üzembe helyezése előtt még záró tesztek és műszaki ellenőrzések következnek, miközben folyik az elektrolizáló berendezés telepítése is. Ennek befejezése 2026 végére várható.
A beruházás helyszínét csütörtökön megtekintette Ortutay Zsuzsanna, az INA igazgatótanácsának elnöke, valamint Gordan Kolak, a projekt fővállalkozójaként dolgozó horvát elektromos, közlekedési és energiaipari vállalat, a Koncar igazgatótanácsának elnöke. Ortutay Zsuzsanna a közlemény szerint hangsúlyozta: a megújuló hidrogén előállítására irányuló beruházás az INA egyik kiemelt stratégiai projektje, amely hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, fenntarthatóbbá teszi a finomítói működést, és új lehetőségeket nyit a horvátországi zöldhidrogén-piac fejlesztésében. Kiemelte azt is, hogy a projekt hazai partnerek bevonásával valósul meg.
Gordan Kolak szerint az első szakasz lezárása azt bizonyítja, hogy a horvát szakértelem és ipari kapacitás képes megfelelni az energiaátmenet összetett kihívásainak. A Koncar igazgatótanácsának elnöke a projektet a régió első kereskedelmi célú zöldhidrogén-előállító üzemének és Horvátország egyik legjelentősebb energetikai beruházásának nevezte. A létesítmény tervezett kapacitása évi mintegy 1500 tonna zöld hidrogén. Az első zöldhidrogén-molekulák előállítása 2027-ben várható. A megtermelt hidrogént elsősorban közlekedési célra értékesítenék, de felhasználnák a rijekai finomító termelési folyamataiban is.
Az INA 2024 áprilisában jelentette be, hogy új stratégiai megújulóenergia-projektekbe kezd: Rijekában zöldhidrogén-előállító üzemet, Sziszekben pedig biometán-előállító létesítményt épít. A vállalat akkori közlése szerint a beruházások célja az INA zöld átállásának támogatása, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és az energiahatékonyság növelése.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó9 óra telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás ótaMiért lehet jó választás Pécs városa a gyerekes családoknak?
