Zöld Energia
Jöhetnek az akkumulátor nélküli okoseszközök?
Sok szakértő dolgozik azon, hogy elektronikus eszközeink egy nap öntöltővé váljanak.
Amennyiben sikerülne az okoseszközökben hasznosítani a környezeti energiát, az jelentősen megkönnyítené használatukat. A környezeti energia kínálhat megoldást az akkumulátorok egyre súlyosabb problémájára. Az internetre csatlakoztatható apró elektronikus eszközök fokozatosan terjednek a világban. Az úgynevezett dolgok internetje (Internet of Things, azaz IoT) lehetővé teszi, hogy az otthoni okoskészülékek, viselhető okoseszközök és egyéb szerkezetek összehangoltan, egymással kommunikálva működjenek. Az IoT eszközei egyre több területen jelennek meg, illetve játszanak kulcsfontosságú szerepet.
A negyedik ipari forradalom olyan, mára széles körben elterjedt digitális technológiára épült, mint az összekapcsolt eszközök, a mesterséges intelligencia, a robotika és a 3D nyomtatás. Valószínűsíthető, hogy a folyamat óriási hatást gyakorol majd a társadalomra, a kultúrára és a gazdaságra. Akad azonban egy látszólag apró, de meglehetősen komoly, sokak által jól ismert gond: az akkumulátorok problémája.
Az IoT eszközei gyakran túl kicsik ahhoz, hogy hosszú életű akkumulátort kapjanak, gyakran pedig nehezen megközelíthető helyen találhatóak – gondoljunk csak egy, az óceán közepén járó teherszállító hajó szenzorjaira. Ez megnehezíti a működést, miközben az IoT eszközök egyre csak terjednek, fokozatosan növelve az akkumulátorhulladék mennyiségét. Az újabbnál újabb termékek elkészítése ráadásul további alapanyagokat követel, emészt fel.
Ezekre a problémákra hozhat megoldást az EnABLES (European Infrastructure Powering the Internet of Things) projekt – írja a Techxplore. Ennek keretében Európa 11 vezető kutatóintézete vizsgálja, hogy miként lehetne a gyenge környezeti energiákat, így a fényből, hőből vagy rázkódásból származó energiát hasznosítani az eszközökben. A környezeti energia segítségével az akkumulátorok sokkal tovább használhatók maradhatnak, a végső cél pedig az, hogy öntöltő berendezéseket hozzanak létre.
A technológiát nemcsak ipari szerkezetekben, hanem olyan hétköznapi tárgyakban is alkalmazhatnák, mint amilyenek az okosórák. Az EnABLES emellett más, így a lehetséges standardizálás területén is folytat kutatásokat, hogy az IoT működése minél inkább gördülékeny legyen.
Nem a projekt az egyetlen, amely a dolgok internetjének tökéletesítésén fáradozik. A Trameto vállalatnál futó HarvestAll keretében például egy energiagazdálkodó rendszert dolgoztak ki az OptiJoule nevű berendezés számára. Ez az energiatermelő eszköz fotovoltaikus és hővel működő generátorok segítségével hoz létre áramot.
Zöld Energia
15 év helyett 6-8 év? Gyorsabb napelemes megtérülést hozhat az új pályázat
Mikor térül meg a lakossági energiatároló? Konkrét számok és saját tapasztalatok.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A kormány február elején elindította a lakossági energiatároló programot, amelyben kétféle pályázati konstrukció közül lehet választani – írja az alternativenergia.hu. Az egyik lehetőség egy meglévő napelemes rendszerhez energiatároló telepítése, a másik pedig inverterre és energiatárolóra vonatkozó pályázat, ebben az esetben azonban vállalni kell a napelemes rendszer kiépítését is. A pályázati űrlap beadása mondhatni pofonegyszerű, de mielőtt az ember rákattint a „beküldés” gombra, érdemes végiggondolni: valóban megéri-e a telepítéssel járó macera. Ha a magam tapasztalatait veszem alapul, akkor egy napelemes rendszer energiatárolóval, saját forrásból finanszírozva, korábban nem érte volna meg számunkra. A megtérülési idő akár 15 év is lehetett volna, ami magában hordozza annak kockázatát, hogy addigra az inverter vagy az akkumulátor cserére szorul.
A házunk 2023-ban épült, BB energetikai besorolású, télen h-tarifáról működő hőszivattyús fűtéssel, ősszel és tavasszal pedig két klímával oldjuk meg a temperálást. Az átlagos havi villanyszámlánk körülbelül 15 ezer forint, amiben minden benne van. Emiatt az elmúlt években mindig elvetettük a napelemes rendszer gondolatát – még akkor is, amikor elérhetők voltak különféle támogatások, amelyek rövidíthették volna a megtérülési időt.
Mi változott most, és miért döntöttünk mégis a pályázat beadása mellett?
Az egyik legerősebb érv a rendszertől való függetlenedés volt. Emellett egyre gyakrabban felmerül az elektromos autó vásárlásának gondolata is: városi közlekedésre hosszú távon jóval költséghatékonyabb lenne, ha a saját háznál megtermelt energiát tudnánk erre a célra felhasználni.
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ahogy bővül a családunk, egyre több fogyasztó kerül a háztartásba. Tervezünk további klímák felszerelését is, ami biztosan megemeli majd az eddig kifejezetten kedvező villanyszámlákat.
Nézzük konkrét számokkal ezt a kérdést!
Vegyünk alapul egy 5 kilowattos napelemes rendszert. Piaci áron, inverterrel együtt, akkumulátor nélkül ez nagyjából 2,5–3 millió forintba kerül. Havi 15–20 ezer forintos villanyszámla mellett az éves költség 180–240 ezer forint, vagyis ennyit lehetne ideális esetben megtakarítani. Ezzel számolva a megtérülés körülbelül 12–15 év, de ennyi idő alatt előfordulhat, hogy alkatrész cserére lesz szükség a rendszerben.
Ha ugyanezt a rendszert energiatárolóval egészítjük ki, a beruházás költsége még tovább nő. Egy 5 kilowattos napelemes rendszer akkumulátorral együtt akár 4,5–5 millió forintba is kerülhet támogatás nélkül, de itt is csak a csillagos ég szabhat határt, hiszen vannak olcsóbb és drágább panelek és inverterek is. Ugyan az energiatárolóval több megtermelt energiát tudunk saját magunk felhasználni, pusztán piaci alapon nézve a megtérülési idő ebben az esetben akár 15 évnél is hosszabb lehet.
A most elérhető lakossági energiatároló pályázat azonban egy teljesen új szintre helyezi a megtérülési időt. A támogatás révén akár 2,5 millió forintos összegig a program fedezi az akkumulátor és az inverter költségeit, és elszámolható továbbá a terveztetés, engedélyeztetés, illetve a mérőhely szabványosítása is. Ennek köszönhetően egy korábban említett 5 kilowattos rendszer megtérülése 6–8 évre csökken, ami már gazdaságilag vállalhatóbb, és kisebb műszaki kockázatot jelent.
Összességében még alacsony villanyszámla mellett sem fekete-fehér kérdés, a számok mellett végig kell gondolni azt is, hogy mik a jövőre nézve a tervek. A támogatás nemcsak a megtérülési időt rövidíti le jelentősen, hanem csökkenti a hosszú távú műszaki kockázatokat is, miközben nagyobb energiafüggetlenséget kínál. A végső döntésnél ezért nemcsak a jelenlegi villanyszámlát érdemes figyelembe venni, hanem a háztartás jövőbeli energiaigényét és azokat az élethelyzeteket is, amelyek néhány éven belül teljesen átírhatják a fogyasztási szokásokat.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás óta29 vonalon járnak az új maximidi buszok a fővárosban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegeltetéssel a természetvédelemért: nagyszabású fejlesztés indul a Hortobágyon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Velencei-tó jövője a tét: sürgetik a Pátkai-víztározó ökológiai rehabilitációját
