Zöld Energia
Jöhetnek az akkumulátor nélküli okoseszközök?
Sok szakértő dolgozik azon, hogy elektronikus eszközeink egy nap öntöltővé váljanak.
Amennyiben sikerülne az okoseszközökben hasznosítani a környezeti energiát, az jelentősen megkönnyítené használatukat. A környezeti energia kínálhat megoldást az akkumulátorok egyre súlyosabb problémájára. Az internetre csatlakoztatható apró elektronikus eszközök fokozatosan terjednek a világban. Az úgynevezett dolgok internetje (Internet of Things, azaz IoT) lehetővé teszi, hogy az otthoni okoskészülékek, viselhető okoseszközök és egyéb szerkezetek összehangoltan, egymással kommunikálva működjenek. Az IoT eszközei egyre több területen jelennek meg, illetve játszanak kulcsfontosságú szerepet.
A negyedik ipari forradalom olyan, mára széles körben elterjedt digitális technológiára épült, mint az összekapcsolt eszközök, a mesterséges intelligencia, a robotika és a 3D nyomtatás. Valószínűsíthető, hogy a folyamat óriási hatást gyakorol majd a társadalomra, a kultúrára és a gazdaságra. Akad azonban egy látszólag apró, de meglehetősen komoly, sokak által jól ismert gond: az akkumulátorok problémája.
Az IoT eszközei gyakran túl kicsik ahhoz, hogy hosszú életű akkumulátort kapjanak, gyakran pedig nehezen megközelíthető helyen találhatóak – gondoljunk csak egy, az óceán közepén járó teherszállító hajó szenzorjaira. Ez megnehezíti a működést, miközben az IoT eszközök egyre csak terjednek, fokozatosan növelve az akkumulátorhulladék mennyiségét. Az újabbnál újabb termékek elkészítése ráadásul további alapanyagokat követel, emészt fel.
Ezekre a problémákra hozhat megoldást az EnABLES (European Infrastructure Powering the Internet of Things) projekt – írja a Techxplore. Ennek keretében Európa 11 vezető kutatóintézete vizsgálja, hogy miként lehetne a gyenge környezeti energiákat, így a fényből, hőből vagy rázkódásból származó energiát hasznosítani az eszközökben. A környezeti energia segítségével az akkumulátorok sokkal tovább használhatók maradhatnak, a végső cél pedig az, hogy öntöltő berendezéseket hozzanak létre.
A technológiát nemcsak ipari szerkezetekben, hanem olyan hétköznapi tárgyakban is alkalmazhatnák, mint amilyenek az okosórák. Az EnABLES emellett más, így a lehetséges standardizálás területén is folytat kutatásokat, hogy az IoT működése minél inkább gördülékeny legyen.
Nem a projekt az egyetlen, amely a dolgok internetjének tökéletesítésén fáradozik. A Trameto vállalatnál futó HarvestAll keretében például egy energiagazdálkodó rendszert dolgoztak ki az OptiJoule nevű berendezés számára. Ez az energiatermelő eszköz fotovoltaikus és hővel működő generátorok segítségével hoz létre áramot.
Zöld Energia
Budapest napelemekkel termelne energiát: óriási kapacitás rejlik a háztetőkön
Két és fél paksi atomerőműnyi energia lehetősége is ott lehet a budapesti háztetőkön.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Két és fél paksi atomerőműnyi energia lehetősége is ott lehet a budapesti háztetőkön napelemek telepítése és tárolóberendezések alkalmazása révén – hívta fel a figyelmet Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán. Karácsony Gergely azt írta, egyetlen város sem tud önmaga megbirkózni a klímaváltozás kihívásaival – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az államnak kell megteremtenie a szabályozási, pénzügyi kereteket, a városnak kell lefordítania ezeket a mindennapokra, a magánszektornak kell ezeket alkalmaznia beruházásokban és technológiákban, a polgároknak pedig résztvevőinek kell lenniük a változásnak – értékelt. Szerinte ebbe a felfogásba illeszkedik a kormány által nemrég meghirdetett új energiafejlesztési terv is, amely be kívánja vonni a termelésbe a napenergiát.
Budapest és a kormány partnersége ezen a téren is rengeteg lehetőséget kínál. Budapest már évekkel ezelőtt elkészítette a város szolártérképét, elindította a Nappal hajtva programot – mutatott rá a főpolgármester, hozzátéve, hogy az Orbán-kormány ugyanakkor “megtiltotta az új napelemrendszerek által termelt energia hálózati betáplálását, amivel gyakorlatilag ellehetetlenítették az új napelemek telepítését”.A fővárosi program célja és értelme, hogy 10 millió négyzetméter napelem legyen a városban energiatároló berendezésekkel együtt – emelte ki Karácsony Gergely.
Hozzátette: ezzel közel ötszázezer tonna szén-dioxid kibocsátását lehetne megtakarítani, vagyis annyit, amennyi az összes budapesti lakos egy évi áramfelhasználásából a légkörbe kerül. “Most, amikor a kihívás már mindenki számára nyilvánvaló, amikor a magyar miniszterelnök végre felelősen beszél a klímaválságról, akkor a pár éve még álmodozásnak tűnő terveinkből gyorsan valóság lehet. Ha van partnerség, csak akkor” – zárta bejegyzését a főpolgármester.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb lendületet kaphatnak a magyarországi szélerőmű-fejlesztések
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj klímatörvény készülhet: szigorúbb szabályokat sürgetnek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMielőbb szabályoznák az elektromos rollerek közlekedését
-
Otthon3 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
