Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Juhász Edit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal új elnöke

Juhász Edit lett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) új elnöke – tájékoztatta a hivatal az MTI-t pénteken.

Létrehozva:

|

A köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvénynek megfelelően kinevezte az új elnököt. Juhász Edit 2023. január 16-tól vezeti a MEKH-t, megbízatása hét évre szól. A közleményben ismertetik: Juhász Edit több évtizedes közigazgatási tapasztalattal rendelkezik, jelentős szerepet vállalt egyebek között az energiahatékonysági irányelv átültetésében. 2016-tól helyettes államtitkárként felelt a nemzeti közműszolgáltatás szabályozási ügyeiért, 2018-tól pedig államtitkárként vett részt az állami tulajdonú energetikai, hulladékgazdálkodási és víziközmű szolgáltató vállalatok irányításában. Pályafutását 2021 októberében az MVM Energetika Zrt. jogi, vállalatirányítási és koordinációs vezérigazgató-helyetteseként, igazgatósági tagjaként, az EON Hungária Zrt. felügyelőbizottsági tagjaként folytatta. Horváth Péter János 2023. január 15-i hatállyal leköszön a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal éléről, új feladatáról az Energiaügyi Minisztérium ad tájékoztatást – áll a közleményben.

Zöldinfó

Emberi beavatkozás nyomai és végzetes következmények egy elszigetelt teknősszigeten

A túlzottan eltolódott ivararány miatt tömeges pusztulás fenyegeti a teknősöket a Preszpa-tóban található Golem Grad szigetén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Dragan Arszovszki kutatása szerint a szigeten minden ivarérett nőstényre átlagosan 19 hím jut, ami rendkívül erős szexuális agresszióhoz vezet – írja az alternativenergia.hu. A nőstények folyamatos üldöztetésnek, stressznek és fizikai sérüléseknek vannak kitéve, és menekülés közben gyakran a meredek sziklafalakról zuhannak a mélybe. A kutatás eredményeit a közelmúltban közölte az Ecology Letters című tudományos folyóirat, ami a nemzetközi tudományos érdeklődés középpontjába helyezte az északmacedón teknősöket – közölte a Meta.mk északmacedón hírportál. A beszámoló szerint a szigeten mintegy ezer szárazföldi teknős él, ami első látásra stabil és sűrű populációnak tűnik, azonban a kutatók szerint a nemek arányának szélsőséges felborulása hosszú távon a faj helyi összeomlásához vezethet. Az adatok alapján a nőstények éves túlélési aránya mindössze 84 százalék, míg a hímeké eléri a 98 százalékot. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, számítások szerint 2083-ra eltűnhet az utolsó nőstény teknős is a szigetről.

Dragan Arszovszki közölte: a kutatók ösztönösen beavatkoznának, ugyanakkor egy ilyen döntést nem lehet előzetes megfontolás nélkül meghozni, ezért szakértők bevonásával tanácskoznak majd arról, hogy szükséges-e beavatkozás, vagy a természetes folyamatokat kell érvényesülni hagyni. A kutató rámutatott: a természetben gyakran uralkodnak kegyetlen túlélési feltételek, és más fajok is hasonló problémákkal nézhetnek szembe, ám ezek sokszor rejtve maradnak. A tudományos közösség számára továbbra is rejtély, miként kerültek a teknősök a szigetre, mivel nem képesek átúszni a tavat. Az egyik feltételezés szerint emberek telepítették be őket, ráadásul egyenlőtlen ivararányban. A legidősebb hímek páncélján látható bevésett számok is emberi beavatkozásra utalhatnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák