Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Juhász Edit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal új elnöke

Juhász Edit lett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) új elnöke – tájékoztatta a hivatal az MTI-t pénteken.

Létrehozva:

|

A köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvénynek megfelelően kinevezte az új elnököt. Juhász Edit 2023. január 16-tól vezeti a MEKH-t, megbízatása hét évre szól. A közleményben ismertetik: Juhász Edit több évtizedes közigazgatási tapasztalattal rendelkezik, jelentős szerepet vállalt egyebek között az energiahatékonysági irányelv átültetésében. 2016-tól helyettes államtitkárként felelt a nemzeti közműszolgáltatás szabályozási ügyeiért, 2018-tól pedig államtitkárként vett részt az állami tulajdonú energetikai, hulladékgazdálkodási és víziközmű szolgáltató vállalatok irányításában. Pályafutását 2021 októberében az MVM Energetika Zrt. jogi, vállalatirányítási és koordinációs vezérigazgató-helyetteseként, igazgatósági tagjaként, az EON Hungária Zrt. felügyelőbizottsági tagjaként folytatta. Horváth Péter János 2023. január 15-i hatállyal leköszön a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal éléről, új feladatáról az Energiaügyi Minisztérium ad tájékoztatást – áll a közleményben.

Zöldinfó

Erdei élőhelyeket és gyepterületeket mentenek meg Magyarországon

Két jelentős természetvédelmi beruházás indul el a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleményében idézte Rácz Andrást, az AM természetvédelemért felelős államtitkárát, aki szerdán a Jókai-kertben megrendezett projektnyitó rendezvényen elmondta, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a jelenlegi uniós ciklusban hat projektet valósít meg csaknem 2,5 milliárd forintból, amelyek kétharmada klasszikus élőhely-rekonstrukció. A most induló, összesen 625 millió forintos uniós támogatású fejlesztések két kulcsterületre koncentrálnak, az erdei vizes élőhelyek megőrzésére, valamint a természetvédelmi kezelési infrastruktúra fejlesztésére. A közleményben az államtitkár ismertette, az Erdei élőhelyek megőrzését és természeti értékeik bemutatását célzó beruházások című projekt 500 millió forintos támogatásból valósul meg. A fejlesztés célja az erdei vizes élőhelyek vízháztartásának stabilizálása, a kiszáradási folyamatok mérséklése és a természetes élőhelyek állapotának javítása, több mint 1680 hektár Natura 2000 területet érintve. A forrásoknak köszönhetően vízvisszatartással és élőhely-rekonstrukcióval erősítik a természet ellenálló képességét a klímaváltozás hatásaival szemben, egyszerre szolgálva természetvédelmi, klímaalkalmazkodási és szemléletformálási célokat.

Rámutattak, hogy a projekt egyik legfontosabb fókusza a szárazodás és a vízhiány kezelése, a vízháztartás javítása. Ennek érdekében a Budai-hegységben és a Pilis-Visegrádi-hegység térségében jönnek létre vagy állnak helyre erdei kisvizes élőhelyek, tókák, dagonyák, amelyek kulcsfontosságú élőhelyet biztosítanak kétéltűek, rovarok, vízi gerinctelenek és madarak számára. Az Ócsai tájegységben, a Homokhátság peremén a vízmegtartás érdekében vízvisszatartó műtárgyak, töltések és kisebb gátak épülnek, az Ipoly völgyében pedig szintén a víz helyben tartását segítő beavatkozások valósulnak meg. A másik program, az Ipolyvecei állattartó telep természetvédelmi kezelési funkcióinak fejlesztése címmel 125 millió forintos támogatásból valósul meg. A természetvédelmi kezelés egyik leghatékonyabb eszköze a hagyományos legeltetés, amely segít fenntartani a nyílt gyepeket és megakadályozza azok cserjésedését, erdősülését. Ez a módszer megőrzi a gyepterületek fajgazdagságát, biztosítja a védett növény- és állatfajok élőhelyét, valamint hozzájárul a táj hagyományos arculatának megőrzéséhez. A jelenlegi korszerűsítés célja a természetvédelmi célú állattartás és legeltetés infrastruktúrájának korszerűsítése, amely kulcsfontosságú eszköz a védett gyepterületek és élőhelyek fenntartásában.

A két projekt egyaránt hozzájárul a természetes élőhelyek állapotának javításához, a biológiai sokféleség megőrzéséhez, valamint a természetvédelem és a társadalom közötti kapcsolat erősítéséhez – ismertette Rácz András az AM közleménye szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák