Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Júliusban is kevesebb autót helyeztek forgalomba Németországban

De legalább, ami forgalomba került, annak is a nagy része elektromos volt.

Létrehozva:

|

Júliusban 206 ezer személygépkocsit helyeztek újonnan forgalomba Németországban, 12,9 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos hónapjában. Az év eleje óta forgalomba helyezett 1,4 millió új autó 11 százalékkal kevesebb a tavalyi első hét hónap adatánál.

Az új forgalomba helyezések 14,0 százaléka teljesen elektromos (BEV) személygépkocsi volt. A 29 ezer új BEV 13,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos havi forgalomba helyezési számot. Hibrid meghajtással 59,9 ezer újonnan forgalomba helyezett autó rendelkezett, részesedésük 29,1 százalékot tett ki a teljes forgalomba helyezésekben, számuk pedig 14,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A hibrid autókon belül 23,7 ezer volt plug-in hibrid, ami 11,5 százalékos részesedésnek felel meg, számban pedig 21,4 százalékkal kevesebb az előző évinél. A 74,1 ezer forgalomba helyezett benzinmotoros személygépkocsi számban 20,5 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, a teljes forgalomba helyezéseknek pedig a 36,0 százalékát adta. Dízelmotoros személygépkocsit 41,4 ezret helyeztek forgalomba, 11,3 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál, részesedésük pedig 20,1 százalék volt.

 A legtöbb új személygépkocsi 27,4 százalékos részesedéssel a városi terepjáró (SUV) kategóriába esett, számban pedig 3,0 százalékkal csökkent a forgalomba helyezés éves bázison. A kompakt osztály forgalomba helyezése 20,7 százalékos csökkenéssel 16,4 százalékos részesedést ért el, és ezzel a második legerősebb szegmens volt. A kisautók 12,4 százalékos részesedést értek el 25,8 százalékos számbeli csökkenéssel, a terepjárók pedig 11,7 százalékos részesedést 3,9 százalékkal kevesebb forgalomba helyezéssel. A júliusban forgalomba helyezett új autók átlagos szén-dioxid-kibocsátása 3,1 százalékkal 119,0 g/km-re csökkent.

Advertisement

MTI

 

Advertisement

Zöldinfó

Rekordalacsony árak és szélsőséges időjárás sújtja az európai gazdákat

Az uniós gazdáknak az importtal, a szélsőséges időjárással és a növekvő termelési költségekkel is meg kell küzdeniük.v

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A szélsőséges időjárás mellett a növekvő termelési költségekkel (műtrágya, energia, takarmánykiegészítők) is meg kell küzdeniük az uniós gazdáknak a Visegrádi (V4) országok agrárkamarái szerint, akik az EU-Mercosur-megállapodás és az ukrajnai import kapcsán abban is egyetértettek, hogy az EU-n kívülről érkező importtal szemben is ugyanazokat az előírásokat kell megkövetelni, mint az európai termelőktől – számolt be a V4 országok agrárkamaráinak találkozójáról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az MTI-nek eljutatott közlemény szerint május 13-14-én Csehországban rendezték a találkozót, ahol a V4-es agrárkamarák képviselői komoly aggodalmukat fejezték ki, hogy az elmúlt években szinte végig fennálló aszályos időszak az elmúlt hónapokban egyik országban sem enyhült, sőt tovább súlyosbodott, ráadásul rekordalacsony felvásárlási árak mellett – írja az alternativenergia.hu. Emiatt közösen arra kérték az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre egy olyan speciális európai alapot, amellyel enyhíteni lehet az éghajlati szélsőségek, az állat- és növénybetegségek, valamint a piaci sokkok hatásait.

Kitértek a jövőbeli Közös Agrárpolitikáról és a 2028-2034-es uniós költségvetésről szóló tárgyalásokra is. Kiemelték, a V4-es agrárkamarák határozottan kiállnak amellett, hogy az uniós agrártámogatásokat továbbra is megfelelő szinten kell biztosítani a gazdák számára, mivel ez jelenti a kompenzációt a szigorú növény-egészségügyi és állatjóléti szabályok betartásáért. Ezen felül csökkenteni kell az adminisztratív terheket és az éghajlati változásokhoz kell igazítani a termelési előírásokat. A beruházások, az innováció és a generációváltás szempontjából pedig elengedhetetlen egy erős és autonóm vidékfejlesztési pillér, ideértve az élelmiszeripar fejlesztését is. Mindezek mellett a V4-ek agrárkamarái hangsúlyozták az EU-Mercosur-megállapodás és az EU-szabványoknak nem megfelelő ukrajnai import kapcsán az aggályaikat és rámutattak, hogy míg az EU-n kívül számos olyan készítményt használnak, amely az EU-ban már évtizedek óta tiltott, addig az unióban szinte már lehetetlenné vált a növénybetegségekkel, gyomokkal szembeni hatékony védelem.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák