Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Júliusban is kevesebb autót helyeztek forgalomba Németországban

De legalább, ami forgalomba került, annak is a nagy része elektromos volt.

Létrehozva:

|

Júliusban 206 ezer személygépkocsit helyeztek újonnan forgalomba Németországban, 12,9 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos hónapjában. Az év eleje óta forgalomba helyezett 1,4 millió új autó 11 százalékkal kevesebb a tavalyi első hét hónap adatánál.

Az új forgalomba helyezések 14,0 százaléka teljesen elektromos (BEV) személygépkocsi volt. A 29 ezer új BEV 13,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos havi forgalomba helyezési számot. Hibrid meghajtással 59,9 ezer újonnan forgalomba helyezett autó rendelkezett, részesedésük 29,1 százalékot tett ki a teljes forgalomba helyezésekben, számuk pedig 14,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A hibrid autókon belül 23,7 ezer volt plug-in hibrid, ami 11,5 százalékos részesedésnek felel meg, számban pedig 21,4 százalékkal kevesebb az előző évinél. A 74,1 ezer forgalomba helyezett benzinmotoros személygépkocsi számban 20,5 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, a teljes forgalomba helyezéseknek pedig a 36,0 százalékát adta. Dízelmotoros személygépkocsit 41,4 ezret helyeztek forgalomba, 11,3 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál, részesedésük pedig 20,1 százalék volt.

 A legtöbb új személygépkocsi 27,4 százalékos részesedéssel a városi terepjáró (SUV) kategóriába esett, számban pedig 3,0 százalékkal csökkent a forgalomba helyezés éves bázison. A kompakt osztály forgalomba helyezése 20,7 százalékos csökkenéssel 16,4 százalékos részesedést ért el, és ezzel a második legerősebb szegmens volt. A kisautók 12,4 százalékos részesedést értek el 25,8 százalékos számbeli csökkenéssel, a terepjárók pedig 11,7 százalékos részesedést 3,9 százalékkal kevesebb forgalomba helyezéssel. A júliusban forgalomba helyezett új autók átlagos szén-dioxid-kibocsátása 3,1 százalékkal 119,0 g/km-re csökkent.

Advertisement

MTI

 

Advertisement

Zöldinfó

Az agroturizmust erősítenék a Balatonon egy új együttműködéssel

Balatoni Agroturisztikai Együttműködési Hálózatot hoztak létre Keszthelyen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Balatoni Agroturisztikai Együttműködési Hálózatot hoztak létre a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kezdeményezésére, önkormányzatok és szakmai szervezetek együttműködésével – az erről szóló keretmegállapodást írták alá Keszthelyen. Gyuricza Csaba, a MATE rektora azt mondta: a hálózat célja, hogy összekapcsolja a felsőoktatási, kutatási, önkormányzati, turisztikai, agrár-, gasztronómiai és térségfejlesztési szereplőket – írja az alternativenergia.hu. Az együttműködéssel szeretnének hozzájárulni a Balaton fenntartható, négy évszakos és helyi értékekre épülő turisztikai kínálatának fejlesztéséhez, a gyakorlatorientált felsőoktatás erősítéséhez. A rektor felidézte, hogy a 2020-ban létrejött integrált magyar agrár-felsőoktatási rendszerben a keszthelyi Georgikon Campus is jelentősen erősödni tudott az elmúlt években hallgatói létszámban és képzési kínálatában. Ennek részeként hozták létre 2024-ben az agroturisztikai tanszéket, amelyet idén a vidékfejlesztéssel is kiegészítettek.

A szakmai szervezetekkel, vendéglátóhelyekkel, szállodákkal, egyesületekkel és önkormányzatokkal kialakított együttműködés célja az, hogy a tudás ne maradjon elméleti szinten, azzal erősíteni tudják a Balaton turisztikai vonzerejét. Hogy ne csak egy évszakos legyen a Balaton térségében a turizmus, ahhoz minőségi fejlesztésekre van szükség, és nemcsak a tó néhány száz méteres körzetében, hanem tágabb területen is – fogalmazott Gyuricza Csaba. Felházi Miklós, Balatonlelle polgármestere (Fidesz-KDNP) úgy vélte, a dél-balatoni településeknek is kell egy erős egészségügyi és oktatási bástya, amelyhez az alig ötezer lelkes település már tett lépéseket kaposvári kapcsolatok kiépítésével. Azzal is szeretnék közelebb vinni a tudást a helyiekhez, hogy csatlakoznak ehhez a hálózathoz, mert csak a tudásalapú gazdaság erősítheti a társadalmat – tette hozzá.

Frankó Pál, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége elnöke arról beszélt, hogy a sikerességhez az agrárium adottságait a turisztikai szakma szabályai szerint kell piacra vinni, a teljes helyi közösséget szolgálva. Hogy az a térség, tevékenység, szolgáltatás jól működjön, és elérhető legyen minden hónapban, ahhoz még hiányzik a valódi együttműködés, az egyszerűbb szabályozási környezet – mondta. Az elnök szerint ma a balatoni régió az egyetlen Magyarországon, amely valóban egységes turisztikai desztinációként működik, megvannak az adottságok és a fizetőképes kereslet, de a tudásba még be kell fektetni ahhoz, hogy az agroturizmus is jól működjön.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák