Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Júliusban is kevesebb autót helyeztek forgalomba Németországban

De legalább, ami forgalomba került, annak is a nagy része elektromos volt.

Létrehozva:

|

Júliusban 206 ezer személygépkocsit helyeztek újonnan forgalomba Németországban, 12,9 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos hónapjában. Az év eleje óta forgalomba helyezett 1,4 millió új autó 11 százalékkal kevesebb a tavalyi első hét hónap adatánál.

Az új forgalomba helyezések 14,0 százaléka teljesen elektromos (BEV) személygépkocsi volt. A 29 ezer új BEV 13,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos havi forgalomba helyezési számot. Hibrid meghajtással 59,9 ezer újonnan forgalomba helyezett autó rendelkezett, részesedésük 29,1 százalékot tett ki a teljes forgalomba helyezésekben, számuk pedig 14,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A hibrid autókon belül 23,7 ezer volt plug-in hibrid, ami 11,5 százalékos részesedésnek felel meg, számban pedig 21,4 százalékkal kevesebb az előző évinél. A 74,1 ezer forgalomba helyezett benzinmotoros személygépkocsi számban 20,5 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, a teljes forgalomba helyezéseknek pedig a 36,0 százalékát adta. Dízelmotoros személygépkocsit 41,4 ezret helyeztek forgalomba, 11,3 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál, részesedésük pedig 20,1 százalék volt.

 A legtöbb új személygépkocsi 27,4 százalékos részesedéssel a városi terepjáró (SUV) kategóriába esett, számban pedig 3,0 százalékkal csökkent a forgalomba helyezés éves bázison. A kompakt osztály forgalomba helyezése 20,7 százalékos csökkenéssel 16,4 százalékos részesedést ért el, és ezzel a második legerősebb szegmens volt. A kisautók 12,4 százalékos részesedést értek el 25,8 százalékos számbeli csökkenéssel, a terepjárók pedig 11,7 százalékos részesedést 3,9 százalékkal kevesebb forgalomba helyezéssel. A júliusban forgalomba helyezett új autók átlagos szén-dioxid-kibocsátása 3,1 százalékkal 119,0 g/km-re csökkent.

Advertisement

MTI

 

Advertisement

Zöldinfó

Akár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték

Vizsgálják a Paksi Atomerőmű hulladékhőjének a fővárosi távfűtésben történő hasznosítását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe eljuttatása lehetőségéről készül döntéselőkészítő tanulmány, amelynek kidolgozásáról megbízási szerződést kötött a Budapest távhőrendszerét a FŐTÁV divíziója keretében üzemeltető Budapesti Közművek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel – közölte a Budapesti Közművek az MTI-vel. Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint a Budapesti Közművek finanszírozásában megvalósuló vizsgálat során a BME és a BKM szakemberei közösen elemzik azt, hogy a Paksi Atomerőmű és a Budapesti Közművek távfűtési hálózata között milyen műszaki megoldással lehet távhővezetéket lefektetni, és ezen az atomerőmű hulladékhőjét távfűtési céllal Budapestre eljuttatni. A vizsgálat lezárulása idén a negyedik negyedévben várható. Jelezték: a távfűtés mint technológia nem idegen a Paksi Atomerőműtől, hiszen Paks város lakótelepi részén a 80-as évek óta az atomerőműből származó távhővel fűtik a társasházi lakásokat. Ha megépül a Paks 2, akkor az atomerőmű mint hőforrás egészen az évszázad végéig rendelkezésre áll majd. A távvezeték megépítése jelentős hőterheléstől mentesítené a Dunát.

Kifejtették, az elmúlt évtizedek során sokat fejlődött a távhővezeték-technológia, ezért minimális lenne a vezeték mentén a hőveszteség, ez nem befolyásolná érdemben a projekt gazdaságosságát. A különlegesen szigetelt, 1000 milliméter átmérőjű távvezetékpár az engedélyezéstől függően akár közvetlenül a Duna nyomvonala mellett is vezetne, nem járna érdemi bontással, kisajátítással, és környezetvédelmi szempontból sem jelentene érdemi terhelést, az élővilágot nem befolyásolja. A földbe fektethető vezeték köré helyben honos növényzet telepíthető – írták a közleményben. Rámutattak arra is, hogy a fővárosi távhőrendszer stabil piacot jelentene a projekt számára, a FŐTÁV ügyfélköre dinamikusan bővül, az elmúlt öt évben mintegy 100 megawatt (MW) új fogyasztó csatlakozott a távhőszolgáltatáshoz. A fővárosi távhőrendszer téli csúcsigénye mintegy 1000 MW hőteljesítmény, míg a nyári használati melegvíz hőigény is jelentős, 100 MW körül alakul. Ezen igények érdemi részét tudná a Paksról származó hő egész évben biztosítani.

A távhő-tranzitvezeték nyomvonala mintegy 125 kilométer, és érintheti Dunaújvárost, Százhalombattát, Érdet. Ezekben a városokban jelenleg is üzemel távhőszolgáltatás. Az új vezetékből juthat hő ezekbe a rendszerekbe is, ami a beruházás gyorsabb megtérülését segítheti. A távhővezetékre felfűzhetők ipari parkok, melegházak is, ami tovább javítja a projekt energetikai hatékonyságát és gazdaságosságát.

Advertisement

A beruházással jelentős mennyiségű földgázimport váltható ki, csökkentve ezáltal Magyarország importenergia-függőségét. A kormány által sikeresen megszerzett EU-s források esetleges bevonásával az európai unió klímapolitikai, környezetvédelmi és energiafüggetlenséget célzó törekvései teljesülnek – emelték ki a közleményben. A távhőberuházás révén az atomerőmű blokkjai által évente termelt hő számottevő hányada hasznosulna a távfűtésben. Előzetes becslések szerint ez akár 300 millió köbméter földgázimport kiváltását is lehetővé tehetné – hangsúlyozták a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák