Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Júliusban is kevesebb autót helyeztek forgalomba Németországban

De legalább, ami forgalomba került, annak is a nagy része elektromos volt.

Létrehozva:

|

Júliusban 206 ezer személygépkocsit helyeztek újonnan forgalomba Németországban, 12,9 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos hónapjában. Az év eleje óta forgalomba helyezett 1,4 millió új autó 11 százalékkal kevesebb a tavalyi első hét hónap adatánál.

Az új forgalomba helyezések 14,0 százaléka teljesen elektromos (BEV) személygépkocsi volt. A 29 ezer új BEV 13,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos havi forgalomba helyezési számot. Hibrid meghajtással 59,9 ezer újonnan forgalomba helyezett autó rendelkezett, részesedésük 29,1 százalékot tett ki a teljes forgalomba helyezésekben, számuk pedig 14,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A hibrid autókon belül 23,7 ezer volt plug-in hibrid, ami 11,5 százalékos részesedésnek felel meg, számban pedig 21,4 százalékkal kevesebb az előző évinél. A 74,1 ezer forgalomba helyezett benzinmotoros személygépkocsi számban 20,5 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, a teljes forgalomba helyezéseknek pedig a 36,0 százalékát adta. Dízelmotoros személygépkocsit 41,4 ezret helyeztek forgalomba, 11,3 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál, részesedésük pedig 20,1 százalék volt.

 A legtöbb új személygépkocsi 27,4 százalékos részesedéssel a városi terepjáró (SUV) kategóriába esett, számban pedig 3,0 százalékkal csökkent a forgalomba helyezés éves bázison. A kompakt osztály forgalomba helyezése 20,7 százalékos csökkenéssel 16,4 százalékos részesedést ért el, és ezzel a második legerősebb szegmens volt. A kisautók 12,4 százalékos részesedést értek el 25,8 százalékos számbeli csökkenéssel, a terepjárók pedig 11,7 százalékos részesedést 3,9 százalékkal kevesebb forgalomba helyezéssel. A júliusban forgalomba helyezett új autók átlagos szén-dioxid-kibocsátása 3,1 százalékkal 119,0 g/km-re csökkent.

Advertisement

MTI

 

Advertisement

Zöldinfó

A fenntarthatóság már versenyképességi kérdés a mezőgazdaságban

Felértékelődhet a mezőgazdaságban a fenntarthatóság.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rekordmagas értéket ért el a mezőgazdasági vállalatok fenntarthatósági indexe a K&H fenntarthatósági index 2026 első félévi felmérése szerint – írja az alternativenergia.hu. A javulás hátterében elsősorban az a felismerés áll, hogy az aszály, a vízhiány, a szélsőséges időjárási események és az ezekből fakadó üzleti kockázatok közvetlenül befolyásolják a vállalkozások működését – áll a K&H Csoport által az MTI-hez eljuttatott közleményben. A K&H fenntarthatósági index felmérése alapján a mezőgazdasági vállalatok fenntarthatósági mutatója 44 pontra emelkedett, ami az index történetének legmagasabb értéke az ágazatban. Míg a teljes vállalati szektor fenntarthatósági indexe 36 ponton áll, a mezőgazdasági cégek jelentősen az átlag felett teljesítenek.

Az eredmények arra utalnak, hogy a mezőgazdaságban a fenntarthatóság egyre inkább gyakorlati üzleti kérdéssé válik. Az ágazat különösen érzékenyen reagál a klímaváltozás hatásaira: az aszály, a vízhiány, a terméskiesés, az ellátási láncok zavarai, valamint az energia- és biztosítási költségek növekedése közvetlenül érintik a vállalkozások működését. Emiatt a fenntarthatósági intézkedések egyre szorosabban kapcsolódnak a kockázatkezeléshez és az alkalmazkodóképesség erősítéséhez.

A közlemény kiemeli, hogy a kutatás eredményei a változást számszerűen is alátámasztják. A mezőgazdasági vállalatok fenntarthatósági indexe fél év alatt emelkedett 37-ről 44 pontra. Az attitűd mutató kivételével valamennyi alindex kiugróan javult: nőtt a vállalatok tényleges és egy éven belül tervezett fenntarthatósági aktivitása, erősödött a stratégiai és mérési folyamatok kialakítása és végzése iránti igény, valamint javultak a társadalmi fenntarthatósághoz kapcsolódó mutatók is.

Advertisement

Az eredmények azt jelzik, hogy a mezőgazdasági vállalkozások egyre tudatosabban készülnek fel a klímaváltozásból eredő kihívásokra, és a fenntarthatóságot mindinkább az alkalmazkodóképesség erősítésének eszközeként tervezik használni. A következő években várhatóan tovább erősödik az a folyamat, amelyben a fenntarthatóság nemcsak környezeti vagy szabályozási kérdésként jelenik meg, hanem a vállalatok hosszú távú működésének, ellenállóképességének és versenyképességének meghatározó tényezőjévé válik – áll az elemzésben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák