Zöldinfó
Júliusban is kevesebb autót helyeztek forgalomba Németországban
De legalább, ami forgalomba került, annak is a nagy része elektromos volt.
Júliusban 206 ezer személygépkocsit helyeztek újonnan forgalomba Németországban, 12,9 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos hónapjában. Az év eleje óta forgalomba helyezett 1,4 millió új autó 11 százalékkal kevesebb a tavalyi első hét hónap adatánál.
Az új forgalomba helyezések 14,0 százaléka teljesen elektromos (BEV) személygépkocsi volt. A 29 ezer új BEV 13,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos havi forgalomba helyezési számot. Hibrid meghajtással 59,9 ezer újonnan forgalomba helyezett autó rendelkezett, részesedésük 29,1 százalékot tett ki a teljes forgalomba helyezésekben, számuk pedig 14,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A hibrid autókon belül 23,7 ezer volt plug-in hibrid, ami 11,5 százalékos részesedésnek felel meg, számban pedig 21,4 százalékkal kevesebb az előző évinél. A 74,1 ezer forgalomba helyezett benzinmotoros személygépkocsi számban 20,5 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, a teljes forgalomba helyezéseknek pedig a 36,0 százalékát adta. Dízelmotoros személygépkocsit 41,4 ezret helyeztek forgalomba, 11,3 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál, részesedésük pedig 20,1 százalék volt.
A legtöbb új személygépkocsi 27,4 százalékos részesedéssel a városi terepjáró (SUV) kategóriába esett, számban pedig 3,0 százalékkal csökkent a forgalomba helyezés éves bázison. A kompakt osztály forgalomba helyezése 20,7 százalékos csökkenéssel 16,4 százalékos részesedést ért el, és ezzel a második legerősebb szegmens volt. A kisautók 12,4 százalékos részesedést értek el 25,8 százalékos számbeli csökkenéssel, a terepjárók pedig 11,7 százalékos részesedést 3,9 százalékkal kevesebb forgalomba helyezéssel. A júliusban forgalomba helyezett új autók átlagos szén-dioxid-kibocsátása 3,1 százalékkal 119,0 g/km-re csökkent.
MTI
Zöldinfó
A vetőmagszektor kulcsproblémái a klímaváltozás és az öntözés biztosítása
A jövő élelmiszer-ellátásának és -biztonságának alapja a vetőmag.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a – YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is megjelenő – műsor elején idézett a vetőmagszövetség tavalyi közgyűlésén elhangzott egyik beszédből, miszerint “a vetőmagszektor élen jár innovációban, kutatás-fejlesztésben, fajtaválasztásban, öntözésben és technológiában” – írja az alternativenergia.hu. Takács Géza szerint az időszakos munkaerő biztosítása egyre nehezebb, mivel a vetőmagtermesztést sok ok miatt nem lehet gépesíteni, kézi munkaerőre van szükség, és ez egy “sziszifuszi munka”, amelyet akár hőségben is el kell végezni – mondta, hozzátéve, hogy évente több mint száz faj több mint ezer fajtája kerül szaporításra. Áder János a szektort érintő két legnagyobb kihívásnak a klímaváltozást és a vízválságot nevezte. Takács Géza ezzel egyetértve kiemelte, öntözés nélkül szinte nincs vetőmagszaporítás és nem garantálható a termésbiztonság. Az időjárás-változásokra utalva pedig azt mondta, egy vetőmag nemesítésének ideje 12-16, vagy akár 20 év is lehet, ám kérdés, “hogyan lehet felkészülni arra, milyen idő lesz öt év múlva”, vagy tíz év múlva milyen fajták állják majd meg a helyüket a szántóföldön. Éppen ezért szinkronban folynak most a nemesítések, azaz optimális, öntözött és száraz körülmények között is tesztelik a vetőmagot – tette hozzá a szakember.
Áder János érdeklődött a precíziós és a hagyományos nemesítés, valamint a GMO-technológia közötti különbségekről is. Takács Géza elmondta, a hagyományos nemesítésnél komoly szelekciós munka folyik annak érdekében, hogy az adott fajta feleljen meg bizonyos körülményeknek. A GMO-technológiánál valamilyen cél érdekében az adott növénybe egy idegen gént ültetnek be, míg a precíziós nemesítésnél megnézik, hogy az adott tulajdonságokat egy növényben milyen gének határozzák meg, és ezen gének hatását mi erősíti vagy gyengíti, majd az adott növény génállományát átrendezik.
Arra a felvetésre, hogy az orosz-ukrán háború komoly problémát jelent az ágazatnak, Takács Géza elmondta, Oroszország egyik reakciója az ellene hozott intézkedésekre, hogy gyorsan szeretné kiépíteni a saját nemesítő ágazatát, holott eddig a cukorrépa- és a napraforgó-vetőmag szinte teljes mértékben importból érkezett az országba. Magyarország például kukoricából évente másfél millió hektárra elég vetőmagot szállított oda, míg a napraforgó-vetőmag 60 százalékát vitte – fűzte hozzá. Megjegyezte azt is, hogy az export elmaradása és a megmaradt vetőmag sorsa is kihívást jelent, utóbbi azért, mert ezt a vetőmagot máshová nem lehet eladni. Úgy fogalmazott, ez egy nagyon komoly mélyütés az ágazat számára.
Olyan szempontból is, hogy a vetőmagok egy része nem konvertálható uniós vagy magyar piacra, ugyanis nincsenek erre a régióra regisztrálva. Áder János – hivatkozva a szakértő korábbi kijelentéseire – a szektort érintő további problémák között említette az állami támogatások hiányát és a multinacionális cégek megjelenését. Takács Géza arról beszélt, hogy a rendszerváltás, majd az európai uniós csatlakozás után kinyíltak a határok, és Magyarország tradíciójára építve sok multinacionális cég jött az országba, nemesítőtelepeket és vetőmagüzemeket hoztak létre; magyar szakembereket vettek fel, rengeteg pénzt költöttek. Ezzel kellett versenyeznie a magyar ágazatnak, ám az állami finanszírozás elapadt, elfogyott a pénz, és elfogytak a szakemberek is, jelenleg két generáció hiányzik a szakmából, nincs utánpótlás és bezárják a magyar nemesítőintézeteket is – mondta el a szakember, megjegyezve, hogy a döntések hátterét nem értik.
“A 24. órában vagyunk” – fogalmazott Takács Géza, aki szerint a nemesítőintézetek fejlesztése és a szakemberek képzése még megoldást jelenthetne.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természet nem tőlünk független, a magyar nemzeti parkok új korszakba lépnek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTizenkétszeresére nőtt a zöld rendszámos autók száma az évtized eleje óta
