Zöldinfó
Júliusban is kevesebb autót helyeztek forgalomba Németországban
De legalább, ami forgalomba került, annak is a nagy része elektromos volt.
Júliusban 206 ezer személygépkocsit helyeztek újonnan forgalomba Németországban, 12,9 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos hónapjában. Az év eleje óta forgalomba helyezett 1,4 millió új autó 11 százalékkal kevesebb a tavalyi első hét hónap adatánál.
Az új forgalomba helyezések 14,0 százaléka teljesen elektromos (BEV) személygépkocsi volt. A 29 ezer új BEV 13,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos havi forgalomba helyezési számot. Hibrid meghajtással 59,9 ezer újonnan forgalomba helyezett autó rendelkezett, részesedésük 29,1 százalékot tett ki a teljes forgalomba helyezésekben, számuk pedig 14,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A hibrid autókon belül 23,7 ezer volt plug-in hibrid, ami 11,5 százalékos részesedésnek felel meg, számban pedig 21,4 százalékkal kevesebb az előző évinél. A 74,1 ezer forgalomba helyezett benzinmotoros személygépkocsi számban 20,5 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, a teljes forgalomba helyezéseknek pedig a 36,0 százalékát adta. Dízelmotoros személygépkocsit 41,4 ezret helyeztek forgalomba, 11,3 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál, részesedésük pedig 20,1 százalék volt.
A legtöbb új személygépkocsi 27,4 százalékos részesedéssel a városi terepjáró (SUV) kategóriába esett, számban pedig 3,0 százalékkal csökkent a forgalomba helyezés éves bázison. A kompakt osztály forgalomba helyezése 20,7 százalékos csökkenéssel 16,4 százalékos részesedést ért el, és ezzel a második legerősebb szegmens volt. A kisautók 12,4 százalékos részesedést értek el 25,8 százalékos számbeli csökkenéssel, a terepjárók pedig 11,7 százalékos részesedést 3,9 százalékkal kevesebb forgalomba helyezéssel. A júliusban forgalomba helyezett új autók átlagos szén-dioxid-kibocsátása 3,1 százalékkal 119,0 g/km-re csökkent.
MTI
Zöldinfó
Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.
Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.
Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
