Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Júliusban is kevesebb autót helyeztek forgalomba Németországban

De legalább, ami forgalomba került, annak is a nagy része elektromos volt.

Létrehozva:

|

Júliusban 206 ezer személygépkocsit helyeztek újonnan forgalomba Németországban, 12,9 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos hónapjában. Az év eleje óta forgalomba helyezett 1,4 millió új autó 11 százalékkal kevesebb a tavalyi első hét hónap adatánál.

Az új forgalomba helyezések 14,0 százaléka teljesen elektromos (BEV) személygépkocsi volt. A 29 ezer új BEV 13,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos havi forgalomba helyezési számot. Hibrid meghajtással 59,9 ezer újonnan forgalomba helyezett autó rendelkezett, részesedésük 29,1 százalékot tett ki a teljes forgalomba helyezésekben, számuk pedig 14,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A hibrid autókon belül 23,7 ezer volt plug-in hibrid, ami 11,5 százalékos részesedésnek felel meg, számban pedig 21,4 százalékkal kevesebb az előző évinél. A 74,1 ezer forgalomba helyezett benzinmotoros személygépkocsi számban 20,5 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, a teljes forgalomba helyezéseknek pedig a 36,0 százalékát adta. Dízelmotoros személygépkocsit 41,4 ezret helyeztek forgalomba, 11,3 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál, részesedésük pedig 20,1 százalék volt.

 A legtöbb új személygépkocsi 27,4 százalékos részesedéssel a városi terepjáró (SUV) kategóriába esett, számban pedig 3,0 százalékkal csökkent a forgalomba helyezés éves bázison. A kompakt osztály forgalomba helyezése 20,7 százalékos csökkenéssel 16,4 százalékos részesedést ért el, és ezzel a második legerősebb szegmens volt. A kisautók 12,4 százalékos részesedést értek el 25,8 százalékos számbeli csökkenéssel, a terepjárók pedig 11,7 százalékos részesedést 3,9 százalékkal kevesebb forgalomba helyezéssel. A júliusban forgalomba helyezett új autók átlagos szén-dioxid-kibocsátása 3,1 százalékkal 119,0 g/km-re csökkent.

Advertisement

MTI

 

Advertisement

Zöldinfó

Erősödő külföldi verseny és technológiai átalakulás előtt a magyar építőipar

Az építőipari cégeket segíti a globális folyamatok kezelésében az ÉVOSZ Építőipari Nemzetközi Stratégiája.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az építőipari cégeket segíti a globális folyamatok kezelésében az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) új, 2026-2030-ra szóló Építőipari Nemzetközi Stratégiája, amely azt vizsgálja, a szektor hogyan képes reagálni a munkaerő szabad áramlására, a felgyorsult technológiai forradalomra és fel tudja-e venni a versenyt a harmadik országból érkező vállalatokkal – közölte az ÉVOSZ az MTI-vel. Az elmúlt évek geopolitikai és gazdasági változásai elől egyetlen hazai vállalkozás sem térhet ki – írták. A koronavírus-járvány utóhatásai, az orosz-ukrán háború, az elszálló energia- és építőanyagárak, valamint a szigorodó uniós fenntarthatósági elvárások alapjaiban alakították át az európai építőipari piacot – ismertette az alternativenergia.hu.

Mindennapos jelenséggé vált, hogy miközben a magyar szakemberek egy része Ausztriában vállal munkát, a határ menti hazai régiókban szlovák vállalkozók jelennek meg. Ezzel párhuzamosan a nagyberuházásoknál egyre érezhetőbb az Európai Unión kívüli, harmadik országbeli cégek versenytorzító jelenléte. Mindezek kezelése érdekében az ÉVOSZ az új nemzetközi stratégiájában öt fő cselekvési irányt határozott meg, ezek közül elsőként a külpiaci jelenlétet emelték ki. A szakszövetség szerint a regionális átrendeződés kikényszeríti a kapcsolatépítést a közép-európai térségben, valamint az osztrák, román és szerb piacon. Felhívták a figyelmet az európai szintű érdekérvényesítésre és az országos szintű piacvédelemre is, utóbbi kapcsán jelezték, szigorúbban kell ellenőrizni, és esetenként korlátozni az EU-n kívülről érkező beszállításokat és a harmadik országbeli vállalkozások hazai jelenlétét a versenytorzító hatások kiszűrése érdekében.

Rámutattak, hogy a határokon átnyúló munkavégzés általánossá válásával elengedhetetlen a bonyolult helyi jogszabályok, például a minimálbér, a foglalkoztatási feltételek ismerete. Az ÉVOSZ stratégiájában arra is kitért, hogy a technológiai fejlődés üteme nem engedi meg a lemaradást. A külföldi jó gyakorlatok hazai integrációját fel kell gyorsítani. Mindezek mellett hangsúlyozták, a zöldátállás, a klímaváltozás hatásai és a digitalizáció olyan iparági megatrendek, amelyeket nem elég csupán passzívan követni. A hazai ágazatnak proaktívan formálnia kell a jövő technológiai válaszait.

Advertisement

Ezek a kihívások a teljes hazai építésgazdaságot érintik, az ÉVOSZ ezért a stratégia megvalósítása során szoros szövetségre törekszik a kormánnyal és az ágazat többi meghatározó szervezetével, hogy közös fellépéssel képviseljék a magyar építőipar érdekeit a világban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák