Zöld Energia
Kanada közvetlenül Európába exportálna LNG-t és tiszta hidrogént
Kanada megvizsgálja annak lehetőségét, hogy keleti partvidéki kikötőiből közvetlenül Európába exportáljon cseppfolyósított földgázt (LNG) – jelentette ki Justin Trudeau kanadai miniszterelnök hétfőn, Olaf Scholz német kancellárral közös montreáli sajtótájékoztatóján.
“Mindent megteszünk, ami csak lehetséges, hogy hozzájáruljunk a globális energiakínálat és a kapacitások növeléséhez rövid távon” – erősítette meg Trudeau. Kanada “megvizsgálja annak lehetőségét, hogy van-e értelme közvetlenül Európába exportálni LNG-t, van-e üzleti érdeklődés eziránt . (..) jelenleg is folyik a gazdasági párbeszéd Kanada és Németország között” – fejtette ki Trudeau újságíróknak. Olaf Scholz német kancellár hétfő reggel Montreálban folytatott megbeszélést kanadai partnerével háromnapos kanadai látogatása elején, amelynek célja, hogy az elektromos gépjárművek gyártásában használt ritkafémek alternatív forrásairól és energiaügyi kérdésekről tárgyaljon. Kanadai és németországi kormányzati és gazdasági források szerint a felek egyetértési nyilatkozatokat írnak alá a Volkswagen és a Mercedes-Benz vállalatokkal, miszerint ellátási láncokat fejlesztenek ki az olyan különleges fémek szállítása érdekében, mint a nikkel, a lítium és a kobalt. Mindkét megállapodás aláírását kedden jelentik be Torontóban a kanadai forrás szerint.
Herbert Diess, a Volkswagen vezérigazgatója és Markus Schäfer, a Mercedes-Benz műszaki főigazgatója is a német delegáció tagja. A szintén Kanadában tartózkodó Franziska Brantner gazdasági ügyekért felelős német államtitkár hétfőn megerősítette a Reuters hírügynökségnek, hogy a német autóipar kanadai beruházást fontolgat a lítium közvetlen feldolgozása céljából. “Kanada szinte minden olyan nyersanyaggal rendelkezik, amellyel Oroszország is, azonban demokratikus és kiszámítható jogi környezetet kínál” – fejtette ki Franziska Brantner. Németország attól tart, hogy a tél folyamán tovább csökken az orosz földgázkínálat az Ukrajna orosz katonai megszállását követő nyugati szankciók miatti orosz megtorlás következtében – magyarázta Robert Habeck német gazdasági miniszter az ARD német közszolgálati csatornának hétfőn.
“Kanada nyilvánvalóan támogatni kívánja német és európai barátainkat és szövetségeseinket rövid távú kilátásaik miatt” – hangsúlyozta Jonathan Wilkinson természeti erőforrásokért felelős kanadai miniszter a Reutersnak a múlt héten. A tárcavezető az interjúban aláhúzta: Kanada tiszta hidrogént is képes szállítani Németországnak és Európa több részének, ahelyett, hogy újabb LNG-terminálokat építene, mivel a világ igyekszik csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását. Kanada és Németország kedden Új-Fundland tartományban megállapodást ír alá tiszta hidrogén gyártása és németországi exportja érdekében, amely akár már 2025-ben elkezdődhet – tette hozzá a természeti erőforrásokért felelős kanadai miniszter.
Zöld Energia
Nem tudják, mikor indulhat újra a kibertámadás miatt leállított naperőmű
Súlyos kibertámadás bénított meg egy chilei naperőművet és annak akkumulátoros energiatárolóját, a létesítmények pedig augusztus vége óta nem tértek vissza az üzembe.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Két hónapja nem üzemel a chilei Huatacondo 103 MW teljesítményű naperőműve és a hozzá kapcsolódó, 98 MW teljesítményű, 312 MWh kapacitású akkumulátoros energiatároló rendszer (BESS), miután augusztus végén kibertámadás érte a létesítményeket. A Chile északi részén, Tarapacá régióban található létesítmények lekapcsolását augusztus 27-én kezdeményezte az RNE irányítóközpontja. A chilei Nemzeti Villamosenergia-koordinátor október 27-i jelentése szerint mind a naperőmű, mind az akkumulátoros tároló továbbra is kényszerű lekapcsolás alatt állt, rendelkezésre állásuk pedig nulla százalék volt. A dokumentum a leállás okaként a Huatacondo létesítményeit ért kibertámadást jelölte meg. Az incidenssel egy időben a Santa Rita alállomás 220/23 kV-os transzformátorát is le kellett kapcsolni, szintén kibertámadásra hivatkozva. A jelentés további két erőművet, az Olivos és az Espinos hőerőműveket érintő informatikai problémákról is beszámolt. Ezeknél megszűnt a távfelügyelet és a távoli vezérlés lehetősége, ezért nem álltak rendelkezésre villamosenergia-termelésre. Egyelőre nem bizonyított, hogy az esetek összefüggtek-e, vagy ugyanannak a támadásnak a következményei voltak. A 2019-ben átadott Huatacondo naperőmű tulajdonosa egy japán és francia érdekeltségeket is magában foglaló konzorcium. A legnagyobb, 60 százalékos részesedéssel a japán Sojitz rendelkezik, mellette a Shikoku Electric Power 30, az Eiffage pedig 10 százalékos tulajdonrésszel szerepel, írja az alternativenergia.hu hírportál.
Az energiatároló rendszer kivitelezése 2025-ben kezdődött, a berendezéseket a Canadian Solar leányvállalata, az e-Storage szállította. Fontos körülmény, hogy az akkumulátoros rendszer a kibertámadás idején még üzembe helyezési és tesztelési fázisban volt, vagyis nem egy már teljes kereskedelmi működésben lévő tároló esett ki.
A történtek különösen érzékeny időszakban érintették a chilei energiaszektort. Egy nappal a támadás után, augusztus 28-án az ország Nemzeti Energiabizottsága nyilvános konzultációt indított az energetikai ágazat kiberbiztonsági és információbiztonsági követelményeiről szóló műszaki szabályozás tervezetéről.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
