Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Kanada közvetlenül Európába exportálna LNG-t és tiszta hidrogént

Kanada megvizsgálja annak lehetőségét, hogy keleti partvidéki kikötőiből közvetlenül Európába exportáljon cseppfolyósított földgázt (LNG) – jelentette ki Justin Trudeau kanadai miniszterelnök hétfőn, Olaf Scholz német kancellárral közös montreáli sajtótájékoztatóján.

Létrehozva:

|

“Mindent megteszünk, ami csak lehetséges, hogy hozzájáruljunk a globális energiakínálat és a kapacitások növeléséhez rövid távon” – erősítette meg Trudeau. Kanada “megvizsgálja annak lehetőségét, hogy van-e értelme közvetlenül Európába exportálni LNG-t, van-e üzleti érdeklődés eziránt . (..) jelenleg is folyik a gazdasági párbeszéd Kanada és Németország között” – fejtette ki Trudeau újságíróknak. Olaf Scholz német kancellár hétfő reggel Montreálban folytatott megbeszélést kanadai partnerével háromnapos kanadai látogatása elején, amelynek célja, hogy az elektromos gépjárművek gyártásában használt ritkafémek alternatív forrásairól és energiaügyi kérdésekről tárgyaljon. Kanadai és németországi kormányzati és gazdasági források szerint a felek egyetértési nyilatkozatokat írnak alá a Volkswagen és a Mercedes-Benz vállalatokkal, miszerint ellátási láncokat fejlesztenek ki az olyan különleges fémek szállítása érdekében, mint a nikkel, a lítium és a kobalt. Mindkét megállapodás aláírását kedden jelentik be Torontóban a kanadai forrás szerint.

Herbert Diess, a Volkswagen vezérigazgatója és Markus Schäfer, a Mercedes-Benz műszaki főigazgatója is a német delegáció tagja. A szintén Kanadában tartózkodó Franziska Brantner gazdasági ügyekért felelős német államtitkár hétfőn megerősítette a Reuters hírügynökségnek, hogy a német autóipar kanadai beruházást fontolgat a lítium közvetlen feldolgozása céljából. “Kanada szinte minden olyan nyersanyaggal rendelkezik, amellyel Oroszország is, azonban demokratikus és kiszámítható jogi környezetet kínál” – fejtette ki Franziska Brantner. Németország attól tart, hogy a tél folyamán tovább csökken az orosz földgázkínálat az Ukrajna orosz katonai megszállását követő nyugati szankciók miatti orosz megtorlás következtében – magyarázta Robert Habeck német gazdasági miniszter az ARD német közszolgálati csatornának hétfőn. “Kanada nyilvánvalóan támogatni kívánja német és európai barátainkat és szövetségeseinket rövid távú kilátásaik miatt” – hangsúlyozta Jonathan Wilkinson természeti erőforrásokért felelős kanadai miniszter a Reutersnak a múlt héten. A tárcavezető az interjúban aláhúzta: Kanada tiszta hidrogént is képes szállítani Németországnak és Európa több részének, ahelyett, hogy újabb LNG-terminálokat építene, mivel a világ igyekszik csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását. Kanada és Németország kedden Új-Fundland tartományban megállapodást ír alá tiszta hidrogén gyártása és németországi exportja érdekében, amely akár már 2025-ben elkezdődhet – tette hozzá a természeti erőforrásokért felelős kanadai miniszter.

Advertisement

Zöld Energia

60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett

Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.

Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.

Advertisement

Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.

Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák