Zöld Energia

Kanada közvetlenül Európába exportálna LNG-t és tiszta hidrogént

Kanada megvizsgálja annak lehetőségét, hogy keleti partvidéki kikötőiből közvetlenül Európába exportáljon cseppfolyósított földgázt (LNG) – jelentette ki Justin Trudeau kanadai miniszterelnök hétfőn, Olaf Scholz német kancellárral közös montreáli sajtótájékoztatóján.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-08-26

Szerző:

Hell

“Mindent megteszünk, ami csak lehetséges, hogy hozzájáruljunk a globális energiakínálat és a kapacitások növeléséhez rövid távon” – erősítette meg Trudeau. Kanada “megvizsgálja annak lehetőségét, hogy van-e értelme közvetlenül Európába exportálni LNG-t, van-e üzleti érdeklődés eziránt . (..) jelenleg is folyik a gazdasági párbeszéd Kanada és Németország között” – fejtette ki Trudeau újságíróknak. Olaf Scholz német kancellár hétfő reggel Montreálban folytatott megbeszélést kanadai partnerével háromnapos kanadai látogatása elején, amelynek célja, hogy az elektromos gépjárművek gyártásában használt ritkafémek alternatív forrásairól és energiaügyi kérdésekről tárgyaljon. Kanadai és németországi kormányzati és gazdasági források szerint a felek egyetértési nyilatkozatokat írnak alá a Volkswagen és a Mercedes-Benz vállalatokkal, miszerint ellátási láncokat fejlesztenek ki az olyan különleges fémek szállítása érdekében, mint a nikkel, a lítium és a kobalt. Mindkét megállapodás aláírását kedden jelentik be Torontóban a kanadai forrás szerint.

Herbert Diess, a Volkswagen vezérigazgatója és Markus Schäfer, a Mercedes-Benz műszaki főigazgatója is a német delegáció tagja. A szintén Kanadában tartózkodó Franziska Brantner gazdasági ügyekért felelős német államtitkár hétfőn megerősítette a Reuters hírügynökségnek, hogy a német autóipar kanadai beruházást fontolgat a lítium közvetlen feldolgozása céljából. “Kanada szinte minden olyan nyersanyaggal rendelkezik, amellyel Oroszország is, azonban demokratikus és kiszámítható jogi környezetet kínál” – fejtette ki Franziska Brantner. Németország attól tart, hogy a tél folyamán tovább csökken az orosz földgázkínálat az Ukrajna orosz katonai megszállását követő nyugati szankciók miatti orosz megtorlás következtében – magyarázta Robert Habeck német gazdasági miniszter az ARD német közszolgálati csatornának hétfőn. “Kanada nyilvánvalóan támogatni kívánja német és európai barátainkat és szövetségeseinket rövid távú kilátásaik miatt” – hangsúlyozta Jonathan Wilkinson természeti erőforrásokért felelős kanadai miniszter a Reutersnak a múlt héten. A tárcavezető az interjúban aláhúzta: Kanada tiszta hidrogént is képes szállítani Németországnak és Európa több részének, ahelyett, hogy újabb LNG-terminálokat építene, mivel a világ igyekszik csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását. Kanada és Németország kedden Új-Fundland tartományban megállapodást ír alá tiszta hidrogén gyártása és németországi exportja érdekében, amely akár már 2025-ben elkezdődhet – tette hozzá a természeti erőforrásokért felelős kanadai miniszter.

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság hidrogén környezetvédelem LNG

Zöld Energia

Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált

Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.

Létrehozva:

16 óra telt el a létrehozás óta

2025-11-28

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.

Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.

A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.

A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.

Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.

A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.

Tovább olvasom