Zöld Energia

Kanada közvetlenül Európába exportálna LNG-t és tiszta hidrogént

Kanada megvizsgálja annak lehetőségét, hogy keleti partvidéki kikötőiből közvetlenül Európába exportáljon cseppfolyósított földgázt (LNG) – jelentette ki Justin Trudeau kanadai miniszterelnök hétfőn, Olaf Scholz német kancellárral közös montreáli sajtótájékoztatóján.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-26

Szerző:

Hell

“Mindent megteszünk, ami csak lehetséges, hogy hozzájáruljunk a globális energiakínálat és a kapacitások növeléséhez rövid távon” – erősítette meg Trudeau. Kanada “megvizsgálja annak lehetőségét, hogy van-e értelme közvetlenül Európába exportálni LNG-t, van-e üzleti érdeklődés eziránt . (..) jelenleg is folyik a gazdasági párbeszéd Kanada és Németország között” – fejtette ki Trudeau újságíróknak. Olaf Scholz német kancellár hétfő reggel Montreálban folytatott megbeszélést kanadai partnerével háromnapos kanadai látogatása elején, amelynek célja, hogy az elektromos gépjárművek gyártásában használt ritkafémek alternatív forrásairól és energiaügyi kérdésekről tárgyaljon. Kanadai és németországi kormányzati és gazdasági források szerint a felek egyetértési nyilatkozatokat írnak alá a Volkswagen és a Mercedes-Benz vállalatokkal, miszerint ellátási láncokat fejlesztenek ki az olyan különleges fémek szállítása érdekében, mint a nikkel, a lítium és a kobalt. Mindkét megállapodás aláírását kedden jelentik be Torontóban a kanadai forrás szerint.

Herbert Diess, a Volkswagen vezérigazgatója és Markus Schäfer, a Mercedes-Benz műszaki főigazgatója is a német delegáció tagja. A szintén Kanadában tartózkodó Franziska Brantner gazdasági ügyekért felelős német államtitkár hétfőn megerősítette a Reuters hírügynökségnek, hogy a német autóipar kanadai beruházást fontolgat a lítium közvetlen feldolgozása céljából. “Kanada szinte minden olyan nyersanyaggal rendelkezik, amellyel Oroszország is, azonban demokratikus és kiszámítható jogi környezetet kínál” – fejtette ki Franziska Brantner. Németország attól tart, hogy a tél folyamán tovább csökken az orosz földgázkínálat az Ukrajna orosz katonai megszállását követő nyugati szankciók miatti orosz megtorlás következtében – magyarázta Robert Habeck német gazdasági miniszter az ARD német közszolgálati csatornának hétfőn. “Kanada nyilvánvalóan támogatni kívánja német és európai barátainkat és szövetségeseinket rövid távú kilátásaik miatt” – hangsúlyozta Jonathan Wilkinson természeti erőforrásokért felelős kanadai miniszter a Reutersnak a múlt héten. A tárcavezető az interjúban aláhúzta: Kanada tiszta hidrogént is képes szállítani Németországnak és Európa több részének, ahelyett, hogy újabb LNG-terminálokat építene, mivel a világ igyekszik csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását. Kanada és Németország kedden Új-Fundland tartományban megállapodást ír alá tiszta hidrogén gyártása és németországi exportja érdekében, amely akár már 2025-ben elkezdődhet – tette hozzá a természeti erőforrásokért felelős kanadai miniszter.

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság hidrogén környezetvédelem LNG

Zöld Energia

Mi történne, ha a rekorderejű szelet szélturbinák hasznosítanák?

Megdőlt az országos napi szélrekord szombaton.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-16

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megdőlt az országos napi szélrekord június 13-án – közölte a HungaroMet Zrt. a honlapján vasárnap. Azt írták: szombaton egy átvonuló intenzív zápor környezetében Győr Egyetem meteorológiai állomáson kora délután óránként 99 kilométeres széllökést mértek, amellyel megdőlt az erre a napra vonatkozó legerősebb széllökés országos rekordja. Hozzátették: a korábbi, óránkénti 97,6 kilométeres rekordot Békéscsabán rögzítették, még 2018-ban – írja az alternativenergia.hu.

Mennyire volt erős a mostani szél?

A Győrben mért 99 km/órás széllökés ugyan országos napi rekordnak számít június 13-ára vonatkozóan, de messze elmarad a Magyarországon valaha mért legerősebb széltől. Az országos abszolút rekordot 172 km/órás széllökéssel tartják nyilván, amelyet a Kab-hegyen mértek 2010 decemberében. A hegyvidéki területeken rendszeresen előfordulnak a 120-150 km/órát meghaladó széllökések, míg síkvidéken a 100 km/órát meghaladó értékek már kifejezetten ritkának számítanak.

Mit jelent ez a szélenergia szempontjából?

A szélenergia-termelés szempontjából a 99 km/órás, vagyis mintegy 27,5 méter/másodperces szél rendkívül erősnek számít. A modern szélturbinák jellemzően már 10-15 km/órás szélsebességnél termelni kezdenek, a maximális teljesítményüket pedig általában 45-55 km/órás szél környékén érik el. A túl erős szelek azonban már veszélyt jelenthetnek a berendezésekre, ezért a legtöbb nagy szélturbina 90-100 km/órás szélsebesség környékén automatikusan leáll.

A világ vezető szélenergia-termelő országaiban – például Dániában, Németországban, az Egyesült Királyságban vagy Hollandiában – az éves átlagos szélsebesség a legjobb helyszíneken 20-30 km/óra között mozog, a tengeri szélerőműveknél pedig gyakran meghaladja a 35 km/órát is. A most Győrben mért 99 km/órás széllökés tehát jóval erősebb volt annál, mint amire a szélerőműveket optimálisan tervezik.

Mennyi energiát lehetne termelni ilyen széllel?

Egy korszerű, 5 megawattos szélturbina ideális körülmények között naponta akár 120 megawattóra villamos energiát is előállíthat. Ez nagyjából 30-40 magyar háztartás éves villamosenergia-fogyasztásának felel meg. Fontos azonban, hogy a 99 km/órás szél csak egy rövid ideig tartó széllökés volt, nem pedig egész nap fennálló átlagos szélsebesség. Ha elméletileg egy ilyen erősségű, de még biztonságosan hasznosítható szél egy teljes napon át fújna, egyetlen nagy szélturbina több tízezer kilowattóra energiát termelhetne, de a gyakorlatban a turbinák ilyen szélerősségnél már jellemzően leállnak a szerkezeti károk elkerülése érdekében.

Tovább olvasom