Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kék bolygó – Áder János a tiszai műanyagszennyezés problémájáról beszélgetett új podcastjában

A tiszai műanyagszennyezés problémájáról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Ljasuk Dimitry független filmessel, környezetvédelmi aktivistával a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában.

Létrehozva:

|

Áder János beszélgetőtársát bemutatva elmondta, hogy a félig magyar, félig ukrán filmrendező a szemét és az emberi felelőtlenség ellen harcol filmjeivel. Hozzáfűzte azt is, hogy Ljasuk Dimitry A Tisza nevében című rövidfilmjével, amely a folyót sújtó környezetszennyezést mutatja be, 2021-ben elnyerte a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál fődíját. Áder János kérdésére válaszolva Ljasuk Dimitry felidézte, hogy a Tisza és a természet iránti szeretete 4 éves korában alakult ki, amikortól édesapja rendszeresen elvitte a Tisza-tóra horgászni, és tanította az élővilág tiszteletére. Elmondta, hogy 2018-ban, első filmje forgatásán találkozott a műanyagszennyezés problémájával, ekkor határozta el, hogy filmjeivel és különböző akciókkal próbál tenni ellene. Ezután ismerkedett meg a PET Kupával, és azóta is részt vesz a különböző környezetvédelmi megmozdulásokon.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az évről évre megtisztított területek újra szennyezettekké válnak, mert az áradás újabb adag hatalmas mennyiségű hulladékot hoz a felsőbb szakaszokról, Ukrajnából és Romániából. Áder János jelezte: ez részben azzal magyarázható, hogy Kárpátalján még a kommunális hulladék begyűjtése sincs megoldva sok településen, ezért az emberek a folyóparta viszik a szemetüket. Ljasuk Dimitry úgy vélte, hogy a hulladékproblémának három fő felelőse van: az ember, a vállalatok és az állam. Az ember dönti el, hogy mit vásárol meg, hova dobja ki a csomagolását. A vállalatok felelősségeként kitért a műanyagcsomagolás elterjedésére, ennek mértékét érzékeltetve elmondta, másodpercenként 20 ezer műanyagpalack készül a világon. Áder János ezt azzal egészítette ki, hogy a 60-as években még 2 millió tonna műanyagot használtunk fel, ami most 400 millió tonnára nőtt.

Ljasuk Dimitry a harmadik szereplő felelősségét említve kiemelte, az állam szabályozza az első két szereplő tevékenységét, büntetheti vagy ösztönözheti a vállalkozásokat abban, hogy térjenek át a környezetbarát csomagolásokra, ezen túl környezettudatos viselkedésre nevelheti az embereket. Áder János emlékeztetett arra az időszakra, amikor betétdíjasok voltak az üvegek Magyarországon. “Most éppen azon gondolkodunk, hogy visszahozzuk ezt” – jegyezte meg, úgy vélve, hogy bármekkora lesz is a betétdíj a műanyagpalackokra és az üvegekre, sokkal gyorsabban és könnyebben lehet majd visszagyűjteni és szelektálni azokat, mint jelenleg. Áder János beszélt arról is, hogy a különböző termékek előállításánál a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatásokat is számításba kell venni. Közlése szerint a beszélgetés folytatódik majd a podcast következő adásában.

Advertisement

Zöldinfó

Energetikai önállóság és élhető vidék: komplex fejlesztések indulnak a Szigetközben

Mintegy 3,39 milliárd forintból energetikai korszerűsítési program indul a Szigetköz 34 településén; a cél egyebek mellett az, hogy a térség energetikai átállásának előmozdítása és az, hogy növekedjen a megújuló energiaforrások aránya.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a vidék alkotja Magyarország gerincét, és a Szigetköz az önkormányzatokkal való szoros együttműködésnek is köszönhetően él és virágzik – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt években a magyar falu visszakapta méltó rangját, a kormány pedig azon dolgozik, hogy a sikeres együttműködésekre építve Magyarország 2030-ra Európa egyik legélhetőbb országa legyen – tette hozzá. Felidézte, hogy az elmúlt években a térségben számos olyan fejlesztés valósult meg, amelyek előre jelezték, milyen irányba érdemes továbbhaladni. Ilyen fejlesztés volt egyebek mellett Kimlén a nemzetiségi általános iskola energetikai korszerűsítése és a Csónakház tetőterében a turistaszálló kialakítása. Ezek a kezdeményezések megmutatták, hogy helyi összefogással kézzelfogható eredményeket lehet elérni – fűzte hozzá. Kiemelte, hogy az Élő Delta program új fejezetet nyit a Szigetköz életében. Elmondta, hogy a programban 34 szigetközi településen valósulnak meg közintézményekben, közösségi helyeken megújuló energiaforrásokra épülő, energiahatékonysági fejlesztések.

Korszerű, környezetbarát eszközöket szereznek be, valamint civil szervezetek tartanak szemléletformáló programokat. A fejlesztések és programok mindegyike a térség energetikai önállóságát növeli, csökkenti a károsanyag-kibocsátást és egy zöldebb, élhetőbb Szigetköz alapjait rakja le – sorolta. Nagy István hangoztatta, hogy a fejlesztés nem pusztán egy pályázat vagy egy beruházás, hanem az a lendület, ami tovább erősíti azt az összefogást, ami mindig a térség legnagyobb ereje volt. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt emelte ki, hogy a patrióta zöldpolitika helyben kezdődik, amire ez a fejlesztés is jó példa.
Elmondta, hogy a magyar zöld patrióta energiapolitika három pillérre épül, a napenergiára, az atomenergiára és a tárolásra.

Felidézte, hogy míg 2010-ben néhány tíz megawattnyi napelem volt az országban a háztetőkön, ma 300 ezer háztartást szolgál ki a napenergia több mint nyolcezer megawattal. Magyarország világelső a villamos energián belüli napenergia részarányát tekintve – mondta. Atomenergia tekintetében 2010 és 2020 között az Európai Unió akadályozta a projekteket idehaza, de az energiaválság rávilágított arra, hogy tarthatatlan ez a politika – mondta. Kiemelte, hogy a zöld energiát tárolni is kell ahhoz, hogy “megnyerjük a 2030-as éveket”. Ha ez a három rendszer jól épül fel, akkor a 2030-as évekre önellátók lehetünk villamos energiában – mondta, hozzátéve, hogy ez hatalmas teljesítmény lenne egy olyan geográfiai adottságokkal rendelkező ország számára, mint Magyarország.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák