Zöldinfó
Kék bolygó – Áder János a tiszai műanyagszennyezés problémájáról beszélgetett új podcastjában
A tiszai műanyagszennyezés problémájáról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Ljasuk Dimitry független filmessel, környezetvédelmi aktivistával a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában.
Áder János beszélgetőtársát bemutatva elmondta, hogy a félig magyar, félig ukrán filmrendező a szemét és az emberi felelőtlenség ellen harcol filmjeivel. Hozzáfűzte azt is, hogy Ljasuk Dimitry A Tisza nevében című rövidfilmjével, amely a folyót sújtó környezetszennyezést mutatja be, 2021-ben elnyerte a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál fődíját. Áder János kérdésére válaszolva Ljasuk Dimitry felidézte, hogy a Tisza és a természet iránti szeretete 4 éves korában alakult ki, amikortól édesapja rendszeresen elvitte a Tisza-tóra horgászni, és tanította az élővilág tiszteletére. Elmondta, hogy 2018-ban, első filmje forgatásán találkozott a műanyagszennyezés problémájával, ekkor határozta el, hogy filmjeivel és különböző akciókkal próbál tenni ellene. Ezután ismerkedett meg a PET Kupával, és azóta is részt vesz a különböző környezetvédelmi megmozdulásokon.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az évről évre megtisztított területek újra szennyezettekké válnak, mert az áradás újabb adag hatalmas mennyiségű hulladékot hoz a felsőbb szakaszokról, Ukrajnából és Romániából. Áder János jelezte: ez részben azzal magyarázható, hogy Kárpátalján még a kommunális hulladék begyűjtése sincs megoldva sok településen, ezért az emberek a folyóparta viszik a szemetüket. Ljasuk Dimitry úgy vélte, hogy a hulladékproblémának három fő felelőse van: az ember, a vállalatok és az állam. Az ember dönti el, hogy mit vásárol meg, hova dobja ki a csomagolását. A vállalatok felelősségeként kitért a műanyagcsomagolás elterjedésére, ennek mértékét érzékeltetve elmondta, másodpercenként 20 ezer műanyagpalack készül a világon. Áder János ezt azzal egészítette ki, hogy a 60-as években még 2 millió tonna műanyagot használtunk fel, ami most 400 millió tonnára nőtt.
Ljasuk Dimitry a harmadik szereplő felelősségét említve kiemelte, az állam szabályozza az első két szereplő tevékenységét, büntetheti vagy ösztönözheti a vállalkozásokat abban, hogy térjenek át a környezetbarát csomagolásokra, ezen túl környezettudatos viselkedésre nevelheti az embereket. Áder János emlékeztetett arra az időszakra, amikor betétdíjasok voltak az üvegek Magyarországon. “Most éppen azon gondolkodunk, hogy visszahozzuk ezt” – jegyezte meg, úgy vélve, hogy bármekkora lesz is a betétdíj a műanyagpalackokra és az üvegekre, sokkal gyorsabban és könnyebben lehet majd visszagyűjteni és szelektálni azokat, mint jelenleg. Áder János beszélt arról is, hogy a különböző termékek előállításánál a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatásokat is számításba kell venni. Közlése szerint a beszélgetés folytatódik majd a podcast következő adásában.
Zöldinfó
Napelemekkel korszerűsítenék az önkormányzati épületeket a zalai településeken
A fafűtés kiváltását és félbemaradt vízelvezetés befejezését is remélik a zalai települések.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Félbemaradt csapadékvíz-elvezetési beruházás befejezését, a fafűtéses önkormányzati ingatlanok napelemes korszerűsítését vagy éppen az önkéntes tűzoltók eszközparkjának fejlesztését is remélik a Szent István Vidékfejlesztési Program zalai mintaprojektjében érintett települések – írja az alternativenergia.hu. AZ MTI által megkeresett polgármesterek közül a galamboki Szabó Tamás (független) azt mondta: váratlanul, de örömmel érte őket ez a lehetőség, hogy ők is részesülhetnek a zalakarosi mikrotérségbe jutó egymilliárd forintból. Mindig próbálnak előre tervezni, előkészíteni fejlesztéseket, de komoly egyeztetésre és akár egyes települések engedékenységére is szükség van, amikor majd közösen meghatározzák, hogy mire is költik a pénzt – tette hozzá.
A legszükségesebb teendők között említette, hogy a település csapadékvíz-elvezetésének beruházása a vállalkozó csődje miatt félbemaradt, ezt szeretnék befejezni, de a hat évvel ezelőtti gátszakadás miatt szinte kiszáradt halastavuk megerősítése is ide tartozik. Fontos lenne a belterületi és külterületi utak helyrehozatala, az egészségházuk korszerűsítése, de szükség lenne az önkormányzati ingatlanok napelemekkel történő felszerelésére is, hogy energiatakarékosabban működtethessék ezeket – sorolta a mintegy 1400 lelkes Galambok polgármestere. A csaknem 800 lakosú Miháld településvezetője, Bakonyi Kornél (független) arról beszélt, hogy települési szinten óriási lehetőség, hogy ilyen fejlesztési forráshoz juthatnak, mert hasonlóra nem volt példa az elmúlt
Az óvoda, az iskola és a művelődési ház korszerűsítése, a főzőkonyha újbóli megnyitása szerepel az elképzeléseik között, de arra is törekszenek, hogy 8-10 fős minibölcsődét építsenek, a jelenleg négyosztályos iskolát pedig újból nyolcosztályossá bővítenék, mert ezekre nagy igény lenne a térségben élők részéről. A belterületi utak, a csatornázás és a szennyvízkezelés fejlesztése mellett arról is említést tett Miháld polgármestere, hogy az önkéntes tűzoltók eszközparkjának bővítése is a terveik között van, mert ez a
Tulok Ferenc, a mintegy 500 fős Nagyrada polgármestere azt jelezte, egyelőre óvatosan tervez, mert hivatalosan még nem kaptak a programban való részvételükről értesítést, és az sem világos, hogy miként lehet elosztani a fejlesztési forrásokat. Komoly gondnak nevezte az elöregedett ivóvízhálózatot, amely korszerűsítésre szorul, és ez a környékbeli falvak számára is fontos beruházás lenne. A régi önkormányzati épületek korszerűsítése, energiahatékonyabbá tétele szintén régóta napirenden van a településen, de azt például egyelőre nem tudják, hogy a templom már megkezdett felújításának befejezése beletartozhat-e a mikrotérségi programba – közölte Nagyrada első embere.
Könczöl-Takács Helga, Zalamerenye településvezetője szerint minden település csak örülhet, ha bármekkora támogatási lehetőséghez is jut. Az alig 220 lelkes faluban nincs vezetékes gáz, ezért sok helyen fával vagy villannyal fűtenek, nagy szükség lenne az önkormányzati épületek szigetelésére, napelemek felszerelésére a hatékonyabb energiafelhasználás érdekében. A járdák és utak állapotán is muszáj lenne javítani, de szeretnének egy közösségi kemencét is építeni Zalamerenyén – ismertette a polgármester.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
