Zöldinfó

Kék bolygó – Áder János a tiszai műanyagszennyezés problémájáról beszélgetett új podcastjában

A tiszai műanyagszennyezés problémájáról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Ljasuk Dimitry független filmessel, környezetvédelmi aktivistával a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-08-22

Szerző:

Hell

Áder János beszélgetőtársát bemutatva elmondta, hogy a félig magyar, félig ukrán filmrendező a szemét és az emberi felelőtlenség ellen harcol filmjeivel. Hozzáfűzte azt is, hogy Ljasuk Dimitry A Tisza nevében című rövidfilmjével, amely a folyót sújtó környezetszennyezést mutatja be, 2021-ben elnyerte a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál fődíját. Áder János kérdésére válaszolva Ljasuk Dimitry felidézte, hogy a Tisza és a természet iránti szeretete 4 éves korában alakult ki, amikortól édesapja rendszeresen elvitte a Tisza-tóra horgászni, és tanította az élővilág tiszteletére. Elmondta, hogy 2018-ban, első filmje forgatásán találkozott a műanyagszennyezés problémájával, ekkor határozta el, hogy filmjeivel és különböző akciókkal próbál tenni ellene. Ezután ismerkedett meg a PET Kupával, és azóta is részt vesz a különböző környezetvédelmi megmozdulásokon.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az évről évre megtisztított területek újra szennyezettekké válnak, mert az áradás újabb adag hatalmas mennyiségű hulladékot hoz a felsőbb szakaszokról, Ukrajnából és Romániából. Áder János jelezte: ez részben azzal magyarázható, hogy Kárpátalján még a kommunális hulladék begyűjtése sincs megoldva sok településen, ezért az emberek a folyóparta viszik a szemetüket. Ljasuk Dimitry úgy vélte, hogy a hulladékproblémának három fő felelőse van: az ember, a vállalatok és az állam. Az ember dönti el, hogy mit vásárol meg, hova dobja ki a csomagolását. A vállalatok felelősségeként kitért a műanyagcsomagolás elterjedésére, ennek mértékét érzékeltetve elmondta, másodpercenként 20 ezer műanyagpalack készül a világon. Áder János ezt azzal egészítette ki, hogy a 60-as években még 2 millió tonna műanyagot használtunk fel, ami most 400 millió tonnára nőtt.

Ljasuk Dimitry a harmadik szereplő felelősségét említve kiemelte, az állam szabályozza az első két szereplő tevékenységét, büntetheti vagy ösztönözheti a vállalkozásokat abban, hogy térjenek át a környezetbarát csomagolásokra, ezen túl környezettudatos viselkedésre nevelheti az embereket. Áder János emlékeztetett arra az időszakra, amikor betétdíjasok voltak az üvegek Magyarországon. “Most éppen azon gondolkodunk, hogy visszahozzuk ezt” – jegyezte meg, úgy vélve, hogy bármekkora lesz is a betétdíj a műanyagpalackokra és az üvegekre, sokkal gyorsabban és könnyebben lehet majd visszagyűjteni és szelektálni azokat, mint jelenleg. Áder János beszélt arról is, hogy a különböző termékek előállításánál a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatásokat is számításba kell venni. Közlése szerint a beszélgetés folytatódik majd a podcast következő adásában.

Kapcsolódó tartalom:áder jános Kékbolygó környezetvédelem

Zöldinfó

Az erdő, mint fenntartható életközösség áll a fókuszban a diákok számára

Újabb 500 helyszínen folytatódik az Iskolában az Erdő Program.

Létrehozva:

15 óra telt el a létrehozás óta

2026-01-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Sikeresen zárult a regisztráció az Iskolában az Erdő Program újabb időszakára, tavasszal csaknem 45 ezer általános iskolás vehet részt erdőpedagógiai foglalkozásokon országszerte – írja az alternativenergia.hu. Töretlen az Iskolában az Erdő Program népszerűsége, melynek során köznevelési intézmények pályázhattak a 6 és 14 év közötti diákok számára erdei iskolai tematikus foglalkozások lebonyolítására. Az 500 intézményt tartalmazó keret percek alatt betelt, így a programot koordináló Országos Erdészeti Egyesület a tavaszi időszakban 1500 foglalkozáson mutatja be a magyar erdők értékeit – írták. A közlemény szerint legtöbb, összesen 71 intézmény Pest vármegyéből, jelentős számban pedig a fővárosból, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplénből jelentkezett. A legsikeresebb pályázók között volt Debrecen és Győr, ahol 10-10 intézmény regisztrált és jutott be a programra.

A nyertes intézményekben minősített erdészeti erdei iskolák erdőpedagógusai 20-30 fős csoportoknak, osztályoknak tartanak tematikus foglalkozásokat. Idén az erdő mint egy önmagában fenntartható életközösség, a biológiai sokféleség témaköre áll a fókuszban, melynek során a gyermekek megismerkedhetnek az erdei életközösségben különböző szerepet betöltő élőlényekkel. Emellett a diákok széles körű tudásra tehetnek szert az erdők növény- és állatvilágáról, közelebb kerülhetnek a fenntartható gazdálkodás témaköréhez, valamint betekintést nyerhetnek az erdőket kezelő szakemberek munkájába is. Az erdőpedagógusok játékosan segítik az iskolában zajló környezeti nevelést és ismeretszerzést – tették hozzá. A kezdeményezés hátterét a minősített erdészeti erdei iskolák jelentik, amelyek több mint negyven éve a fenntarthatóságra nevelés legfontosabb intézményei közé tartoznak Magyarországon. Programjaikban alapvető követelmény, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsenek a gyermekek és a természet között.

A program az elmúlt 35 év legnagyobb környezeti nevelési akciója, melynek keretében 114 ezer gyermek vehetett részt erdőpedagógiai foglalkozásokon a saját iskolájában. 2024 szeptemberétől a hátrányos helyzetű települések iskolásainak is biztosítottak lehetőséget arra, hogy eljussanak az erdei iskolákba. Az Erdei Iránytű Programban 2025-ben 250 csoport, összesen 8700 gyermek vehetett részt, amely egy-egy napos erdei iskolai látogatást biztosított számukra. A kezdeményezések iránt minden évben hatalmas az érdeklődés. Az Iskolában az Erdő Program az Európai Unió Emisszió-kereskedelmi rendszerének (ETS rendszer) kvóta felhasználásából valósul meg az AM közreműködésével és az Országos Erdészeti Egyesület koordinálásával – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom