Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kék bolygó – Áder János a tiszai műanyagszennyezés problémájáról beszélgetett új podcastjában

A tiszai műanyagszennyezés problémájáról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Ljasuk Dimitry független filmessel, környezetvédelmi aktivistával a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában.

Létrehozva:

|

Áder János beszélgetőtársát bemutatva elmondta, hogy a félig magyar, félig ukrán filmrendező a szemét és az emberi felelőtlenség ellen harcol filmjeivel. Hozzáfűzte azt is, hogy Ljasuk Dimitry A Tisza nevében című rövidfilmjével, amely a folyót sújtó környezetszennyezést mutatja be, 2021-ben elnyerte a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál fődíját. Áder János kérdésére válaszolva Ljasuk Dimitry felidézte, hogy a Tisza és a természet iránti szeretete 4 éves korában alakult ki, amikortól édesapja rendszeresen elvitte a Tisza-tóra horgászni, és tanította az élővilág tiszteletére. Elmondta, hogy 2018-ban, első filmje forgatásán találkozott a műanyagszennyezés problémájával, ekkor határozta el, hogy filmjeivel és különböző akciókkal próbál tenni ellene. Ezután ismerkedett meg a PET Kupával, és azóta is részt vesz a különböző környezetvédelmi megmozdulásokon.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az évről évre megtisztított területek újra szennyezettekké válnak, mert az áradás újabb adag hatalmas mennyiségű hulladékot hoz a felsőbb szakaszokról, Ukrajnából és Romániából. Áder János jelezte: ez részben azzal magyarázható, hogy Kárpátalján még a kommunális hulladék begyűjtése sincs megoldva sok településen, ezért az emberek a folyóparta viszik a szemetüket. Ljasuk Dimitry úgy vélte, hogy a hulladékproblémának három fő felelőse van: az ember, a vállalatok és az állam. Az ember dönti el, hogy mit vásárol meg, hova dobja ki a csomagolását. A vállalatok felelősségeként kitért a műanyagcsomagolás elterjedésére, ennek mértékét érzékeltetve elmondta, másodpercenként 20 ezer műanyagpalack készül a világon. Áder János ezt azzal egészítette ki, hogy a 60-as években még 2 millió tonna műanyagot használtunk fel, ami most 400 millió tonnára nőtt.

Ljasuk Dimitry a harmadik szereplő felelősségét említve kiemelte, az állam szabályozza az első két szereplő tevékenységét, büntetheti vagy ösztönözheti a vállalkozásokat abban, hogy térjenek át a környezetbarát csomagolásokra, ezen túl környezettudatos viselkedésre nevelheti az embereket. Áder János emlékeztetett arra az időszakra, amikor betétdíjasok voltak az üvegek Magyarországon. “Most éppen azon gondolkodunk, hogy visszahozzuk ezt” – jegyezte meg, úgy vélve, hogy bármekkora lesz is a betétdíj a műanyagpalackokra és az üvegekre, sokkal gyorsabban és könnyebben lehet majd visszagyűjteni és szelektálni azokat, mint jelenleg. Áder János beszélt arról is, hogy a különböző termékek előállításánál a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatásokat is számításba kell venni. Közlése szerint a beszélgetés folytatódik majd a podcast következő adásában.

Advertisement

Zöld Energia

Vége lehet a napelemek túlmelegedésének? Új hűtési technológiát teszteltek

Szaúd-arábiai és algériai kutatók olyan passzív napelemes hűtési rendszert fejlesztettek, amely akár 9 Celsius-fokkal csökkentheti a panelek hőmérsékletét, miközben javítja a rendszer hatékonyságát.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szaúd-Arábiai és algériai kutatók olyan új, passzív hűtési megoldást fejlesztettek ki fotovoltaikus-termikus (PVT) rendszerekhez, amely lépcsőzetes légcsatornát és perforált, V alakú alumínium bordákat alkalmaz a napelemek mögött. A számítógépes szimulációk szerint a konstrukció akár 9 Celsius-fokkal is csökkentheti a napelemek felületi hőmérsékletét, miközben a rendszer maximális hőtechnikai hatásfoka elérheti a 31 százalékot. A megoldás különösen a magas napsugárzási intenzitású, száraz éghajlatú térségekben lehet érdekes. A fejlesztés alapötlete, hogy a hagyományos napelemes rendszerekben a felmelegedő modulok mögött kialakuló, viszonylag állandó légréteg akadályozhatja a hő távozását. A kutatók ezért egy lépcsőzetes kialakítású légcsatornát alkalmaztak, amelynek feladata a természetes légáramlás megzavarása és a hőátadás javítása. A rendszer további fontos elemei a perforált, V alakú alumíniumbordák, amelyek növelik a hőleadásra rendelkezésre álló felületet, valamint elősegítik a levegő keveredését.

A konstrukció egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy teljesen passzív módon működik. A levegő áramlását a hőmérséklet-különbségből eredő felhajtóerő biztosítja, így nincs szükség ventilátorokra, szivattyúkra vagy külső energiaforrásra. Ez nemcsak az energiafelhasználást csökkentheti, hanem az üzemeltetést is egyszerűbbé teheti, mivel kevesebb mozgó alkatrészre van szükség.

A kutatók az ANSYS Fluent szoftver segítségével végeztek számítógépes áramlástani és hőátadási szimulációkat. A vizsgált PVT-kollektor 2,4 méter hosszú és 0,54 méter széles volt, a szerkezetet pedig 32 fokos dőlésszögben modellezték. A napelemmodul mögött elhelyezett lépcsőzetes légcsatorna két levegőbevezető nyílással és egy kivezetéssel rendelkezett. A perforált alumíniumbordák 5 milliméter átmérőjű nyílásokat kaptak.

Advertisement

Az eredmények szerint az új konstrukció maximális hőtechnikai hatásfoka 31 százalék volt, szemben a referencia-rendszer 29,4 százalékos értékével. Az elektromos hatásfok 14,8 százalékot ért el, míg az összehasonlítási alapként használt rendszer 14,6 százalékot produkált. A legnagyobb hőteljesítmény 400 watt, az elektromos teljesítmény pedig 180 watt volt. A napelem felületi hőmérsékletét a passzív hűtési megoldás akár 9 kelvinnel, vagyis 9 Celsius-fokkal mérsékelte.

A gazdaságossági számítások derült időjárási körülmények között 5,8 éves, felhős időben pedig 7,2 éves megtérülési időt jeleztek. A kutatók becslése szerint egy tíz panelből álló rendszer évente 3,2 tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerüléséhez járulhat hozzá, ami 25 év alatt összesen 80 tonnát jelenthet.

Advertisement

A kutatás eredményeit az Ain Shams Engineering Journal című tudományos folyóiratban publikálták, „A computational investigation of a staircase-configured PVT air system with perforated V-shaped fins for passive cooling” címmel. A tanulmányban a szaúd-arábiai Al-Madinai Iszlám Egyetem, az algériai El Oued Egyetem és a Megújulóenergia-fejlesztési Központ kutatói működtek közre.

Fontos korlátozás: az eredmények számítógépes szimulációkon alapulnak, ezért a tényleges üzemi teljesítmény és a számított megtérülés igazolásához további gyakorlati tesztekre is szükség lehet.

Advertisement

 

 

Advertisement

Borítókép: pv magazine / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák