Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kék bolygó – Áder János a tiszai műanyagszennyezés problémájáról beszélgetett új podcastjában

A tiszai műanyagszennyezés problémájáról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Ljasuk Dimitry független filmessel, környezetvédelmi aktivistával a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

|

Áder János beszélgetőtársát bemutatva elmondta, hogy a félig magyar, félig ukrán filmrendező a szemét és az emberi felelőtlenség ellen harcol filmjeivel. Hozzáfűzte azt is, hogy Ljasuk Dimitry A Tisza nevében című rövidfilmjével, amely a folyót sújtó környezetszennyezést mutatja be, 2021-ben elnyerte a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál fődíját. Áder János kérdésére válaszolva Ljasuk Dimitry felidézte, hogy a Tisza és a természet iránti szeretete 4 éves korában alakult ki, amikortól édesapja rendszeresen elvitte a Tisza-tóra horgászni, és tanította az élővilág tiszteletére. Elmondta, hogy 2018-ban, első filmje forgatásán találkozott a műanyagszennyezés problémájával, ekkor határozta el, hogy filmjeivel és különböző akciókkal próbál tenni ellene. Ezután ismerkedett meg a PET Kupával, és azóta is részt vesz a különböző környezetvédelmi megmozdulásokon.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az évről évre megtisztított területek újra szennyezettekké válnak, mert az áradás újabb adag hatalmas mennyiségű hulladékot hoz a felsőbb szakaszokról, Ukrajnából és Romániából. Áder János jelezte: ez részben azzal magyarázható, hogy Kárpátalján még a kommunális hulladék begyűjtése sincs megoldva sok településen, ezért az emberek a folyóparta viszik a szemetüket. Ljasuk Dimitry úgy vélte, hogy a hulladékproblémának három fő felelőse van: az ember, a vállalatok és az állam. Az ember dönti el, hogy mit vásárol meg, hova dobja ki a csomagolását. A vállalatok felelősségeként kitért a műanyagcsomagolás elterjedésére, ennek mértékét érzékeltetve elmondta, másodpercenként 20 ezer műanyagpalack készül a világon. Áder János ezt azzal egészítette ki, hogy a 60-as években még 2 millió tonna műanyagot használtunk fel, ami most 400 millió tonnára nőtt.

Ljasuk Dimitry a harmadik szereplő felelősségét említve kiemelte, az állam szabályozza az első két szereplő tevékenységét, büntetheti vagy ösztönözheti a vállalkozásokat abban, hogy térjenek át a környezetbarát csomagolásokra, ezen túl környezettudatos viselkedésre nevelheti az embereket. Áder János emlékeztetett arra az időszakra, amikor betétdíjasok voltak az üvegek Magyarországon. “Most éppen azon gondolkodunk, hogy visszahozzuk ezt” – jegyezte meg, úgy vélve, hogy bármekkora lesz is a betétdíj a műanyagpalackokra és az üvegekre, sokkal gyorsabban és könnyebben lehet majd visszagyűjteni és szelektálni azokat, mint jelenleg. Áder János beszélt arról is, hogy a különböző termékek előállításánál a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatásokat is számításba kell venni. Közlése szerint a beszélgetés folytatódik majd a podcast következő adásában.

Advertisement
Kapcsolódó tartalom:

Zöldinfó

Tovább bővül a környezetbarát agrárgyakorlatokhoz nyújtott segítség

Újabb jelentős támogatáshoz jutnak a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat vállaló gazdák.

Létrehozva:

17 óra telt el a létrehozás óta

|

2025-11-16

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 58,5 milliárd forint támogatás utalása kezdődött meg, hiszen indulnak az alaptámogatások, az újraelosztó támogatások, a fiatal gazdák kiegészítő jövedelem támogatása mellett, az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és ökológiai gazdálkodást támogató programok (ÖKO) kifizetései, melyek csaknem 37 ezer kérelem alapján jutnak el az érintett gazdálkodókhoz – jelentette be Nagy István agrárminiszter az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint. A miniszter tájékoztatása szerint a kifizetések célja, hogy garantálja a termelők fizetőképességét, különös tekintettel a kisebb üzemméretű gazdaságok számára, segítse azokat a gazdálkodókat, akik a természeti erőforrások megőrzését, a talaj- és vízvédelem erősítését, a biodiverzitás fenntartását és a klímaváltozás hatásainak mérséklését vállalják mindennapi gazdálkodásuk során – írja az alternativenergia.hu. Az AKG arra ösztönzi a gazdákat, hogy a fenntartható földhasználati gyakorlatok bevezetésével, a vegyszerhasználat csökkentésével, és a talaj termékenységének hosszú távú megőrzésével végezzék termelő munkájukat. Az ökológiai gazdálkodás lehetősége pedig azoknak a gazdáknak nyújt segítséget, akik tanúsított bio minősítéssel, vegyszermentesen, természetes módszerekkel termelnek, hozzájárulva az egészséges, biztonságos és fenntartható élelmiszer-előállításhoz – ismertette Nagy István.

Kiemelte, hogy minden eddiginél nagyobb területen támogatják ezekben a programokban való részvételt, hiszen az AKG esetében több mint 1,5 millió hektár, az ÖKO esetében pedig mintegy 330 ezer hektár terület esetében hozott a tárca korábban pozitív támogatói döntést. Ezeknek a programoknak a népszerűsége jelzi, hogy a magyar agrárium zöld átállása folyamatos, a tudatos gazdálkodói szemlélet egyre határozottabb, hiszen a kedvező támogatási feltételeknek köszönhetően a fenntartható termelés környezeti- és gazdasági értelemben egyaránt kiszámítható – áll a közleményben. A környezetbarát gazdálkodási gyakorlatok hozzájárulnak a vidéki térségek megerősítéséhez, az élelmiszer-önrendelkezés növeléséhez és a természeti értékek hosszú távú megőrzéséhez. Ennek fényében is különösen káros az Európai Bizottság javaslata, ami az összes uniós alapot egy egységes tervbe vonná össze, közös végrehajtási szabályokkal.

Magyarország folyamatosan a független, kétpilléres agrártámogatási rendszer mellett foglal állást, hiszen a tervezett támogatási rendszer még azokat az eredményeket is veszélyeztetné az élelmezés biztonság mellett, amiket a fenntartható gazdálkodás tekintetében értek el a gazdálkodók – hangsúlyozta a tárcavezető az AM közleménye szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák