Zöldinfó
Kék bolygó – Áder János a tiszai műanyagszennyezés problémájáról beszélgetett új podcastjában
A tiszai műanyagszennyezés problémájáról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Ljasuk Dimitry független filmessel, környezetvédelmi aktivistával a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában.
Áder János beszélgetőtársát bemutatva elmondta, hogy a félig magyar, félig ukrán filmrendező a szemét és az emberi felelőtlenség ellen harcol filmjeivel. Hozzáfűzte azt is, hogy Ljasuk Dimitry A Tisza nevében című rövidfilmjével, amely a folyót sújtó környezetszennyezést mutatja be, 2021-ben elnyerte a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál fődíját. Áder János kérdésére válaszolva Ljasuk Dimitry felidézte, hogy a Tisza és a természet iránti szeretete 4 éves korában alakult ki, amikortól édesapja rendszeresen elvitte a Tisza-tóra horgászni, és tanította az élővilág tiszteletére. Elmondta, hogy 2018-ban, első filmje forgatásán találkozott a műanyagszennyezés problémájával, ekkor határozta el, hogy filmjeivel és különböző akciókkal próbál tenni ellene. Ezután ismerkedett meg a PET Kupával, és azóta is részt vesz a különböző környezetvédelmi megmozdulásokon.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az évről évre megtisztított területek újra szennyezettekké válnak, mert az áradás újabb adag hatalmas mennyiségű hulladékot hoz a felsőbb szakaszokról, Ukrajnából és Romániából. Áder János jelezte: ez részben azzal magyarázható, hogy Kárpátalján még a kommunális hulladék begyűjtése sincs megoldva sok településen, ezért az emberek a folyóparta viszik a szemetüket. Ljasuk Dimitry úgy vélte, hogy a hulladékproblémának három fő felelőse van: az ember, a vállalatok és az állam. Az ember dönti el, hogy mit vásárol meg, hova dobja ki a csomagolását. A vállalatok felelősségeként kitért a műanyagcsomagolás elterjedésére, ennek mértékét érzékeltetve elmondta, másodpercenként 20 ezer műanyagpalack készül a világon. Áder János ezt azzal egészítette ki, hogy a 60-as években még 2 millió tonna műanyagot használtunk fel, ami most 400 millió tonnára nőtt.
Ljasuk Dimitry a harmadik szereplő felelősségét említve kiemelte, az állam szabályozza az első két szereplő tevékenységét, büntetheti vagy ösztönözheti a vállalkozásokat abban, hogy térjenek át a környezetbarát csomagolásokra, ezen túl környezettudatos viselkedésre nevelheti az embereket. Áder János emlékeztetett arra az időszakra, amikor betétdíjasok voltak az üvegek Magyarországon. “Most éppen azon gondolkodunk, hogy visszahozzuk ezt” – jegyezte meg, úgy vélve, hogy bármekkora lesz is a betétdíj a műanyagpalackokra és az üvegekre, sokkal gyorsabban és könnyebben lehet majd visszagyűjteni és szelektálni azokat, mint jelenleg. Áder János beszélt arról is, hogy a különböző termékek előállításánál a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatásokat is számításba kell venni. Közlése szerint a beszélgetés folytatódik majd a podcast következő adásában.
Zöldinfó
A klíma nemcsak hűt, egészségügyi kockázatot is jelenthet
A légkondicionáló berendezések helyes használatára hívja fel a figyelmet a népegészségügyi központ.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A légkondicionáló berendezések helyes használatára és karbantartására hívja fel a figyelmet a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ – írja az alternativenergia.hu. A nyári hőség idején a megfelelően használt és karbantartott légkondicionálók segítik a komfortos és egészséges beltéri környezet fenntartását, azonban a berendezések biztonságos működéséhez a helyes beállítás mellett a rendszeres tisztítás és karbantartás is elengedhetetlen – írták a honlapjukon. Kitértek arra, hogy a túlmelegedés megelőzésében fontosak a passzív hővédelmi megoldások is: az árnyékolás, az éjszakai vagy hajnali szellőztetés, valamint a zöldfelületek növelése, amelyek csökkentik az épületek felmelegedését és a hűtési igényt.
Felhívták a figyelmet, hogy a légkondicionálók használatánál kerülni kell a túlzott hűtést, a beltéri és kültéri hőmérséklet különbsége lehetőleg ne haladja meg a 8-10 Celsius-fokot, hőségriasztás idején pedig a 27-28 fokos beltéri hőmérséklet is komfortos lehet. A túl alacsonyra állított hőmérséklet megterhelheti a szervezetet, különösen akkor, ha a hűtött helyiségből kilépünk a melegre. Kitértek arra, hogy a klimatizált helyiségek levegője néha túl száraz, amely légzőszervi panaszokat, illetve a szem, a torok és az orr nyálkahártyájának, valamint bőr kiszáradását okozhatja.
Fontos arra is figyelni, hogy a hideg levegő ne áramoljon közvetlenül a bent tartózkodókra. Ellenkező esetben megfázásos tünetek jelentkezhetnek, megfájdulhatnak ízületeink és gyulladások is kialakulhatnak. A csecsemők, az idősek, valamint a krónikus légzőszervi vagy keringési betegségekben szenvedők különösen érzékenyek lehetnek ezekre a hatásokra. A száraz levegő kellemetlen hatásait megfelelő folyadékbevitellel, szükség esetén párásítással, valamint hidratáló készítmények alkalmazásával mérsékelhetjük. Tudatták, a legtöbb split klíma nem biztosít friss levegőt, ezért a rendszeres szellőztetés elengedhetetlen. A megfelelő légcsere hozzájárul a szén-dioxid és egyéb beltéri szennyező anyagok koncentrációjának csökkentéséhez.
A légkondicionáló berendezések rendszeres tisztítása és fertőtlenítése nemcsak a készülék hatékony működése, hanem az egészségvédelem szempontjából is kiemelt jelentőségű – írták. A szűrőkön, a hőcserélők felületén és a kondenzvíz-elvezető rendszerben por, pollen, valamint különböző mikroorganizmusok halmozódhatnak fel, amelyek a beltéri levegőbe kerülve légúti tüneteket, egyes esetekben fertőzéseket okozhatnak, valamint súlyosbíthatják az allergiás és asztmás tüneteket. A szűrőket gyártói előírás szerint rendszeresen tisztítani kell, a teljes berendezés szakszerű tisztítása és ellenőrzése legalább évente egyszer, lehetőleg a nyári szezon előtt ajánlott. Nagyobb porterhelésnek kitett környezetben ennél gyakoribb karbantartás is indokolt lehet. A gépkocsikban is fontos a légkondicionáló rendszeres ellenőrzése és tisztítása. Utazás közben kerüljük a túlzott hűtést, és törekedni kell arra, hogy az utastér hőmérséklete ne térjen el jelentősen a külső hőmérséklettől. Hosszabb utakon időnként friss levegő beengedése is javasolt.
A megfelelően használt és karbantartott légkondicionálók csökkentik a hőség egészségkockázatait, de magas energiaigényük miatt környezeti terhelést is jelentenek, ezért fontos az energiahatékony használat és a megújuló energiaforrások előnyben részesítése. Emellett a városi hőszigethatás mérsékléséhez elengedhetetlen a hőszigetelés, az árnyékolás, a világos tetőfelületek, a zöldtetők és a zöldfelületek bővítése – olvasható a közleményben.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA Tisza-tó újra fellélegezhet: rekordot hozott az idei PET Kupa
