Zöldinfó

Kék bolygó – Áder János: az elmúlt év jelentős energia- és élelmiszerár-emelést hozott, ami a háztartásokat is érinti

Az elmúlt év jelentős energia- és élelmiszerár-emelést hozott, ami a háztartásokat és Széll Tamás üzletét is érinti – mondta el Áder János volt köztársasági elnök a Kék bolygó című podcastjának legújabb részében, amelyben folytatódott a Széll Tamás Michelin-csillagos séffel való beszélgetése.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-10

Szerző:

Vanessza

Áder János úgy vélte, sok hallgatóban, nézőben merül fel a kérdés, milyen irányba tájékozódjanak, ha viszonylag olcsón, jó minőséget akarnak főzni. Széll Tamás erre reagálva elmondta, az áremelkedést, az inflációt “a bőrünkön érezzük” üzleti és családi szinten is. Rámutatott, hogy a magyarok belsőségekből (legyen az sertés, marha vagy baromfi) is viszonylag keveset fogyasztanak, ha mégis akkor “kimerül a tudomány” a resztelt májnál, a rántott vagy a böllérmájnál, a pacalnál. Miközben a Michelin-csillagos séf a belsőségekből készült ételek közé sorolta még egyebek mellett a szalontüdőt is. Széll Tamás úgy vélte, mivel a belsőség nem számít keresett alapanyagnak, ezért az ára is mérsékeltebb, mint a prémium húsrészek árai. Annak ellenére, hogy a belsőségekből finom ételek készíthetők, a lakosság többsége a csirkemellet és -combot, a sertéslapockát és -combot fogyasztja. Egyúttal a belsőségek táplálkozás-élettani jelentőségére is felhívta a figyelmet, példaként a májat említette, amely gazdag B-vitamin forrás és sok vasat is tartalmaz.

Áder János a vízkereszthez, a farsanghoz kötődő ételekről is kérdezte Széll Tamást. A Michelin-csillagos séf kitért a disznóvágás fontosságára, ahol egyebek mellett olyan ételek készülnek, mint a hurka, a véres hurka, a kolbász, a csécsi szalonna, a disznósajt és a kocsonya. A beszélgetés végén Áder János a terveiről kérdezte Széll Tamást, aki elmondta: január 23-án a magyar Bocuse d’Or csapat ismét megmérkőzik Lyonban, ahol nem versenyzőként, hanem coachként, csapatfőnökként vesz részt. Hónapok óta készülnek erre a versenyre, mindent megtesznek, hogy dobogóra kerüljenek – jelentette ki. A podcast a legnagyobb videomegosztó portál mellett már megtalálható Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének új honlapján is.

Zöldinfó

A karácsonyfák jövője veszélyben? Egyre gyorsul a pusztulás

A lucfenyők országszerte tapasztalható gyorsuló pusztulása a klímaváltozás előrehaladását jelzi.

Létrehozva:

18 perc telt el a létrehozás óta

2026-04-29

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A lucfenyő Magyarországon természetes módon csupán az Alpokalján fordul elő, azonban az elmúlt évtizedekben a kerttulajdonosok sikeresen ültették, nevelték ezt a fafajtát az ország minden táján – írja az alternativenergia.hu. Az utóbbi években azonban látványosan pusztulnak a karácsonyfaként is közismert fenyőfák. A kertek, parkok, magán-és közterületek lucfenyőinek pusztulását mérték fel kérdőívekkel a debreceni HUN-REN Atommagkutató Intézet Környezetkutató Központjának munkatársai az ország összes településén. Kiderült, hogy 2023-ban nőtt meg ugrásszerűen az örökzöldjüket vesztett, kiszáradt fenyőfák száma. Pusztulást 269 településről jeleztek. Az ország teljes területét lefedő visszajelzések alapján több mint négyezer fenyőfát regisztráltak, amelyeknek csaknem 60 százaléka halt el. A lucfenyő elterjedésének változása érzékenyen jelzi a klímatörténeti eseményeket, felmelegedéseket és lehűléseket.

A fák elhalásának 2023-ban tapasztalt mértéke egy hosszú távú változás intenzívebbé válásának következménye. Úgy tűnik, hogy a Kárpát-medence éves középhőmérséklete elérte azt a küszöböt, amelyet a lucfenyő élettanilag már nem tud elviselni. Ez a klímaváltozás egyik indikátora. Sokan úgy tekintenek a klímamodellekre, mint valami távoli és bizonytalan előrejelzésre. A Regionális Kutatások Intézete a HungaroMet adataira támaszkodva elkészítette Magyarország éves átlaghőmérsékletének az évszázad végére várható alakulását. A lucfenyő pusztulásának mintázata nagyon hasonlít arra, amit a Regionális Kutatások Intézete jósol. Mintha ez az érzékeny fafaj előre jelezné a közelgő változásokat. A szárazföldi medencék – mint a Kárpát-medence – védett helyeknek tűnnek, de valójában ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. A közönséges lucfenyő egy az érintett fajok közül, jól példázza, hogyan változnak a növénytermesztés ökológiai feltételei, és ennek milyen gazdasági hatásai lehetnek – közölték.

Tovább olvasom