Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kék bolygó – Áder János: az elmúlt év jelentős energia- és élelmiszerár-emelést hozott, ami a háztartásokat is érinti

Az elmúlt év jelentős energia- és élelmiszerár-emelést hozott, ami a háztartásokat és Széll Tamás üzletét is érinti – mondta el Áder János volt köztársasági elnök a Kék bolygó című podcastjának legújabb részében, amelyben folytatódott a Széll Tamás Michelin-csillagos séffel való beszélgetése.

Létrehozva:

|

Áder János úgy vélte, sok hallgatóban, nézőben merül fel a kérdés, milyen irányba tájékozódjanak, ha viszonylag olcsón, jó minőséget akarnak főzni. Széll Tamás erre reagálva elmondta, az áremelkedést, az inflációt “a bőrünkön érezzük” üzleti és családi szinten is. Rámutatott, hogy a magyarok belsőségekből (legyen az sertés, marha vagy baromfi) is viszonylag keveset fogyasztanak, ha mégis akkor “kimerül a tudomány” a resztelt májnál, a rántott vagy a böllérmájnál, a pacalnál. Miközben a Michelin-csillagos séf a belsőségekből készült ételek közé sorolta még egyebek mellett a szalontüdőt is. Széll Tamás úgy vélte, mivel a belsőség nem számít keresett alapanyagnak, ezért az ára is mérsékeltebb, mint a prémium húsrészek árai. Annak ellenére, hogy a belsőségekből finom ételek készíthetők, a lakosság többsége a csirkemellet és -combot, a sertéslapockát és -combot fogyasztja. Egyúttal a belsőségek táplálkozás-élettani jelentőségére is felhívta a figyelmet, példaként a májat említette, amely gazdag B-vitamin forrás és sok vasat is tartalmaz.

Áder János a vízkereszthez, a farsanghoz kötődő ételekről is kérdezte Széll Tamást. A Michelin-csillagos séf kitért a disznóvágás fontosságára, ahol egyebek mellett olyan ételek készülnek, mint a hurka, a véres hurka, a kolbász, a csécsi szalonna, a disznósajt és a kocsonya. A beszélgetés végén Áder János a terveiről kérdezte Széll Tamást, aki elmondta: január 23-án a magyar Bocuse d’Or csapat ismét megmérkőzik Lyonban, ahol nem versenyzőként, hanem coachként, csapatfőnökként vesz részt. Hónapok óta készülnek erre a versenyre, mindent megtesznek, hogy dobogóra kerüljenek – jelentette ki. A podcast a legnagyobb videomegosztó portál mellett már megtalálható Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének új honlapján is.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar akácfajták indulhatnak világhódító útra

Magyarországi nemesítésű akácfajta jelenhet meg világszerte.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A világ számos részén megjelenhetnek a Magyarországon nemesített Turbo Obelisk akácfajták; az Amerikai Egyesült Államokban már megkötött értékesítési megállapodással rendelkezik a Silvanus Forestry Kft. – közölte a cég az MTI kérdésére. A magyar nemesakác klóncsoportot egy nemrég megkötött licencmegállapodás alapján őshazájában, Amerikában terjesztheti az amerikai Propagate erdészeti cég – írja az alternativenergia.hu. A kizárólagos helyi értékesítést biztosító szerződés értékéről a Silvanus Forestry nem kívánt nyilatkozni, de közölték, hogy számos ország érdeklődik a saját nemesítésű akácfajtáik iránt, amelyeket több évtizedes természetes szelekcióval, génmódosítás nélkül hoztak létre. A budapesti székhelyű vállalkozás számos európai ország beszállítója, az Egyesült Királyságban állami kutatási-fejlesztési program résztvevőiként kísérleti ültetvényeken dolgoznak, Szaúd-Arábiában hónapokon belül kezdenek, Dél-Koreában pedig az év elején végeztek próbaültetést, így további tárgyalások következnek. Emellett több más ázsiai állammal is létrehoztak együttműködést. A nemzetközi szintű érdeklődés azt bizonyítja, hogy a Turbo Obelisk kilépett a csaknem 30 éves kutatási-fejlesztési szakaszból, és komoly gazdasági lehetőségek előtt áll – mondta a cég ügyvezető igazgatója.

Németh Márton kifejtette, hogy a nemesített akácokat agrárerdészeti célokra és iparifa célú ültetvényekbe telepíthetik világszerte. Számos kedvező tulajdonsága közül az egyik legfontosabb a kiemelkedő szárazságtűrés, ennek köszönhetően öntözés nélküli, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeken is megél. Belföldön ez azért fontos szempont, mert a HUN-REN Agrártudományi Központ legújabb kutatásai szerint a klímaváltozás miatt tartós válságba került az Alföldre jellemző, szántóföldi növényekre épülő termelési gyakorlat. A szükségszerű tájhasználatváltás több százezer hektáron, elsősorban a Homokhátságon és a Nyírségben indokolthatja a nemesített akácok termesztését. Bár ez a fa Európában nem őshonos, már több mint 400 éve él a kontinensen, és komoly szerepe van a termőhelyek javításában. A gyökerein élő nitrogénmegkötő baktériumoknak köszönhetően segíti a biodiverzitást, növeli a szántóföldi növények terméshozamát is.

Hozzátették: a tölgy, a bükk és a fenyő nehezen viseli a klímaváltozást, ám a széles ökológiai tűrőképességű akácklónok a magyarországitól eltérő termőhelyi viszonyok között is életképesek. Mindez azért fontos szempont, mert az ültetvényes gazdálkodásból nyerhető faanyagra világszerte egyre nagyobb az igény.

Advertisement

Az ültetési és a termesztési technológiát betartva ezek a fák segíthetnek az erdőtüzek megelőzésében is, veszélyeztetett erdőkbe tűzvédelmi sávokat lehet létrehozni nemesakáccal. Kiemelkedően magas fatérfogatuknak köszönhetően hektáronként évente 30 tonna szén-dioxidot kötnek meg, ami a többszöröse annak, amire az Európában őshonos fajok képesek. A cég honlapján olvasható bemutatók és tanulmányok alapján az Észak-Amerikából származó akácot Magyarországon már több mint 300 éve termesztik. Fontos szerepe volt az alföldi futóhomok megkötésében és a gyenge adottságú szántóterületek eredményes hasznosításában. Mai állományai csaknem félmillió hektárral a belföldi erdőterület negyedét teszik ki, a Turbo Obelisk ültetvények területe országszerte összesen 50 hektár.

Az erdészeti gyakorlatban elterjedt fehér akác 25-30 év után, a Turbo fajták 12-15 év után vágásérettek, és további előnyük a csaknem kétszeres fatömeghozam, valamint a kedvezőbb törzsalak, ami oszlopféleségek és fűrészrönk előállítására alkalmasabb. A Silvanus Forestry ezeket a tulajdonságokat Kapusi Imre erdőmérnök nemesítési eredményeit és klónarchívumait megvásárolva alakította ki úgy, hogy a gyors növekedés után a törzsminőségre és a mézelési tulajdonságokra is szelektáltak.

Advertisement

A cég több uniós és kutatási-fejlesztési pályázatot nyert a nemesítéshez, és konzorciumokat hozott létre az Erdészeti Tudományos Intézettel (ERTI), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel (MATE), a Soproni Egyetemmel (SE), valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) – olvasható a honlapon.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák