Zöldinfó

Kék bolygó – Áder János: az elmúlt év jelentős energia- és élelmiszerár-emelést hozott, ami a háztartásokat is érinti

Az elmúlt év jelentős energia- és élelmiszerár-emelést hozott, ami a háztartásokat és Széll Tamás üzletét is érinti – mondta el Áder János volt köztársasági elnök a Kék bolygó című podcastjának legújabb részében, amelyben folytatódott a Széll Tamás Michelin-csillagos séffel való beszélgetése.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-10

Szerző:

Vanessza

Áder János úgy vélte, sok hallgatóban, nézőben merül fel a kérdés, milyen irányba tájékozódjanak, ha viszonylag olcsón, jó minőséget akarnak főzni. Széll Tamás erre reagálva elmondta, az áremelkedést, az inflációt “a bőrünkön érezzük” üzleti és családi szinten is. Rámutatott, hogy a magyarok belsőségekből (legyen az sertés, marha vagy baromfi) is viszonylag keveset fogyasztanak, ha mégis akkor “kimerül a tudomány” a resztelt májnál, a rántott vagy a böllérmájnál, a pacalnál. Miközben a Michelin-csillagos séf a belsőségekből készült ételek közé sorolta még egyebek mellett a szalontüdőt is. Széll Tamás úgy vélte, mivel a belsőség nem számít keresett alapanyagnak, ezért az ára is mérsékeltebb, mint a prémium húsrészek árai. Annak ellenére, hogy a belsőségekből finom ételek készíthetők, a lakosság többsége a csirkemellet és -combot, a sertéslapockát és -combot fogyasztja. Egyúttal a belsőségek táplálkozás-élettani jelentőségére is felhívta a figyelmet, példaként a májat említette, amely gazdag B-vitamin forrás és sok vasat is tartalmaz.

Áder János a vízkereszthez, a farsanghoz kötődő ételekről is kérdezte Széll Tamást. A Michelin-csillagos séf kitért a disznóvágás fontosságára, ahol egyebek mellett olyan ételek készülnek, mint a hurka, a véres hurka, a kolbász, a csécsi szalonna, a disznósajt és a kocsonya. A beszélgetés végén Áder János a terveiről kérdezte Széll Tamást, aki elmondta: január 23-án a magyar Bocuse d’Or csapat ismét megmérkőzik Lyonban, ahol nem versenyzőként, hanem coachként, csapatfőnökként vesz részt. Hónapok óta készülnek erre a versenyre, mindent megtesznek, hogy dobogóra kerüljenek – jelentette ki. A podcast a legnagyobb videomegosztó portál mellett már megtalálható Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének új honlapján is.

Zöldinfó

Pécsi siker: a modellváltás a fenntarthatóság mintaintézményévé tette a PTE-t

Magyarországon az első, a világon a 29. legzöldebb egyetem a PTE.

Létrehozva:

8 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-10

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ismét kimagasló eredményt ért el a Pécsi Tudományegyetem (PTE) a fenntarthatóság szempontjai alapján összeállított UI GreenMetric World University Rankings nevű nemzetközi rangsorban, amely szerint 105 ország 1745 egyeteme közül a 29., Magyarországon pedig az első helyen végzett az intézmény – írja az alternativenergia.hu. A PTE hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelték, hogy az eredmény tovább erősíti az intézmény a fenntarthatóság iránt elkötelezett egyetemek között betöltött vezető szerepét, és alátámasztja az egyetem fenntarthatóság irányába mutató törekvéseit. A közleményben Szili Katalint, a PTE-t fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi tagját idézve kiemelték, hogy az universitas az elmúlt években olyan stratégiát alakított ki, amelyben a fenntarthatóság az egyetemi működés egészét átszövi. Szili Katalin szerint a modellváltás az oktatás, a kutatás és az intézményi fejlesztések összehangolása révén kézzelfogható minőségi előrelépést hozott, míg a Fenntartható Fejlődés Koordinációs Tanács létrejötte óta az egyes szakterületek között szoros összefogás alakult ki. Ennek köszönhetően több olyan fejlesztés is elindulhatott, amely egyszerre növeli a működés hatékonyságát és a környezeti felelősségvállalást – fogalmazott.

Decsi István, a PTE kancellárja közölte: arra törekednek, hogy a fenntarthatóság terén elért eredményeik túlmutassanak az intézmény határain, a gazdasági szereplők számára is hasznosítható példát jelentsenek, ezért az együttműködésekben elsődleges szempont, hogy azok konkrét, mérhető előrelépést biztosítsanak. Fedeles Tamást, a PTE oktatásért felelős rektorhelyettesét idézve közölték, hogy “a globális elvárásokra reagáló, rendszerszintű szemlélet ma már a magyar felsőoktatás versenyképességének alapfeltétele”, a PTE képzési rendszere pedig egyre több területen épít a fenntarthatóságra, legyen szó mérnöki, gazdasági vagy társadalomtudományi programokról. A lista szerint 2025-ben a világ “legzöldebb” egyeteme – megőrizve ezzel tavalyi elsőségét – a holland Wageningen University & Research, amelyet az ír University College Cork, illetve a brit Nottingham Trent University követ. Magyarországról az első száz helyezett közé még a Szegedi Tudományegyetem (41.) és a Soproni Egyetem (99.) jutott be.

Tovább olvasom