Zöldinfó

Kék bolygó – Áder János az erdőgazdálkodásról beszélgetett új podcastjában

Az erdőgazdálkodásról, fakivágásról és az aszálykárokról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Zambó Péterrel, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkárával a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely mostantól a Youtube-on is elérhető.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-10

Szerző:

Hell

Áder János felidézte, hogy ellenzéki politikusok és az ellenzéki sajtóban megszólalók drámai, szinte apokaliptikus képet festettek annak a döntésnek a következményeiről, amely szerint a korábban tervezett éves mennyiségen felül növelhető a hazai fakivágás. Zambó Péter elmondta, Magyarországon ma a fával borított területek aránya 25,4 százalék, 2,3 millió hektár, ebből az erdőterület csaknem 2,1 millió hektár. Az állami erdőterületek aránya 56 százalék. Hangsúlyozta, Magyarországon van az egyik legszigorúbb erdőtörvény Európában. Úgy fogalmazott, az elmúlt 30 évben egyetlen fát sem lehetett legálisan kivágni az erdészeti, a természetvédelmi hatóság engedélye nélkül. Az erdőgazdálkodás szabályozása részletes, a tízéves erdőterv alapján most készítik a 2023-as fakitermelési tervet a szakemberek. A tervek benyújtása előtt helyszíni bejáráson döntik el, hogy egy adott területen lehet-e fát kitermelni, hogyan és mennyit – ismertette Zambó Péter. Hozzátette: a hatóság jóváhagyása után kezdhető el a kitermelés.

Az államtitkár kiemelte: a viták kereszttüzébe került kormányrendelet arra biztosít lehetőséget, hogy ha több tűzifára lenne szüksége a lakosságnak, ne 21, hanem csak 8 napot kelljen várni a jóváhagyásra, de a hatóságok ellenőrzik a vészhelyzeti fakitermeléseket is. Áder János azt mondta, hogy Magyarországnak 405 millió köbméter élőfakészlete van, ez a “zöld tőke” átlagosan 13 millió köbméterrel gyarapodik évente. Ebből 6-7 millió köbmétert termeltek ki az elmúlt években, tehát komoly megtakarítás van a rendszerben. Zambó Péter közölte: ha az új rendelet értelmében vágnak még ki fát, akkor az a számítások szerint a legrosszabb esetben 1 millió köbméter lenne, ezt elsősorban akácosokból vennék ki. Jelezte, hogy 3,5 millió köbméter, nem védett és nem Natura2000-es területen álló akácfa kitermelésére van lehetőség. A volt köztársasági elnök hozzátette, hogy az akácnak az egyik legjobb a fűtőértéke, vágás után viszonylag gyorsan használható, és – bár sokféle használati módja van – nem őshonos faj Magyarországon. Bizonyos kereteket betartva az akác tűzifaként hasznosítása nem sért “súlyos érdekeket, természeti, környezeti érdekeket” – hangsúlyozta Áder János.

A beszélgetésben a volt köztársaság elnök kitért arra, hogy Magyarország az I. világháború után, Trianonnal elveszítette erdőterületei 84 százalékát. Az erdővel borított terület akkor az ország 11-12 százaléka volt, ami az elmúlt száz év alatt megduplázódott – hívta fel a figyelmet Áder János, komoly sikernek nevezve a magyar erdészek által elért eredményeket. Ilyen mértékű erdőtelepítést Európában egyetlen ország sem hajtott végre, de a világban máshol sem tudnak ilyenről – mondta Zambó Péter. Áder János úgy fogalmazott: nem a magyar erdészektől kell félteni a magyar erdőket. Jelezte azt is, hogy az erdőtelepítések folytatódnak a következő években. Új elemként említette a belterületi, valamint a vasútvonalak és a közutak melletti fásítást. Ezek révén is több ezer hektárnyi fás területtel gyarapodhat az ország – tette hozzá. Zambó Péter elmondta, hogy az idei aszály komoly károkat okozott az elmúlt évek erdőtelepítéseiben, és az idősebb erdők is károkat szenvedtek, ezek felmérése folyamatban van. A podcast mostantól az eddigi elérhetőségeken túl megtalálható a Kék Bolygó – Áder János podcastja elnevezésű Youtube-csatornán.

mti

Kapcsolódó tartalom:áder jános erdőgazdálkodás környezetvédelem

Zöldinfó

Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója

A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-12

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.

A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.

Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.

A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.

Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.

Tovább olvasom