Zöldinfó

Kék bolygó – Áder János az erdőgazdálkodásról beszélgetett új podcastjában

Az erdőgazdálkodásról, fakivágásról és az aszálykárokról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Zambó Péterrel, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkárával a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely mostantól a Youtube-on is elérhető.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-10

Szerző:

Hell

Áder János felidézte, hogy ellenzéki politikusok és az ellenzéki sajtóban megszólalók drámai, szinte apokaliptikus képet festettek annak a döntésnek a következményeiről, amely szerint a korábban tervezett éves mennyiségen felül növelhető a hazai fakivágás. Zambó Péter elmondta, Magyarországon ma a fával borított területek aránya 25,4 százalék, 2,3 millió hektár, ebből az erdőterület csaknem 2,1 millió hektár. Az állami erdőterületek aránya 56 százalék. Hangsúlyozta, Magyarországon van az egyik legszigorúbb erdőtörvény Európában. Úgy fogalmazott, az elmúlt 30 évben egyetlen fát sem lehetett legálisan kivágni az erdészeti, a természetvédelmi hatóság engedélye nélkül. Az erdőgazdálkodás szabályozása részletes, a tízéves erdőterv alapján most készítik a 2023-as fakitermelési tervet a szakemberek. A tervek benyújtása előtt helyszíni bejáráson döntik el, hogy egy adott területen lehet-e fát kitermelni, hogyan és mennyit – ismertette Zambó Péter. Hozzátette: a hatóság jóváhagyása után kezdhető el a kitermelés.

Az államtitkár kiemelte: a viták kereszttüzébe került kormányrendelet arra biztosít lehetőséget, hogy ha több tűzifára lenne szüksége a lakosságnak, ne 21, hanem csak 8 napot kelljen várni a jóváhagyásra, de a hatóságok ellenőrzik a vészhelyzeti fakitermeléseket is. Áder János azt mondta, hogy Magyarországnak 405 millió köbméter élőfakészlete van, ez a “zöld tőke” átlagosan 13 millió köbméterrel gyarapodik évente. Ebből 6-7 millió köbmétert termeltek ki az elmúlt években, tehát komoly megtakarítás van a rendszerben. Zambó Péter közölte: ha az új rendelet értelmében vágnak még ki fát, akkor az a számítások szerint a legrosszabb esetben 1 millió köbméter lenne, ezt elsősorban akácosokból vennék ki. Jelezte, hogy 3,5 millió köbméter, nem védett és nem Natura2000-es területen álló akácfa kitermelésére van lehetőség. A volt köztársasági elnök hozzátette, hogy az akácnak az egyik legjobb a fűtőértéke, vágás után viszonylag gyorsan használható, és – bár sokféle használati módja van – nem őshonos faj Magyarországon. Bizonyos kereteket betartva az akác tűzifaként hasznosítása nem sért “súlyos érdekeket, természeti, környezeti érdekeket” – hangsúlyozta Áder János.

A beszélgetésben a volt köztársaság elnök kitért arra, hogy Magyarország az I. világháború után, Trianonnal elveszítette erdőterületei 84 százalékát. Az erdővel borított terület akkor az ország 11-12 százaléka volt, ami az elmúlt száz év alatt megduplázódott – hívta fel a figyelmet Áder János, komoly sikernek nevezve a magyar erdészek által elért eredményeket. Ilyen mértékű erdőtelepítést Európában egyetlen ország sem hajtott végre, de a világban máshol sem tudnak ilyenről – mondta Zambó Péter. Áder János úgy fogalmazott: nem a magyar erdészektől kell félteni a magyar erdőket. Jelezte azt is, hogy az erdőtelepítések folytatódnak a következő években. Új elemként említette a belterületi, valamint a vasútvonalak és a közutak melletti fásítást. Ezek révén is több ezer hektárnyi fás területtel gyarapodhat az ország – tette hozzá. Zambó Péter elmondta, hogy az idei aszály komoly károkat okozott az elmúlt évek erdőtelepítéseiben, és az idősebb erdők is károkat szenvedtek, ezek felmérése folyamatban van. A podcast mostantól az eddigi elérhetőségeken túl megtalálható a Kék Bolygó – Áder János podcastja elnevezésű Youtube-csatornán.

mti

Kapcsolódó tartalom:áder jános erdőgazdálkodás környezetvédelem

Zöldinfó

Rekordokat döntött a hőség: minden eddiginél melegebb volt augusztus

Az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában.

Létrehozva:

7 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában, globális szinten pedig augusztus volt a legmelegebb hónap, amikor az átlagos felszíni levegő-hőmérséklet 1,65 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti becsült szintet is, valamint a 2003-ban feljegyzett korábbi rekordot – közölte az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a berlini székhelyű Copernicus (C3S). A közzétett adatok szerint 2026 augusztusa a valaha mért legmelegebb hónap volt, holtversenyben 2023 júliusával – írja az alternativenergia.hu. A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. A globális átlagos felszínközeli léghőmérséklet augusztusban 16,96 Celsius-fok volt, ami 0,85 Celsius-fokkal magasabb az 1991-2020-as időszak átlagánál. A június és augusztus közötti időszak volt továbbá a valaha mért legmelegebb időszak, hasonlóan 2024-hez, amikor közel azonos hőmérsékleti viszonyokat jegyezetek fel.

Európában augusztusban az átlagos felszínközeli levegő-hőmérséklet 20,26 Celsius-fok volt, ami 1,10 Celsius-fokkal meghaladta a vizsgált hónapra vonatkozó 1991-2020-as átlagot. Így az idei volt a valaha mért negyedik legmelegebb augusztus Európában. A 2026. június elseje és augusztus vége közötti időszakot egymást követő, rendkívül korán érkező, tartós és intenzív hőhullámok jellemezték. Ezzel a 2024-es és a 2022-es évek követően a 2026-os nyár lett a harmadik legmelegebb három hónapos időszak az európai kontinensen a mérések kezdete óta. Kiemelték, hogy augusztus folyamán jelentős szárazság uralkodott a kontinensen, súlyos aszályhelyzetről számoltak be Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Romániában és Szerbiában is. A száraz időjárás a kontinens több régiójában az aszály mellett erdőtüzek kialakulásához vezetett.

A csapadékhiány, mely júniusban a nyugati régiókban volt a legszembetűnőbb, az évszak folyamán fokozatosan kelet felé tolódott. Ezzel szemben az Ibériai-félsziget nyugati része, Görögország és Törökország déli része, Ciprus, valamint Északkelet-Európa az átlagosnál csapadékosabb volt. Európa nagy részén a folyók vízhozama rendkívül alacsony volt. A Szajna, a Rhone, a Loire jelentős szakaszain az 1992-ben kezdett adatrögzítés óta mért legalacsonyabb szezonális vízhozamokat regisztráltak, miközben rekordalacsony vízhozamok jellemezték a Duna, a Visztula és a Rajna teljes szakaszát is.

A világ többi része, köztük az Egyesült Államok déli, Mexikó északi, valamint Kanada egyes területei, a Magreb térség, az Afrika szarva régió egy része, Szibéria, Közép-Ázsia, Kína, Dél-Amerika, Dél-Afrika és Észak-Ausztrália jelentős része az átlagosnál szintén szárazabb volt. A csapadékosabb régiók közé 2026 augusztusában az Egyesült Államok és Kanada keleti része, Alaszka, Oroszország nyugati és keleti területeinek egyes részei, Chile és Délkelet-Brazília, Ausztrália déli területei, valamint Ázsia legkeletibb vidékei tartoztak, beleértve Kelet-Kínát, Tajvant és Japánt.

A hónap során a sarkvidékeken kívüli óceáni vizeken mért havi átlagos felszíni hőmérséklet – a 2024. márciusi értékkel azonosan – elérte a valaha mért legmagasabb szintet, emellett ekkor mérték a napi globális óceáni felszíni hőmérséklet eddigi legmagasabb értékét is, 21,11 Celsius-fokot. Rekordmagas volt a vízfelszíni hőmérséklet a Csendes-óceán térségében is, ahol tovább erősödött a szélsőséges El Nino jelenség. Hatásai már a szárazföldön is érezhetők voltak: fokozták például az Indonéziában pusztító erdőtüzek intenzitását – erről a Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS) számolt be.

Tovább olvasom