Zöldinfó

Kék bolygó – Áder János az erdőgazdálkodásról beszélgetett új podcastjában

Az erdőgazdálkodásról, fakivágásról és az aszálykárokról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Zambó Péterrel, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkárával a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely mostantól a Youtube-on is elérhető.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-10

Szerző:

Hell

Áder János felidézte, hogy ellenzéki politikusok és az ellenzéki sajtóban megszólalók drámai, szinte apokaliptikus képet festettek annak a döntésnek a következményeiről, amely szerint a korábban tervezett éves mennyiségen felül növelhető a hazai fakivágás. Zambó Péter elmondta, Magyarországon ma a fával borított területek aránya 25,4 százalék, 2,3 millió hektár, ebből az erdőterület csaknem 2,1 millió hektár. Az állami erdőterületek aránya 56 százalék. Hangsúlyozta, Magyarországon van az egyik legszigorúbb erdőtörvény Európában. Úgy fogalmazott, az elmúlt 30 évben egyetlen fát sem lehetett legálisan kivágni az erdészeti, a természetvédelmi hatóság engedélye nélkül. Az erdőgazdálkodás szabályozása részletes, a tízéves erdőterv alapján most készítik a 2023-as fakitermelési tervet a szakemberek. A tervek benyújtása előtt helyszíni bejáráson döntik el, hogy egy adott területen lehet-e fát kitermelni, hogyan és mennyit – ismertette Zambó Péter. Hozzátette: a hatóság jóváhagyása után kezdhető el a kitermelés.

Az államtitkár kiemelte: a viták kereszttüzébe került kormányrendelet arra biztosít lehetőséget, hogy ha több tűzifára lenne szüksége a lakosságnak, ne 21, hanem csak 8 napot kelljen várni a jóváhagyásra, de a hatóságok ellenőrzik a vészhelyzeti fakitermeléseket is. Áder János azt mondta, hogy Magyarországnak 405 millió köbméter élőfakészlete van, ez a “zöld tőke” átlagosan 13 millió köbméterrel gyarapodik évente. Ebből 6-7 millió köbmétert termeltek ki az elmúlt években, tehát komoly megtakarítás van a rendszerben. Zambó Péter közölte: ha az új rendelet értelmében vágnak még ki fát, akkor az a számítások szerint a legrosszabb esetben 1 millió köbméter lenne, ezt elsősorban akácosokból vennék ki. Jelezte, hogy 3,5 millió köbméter, nem védett és nem Natura2000-es területen álló akácfa kitermelésére van lehetőség. A volt köztársasági elnök hozzátette, hogy az akácnak az egyik legjobb a fűtőértéke, vágás után viszonylag gyorsan használható, és – bár sokféle használati módja van – nem őshonos faj Magyarországon. Bizonyos kereteket betartva az akác tűzifaként hasznosítása nem sért “súlyos érdekeket, természeti, környezeti érdekeket” – hangsúlyozta Áder János.

A beszélgetésben a volt köztársaság elnök kitért arra, hogy Magyarország az I. világháború után, Trianonnal elveszítette erdőterületei 84 százalékát. Az erdővel borított terület akkor az ország 11-12 százaléka volt, ami az elmúlt száz év alatt megduplázódott – hívta fel a figyelmet Áder János, komoly sikernek nevezve a magyar erdészek által elért eredményeket. Ilyen mértékű erdőtelepítést Európában egyetlen ország sem hajtott végre, de a világban máshol sem tudnak ilyenről – mondta Zambó Péter. Áder János úgy fogalmazott: nem a magyar erdészektől kell félteni a magyar erdőket. Jelezte azt is, hogy az erdőtelepítések folytatódnak a következő években. Új elemként említette a belterületi, valamint a vasútvonalak és a közutak melletti fásítást. Ezek révén is több ezer hektárnyi fás területtel gyarapodhat az ország – tette hozzá. Zambó Péter elmondta, hogy az idei aszály komoly károkat okozott az elmúlt évek erdőtelepítéseiben, és az idősebb erdők is károkat szenvedtek, ezek felmérése folyamatban van. A podcast mostantól az eddigi elérhetőségeken túl megtalálható a Kék Bolygó – Áder János podcastja elnevezésű Youtube-csatornán.

mti

Kapcsolódó tartalom:áder jános erdőgazdálkodás környezetvédelem

Zöldinfó

Új európai műhold indult útnak a Föld és a klíma megfigyelésére

Sikeresen felbocsátották a Copernicus Sentinel-3C műholdat.

Létrehozva:

13 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-19

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Sikeresen felbocsátották kedden az EU Copernicus programjának Sentinel-3C műholdját, amely a 2030-as évekbe nyúlóan biztosítja majd az óceánok, a szárazföld, a jégtakaró és a légkör megfigyelését – közölte az Európai Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Szervezete (EUMETSAT) a honlapján. A Sentinel-3 műholdsorozat harmadik tagja kedden közép-európai idő szerint 3 óra 21 perckor indult el Francia Guyanából, a kourou-i űrkikötőből egy Vega-C hordozórakétával – írja az alternativenergia.hu. A repülésirányítók röviddel ezután fogták a jelét, megerősítve, hogy levált a hordozórakétáról, és kinyitotta az áramellátását biztosító napelempaneleket. Az elkövetkező hónapokban a műholdat a Sentinel-3A és 3B mellé manőverezik, és az üzembe helyezés befejezése után átveszi a Sentinel-3A szerepét.

“A Sentinel-3 a Copernicus-család egyik legsokoldalúbb küldetése: adatai alapul szolgálnak a napi óceáni előrejelzésekhez, segítenek az erdőtüzek észlelésében, valamint nyomon követik a vízminőséget és azokat a hosszú távú változásokat, amelyekre az éghajlattudomány támaszkodik” – idézik az EUMETSAT honlapján Phil Evanst, a szervezet főigazgatóját. A Sentinel-3 sorozat tagjai immár egy évtizede figyelik bolygónk óceánjait, szárazföldjeit, jégtakaróját és légkörét. Adataik mára – több egyéb alkalmazás mellett – a klímakutatás fontos segítőjévé váltak. A Sentinel-3A 2016-ban, társa, a Sentinel-3B pedig 2018-ban állt pályára – olvasható az Űrvilág űrkutatási hírportálon.

Mint írják, ezek az űreszközök egyaránt mérik az óceánok és a szárazföld felszíni hőmérsékletét, a tengerszintet, a tengeri jég kiterjedését és vastagságát, a tavak és folyók vízszintjét, az óceánok színét, valamint a növényzet és a földfelszín változásait. Nagy látómezejű műszereik révén kiterjedt területeket képesek egyszerre felmérni, így párban repülve napi rendszerességgel biztosítják a teljes földfelszín lefedettségét. A Sentinel-3 nemcsak a lassú, évtizedes változásokat, hanem a szélsőséges eseményeket is figyeli. A felszínhőmérséklet mérései látványosan megmutatják például a hőhullámok kiterjedését és intenzitását.

A műholdak a növényzet állapotáról is információt szolgáltatnak, így követhető az aszályok hatása, az erdőborítás változása és a földhasználat átalakulása. Különösen fontos alkalmazási terület az erdőtüzek megfigyelése: a műholdak jól használhatók az aktív tüzek felismerésére és a leégett területek azonosítására. Emellett kevésbé közismert, hogy a Sentinel-3 a légköri üvegházhatású gázok vizsgálatában is szerepet kapott. A Sentinel-3 egyik váratlanul sikeres alkalmazási területe a szárazföldi vizek vizsgálata lett. Radaros magasságmérőjével folyók és tavak vízszintje is meghatározható, így az adatok az árvizek és aszályok követésében, illetve a globális vízkörforgás kutatásában is hasznosíthatók.

A sokféle párhuzamos mérés különösen értékessé teszi a Sentinel-3 adatait a klímaváltozás kutatásában. A mérések bekerülnek azokba a hosszú távú adatsorokba is, amelyekre többek között az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) értékelő jelentései támaszkodnak. A Sentinel-3C egy másik európai földmegfigyelő műholddal osztozott a rakétán: az Európai Űrügynökség (ESA) FLEX (Fluorescence Explorer) küldetése a növények fotoszintézise során kibocsátott rendkívül gyenge fluoreszcens sugárzást fogja mérni, ezzel globális képet adva az élő növényzetről és annak egészségi állapotáról.

Tovább olvasom