Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kék bolygó – Áder János az erdőgazdálkodásról beszélgetett új podcastjában

Az erdőgazdálkodásról, fakivágásról és az aszálykárokról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Zambó Péterrel, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkárával a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely mostantól a Youtube-on is elérhető.

Létrehozva:

|

Áder János felidézte, hogy ellenzéki politikusok és az ellenzéki sajtóban megszólalók drámai, szinte apokaliptikus képet festettek annak a döntésnek a következményeiről, amely szerint a korábban tervezett éves mennyiségen felül növelhető a hazai fakivágás. Zambó Péter elmondta, Magyarországon ma a fával borított területek aránya 25,4 százalék, 2,3 millió hektár, ebből az erdőterület csaknem 2,1 millió hektár. Az állami erdőterületek aránya 56 százalék. Hangsúlyozta, Magyarországon van az egyik legszigorúbb erdőtörvény Európában. Úgy fogalmazott, az elmúlt 30 évben egyetlen fát sem lehetett legálisan kivágni az erdészeti, a természetvédelmi hatóság engedélye nélkül. Az erdőgazdálkodás szabályozása részletes, a tízéves erdőterv alapján most készítik a 2023-as fakitermelési tervet a szakemberek. A tervek benyújtása előtt helyszíni bejáráson döntik el, hogy egy adott területen lehet-e fát kitermelni, hogyan és mennyit – ismertette Zambó Péter. Hozzátette: a hatóság jóváhagyása után kezdhető el a kitermelés.

Az államtitkár kiemelte: a viták kereszttüzébe került kormányrendelet arra biztosít lehetőséget, hogy ha több tűzifára lenne szüksége a lakosságnak, ne 21, hanem csak 8 napot kelljen várni a jóváhagyásra, de a hatóságok ellenőrzik a vészhelyzeti fakitermeléseket is. Áder János azt mondta, hogy Magyarországnak 405 millió köbméter élőfakészlete van, ez a “zöld tőke” átlagosan 13 millió köbméterrel gyarapodik évente. Ebből 6-7 millió köbmétert termeltek ki az elmúlt években, tehát komoly megtakarítás van a rendszerben. Zambó Péter közölte: ha az új rendelet értelmében vágnak még ki fát, akkor az a számítások szerint a legrosszabb esetben 1 millió köbméter lenne, ezt elsősorban akácosokból vennék ki. Jelezte, hogy 3,5 millió köbméter, nem védett és nem Natura2000-es területen álló akácfa kitermelésére van lehetőség. A volt köztársasági elnök hozzátette, hogy az akácnak az egyik legjobb a fűtőértéke, vágás után viszonylag gyorsan használható, és – bár sokféle használati módja van – nem őshonos faj Magyarországon. Bizonyos kereteket betartva az akác tűzifaként hasznosítása nem sért “súlyos érdekeket, természeti, környezeti érdekeket” – hangsúlyozta Áder János.

A beszélgetésben a volt köztársaság elnök kitért arra, hogy Magyarország az I. világháború után, Trianonnal elveszítette erdőterületei 84 százalékát. Az erdővel borított terület akkor az ország 11-12 százaléka volt, ami az elmúlt száz év alatt megduplázódott – hívta fel a figyelmet Áder János, komoly sikernek nevezve a magyar erdészek által elért eredményeket.  Ilyen mértékű erdőtelepítést Európában egyetlen ország sem hajtott végre, de a világban máshol sem tudnak ilyenről – mondta Zambó Péter. Áder János úgy fogalmazott: nem a magyar erdészektől kell félteni a magyar erdőket. Jelezte azt is, hogy az erdőtelepítések folytatódnak a következő években. Új elemként említette a belterületi, valamint a vasútvonalak és a közutak melletti fásítást. Ezek révén is több ezer hektárnyi fás területtel gyarapodhat az ország – tette hozzá. Zambó Péter elmondta, hogy az idei aszály komoly károkat okozott az elmúlt évek erdőtelepítéseiben, és az idősebb erdők is károkat szenvedtek, ezek felmérése folyamatban van. A podcast mostantól az eddigi elérhetőségeken túl megtalálható a Kék Bolygó – Áder János podcastja elnevezésű Youtube-csatornán.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Téli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren

Megújult a RenoPont: személyre szabott javaslatokat ad a megújuló energiával kombinált lakásfelújításhoz.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A téli fűtésszámlák újabb megugrása ismét megmutatta, hogy Magyarország épületállománya energiahatékonysági szempontból rossz állapotban van – írja az alternativenergia.hu. A magas rezsiköltségek mögött nem rendkívüli időjárási helyzet áll, hanem az, hogy magas az elavult, rosszul szigetelt épületek aránya, és sok a korszerűtlen fűtési rendszerrel rendelkező ingatlan. Ebben a helyzetben kulcskérdés, hogy a lakásfelújítás előtt állók érthető, megbízható és személyre szabott információkhoz jussanak. Ezt a célt szolgálja a megújult renopont.hu, ahol az eddigi tudásbázis mellett immár teljes körű útmutatók és könnyen használható, kérdésekre épülő segédletek (úgynevezett “varázslók”) segítik az eligazodást a megújuló energiák világában.

A fűtésszámlák mögött szerkezeti probléma áll

A hivatalos adatok szerint Magyarország végső energiafelhasználásának mintegy 42 százaléka az épületekhez kötődik. Az elmúlt évek fogyasztáscsökkenése elsősorban az enyhe teleknek és a takarékoskodásnak volt köszönhető, nem pedig az energiahatékony felújítások elterjedésének. Ezért amikor hidegebb tél érkezik, a rezsiköltségek ismét megugranak. Szakértői számítások szerint az épületállomány több mint 3 százalékát kellene évente mélyfelújítani, ami nagyjából 140 ezer lakást jelentene évente. Ez piaci alapon nem valósul meg, miközben a halogatás költsége folyamatosan nő: magasabb rezsi, rosszabb levegőminőség, és elmaradó klímacélok.

Advertisement

Nem általános tanács, hanem konkrét helyzetekre szabott javaslatok

A megújult RenoPont egyik legfontosabb újdonsága, hogy a felhasználók egy gyors, végigkattintható kérdéssor után nem általános ajánlásokat, hanem a saját otthonuk adottságaira szabott tanácsot kapnak. Egy tipikus példa: egy családi házban élő tulajdonos szeretné csökkenteni a rezsijét, de megtartaná a meglévő kazánt vagy kályhát, az ingatlan zöldövezetben van, kevés a szabad hely a telken, és minél kisebb átalakítást szeretne. A RenoPont ilyen esetben nem teljes rendszercserét javasol, hanem hibrid megoldásokat mutat be: például egy levegő–víz hőszivattyút a meglévő radiátoros rendszer mellé, vagy egy levegő–levegő hőszivattyút (hűtő-fűtő klímát), amely helyiségenként segít csökkenteni a gáz- vagy fatüzelésű fűtés használatát. Az oldal mindkét megoldásnál világosan bemutatja az előnyöket, a korlátokat és azokat a szempontokat, amelyekre érdemes figyelni, mielőtt bárki döntést hozna. Csak ezt követően érhető el az általános tudásanyag és a részletes műszaki háttér.

Advertisement

Megújuló energia: nem létezik univerzális recept, de mindenki számára van megoldás

A RenoPont új megközelítése abból indul ki, hogy nem minden megújuló technológia alkalmas minden épülethez. A hőszivattyú, a napelem vagy a napkollektor lehet jó megoldás – de csak akkor, ha az adott ingatlan adottságaihoz, a lakók élethelyzetéhez és a család pénztárcájához illeszkedik. Az oldalon elérhető útmutatók ezért külön kezelik a családi házas és társasházi helyzeteket, a kis és nagy átalakítással járó megoldásokat, valamint azt is, hogy mikor érdemes egy meglévő fűtési rendszert megtartani és mikor indokolt a csere.

Advertisement

Online tudás és személyes tanácsadás egy rendszerben

Az online tájékozódás után az érdeklődők RenoPont tanácsadói irodákban vagy online konzultáció keretében is személyre szabott segítséget kaphatnak. A tanácsadási folyamat a döntés-előkészítéstől egészen a megvalósításig kíséri végig a felújítást, így elkerülhetők a rossz döntések és a felesleges kiadások. A megújult RenoPont célja, hogy a bizonytalanság helyett kapaszkodót, a találgatás helyett valódi választási lehetőségeket kínáljon azoknak, akik belevágnának a felújításba – akár energiahatékonyságról, akár megújuló energiáról van szó.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák