Zöld Közlekedés
Kerékpárút épült a Zalaegerszegen, a Zala folyó mentén
Milliárdos beruházással a szomszédos települések felé vezető kerékpárút épült Zalaegerszegen, a Zala folyó mentén – tájékoztatott a város önkormányzata.
A Zöld Zala-part – turisztikai célú kerékpárút-fejlesztés a Zala mentén és Gébárton elnevezésű projekt a Széchenyi 2020 program keretében készült el. A csaknem 1,1 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás jóvoltából összesen 10,7 kilométer hosszú kerékpárút épült vagy lett kijelölve. A közlemény szerint Zalaegerszeg városa nagy hangsúlyt fektet új kerékpárutak építésére és modernizálásra. A város fejlesztési elképzeléseivel összhangban a projekt célja biztonságos, magas szolgáltatási szintű, harmonikus vonalvezetésű kerékpáros létesítmények építése a térség turizmusának fellendítése érdekében. A Zala folyó mentén húzódó új nyugati nyomvonal 6,6 kilométer hosszúságú, a Teskánd és Bagod felé vezető kerékpárút csatlakozásától a Platán sorig tart. A Gébárti-tó mellett és a Göcseji Falumúzeum előtt kerékpáros pihenőhelyet építettek fedett beállóval, padokkal, ivókúttal és szervizponttal.
A keleti nyomvonal 4,1 kilométer hosszú, és a Mindszenty tértől Zalaegerszeg és Zalaszentiván közigazgatási határáig tart. A munkálatok során megújult a Kiserdei úti és a Nagypáli patak feletti híd, továbbá új híd is épült a Zala folyó felett, amelynek környezetében kerékpáros pihenőhelyet is kialakítottak. Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) korábban azt közölte, hogy Zalaegerszegen a mostanival együtt az elmúlt három évben 18,8 kilométer hosszú új kerékpárút épült vagy lett kijelölve 1,6 milliárd forintos beruházással. A tervek szerint 2024-ig 30 kilométerrel bővül a zalaegerszegi kerékpárút-hálózat.
mti
Zöld Közlekedés
Teljes életciklus alapján kell vizsgálni az elektromos autók hatását
Fordulópont előtt áll az elektromos autózás Magyarországon – közölte a Magyar Mérnöki Kamara.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A dokumentum átfogó elemzést nyújt a hazai és nemzetközi szabályozási környezetről, a járműállomány alakulásáról, valamint az elektromos közlekedés valós környezeti hatásairól – írja az alternativenergia.hu. A Magyar Mérnöki Kamara javaslata egy olyan integrált ösztönzőmodell kialakítása, amely egyszerre szolgálja a környezeti célokat, a gazdasági fenntarthatóságot és a társadalmi igazságosságot. A kamara közleményében kiemelte, a szakmai anyag szerint Magyarország megfelelő stratégiai irány mellett nemcsak követője, hanem alakítója is lehet az elektromobilitási trendeknek a régióban. A kamara célja, hogy a tanulmány megállapításaira építve szakmai párbeszédet indítson és hozzájáruljon egy hosszú távon működőképes, fenntartható mobilitási rendszer kialakításához.
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy az elektromos járművek megítélése csak teljes életciklusuk vizsgálatával ad reális képet, amely figyelembe veszi a gyártástól a használaton át az újrahasznosításig tartó folyamatokat. A tanulmány másik fontos megállapítása, hogy bár a gyártási szakasz energiaigénye magasabb, a használat során jelentkező alacsony kibocsátás rövid időn belül kiegyenlíti ezt a különbséget, így hosszú távon egyértelmű környezeti előny mutatható ki – írták a közleményben. A kamara hangsúlyozta, az elektromobilitás nem önálló technológiai kérdés, hanem az energiarendszerrel, és a közlekedési infrastruktúrával szorosan összekapcsolódó komplex rendszer.
Kiemelték, a tanulmány rámutat arra, hogy az elektromos autózás Magyarországon kedvező helyzetben van a régióban, ugyanakkor a további fejlődéshez szemléletváltásra van szükség. Jelenleg ugyanis az ösztönzőrendszerek elsősorban a járműbeszerzést támogatják, miközben a jövőben a tényleges használat és a mérhető környezeti hatás kerülhet a középpontba. A szakmai anyag szerint a hosszú távon fenntartható fejlődést nem a támogatások nagysága, hanem azok célzottsága és hatékonysága határozza meg. A dokumentum külön kitér arra, hogy az elektromos mobilitás klímaelőnye nagymértékben függ az energiarendszer összetételétől, ezért a megújuló energiaforrások szerepe kulcsfontosságú. A töltési infrastruktúra fejlesztése, az otthoni energiamenedzsment és az okos hálózati megoldások integrációja egyre fontosabb tényezővé válik.
A tanulmány szerint a jövő ösztönzőrendszereinek képesnek kell lenniük arra, hogy a felhasználók valós energiafelhasználását, és a rendszerhez való hozzájárulását is figyelembe vegyék. Ebben kiemelt szerepet kap a hiteles mérésen és adatalapú ellenőrzésen alapuló megközelítés. A szakmai anyag szerint Magyarország megfelelő stratégiai irány mellett nemcsak követője, hanem alakítója is lehet az elektromobilitási trendeknek a régióban.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
