Zöld Közlekedés
Kerékpárút épült a Zalaegerszegen, a Zala folyó mentén
Milliárdos beruházással a szomszédos települések felé vezető kerékpárút épült Zalaegerszegen, a Zala folyó mentén – tájékoztatott a város önkormányzata.
A Zöld Zala-part – turisztikai célú kerékpárút-fejlesztés a Zala mentén és Gébárton elnevezésű projekt a Széchenyi 2020 program keretében készült el. A csaknem 1,1 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás jóvoltából összesen 10,7 kilométer hosszú kerékpárút épült vagy lett kijelölve. A közlemény szerint Zalaegerszeg városa nagy hangsúlyt fektet új kerékpárutak építésére és modernizálásra. A város fejlesztési elképzeléseivel összhangban a projekt célja biztonságos, magas szolgáltatási szintű, harmonikus vonalvezetésű kerékpáros létesítmények építése a térség turizmusának fellendítése érdekében. A Zala folyó mentén húzódó új nyugati nyomvonal 6,6 kilométer hosszúságú, a Teskánd és Bagod felé vezető kerékpárút csatlakozásától a Platán sorig tart. A Gébárti-tó mellett és a Göcseji Falumúzeum előtt kerékpáros pihenőhelyet építettek fedett beállóval, padokkal, ivókúttal és szervizponttal.
A keleti nyomvonal 4,1 kilométer hosszú, és a Mindszenty tértől Zalaegerszeg és Zalaszentiván közigazgatási határáig tart. A munkálatok során megújult a Kiserdei úti és a Nagypáli patak feletti híd, továbbá új híd is épült a Zala folyó felett, amelynek környezetében kerékpáros pihenőhelyet is kialakítottak. Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) korábban azt közölte, hogy Zalaegerszegen a mostanival együtt az elmúlt három évben 18,8 kilométer hosszú új kerékpárút épült vagy lett kijelölve 1,6 milliárd forintos beruházással. A tervek szerint 2024-ig 30 kilométerrel bővül a zalaegerszegi kerékpárút-hálózat.
mti
Zöld Közlekedés
Villanyautó vagy hibrid? A kötelező biztosításnál már jelentős a különbség
Olcsóbb lett a villanyautók és a hibridek kötelező biztosítása.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Netrisk online biztosításközvetítő összesítése szerint olcsóbb lett a villanyautók és a hibridautók kötelező biztosítása – írja az alternativenergia.hu. Az MTI-nek küldött közleményben ismertették, hogy az elektromos autók kötelező biztosításának féléves átlagdíja éves összevetésben 8 százalékkal, a hibrideké 12 százalékkal csökkent, miközben a többi személyautónál mindössze 2 százalékos volt a mérséklődés. A Netrisknél a tisztán elektromos személygépkocsikra kötött kötelező felelősség-biztosítások aránya 3,6 százalékra nőtt idén júniusban, szemben az egy évvel korábbi, bőven 3 százalék alatti szinttel. A hibridek aránya is nőtt, mégpedig 5,3 százalékra az egy évvel korábbi 4 százalékról.
Adataik szerint a villanyautó-piac erősödését a vállalkozások húzzák, az idén júniusban a cégek – jogi személyek – által kötött kötelező biztosítások közel 10 százaléka már tisztán elektromos autóra vonatkozott, a hibridekkel együtt pedig a részesedés meghaladta a 17 százalékot. A magánszemélyeknél az elektromos autók aránya valamivel több mint 3 százalék volt június végén. Besnyő Márton, a cégcsoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezetője a közleményben ismertette, az elektromos autók 2026 első féléves kgfb-átlagdíja több mint 52 ezer forintot tett ki, ami 8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A hibrideknél még nagyobb, 12 százalékos csökkenés történt, így az idei féléves átlagdíj 54 ezer forint alá mérséklődött. A hagyományos hajtású személyautók első féléves átlagdíja eközben mindössze 2 százalékkal közel 59 ezer forintra csökkent.
A közleményben kitértek arra, hogy az elektromos autókra kötött kötelezőknél jelentős előnnyel vezet a Tesla. A Netrisknél 2026 első felében tisztán elektromos személyautókra kötött kgfb-szerződések közel 22 százaléka az amerikai márka modelljeihez kapcsolódott. A második helyen 11 százalékos részesedéssel a Hyundai állt, a harmadik pedig közel 10 százalékkal a BMW lett. A Nissan az elektromos kötések 9 százalékát, a Volkswagen 8 százalékát, a Kia és a Renault pedig egyaránt körülbelül 6 százalékát adta. Az első tízbe a Dacia, a BYD és az Audi is bekerült, egyenként 2–3 százalékos részesedéssel. A tíz legnépszerűbb márkához az elektromos autókra kötött szerződések közel 80 százaléka tartozott.
Más a helyzet a cascónál az adatok szerint. A Netrisknél kötött élő kgfb-szerződéssel rendelkező személyautók közül a dízel üzemanyagot használó autók mindössze 3,4, a benzineseknek pedig az 5,3 százaléka rendelkezik cascóval is. Ugyanakkor ez az arány a hibrideknél majdnem 29, a villanyautóknál pedig 17 százalék feletti. Az elektromos autók átlagos cascódíja meghaladta a 263 ezer forintot, a hibrideké pedig valamivel több mint 200 ezer forint volt. A benzines autóknál ezzel szemben 109 ezer, a dízeleknél 160 ezer forint körül alakult az átlag.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
