Zöldinfó
Kerékpárutak épülnek a magyar-román határ mentén Bihar megyében
Csaknem kétszáz kilométernyi kerékpárút épül a magyar-román határ romániai oldalán, Bihar megyében a folyók töltésein, összekapcsolva a határ két oldalán lévő településeket – mondta el az MTI-nek Pásztor Sándor.
A Bihar megyei Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője közölte: a határmenti megyében az Ér, a Berettyó, a Sebes-Körös és a Fekete-Körös töltésén épülnek kerékpárutak az országos helyreállítási program (PNRR) keretében. Ezek a folyók természetes folyását követik, így nem a meglévő határátkelőknél szelik át a magyar-román határt. De azt remélik, a jövőben határátlépésre is lehet használni őket, a program megvalósítási határideje ugyanis 2026. Pásztor Sándor abban bízik, addig Románia schengeni csatlakozása is megtörténik. Mint részletezte, a Bukarestben szerdán aláírt finanszírozási szerződés szerint az Ér töltésén épülő kerékpárút a romániai Biharfélegyháza és a magyarországi Pocsaj közelében éri el a határt. Utóbbi településre lehet eljutni a Berettyó töltésén épülő kerékpárúton is, mely a romániai Margittával kapcsolja össze a magyarországi nagyközséget.
A tervek szerint a Sebes-Körös töltésén haladva Nagyváradról Biharkeresztesre, míg a Fekete-Körös mentén Nagyszalontáról Sarkadra és Gyulára lehet eltekerni, de a hajdúváros és a bihari megyeszékhely, Nagyvárad között is lesz kerékpárút. Pásztor Sándor elmondta: magyar oldalon nagyrészt kiépültek a kerékpárutak, de az érintett vízügyi hatóságokat is értesítette a romániai tervekről. Hozzátette, a romániai hatóságok egyéves előkészítő munkán vannak túl, mely során telekkönyvezték a töltéseket. A kerékpárutak tervezése jövő héten kezdődik, év végén pedig a kivitelezésre is kiírnák a versenytárgyalást. A Bihar megyében épülő kerékpárutak csak kis szakaszát képezik a PNRR keretében megépülő romániai biciklihálózatnak, melyről szerdán írt alá finanszírozási szerződést Cseke Attila fejlesztési és Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
Az RMDSZ MTI-nek küldött közleménye szerint ezek öt erdélyi megyében 426 kilométernyi kerékpárút megépítésére vonatkoznak. Bihar megyében 180, Arad megyében 29, Hargita megyében 45, Maros megyében 34, Szatmár megyében 4, Temes megyében 108 kilométernyi bicikliút létesül. A folyók töltésein megvalósuló beruházások turisztikai és árvízvédelmi szempontból is fontosak.
Zöldinfó
Rugalmasan csökkenthető az üzemanyagok áfája
A horvát parlament jóváhagyta a lebegő áfa bevezetését az üzemanyagokra.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A horvát parlament sürgősségi eljárásban jóváhagyta az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, amely szükséghelyzet esetén lehetővé teszi az úgynevezett lebegő áfa bevezetését az olajszármazékokra – írja az alternativenergia.hu. A törvénymódosítást 107 képviselő támogatta, 18 tartózkodott, egy pedig ellene szavazott. A jogszabály értelmében a kormány rendelettel, nem pedig a törvény ismételt módosításával csökkentheti az olajszármazékokra vonatkozó adókulcsot, legfeljebb tíz százalékponttal. Erre kizárólag a közel-keleti konfliktus további eszkalációja és az energiaárak ebből fakadó erőteljesebb emelkedése esetén kerülhet sor. A kormány felhatalmazást kap arra is, hogy rendeletben, korlátozott időre meghatározza a jövedéki adó hatálya alá tartozó energiahordozók áfakulcsát. Horvátországban az üzemanyagokra jelenleg a 25 százalékos általános áfakulcs vonatkozik, az európai uniós irányelvek szerint azonban az energiahordozók áfája legfeljebb 15 százalékig csökkenthető.
A szavazást megelőző parlamenti vitában az ellenzéki képviselők az áremelkedések miatt bírálták a kormányt. A horvát statisztikai hivatal csütörtökön közölt első becslése szerint a márciusi 4,8 százalékról áprilisban 5,8 százalékra gyorsult az infláció éves összevetésben. Nikola Grmoja, a Híd (Most) képviselője szerint a kormány megoldásként lebegő áfát kínál, miközben szerinte nem érzékeli megfelelően az állampolgárok mindennapi megélhetési gondjait. Jelena Milos, a Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség képviselője azt mondta: Horvátországban már a közel-keleti válság előtt is magas volt az infláció. Szövetsége különadót sürget azokra az extraprofitokra, amelyek szerinte az inflációból hasznot húzó vállalatoknál keletkeztek.
Marko Pavic, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselője válaszában azt mondta: a közel-keleti válság nélkül az infláció 3,06 százalék lenne. Szerinte ezt mutatja, hogy leginkább az energiahordozók ára emelkedett, 17,5 százalékkal. Hozzátette: biztató, hogy az energiaárak növekedése nem gyűrűzöt át az élelmiszerek és italok árába. A kormányülést követően Tomislav Coric pénzügyminiszter azt mondta: az energiapiaci helyzet miatt az áprilisi inflációs adat várható volt, és azt elsősorban a közel-keleti konfliktus okozta energiapiaci sokk idézte elő. Ugyanakkor ismét figyelmeztetett a szolgáltatások árának emelkedésére, ami szerinte nem kedvező a turisztikai főszezon előtt. Hozzátette: Horvátország fiskális és más gazdaságpolitikai eszközökkel sem képes teljesen kivédeni az importált energiapiaci sokkokat és az importált inflációt.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
