Zöldinfó

Kerékpárutak épülnek a magyar-román határ mentén Bihar megyében

Csaknem kétszáz kilométernyi kerékpárút épül a magyar-román határ romániai oldalán, Bihar megyében a folyók töltésein, összekapcsolva a határ két oldalán lévő településeket – mondta el az MTI-nek Pásztor Sándor.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-31

Szerző:

Vanessza

A Bihar megyei Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője közölte: a határmenti megyében az Ér, a Berettyó, a Sebes-Körös és a Fekete-Körös töltésén épülnek kerékpárutak az országos helyreállítási program (PNRR) keretében. Ezek a folyók természetes folyását követik, így nem a meglévő határátkelőknél szelik át a magyar-román határt. De azt remélik, a jövőben határátlépésre is lehet használni őket, a program megvalósítási határideje ugyanis 2026. Pásztor Sándor abban bízik, addig Románia schengeni csatlakozása is megtörténik. Mint részletezte, a Bukarestben szerdán aláírt finanszírozási szerződés szerint az Ér töltésén épülő kerékpárút a romániai Biharfélegyháza és a magyarországi Pocsaj közelében éri el a határt. Utóbbi településre lehet eljutni a Berettyó töltésén épülő kerékpárúton is, mely a romániai Margittával kapcsolja össze a magyarországi nagyközséget.

A tervek szerint a Sebes-Körös töltésén haladva Nagyváradról Biharkeresztesre, míg a Fekete-Körös mentén Nagyszalontáról Sarkadra és Gyulára lehet eltekerni, de a hajdúváros és a bihari megyeszékhely, Nagyvárad között is lesz kerékpárút. Pásztor Sándor elmondta: magyar oldalon nagyrészt kiépültek a kerékpárutak, de az érintett vízügyi hatóságokat is értesítette a romániai tervekről. Hozzátette, a romániai hatóságok egyéves előkészítő munkán vannak túl, mely során telekkönyvezték a töltéseket. A kerékpárutak tervezése jövő héten kezdődik, év végén pedig a kivitelezésre is kiírnák a versenytárgyalást. A Bihar megyében épülő kerékpárutak csak kis szakaszát képezik a PNRR keretében megépülő romániai biciklihálózatnak, melyről szerdán írt alá finanszírozási szerződést Cseke Attila fejlesztési és Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.

Az RMDSZ MTI-nek küldött közleménye szerint ezek öt erdélyi megyében 426 kilométernyi kerékpárút megépítésére vonatkoznak. Bihar megyében 180, Arad megyében 29, Hargita megyében 45, Maros megyében 34, Szatmár megyében 4, Temes megyében 108 kilométernyi bicikliút létesül. A folyók töltésein megvalósuló beruházások turisztikai és árvízvédelmi szempontból is fontosak.

Zöldinfó

A lakosság 82%-a rendszeresen visszaváltja az italcsomagolásokat Magyarországon

Nemzetközi kutatás szerint Magyarország az európai élmezőnyben jár a visszaváltási rendszer használatában.

Létrehozva:

15 perc telt el a létrehozás óta

2025-11-24

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A nemzetközi kutatás 16 országra terjedt ki, több mint 16 ezer fő bevonásával készült, a felmérést Magyarországon az Every Can Counts nemzetközi tudatossági program megbízásából a Made with Insight végezte 1015 ember részvételével – írja az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a kutatás kimutatta, hogy Magyarország a körforgásos csomagolás és a kötelező visszaváltási rendszer egyik legsikeresebb piaca. Ismertették, világszerte a válaszadók 71 százaléka támogatja a visszaváltási rendszereket (Deposit Return Scheme, DRS), és 88 százalék hisz abban, hogy a visszaváltott italcsomagolások valóban újrahasznosulnak. Magyarországon a válaszadók 98 százaléka már használja a visszaváltási rendszert, és a fenntartható csomagolás fogalmát is az átlagnál tudatosabban értelmezi. A magyar válaszadók 54 százaléka mondta, hogy mindig visszaváltja az üres italcsomagolásokat, további 28 százalék pedig gyakran teszi ezt meg. Ez azt jelenti, hogy a lakosság 82 százaléka rendszeresen, a mindennapjaiba beépítve használja a rendszert.

A korosztályos adatok arra utalnak, hogy a visszaváltás különösen az idősebbek számára magától értetődő. A Baby Boomer generáció körében a DRS támogatottsága 80 százalékos, míg a Gen Z (16-28 évesek) körében 59 százalék. Az idősebbek számára a visszaváltás nem új jelenség, inkább egy ismerős gyakorlat visszatérése, míg a fiatalabbaknál nagyobb súlya van annak, hogy érthető magyarázatot és személyes élményt kapjanak az újrahasznosításról – írták a közleményben. A magyar válaszadók 41 százaléka számára az is fontos szempont, hogy a csomagolás tartalmazzon újrahasznosított anyagot. A kutatás arra is rámutat, a DRS-t alkalmazó országokban – így Magyarországon is – sokan azonosítják a fenntarthatóságot az újrahasználhatósággal, vagyis azzal, hogy egy csomagolást többször lehessen használni. A mindennapi gondolkodás szintjén tehát a fenntarthatóság már jóval többet jelent pusztán szelektív gyűjtésnél – tették hozzá.

Tovább olvasom