Zöldinfó
Kerékpárutak épülnek a magyar-román határ mentén Bihar megyében
Csaknem kétszáz kilométernyi kerékpárút épül a magyar-román határ romániai oldalán, Bihar megyében a folyók töltésein, összekapcsolva a határ két oldalán lévő településeket – mondta el az MTI-nek Pásztor Sándor.
A Bihar megyei Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője közölte: a határmenti megyében az Ér, a Berettyó, a Sebes-Körös és a Fekete-Körös töltésén épülnek kerékpárutak az országos helyreállítási program (PNRR) keretében. Ezek a folyók természetes folyását követik, így nem a meglévő határátkelőknél szelik át a magyar-román határt. De azt remélik, a jövőben határátlépésre is lehet használni őket, a program megvalósítási határideje ugyanis 2026. Pásztor Sándor abban bízik, addig Románia schengeni csatlakozása is megtörténik. Mint részletezte, a Bukarestben szerdán aláírt finanszírozási szerződés szerint az Ér töltésén épülő kerékpárút a romániai Biharfélegyháza és a magyarországi Pocsaj közelében éri el a határt. Utóbbi településre lehet eljutni a Berettyó töltésén épülő kerékpárúton is, mely a romániai Margittával kapcsolja össze a magyarországi nagyközséget.
A tervek szerint a Sebes-Körös töltésén haladva Nagyváradról Biharkeresztesre, míg a Fekete-Körös mentén Nagyszalontáról Sarkadra és Gyulára lehet eltekerni, de a hajdúváros és a bihari megyeszékhely, Nagyvárad között is lesz kerékpárút. Pásztor Sándor elmondta: magyar oldalon nagyrészt kiépültek a kerékpárutak, de az érintett vízügyi hatóságokat is értesítette a romániai tervekről. Hozzátette, a romániai hatóságok egyéves előkészítő munkán vannak túl, mely során telekkönyvezték a töltéseket. A kerékpárutak tervezése jövő héten kezdődik, év végén pedig a kivitelezésre is kiírnák a versenytárgyalást. A Bihar megyében épülő kerékpárutak csak kis szakaszát képezik a PNRR keretében megépülő romániai biciklihálózatnak, melyről szerdán írt alá finanszírozási szerződést Cseke Attila fejlesztési és Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
Az RMDSZ MTI-nek küldött közleménye szerint ezek öt erdélyi megyében 426 kilométernyi kerékpárút megépítésére vonatkoznak. Bihar megyében 180, Arad megyében 29, Hargita megyében 45, Maros megyében 34, Szatmár megyében 4, Temes megyében 108 kilométernyi bicikliút létesül. A folyók töltésein megvalósuló beruházások turisztikai és árvízvédelmi szempontból is fontosak.
Zöldinfó
Áradások, aszályok, erdőtüzek: új tervvel erősítenék Európa klímavédelmét
Növelné az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességét az EU.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség javítását célzó uniós keretet mutatott be az Európai Bizottság kedden azzal a céllal, hogy megerősítse az éghajlati kockázatok előrejelzésének, valamint a felkészülés és a kezelés európai rendszereit – írja az alternativenergia.hu. Az uniós szintű intézkedések bejelentésekor Wopke Hoekstra, az Európai Bizottság klímaügyekért felelős biztosa brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte: az elhúzódó hőhullámok és aszályok okozta erdőtüzek, Európa több folyójának alacsony vízszintje, vagy a pusztító áradások rávilágítottak az éghajlatváltozás súlyos következményeire. Szavai szerint az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség kiépítése stratégiai befektetés Európa versenyképességébe, biztonságába, egészségébe és jólétébe. A cselekvés gazdasági indokai meggyőzőek – hangoztatta.
Az uniós biztos kiemelte: az Európai Bizottság rendszerszintű változást javasol: biztosítani kívánja, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás beépüljön minden főbb politikába úgy nemzeti, mint nemzetközi szinten, támogatva a beruházásokat, az innovációt és a hosszú távú növekedést. Támogatást kíván nyújtani továbbá helyi és regionális szinten az alkalmazkodáshoz konkrét kezdeményezések és tanácsadás révén – hangoztatta. A bizottsági javaslat kiemeli a vállalkozások szerepét az európai ellenállóképesség megerősítésében, hangsúlyozva, hogy Európa infrastruktúrájának és gazdaságának alkalmazkodása a jövőbeli éghajlati viszonyokhoz várhatóan évente mintegy 70 milliárd eurós beruházást igényel.
Az alkalmazkodásba történő befektetések becsült megtérülése elérheti a veszteségek és károk értékének több mint tízszeresét. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megoldásainak globális piaca várhatóan megnégyszereződik, elérve a 3,5 billió eurót 2050-re, ami jelentős lehetőséget kínál az európai vállalkozások számára az innovációra, a virágzásra és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megoldásainak technológiai vezetőjévé válásra – írták.
A sajtótájékoztatón Teresa Ribera tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős uniós biztos közölte: a jelenlegi tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a világ 2030-ra 1,5 Celsius-fokkal, 2050-re 2 Celsius-fokkal, 2100-ra pedig 3 Celsius-fokkal melegszik fel az iparosodás előtti szinthez képest. Ez alapján a tagállamok felmérhetik a jövőbeli éghajlati kockázatokat döntéseik meghozatalakor.
Megjegyezte, az uniós éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességet javítani hivatott jogszabályok csökkentik a tagállamok adminisztratív terheit. A nemzeti tervezési kötelezettségek egyszerűsödnek egyetlen nemzeti stratégiai terv bevezetésével, a továbbfejlesztett és rendszeresebb éghajlati kockázatértékelések pedig biztosítják az uniós és a nemzeti értékelések közötti következetességet és összehasonlíthatóságot is. A keretrendszer eszközöket biztosít a hatóságok, a vállalkozások és a közösségek számára az éghajlati kockázatok kezeléséhez.
Ribera közölte: az Európai Bizottság haladéktalanul megkezdi a keretrendszer végrehajtását, hogy erősítse Európa képességét az éghajlati szélsőségekre való felkészülésre és reagálásra. Emellett PreparEU néven katasztrófafelkészültségi tanácsadócsoportot hoz létre, valamint egy kezdeményezést Európa éghajlatváltozásnak leginkább kitett száz területének azonosítására. Végezetül közölte, hogy a brüsszeli testület 2028-ban javaslatot tesz egy stratégiai tervre az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról, hogy biztosítsa a korai és határozott fellépést uniós szinten.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 5000 napelem kerül az olajfák fölé, de a mezőgazdaság is folytatódik
