Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kerékpárutak épülnek a magyar-román határ mentén Bihar megyében

Csaknem kétszáz kilométernyi kerékpárút épül a magyar-román határ romániai oldalán, Bihar megyében a folyók töltésein, összekapcsolva a határ két oldalán lévő településeket – mondta el az MTI-nek Pásztor Sándor.

Létrehozva:

|

A Bihar megyei Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője közölte: a határmenti megyében az Ér, a Berettyó, a Sebes-Körös és a Fekete-Körös töltésén épülnek kerékpárutak az országos helyreállítási program (PNRR) keretében. Ezek a folyók természetes folyását követik, így nem a meglévő határátkelőknél szelik át a magyar-román határt. De azt remélik, a jövőben határátlépésre is lehet használni őket, a program megvalósítási határideje ugyanis 2026. Pásztor Sándor abban bízik, addig Románia schengeni csatlakozása is megtörténik. Mint részletezte, a Bukarestben szerdán aláírt finanszírozási szerződés szerint az Ér töltésén épülő kerékpárút a romániai Biharfélegyháza és a magyarországi Pocsaj közelében éri el a határt. Utóbbi településre lehet eljutni a Berettyó töltésén épülő kerékpárúton is, mely a romániai Margittával kapcsolja össze a magyarországi nagyközséget.

A tervek szerint a Sebes-Körös töltésén haladva Nagyváradról Biharkeresztesre, míg a Fekete-Körös mentén Nagyszalontáról Sarkadra és Gyulára lehet eltekerni, de a hajdúváros és a bihari megyeszékhely, Nagyvárad között is lesz kerékpárút. Pásztor Sándor elmondta: magyar oldalon nagyrészt kiépültek a kerékpárutak, de az érintett vízügyi hatóságokat is értesítette a romániai tervekről. Hozzátette, a romániai hatóságok egyéves előkészítő munkán vannak túl, mely során telekkönyvezték a töltéseket. A kerékpárutak tervezése jövő héten kezdődik, év végén pedig a kivitelezésre is kiírnák a versenytárgyalást. A Bihar megyében épülő kerékpárutak csak kis szakaszát képezik a PNRR keretében megépülő romániai biciklihálózatnak, melyről szerdán írt alá finanszírozási szerződést Cseke Attila fejlesztési és Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.

Az RMDSZ MTI-nek küldött közleménye szerint ezek öt erdélyi megyében 426 kilométernyi kerékpárút megépítésére vonatkoznak. Bihar megyében 180, Arad megyében 29, Hargita megyében 45, Maros megyében 34, Szatmár megyében 4, Temes megyében 108 kilométernyi bicikliút létesül. A folyók töltésein megvalósuló beruházások turisztikai és árvízvédelmi szempontból is fontosak.

Advertisement

Zöldinfó

Nem állhat le teljesen a krskói atomerőmű, a hálózat stabilitása a tét

A szlovén kormány üzemben tartja a krskói atomerőművet a hálózat stabilitására hivatkozva.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elrendelte a szlovén kormány, hogy az átviteli hálózat stabilitásának megőrzése érdekében a szlovén-horvát tulajdonú Krsko Atomerőmű (NEK) legalább minimális teljesítménnyel maradjon üzemben, egyúttal kihirdette az energiaellátás alacsony szintű veszélyeztetettségét – írja az alternativenergia.hu. A döntést azt követően hozták meg, hogy az erőmű a Száva alacsony vízhozama és magas vízhőmérséklete miatt megkezdte reaktora teljesítményének csökkentését. A kabinet szerint nem az ország villamosenergia-ellátása forog kockán, hanem az átviteli hálózat stabilitása. Az Eles szlovén villamosenergia-átviteli rendszerirányító elemzései alapján a krskói atomerőmű leállása esetén importból elegendő villamos energia állna rendelkezésre, ugyanakkor nehézséget okozhatna a 400 kilovoltos hálózat megfelelő feszültségszintjének fenntartása, mert a vezetékeken túl magas feszültség alakulhatna ki.

A kormány határozata szerint az atomerőműnek valamennyi biztonsági előírás betartása mellett legalább minimális kapacitással kell működnie a villamosenergia-rendszer zavartalan üzemeltetése és a folyamatos ellátás érdekében. A határozat a Száva hőmérséklete és vízhozama mellett még biztonságosan és megbízhatóan fenntartható minimális üzemet írja elő. A kormány közleménye nem tesz említést környezetvédelmi korlátozások alóli felmentésről. Tomaz Zagar, az energiaügyi minisztérium államtitkára szerda este a szlovén köztelevíziónak azt mondta: nem a rendelkezésre álló villamos energia mennyisége, hanem a hálózat stabilitása jelent gondot, amely az atomerőmű teljes leállása esetén tovább súlyosbodhatna.

Közölte: szerda délután a krskói atomerőmű fedezte a szlovéniai villamosenergia-felhasználás mintegy felét. A fogyasztás jelenleg viszonylag alacsony, mert sokan szabadságon vannak, és az ipari termelés is elmarad a szokásostól. Az esti órákban már importra is szükség volt, amelynek aránya a jelenlegi helyzet fennmaradása esetén tovább nőhet. Zagar szerint ez emelheti a villamos energia piaci árát, de nem érinti közvetlenül a háztartásokat és a rögzített áras szerződéssel rendelkező fogyasztókat.

Advertisement

Elsősorban azok a vállalatok lehetnek kitéve az áremelkedésnek, amelyeknek nincs az év végéig vagy a következő évre szóló villamosenergia-vásárlási szerződésük. Az államtitkár becslése szerint a cégeknek mindössze mintegy ötöde rendelkezik ilyen megállapodással. A kormány azért is fokozottan figyeli a helyzetet, mert tervezett karbantartást végeznek az Olaszország felé vezető egyik távvezetéken, és ugyancsak karbantartás alatt áll a sostanji hőerőmű hatos blokkja. A távvezeték várhatóan hamarosan ismét üzembe áll, a hőerőművi blokk karbantartása azonban meghibásodás miatt elhúzódhat.

Zagar szerint a hőség, az aszály, valamint a korlátozottan rendelkezésre álló termelő- és átviteli kapacitások miatt nehéz augusztusra lehet számítani. A krskói atomerőmű szerdán jelentette be, hogy első lépésben 80 százalékra csökkenti a reaktor teljesítményét, szükség esetén pedig tovább mérsékli. Az erőmű akkor tér vissza a teljes kapacitású működéshez, amikor a hidrológiai és időjárási viszonyok lehetővé teszik. A NEK működését a Száva felmelegedésére vonatkozó környezetvédelmi előírások korlátozzák. A folyó napi átlaghőmérséklete az erőmű alatti ellenőrzési ponton nem haladhatja meg a 28 Celsius-fokot, az erőmű pedig legfeljebb 3 Celsius-fokkal növelheti a víz hőmérsékletét.

Advertisement

Alacsony vízhozam és magas vízhőmérséklet esetén az erőmű hűtőtornyokkal hűti a Szávába visszavezetett vizet. Mivel ez már nem elegendő az előírt határértékek betartásához, csökkenteni kell a reaktor teljesítményét, így kevesebb elvezetendő hő keletkezik. A NEK közölte: ha a jelenlegi hidrológiai és meteorológiai viszonyok fennmaradnak vagy tovább romlanak, további teljesítménycsökkentésre lehet szükség.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák