Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Idén is akadtak jól teljesítő termékpályák, de a mezőgazdasági kockázatok egyre jelentősebbek, a gazdasági környezet kedvezőtlen, az állandósuló kihívások rontják az agrárium kilátásait – írja az alternativenergia.hu. Héjja Csaba szerint az éghajlatváltozás, a szárazság, a piaci változások az előző években is okoztak már komoly gondokat, ám idén a kiszámíthatatlan nemzetközi vám- és kereskedelempolitika, valamint a geopolitikai konfliktiusok miatt emelkedő energiaárak még jobban nehezítik a termelők helyzetét. A magyar agrárium helyzetértékelése ennek megfelelően jelentősen romlott az év eleje óta. A legrosszabbul a kedvezőtlen időjárás miatt a kukoricatermesztők állnak, a legjobban a madárinfluenza ellenére is a baromfi-temékpályákban dolgozók.

A tejpiac láthatólag túljutott a mélyponton, a zöldségtermeszők kilátásait az energiaárak emelkedése rontja. A sertéstermékpálya még mindig gyengélkedik, a túlkínálati piac hatására a bevételek legfeljebb a támogatásokkal érhetik el legalább az önköltségi szintet, és javulás csak jövőre várható. A bortermelés idén visszafogott mennyiséget állít elő, ám a kereslet is korlátozott, így legalább nem lesznek jelentős értékesítési nehézségek. Főképp a folyó bor kivitele esett vissza, a magasabb minőséget képviselő palackozott boroké lassan, de stabilan nő.

A szakértő szerint a mostani helyzetben sokat segítene, ha a téli csapadék pótolná az elmaradt esőket, ám úgy tűnik, a magyar mezőgazdaságnak meg kell tanulnia kevés csapadékkal gazdálkodni. 2026 nagy tanulsága, hogy a szélsőségek még mindig sokakat érintenek érzékenyen, a belföldi agrárium “túlzottan individualista”, sok termelő szigetszerűen működik, pedig az együttműködések erősítése csökkentené a kockázatokat, segítene az alkalmazkodásban.

Ezen túl a kockázatkezelés, hosszabb távon a versenyképesség javítása, valamint a nagyobb hozzáadott értéket eredményező, teljes értékláncokat átfogó agrárstratégia lehet a megoldás. Mindez javítaná a banki finanszírozás esélyeit is, ami kiszámíthatóbb alapot adna a beruházásokhoz. A magyar mezőgazdaság mostanáig százmilliárdokra becsülhető jövedelemtől esett el a kedvezőtlen körülmények hatására, a termékpályák jövedelemtermelő képessége közötti különbség egyre nagyobb, miközben olcsó forrásokra a közeljövőben nem lehet számítani, a pénzpiacok hamar beárazzák a nemzetközi kockázatokat, és az energiapiaci ármozgásokra is állandóan figyelni kell.

Ennek ellenére az agrárium csődrátája nemzetgazdasági összevetésben még mindig alacsony, 3 százalék körüli, a nem teljesítő hitelek aránya is legfeljebb egyedi okok miatt lehet egyes ágazatokban magasabb – tette hozzá. Bognár István szerint emlékezetes évként maradhat meg a mezőgazdaságban a mostani, mert a meteorológiai mérések kezdete óta belföldön az idei volt a legszárazabb nyár, így már nem 2022 a történelmi aszály éve.

A kukorica, amely hosszú időn át a magyar mezőgazdaság alapnövénye volt 1 millió hektárt meghaladó vetésterülettel, idén már nem érte el a 600 ezer hektárt, és az árszintje is jóval elmarad a 4 évvel korábbitól. A termés nem fogja fedezni a belföldi igényeket, a belföldi takarmánygyártók ugyanakkor a korábbi évek során már felkészültek erre a helyzetre. A kukorica helyét jelentős részben a napraforgó vette át, mert tavaly jelentős jövedelmeket termelt.

Vetésterülete idén rekordot döntött, de a gyenge termés “elgondolkodtató”, mert ennek hatására derült ki idén, hogy a napraforgótermesztés is lehet veszteséges. A búza 1 millió hektárt meghaladó vetésterülete a következő években kissé még emelkedhet, a 4,5 millió tonnás idei termésből külföldre jutó 1,5 millió tonna legalább a stratégiai piacok megtartására elég lehet, bár az olaszországi keresletet egyre nehezebb belföldről kiszolgálni – közölte.

A szakértő szerint az esőt tekintve az év nem kezdődött rosszul, de a talaj felső rétegéből mostanra szinte az egész országban jelentős mennyiségű csapadék hiányzik. Ennek mértéke már a vegetációs időszakban jelentős volt, és az év egészét tekintve az eső eloszlása is kevésbé egyenletes, miközben egyre nő a párolgás okozta veszteség. A szántóföldi gazdálkodók a csapadék- és éghajlati viszonyok változása miatt egyre inkább az őszi növények felé fordulnak, a termesztési költségek emelkedése előbb-utóbb az árakban is látszani fog. Az inputszegény termelés olcsóbb ugyan, ám sokkal kiszolgáltatottabb a szélsőségeknek, sok termelő tőkehiány miatt mégis kénytelen vállalni ezt a kockázatot – tette hozzá.