Zöldinfó
Kétéltű élőhelyek és vizes területek újulnak meg az Őrségben
Mintegy 200 millió forintos fejlesztéssel javul a Natura 2000 területek állapota az Őrségben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Jelentős, 190 millió forintnyi európai uniós fejlesztés indul az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság területén, amely a Natura 2000 hálózat priorizált élőhelyeinek védelmét szolgálja – emelte ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, Őriszentpéteren megrendezett projektnyitó eseményen az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint. Az államtitkár kifejtette, hogy a “mezei és erdei utak használatához kötődő természetkárosító hatások csökkentése az Őrségi Nemzeti Parkban” című beruházás mintegy 115 hektár Natura 2000 területen a karbantartás hiányában járhatatlanná vált mezei és erdei utak melletti erdő és gyepterületeken kialakult közlekedés okozta károk helyreállítását, ökológiai csapdák megszüntetését, mikroélőhelyek biztosítását és minőségének javítását tűzte ki célul – írja az alternativenergia.hu. Ezek a korszerűsítések Kondorfa, Őriszentpéter, Rábagyarmat és Nagyrákos községhatárát érintve valósulnak meg.
A fejlesztések révén visszaterelődik a legérzékenyebb területeken a gépjárműforgalom az azt szolgáló úthálózatra, valamint helyreáll a Pannon gyertyános-tölgyesek, a puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek, kékperjés láprétek, valamint a sík- és dombvidéki kaszálórétek minősége is – írták. Rácz András elmondta, ökológiai csapdák szűnnek meg mintegy 8 kilométeren, 14 kilométeren az utakon összegyűlő vizeket is levezetik egyidejűleg 100 kétéltű szaporodóhely létesítésével, ezáltal erősödik a kétéltű fajok védelmi helyzete. A talaj védelme érdekében talajvédelmi lemezrendszert is elhelyeznek 500 folyóméteren. Ennélfogva a térségben a gyepterületek állapota, az érintett erdőterületeken a vízvisszatartás is helyreáll, potenciális élő-, szaporodó- és táplálkozóhelyek jönnek létre a vízállásokhoz köthető védett és fokozottan védett fajok részére, és ezzel párhuzamosan eltűnnek a kiszáradás és taposás veszélyének kitett vizes nyomvályúk és csapák – tették hozzá.
A projekt támogatási szerződését 2025 novemberében írták alá, a tervezett 2026 márciusáig tartó előkészítési szakaszban elkészülnek a helyreállítandó utak tervei, majd a megvalósítási fázisban közbeszerzési eljárással szerzik be az utak, vizes élőhelyek és átereszek kivitelezőjét. A 2027 decemberéig tartó munkálatok során tuskófúrót, rézsűkaszát, motorfűrészt, fűkaszát, utánfutót vásárolnak az utak fenntartására. A program megvalósítása során végzett feladatok fontosságáról kiadvány készül, monitoring eszközbeszerzés keretében pedig laptopot vásárolnak. Ezek az eszközök és egyéb szolgáltatások együttesen hozzájárulnak a beruházás sikeres kivitelezéséhez és a célok eléréséhez – közölte az államtitkár.
Zöldinfó
Magyar kutatók fontos felfedezést tettek a sejtek belső működéséről
Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra. Az FEBS Letters című szakfolyóiratban megjelent felfedezés közelebb vihet az akut hasnyálmirigy-gyulladás megértéséhez és hatékonyabb kezeléséhez is. Az élő sejtek folyamatosan döntéseket hoznak arról, hogy az általuk termelt anyagokat milyen módon használják fel, azaz kiürítsék vagy lebontsák azokat. Az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszékének kutatói, valamint a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének kutatói közös munkájukban azt vizsgálták, hogyan “dönt” egy mirigysejt a benne képződő váladékszemcsék sorsáról – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében. A mirigysejtek a szervezet számára hasznos anyagokat állítanak elő, amelyeket úgynevezett váladékszemcsékben (szekréciós granulumokban) raktároznak. Ezeknek a szemcséknek a beltartalma ezt követően a sejtből kiürülhet, és fontos szerepet játszhat például a nyálkahártyák védelmében vagy az emésztés megindításában.
A folyamat során azonban gyakran keletkezik a szükségesnél több váladék vagy olyan szemcse, amely nem megfelelő minőségű, kiürítésre alkalmatlan. A sejtek ezeket a citoplazmában tartják, majd egy közel 60 éve ismert folyamat, a krinofágia útján lebontják: a szemcsék közvetlenül összeolvadnak a sejt emésztőrendszereként működő lizoszómákkal. Bár a jelenséget régóta ismerik, molekuláris szabályozása sokáig kevéssé volt feltárt.
Az ELTE, valamint az SZBK kutatói arra keresték a választ, mi határozza meg, hogy egy adott váladékszemcse belép-e ebbe a lebontási útvonalba, vagy inkább kiürítésre kerül. A vizsgálatokhoz az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) fiatal bábjainak nyálmirigyeit használták modellrendszerként, amelyek a bábozódás előtt rendkívül nagy mennyiségű ragasztófehérjét termelnek a báb rögzítéséhez. A túltermelés miatt jelentős mennyiségű váladékszemcse marad a sejtek citoplazmájában, amelyeket a szervezet fejlődési programja automatikusan a lebontási útra irányít. Ez ideális környezetet biztosított a krinofágia tanulmányozásához.
Fluoreszcens jelölési technikák segítségével a kutatók kimutatták, hogy az ubiquitin nevű molekula jelenik meg azoknak a váladékszemcséknek a felszínén, amelyek kiürülés helyett lebontásra kerülnek. Ez a fehérje a sejtekben általánosan ismert “jelölőként” működik: számos lebontási folyamatban szolgál a célpontok degradációs címkéjeként. A frissen publikált eredmények alapján az ubiquitin a váladékszemcsék esetében is hasonló szerepet tölt be, vagyis egyfajta “jelzést” ad arra, hogy az adott granulum a kiürülés helyett lebontásra kerül.
A szakemberek azonosították a folyamatért felelős molekulát is: a Cnot4 nevű ubiquitin ligáz enzim képes az ubiquitint a szekréciós granulumok membránjára helyezni. A rendszer működésének fontosságát mutatja, hogy a Cnot4 gátlása megzavarta a lebontást, míg az enzim túltermelése idő előtti granulum-lebomlást idézett elő. A közlemény szerint a magyar kutatók eredményei az alapkutatási jelentőségen túlmutatva a klinikai orvoslásban is fontosak lehetnek. A krinofágia szabályozásának zavara ugyanis számos betegségben, így az akut hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásában is kulcsszerepet játszhat. A hasnyálmirigyben tárolt emésztőenzimek idő előtti, sejten belüli aktiválódása súlyos gyulladást okoz.
A frissen közölt eredmények új szempontokat adnak annak megértéséhez, hogyan működik a sejtek belső “minőségellenőrző” és szortírozó rendszere. A váladékszemcsék sorsának ilyen típusú szabályozása alapvető jelentőségű a sejtek egészséges működése szempontjából, és hosszabb távon hozzájárulhat olyan terápiás megközelítések kidolgozásához, amelyek célzottan befolyásolják ezt a folyamatot.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKínai elektromos autók hódítanak: már több mint 30 Geely talált gazdára
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÉvek után végre történhet valami a Velencei-tóért
