Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ki mondta, hogy éjszaka nem termelnek a napelemek?

Létrehozva:

|

Az Új-Dél-Walesi Egyetem csapata komoly áttörést ért el az „éjszakai napenergia” területén – számol be a PV Magazine. A szakértők egyelőre csak egy kísérleti eszközt alkottak meg, a technológiában viszont komoly potenciál van.  A rendszer az infravörös sugárzásként jelen lévő hőből állít elő elektromosságot. Az eszköz ahhoz hasonló elven alapul, ahogy bolygónk éjszaka a hőt űrbe sugározva hűti le magát. A kutatók egy félvezetőt, egy úgynevezett hősugárzó diódát használtak fel, hasonló anyag található az éjjellátó szemüvegekben. A szerkezet segítségével képesek voltak némi áramot generálni az infravörös sugárzásból – érdemes hozzátenni, hogy egy hagyományos napelemes panel jóval hatékonyabb, a kísérletben előállított energiamennyiség 100 ezerszeresét tudja létrehozni.

Ned Ekins-Daukes, a csapat tagja szerint így is sikerült bizonyítaniuk, hogy termelhető elektromosság hősugárzó dióda segítségével. „Olyan eszközt alkottunk meg, amely az infravörös hősugárzás kibocsátásából tud villamos energiát létrehozni” – mondta. A berendezéssel elvileg hasznosítani lehet a napsugárzást, de nem közvetlenül, a beérkezéskor, hanem akkor, amikor éjszaka hőként távozik a földről.

Phoebe Pearce, a fejlesztésről beszámoló tanulmány társszerzője szerint megoldásuk a fotovoltaikus, a napsugárzást közvetlenül kiaknázó technológiához hasonló elven működik. Mint hozzátette, ahogy a napelemes cellák áramot termelnek az elnyelt napfény felhasználásával, úgy állít elő energiát a dióda azzal, hogy infravörös sugárzást bocsát ki a hidegebb környezetbe. Az új eszköz fontos kezdő lépése lehet egy olyan fejlesztési folyamatnak, amelynek végén egy nagyobb, hatékonyabban működő eszköz jöhet létre. Ekins-Daukes párhuzamként a Bell Labs által 1954-ben megalkotott szilícium napelemes cellákat hozta fel, ezek hatékonysága 2 százalék körül volt, a szilícium eszközök hatékonysága viszont manapság már 23 százalék körül mozog.

Advertisement

A technológia lehetséges alkalmazási köre lenyűgöző. A megoldással elméletileg akár a testhőt is hasznosítani tudnák, ily módon a testben termelődő hővel biztosíthatnák egyes bionikus eszközök, például mesterséges szívek energiaellátását.

Advertisement

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák