Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ki mondta, hogy éjszaka nem termelnek a napelemek?

Létrehozva:

|

Az Új-Dél-Walesi Egyetem csapata komoly áttörést ért el az „éjszakai napenergia” területén – számol be a PV Magazine. A szakértők egyelőre csak egy kísérleti eszközt alkottak meg, a technológiában viszont komoly potenciál van.  A rendszer az infravörös sugárzásként jelen lévő hőből állít elő elektromosságot. Az eszköz ahhoz hasonló elven alapul, ahogy bolygónk éjszaka a hőt űrbe sugározva hűti le magát. A kutatók egy félvezetőt, egy úgynevezett hősugárzó diódát használtak fel, hasonló anyag található az éjjellátó szemüvegekben. A szerkezet segítségével képesek voltak némi áramot generálni az infravörös sugárzásból – érdemes hozzátenni, hogy egy hagyományos napelemes panel jóval hatékonyabb, a kísérletben előállított energiamennyiség 100 ezerszeresét tudja létrehozni.

Ned Ekins-Daukes, a csapat tagja szerint így is sikerült bizonyítaniuk, hogy termelhető elektromosság hősugárzó dióda segítségével. „Olyan eszközt alkottunk meg, amely az infravörös hősugárzás kibocsátásából tud villamos energiát létrehozni” – mondta. A berendezéssel elvileg hasznosítani lehet a napsugárzást, de nem közvetlenül, a beérkezéskor, hanem akkor, amikor éjszaka hőként távozik a földről.

Phoebe Pearce, a fejlesztésről beszámoló tanulmány társszerzője szerint megoldásuk a fotovoltaikus, a napsugárzást közvetlenül kiaknázó technológiához hasonló elven működik. Mint hozzátette, ahogy a napelemes cellák áramot termelnek az elnyelt napfény felhasználásával, úgy állít elő energiát a dióda azzal, hogy infravörös sugárzást bocsát ki a hidegebb környezetbe. Az új eszköz fontos kezdő lépése lehet egy olyan fejlesztési folyamatnak, amelynek végén egy nagyobb, hatékonyabban működő eszköz jöhet létre. Ekins-Daukes párhuzamként a Bell Labs által 1954-ben megalkotott szilícium napelemes cellákat hozta fel, ezek hatékonysága 2 százalék körül volt, a szilícium eszközök hatékonysága viszont manapság már 23 százalék körül mozog.

Advertisement

A technológia lehetséges alkalmazási köre lenyűgöző. A megoldással elméletileg akár a testhőt is hasznosítani tudnák, ily módon a testben termelődő hővel biztosíthatnák egyes bionikus eszközök, például mesterséges szívek energiaellátását.

Advertisement

Zöldinfó

Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.

Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.

Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.

Advertisement

A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák