Zöldinfó

Ki mondta, hogy éjszaka nem termelnek a napelemek?

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-10

Szerző:

Hell

Az Új-Dél-Walesi Egyetem csapata komoly áttörést ért el az „éjszakai napenergia” területén – számol be a PV Magazine. A szakértők egyelőre csak egy kísérleti eszközt alkottak meg, a technológiában viszont komoly potenciál van. A rendszer az infravörös sugárzásként jelen lévő hőből állít elő elektromosságot. Az eszköz ahhoz hasonló elven alapul, ahogy bolygónk éjszaka a hőt űrbe sugározva hűti le magát. A kutatók egy félvezetőt, egy úgynevezett hősugárzó diódát használtak fel, hasonló anyag található az éjjellátó szemüvegekben. A szerkezet segítségével képesek voltak némi áramot generálni az infravörös sugárzásból – érdemes hozzátenni, hogy egy hagyományos napelemes panel jóval hatékonyabb, a kísérletben előállított energiamennyiség 100 ezerszeresét tudja létrehozni.

Ned Ekins-Daukes, a csapat tagja szerint így is sikerült bizonyítaniuk, hogy termelhető elektromosság hősugárzó dióda segítségével. „Olyan eszközt alkottunk meg, amely az infravörös hősugárzás kibocsátásából tud villamos energiát létrehozni” – mondta. A berendezéssel elvileg hasznosítani lehet a napsugárzást, de nem közvetlenül, a beérkezéskor, hanem akkor, amikor éjszaka hőként távozik a földről.

Phoebe Pearce, a fejlesztésről beszámoló tanulmány társszerzője szerint megoldásuk a fotovoltaikus, a napsugárzást közvetlenül kiaknázó technológiához hasonló elven működik. Mint hozzátette, ahogy a napelemes cellák áramot termelnek az elnyelt napfény felhasználásával, úgy állít elő energiát a dióda azzal, hogy infravörös sugárzást bocsát ki a hidegebb környezetbe. Az új eszköz fontos kezdő lépése lehet egy olyan fejlesztési folyamatnak, amelynek végén egy nagyobb, hatékonyabban működő eszköz jöhet létre. Ekins-Daukes párhuzamként a Bell Labs által 1954-ben megalkotott szilícium napelemes cellákat hozta fel, ezek hatékonysága 2 százalék körül volt, a szilícium eszközök hatékonysága viszont manapság már 23 százalék körül mozog.

A technológia lehetséges alkalmazási köre lenyűgöző. A megoldással elméletileg akár a testhőt is hasznosítani tudnák, ily módon a testben termelődő hővel biztosíthatnák egyes bionikus eszközök, például mesterséges szívek energiaellátását.

Zöldinfó

Faültetéssel kompenzálják a papírfelhasználást Budapest környékén

Mintegy 40 ezer fa elültetését támogatja a Szerencsejáték Zrt. Budapest környékén, így kompenzálva éves papírfelhasználását.

Létrehozva:

8 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-29

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Guller Zoltán, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója a Hűvösvölgyi Nagyréten tartott szimbolikus faültetéssel egybekötött tájékoztatón elmondta, Magyarország egyik legnagyobb vállalataként évente körülbelül 2500 tonna papírt használnak fel, ennek kompenzálása érdekében úgy döntöttek, hogy társadalmi felelősségvállalási programjuk újabb elemeként az ökológiai lábnyom csökkentését célozzák meg. Vállalásuk szerint minden évben kétszer annyi fát fognak ültetni, mint amennyit elhasználnak a sorsjegyekhez, segédszelvényekhez, plakátokhoz, szórólapokhoz és egyéb dokumentumokhoz – közölte az elnök-vezérigazgató, hozzátéve, hogy ez évente 80-90 hektárnyi területet jelent – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Guller Zoltán azt is elmondta, hogy a vállalat anyagilag támogatja a Budakeszi Vadaspark vadmacska-fajmegőrzési programját is.

Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a klímaváltozás az erdőkre is nagy terhet ró, ráadásul a városi erdők nem tudják magukat megújítani, ezért különleges kezelésre van szükségük. A Pilisi Parkerdő Zrt. ezért néhány éve elindította a városi erdőfejlesztési programját, amelyben megoldásokat keresnek az erdőket érő kihívásokra, hogy a jövő generációinak is meg tudják őrizni ezeket – mondta a vezérigazgató. Hozzátette, a Szerencsejáték Zrt.-vel együttműködésben elültetett facsemeték őshonosak, de a klímaváltozásnak fokozottan ellenállók lesznek. Szabó Péter, a Budakeszi Vadaspark ügyvezető igazgatója elmondta, hogy hat évvel ezelőtt indították el a vadmacska-fajmegőrzési programot azért, mert ezekről a rejtőzködő életmódot folytató, de az erdők egészségi állapotának fenntartásához alapvető fontosságú kisragadozókról nagyon kevés ismerettel rendelkeznek.

Az együttműködés keretében nemcsak kutatják a fajt, hanem lehetőséget biztosítanak a sérült állatok megmentésére és visszavadítására. Emellett hangsúlyt fektetnek a felvilágosításra is, mivel az erdőben kóborló házi macskák is nagy veszélyt jelentenek erre a fajra: a vadmacskára veszélyes betegségeket terjeszthetnek, közös utódok nemzése során “feloldódhat” a vadmacskákra jellemző genetikai állomány, valamint a házi macska elfoglalhatja a vadmacska természetes élőhelyét is – ismertette Szabó Péter.

Tovább olvasom