Zöldinfó
Kifizetődő a klímavédelem a vállalatoknak, mégsem tesznek eleget érte egy felmérés szerint
Tízből hét cégnek a vártnál nagyobb pénzügyi hasznot hoznak a klímavédelmi kezdeményezések, a társaságok többsége mégsem csökkenti olyan mértékben a károsanyag-kibocsátását, amivel érdemben enyhíteni lehetne a globális éghajlatváltozás hatásait – derül ki az EY több mint 500 globális vállalatot vizsgáló felméréséből.
Az MTI-nek kedden elküldött összefoglalóban a nemzetközi tanácsadó cég kifejtette: azoknál a vállalkozásoknál, ahol átfogó éghajlatvédelmi lépéseket tesznek, több mint kétszer nagyobb az esély arra, hogy anyagilag a vártnál is jobban megtérülnek az erőfeszítéseik. A megkérdezett vállalatok döntő része, 93 százaléka nyilvánosan elkötelezte magát az éghajlatváltozás mérséklése iránt, ugyanakkor kevesebb mint felük, 42 százalékuk tervezi a szén-dioxid-kibocsátás legalább 45 százalékos csökkentését 2030-ig. A válaszadóknak csak 11 százaléka tűzte ki célul a nettó nulla kibocsátás, vagyis a karbonsemleges működés elérését. A felmérés szerint a döntéshozókat leginkább az üzleti rugalmasság elősegítése (59 százalék), a környezetvédelmi és fenntarthatósági minősítés javítása (57 százalék), valamint a piaci elvárásoknak való megfelelés (56 százalék) ösztönzi az éghajlatváltozással kapcsolatos beruházásokra.
Az EY szerint bíztató, hogy a válaszadók 61 százaléka jövőre többet tervez költeni a klímakockázatok kezelésére, mint idén. A vállalatok éghajlatvédelmi intézkedéseit, azok hatásait, eredményeit és a jövőbeli lehetőségeket vizsgáló kutatás július és október között készült. A vizsgálatban 506 vállalati fenntarthatósági vezető vett részt számos iparágból, 21 országban. A válaszadók több mint 1 milliárd dollár éves bevétellel rendelkező vállalatokat képviseltek.
Zöldinfó
2027-től gondba kerülhet az amerikai gázexport Európába
Az Egyesült Államok harmadával bővíti a cseppfolyósított földgáz exportjára szolgáló kapacitását a következő években.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Egyesült Államok 2030-ra harmadával növeli a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjára szolgáló kapacitását, ugyanakkor az európai metánrendelet nehezítheti az európai szállításokat – jelentette ki Charlie Riedl, az LNG kitermelésével és kereskedelmével foglalkozó amerikai szereplőket tömörítő Center for Liquified Natural Gas szervezet ügyvezető igazgatója az amerikai külügyminisztérium szervezésében Washingtonban tartott tájékoztatóján. Beszámolt arról, hogy jelenleg 9 LNG-exportlétesítmény üzemel az Egyesült Államokban, napi csaknem 500 millió köbméter kapacitással, és tíz helyen hajtanak végre bővítést, aminek révén 2030-ra napi 840 millió köbmétert meghaladó export válik lehetővé – írja az alternativenergia.hu. Charlie Riedl elmondta, hogy 2023-ban az amerikai export mintegy 80 százaléka irányult Európába. Az arány az elmúlt években kissé csökkent, de az Egyesült Államok változatlanul Európa második legjelentősebb földgáz-szállítója, cseppfolyósított földgázt tekintve pedig a legnagyobb szereplő – mondta.
Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az Európába irányuló szállításokban “kihívásokat” okozhatnak az Európai Unió metánrendelet néven ismert szabályozásának 2027. január 1-én életbe lépő előírásai, amelyek az amerikai eladások korlátozásához vezethetnek, és ennek érdekében lépéseket sürgetett. Rámutatott arra, hogy az európai jogszabály jelenlegi megfogalmazása alapján nem lesz lehetséges, hogy amerikai LNG az érintett előírások hatályba lépése után az európai piacra kerüljön. Megjegyezte, hogy Európa kettős szorításba kerülhet, miután szintén 2027-től tervezi leállítani az Oroszországból származó földgáz vásárlását. Magyarország helyzetét illetően az MTI kérdésére elmondta, hogy amerikai cseppfolyósított földgáz nagyobb mennyiségű magyarországi szállításához jelentős infrastrukturális beruházásokra lesz szükség, ami az alapját kell, hogy képezze minden kereskedelmi tárgyalásnak. “További csővezetéket és infrastruktúrát igényel, hogy a gáz a piacra érkezhessen” – fogalmazott Charlie Ried.
A Center for Liquified Natural Gas ügyvezető igazgatója hozzátette ugyanakkor, hogy az Európa középső térségében tervezett észak-déli, úgynevezett “vertikális” energiaszállítási folyosó kialakítása összekapcsolható a Magyarország számára szükséges pótlólagos infrastruktúra kiépítésével is, ami több évre szóló fejlesztési feladat.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
