Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kifizetődő a klímavédelem a vállalatoknak, mégsem tesznek eleget érte egy felmérés szerint

Létrehozva:

|

Tízből hét cégnek a vártnál nagyobb pénzügyi hasznot hoznak a klímavédelmi kezdeményezések, a társaságok többsége mégsem csökkenti olyan mértékben a károsanyag-kibocsátását, amivel érdemben enyhíteni lehetne a globális éghajlatváltozás hatásait – derül ki az EY több mint 500 globális vállalatot vizsgáló felméréséből.

Az MTI-nek kedden elküldött összefoglalóban a nemzetközi tanácsadó cég kifejtette: azoknál a vállalkozásoknál, ahol átfogó éghajlatvédelmi lépéseket tesznek, több mint kétszer nagyobb az esély arra, hogy anyagilag a vártnál is jobban megtérülnek az erőfeszítéseik. A megkérdezett vállalatok döntő része, 93 százaléka nyilvánosan elkötelezte magát az éghajlatváltozás mérséklése iránt, ugyanakkor kevesebb mint felük, 42 százalékuk tervezi a szén-dioxid-kibocsátás legalább 45 százalékos csökkentését 2030-ig. A válaszadóknak csak 11 százaléka tűzte ki célul a nettó nulla kibocsátás, vagyis a karbonsemleges működés elérését. A felmérés szerint a döntéshozókat leginkább az üzleti rugalmasság elősegítése (59 százalék), a környezetvédelmi és fenntarthatósági minősítés javítása (57 százalék), valamint a piaci elvárásoknak való megfelelés (56 százalék) ösztönzi az éghajlatváltozással kapcsolatos beruházásokra.

Az EY szerint bíztató, hogy a válaszadók 61 százaléka jövőre többet tervez költeni a klímakockázatok kezelésére, mint idén. A vállalatok éghajlatvédelmi intézkedéseit, azok hatásait, eredményeit és a jövőbeli lehetőségeket vizsgáló kutatás július és október között készült. A vizsgálatban 506 vállalati fenntarthatósági vezető vett részt számos iparágból, 21 országban. A válaszadók több mint 1 milliárd dollár éves bevétellel rendelkező vállalatokat képviseltek.

Advertisement

Zöldinfó

Az agroturizmust erősítenék a Balatonon egy új együttműködéssel

Balatoni Agroturisztikai Együttműködési Hálózatot hoztak létre Keszthelyen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Balatoni Agroturisztikai Együttműködési Hálózatot hoztak létre a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kezdeményezésére, önkormányzatok és szakmai szervezetek együttműködésével – az erről szóló keretmegállapodást írták alá Keszthelyen. Gyuricza Csaba, a MATE rektora azt mondta: a hálózat célja, hogy összekapcsolja a felsőoktatási, kutatási, önkormányzati, turisztikai, agrár-, gasztronómiai és térségfejlesztési szereplőket – írja az alternativenergia.hu. Az együttműködéssel szeretnének hozzájárulni a Balaton fenntartható, négy évszakos és helyi értékekre épülő turisztikai kínálatának fejlesztéséhez, a gyakorlatorientált felsőoktatás erősítéséhez. A rektor felidézte, hogy a 2020-ban létrejött integrált magyar agrár-felsőoktatási rendszerben a keszthelyi Georgikon Campus is jelentősen erősödni tudott az elmúlt években hallgatói létszámban és képzési kínálatában. Ennek részeként hozták létre 2024-ben az agroturisztikai tanszéket, amelyet idén a vidékfejlesztéssel is kiegészítettek.

A szakmai szervezetekkel, vendéglátóhelyekkel, szállodákkal, egyesületekkel és önkormányzatokkal kialakított együttműködés célja az, hogy a tudás ne maradjon elméleti szinten, azzal erősíteni tudják a Balaton turisztikai vonzerejét. Hogy ne csak egy évszakos legyen a Balaton térségében a turizmus, ahhoz minőségi fejlesztésekre van szükség, és nemcsak a tó néhány száz méteres körzetében, hanem tágabb területen is – fogalmazott Gyuricza Csaba. Felházi Miklós, Balatonlelle polgármestere (Fidesz-KDNP) úgy vélte, a dél-balatoni településeknek is kell egy erős egészségügyi és oktatási bástya, amelyhez az alig ötezer lelkes település már tett lépéseket kaposvári kapcsolatok kiépítésével. Azzal is szeretnék közelebb vinni a tudást a helyiekhez, hogy csatlakoznak ehhez a hálózathoz, mert csak a tudásalapú gazdaság erősítheti a társadalmat – tette hozzá.

Frankó Pál, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége elnöke arról beszélt, hogy a sikerességhez az agrárium adottságait a turisztikai szakma szabályai szerint kell piacra vinni, a teljes helyi közösséget szolgálva. Hogy az a térség, tevékenység, szolgáltatás jól működjön, és elérhető legyen minden hónapban, ahhoz még hiányzik a valódi együttműködés, az egyszerűbb szabályozási környezet – mondta. Az elnök szerint ma a balatoni régió az egyetlen Magyarországon, amely valóban egységes turisztikai desztinációként működik, megvannak az adottságok és a fizetőképes kereslet, de a tudásba még be kell fektetni ahhoz, hogy az agroturizmus is jól működjön.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák