Zöldinfó
Kígyós-vízrendszer és Kéleshalmi-tározó: fejlesztés javítja a Dél-Homokhátság vízellátását
Innovatív, új megoldásokra van szükség a vízgazdálkodásban, így az elmúlt év őszétől új szemlélettel működnek a vízügyi igazgatóságok.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
V. Németh Zsolt Bács-Kiskun vármegyei bácsborsódi völgyzárógátnál arról beszélt, hogy korszakváltás zajlik a vízgazdálkodásban – írja az alternativenergia.hu. Kiemelte: a fókusz áthelyeződik az árvízvédelemről a vízkészletekkel való felelős gazdálkodásra, de ez azért történhet meg, mert a magyar vízügyben az elmúlt évtizedekben hatalmas, mintegy 450 milliárdnyi fejlesztés valósult meg. A jelenleg zajló munkák sem előzmény nélküliek, elég csak az idén 40 éves Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerre vagy Ős-Dráva programra gondolni – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy bő egy évvel ezelőtt alakult meg az Energiaügyi Minisztériumban a vízgazdálkodásért felelős államtitkárság, amelynek jelentősége abban áll, hogy “a vízügyek egy helyre kerültek”. Az államtitkár szerint az elmúlt év sikerének tekinthető, hogy miután a vízgazdálkodási törvénybe bekerült a vízhiány elleni védekezés, a vízügyi igazgatóságok számára már minden jogi lehetőség adott, és az elmúlt év őszétől el is kezdték az új szemléletű vízgazdálkodást, amelynek köszönhetően “minden csepp vizet visszatartottak, amit csak lehetett” – fogalmazott.
A tavaszi előkészületek és a nyári többletforrások segítségével el tudták érni, hogy miközben az országban 30 százalékkal kevesebb vízzel gazdálkodhattunk, mint a rekordaszályos 2022-es évben, mégis minden engedéllyel bíró öntözési igényt ki tudtak elégíteni a vízügyi igazgatóságok – tette hozzá. Felidézte, hogy egy évvel ezelőtt 105 milliárd forint állt rendelkezésre a vízkészletek növelésére, pótlására, jelenleg pedig 218 milliárd forint. A magyar kormány tehát megduplázta a forrást, amelyből 94 milliárd forint a Homokhátságra került, és a tervezett öt projekt közül a Kígyós-vízrendszer vízkészletének növelésére 26,4 milliárd forintot fordíthatnak – jelentette be V. Németh Zsolt. Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, egyben a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a Vizet a tájba! program révén az elmúlt 200 év vízügyi beruházásainak legnagyobbika valósul meg, amely révén az ország területének több mint 12 százalékát próbálják megmenteni.
Elmondta, hogy a XX. században 25 év alatt tíz aszályos év is sújtotta Magyarországot, 2019 óta még télen is naponta 3 milliméter az elpárolgási index, nyáron pedig előfordult, hogy a 10 millimétert is elérte. “Az elmúlt négy esztendőben az ország gyakorlatilag a kiszáradás szélére sodródott” – húzta alá. Kiemelte, hogy a 15 kilométerre fekvő Borotán már csak 10,62 méter mélyen van a nyugvó vízszint. A növények biológiai vízfelszívó képessége azonban 6 méter körül van. Telkes Róbert, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Kígyós-főcsatorna a Duna vízgyűjtő medencéjébe tartozó vízfolyás, amely a Felső-Bácska legjelentősebb vízforrása. A Homokhátság tetejéről három ággal induló Kígyós déli irányba folyik, majd a három ág találkozik, és egy vízfolyásként folyik tovább már szerb területen – tette hozzá.
Az igazgató felidézte, hogy míg a 2000-es évek előtt a belvizek komoly gondokat okoztak, addig az ezredfordulót követően a korábban tapasztalt víztöbbletek teljesen megszűntek, és a Kígyós medrei mára teljesen kiszáradtak. Vizet már csak a víztározókban találni. Mivel a vízügy már a 80-as évektől a tározásban gondolkodott, ezért a területen négy nagyobb és több kisebb víztározó is van – tette hozzá. A rendezvényen elhangzott: a Dél-Homokhátság ökológiai állapotának javítása, illetve a bácskai területek vízpótlásának központi eleme a Kéleshalom településtől nyugatra tervezett 54,9 hektáros, mintegy 1 millió köbméter víz tározására alkalmas puffertározó. A Kéleshalmi-tározóból szivattyúk segítségével, a tervezett Kéleshalmi nyomásközponton keresztül vezetik majd be, és osztják szét a vizet a Kígyós-vízrendszer egyes csatornaágaiba. A Kígyós-vízrendszer főművi csatornáinak hálózatfejlesztésével olyan vízpótlási útvonalat alakítanak ki, amely biztosítja a rendszerbe juttatott vízpótlás optimális vízkormányzását, és lehetővé teszi a minél nagyobb arányú medertározás fenntartását, amely támogatja a talajba szivárgást, a térség vízháztartásának javítását. A víz szétosztása két útvonalon, három nyomóvezeték segítségével valósul majd meg.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
