Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kígyós-vízrendszer és Kéleshalmi-tározó: fejlesztés javítja a Dél-Homokhátság vízellátását

Innovatív, új megoldásokra van szükség a vízgazdálkodásban, így az elmúlt év őszétől új szemlélettel működnek a vízügyi igazgatóságok.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

V. Németh Zsolt Bács-Kiskun vármegyei bácsborsódi völgyzárógátnál arról beszélt, hogy korszakváltás zajlik a vízgazdálkodásban – írja az alternativenergia.hu. Kiemelte: a fókusz áthelyeződik az árvízvédelemről a vízkészletekkel való felelős gazdálkodásra, de ez azért történhet meg, mert a magyar vízügyben az elmúlt évtizedekben hatalmas, mintegy 450 milliárdnyi fejlesztés valósult meg. A jelenleg zajló munkák sem előzmény nélküliek, elég csak az idén 40 éves Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerre vagy Ős-Dráva programra gondolni – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy bő egy évvel ezelőtt alakult meg az Energiaügyi Minisztériumban a vízgazdálkodásért felelős államtitkárság, amelynek jelentősége abban áll, hogy “a vízügyek egy helyre kerültek”. Az államtitkár szerint az elmúlt év sikerének tekinthető, hogy miután a vízgazdálkodási törvénybe bekerült a vízhiány elleni védekezés, a vízügyi igazgatóságok számára már minden jogi lehetőség adott, és az elmúlt év őszétől el is kezdték az új szemléletű vízgazdálkodást, amelynek köszönhetően “minden csepp vizet visszatartottak, amit csak lehetett” – fogalmazott.

A tavaszi előkészületek és a nyári többletforrások segítségével el tudták érni, hogy miközben az országban 30 százalékkal kevesebb vízzel gazdálkodhattunk, mint a rekordaszályos 2022-es évben, mégis minden engedéllyel bíró öntözési igényt ki tudtak elégíteni a vízügyi igazgatóságok – tette hozzá. Felidézte, hogy egy évvel ezelőtt 105 milliárd forint állt rendelkezésre a vízkészletek növelésére, pótlására, jelenleg pedig 218 milliárd forint. A magyar kormány tehát megduplázta a forrást, amelyből 94 milliárd forint a Homokhátságra került, és a tervezett öt projekt közül a Kígyós-vízrendszer vízkészletének növelésére 26,4 milliárd forintot fordíthatnak – jelentette be V. Németh Zsolt. Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, egyben a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a Vizet a tájba! program révén az elmúlt 200 év vízügyi beruházásainak legnagyobbika valósul meg, amely révén az ország területének több mint 12 százalékát próbálják megmenteni.

Elmondta, hogy a XX. században 25 év alatt tíz aszályos év is sújtotta Magyarországot, 2019 óta még télen is naponta 3 milliméter az elpárolgási index, nyáron pedig előfordult, hogy a 10 millimétert is elérte. “Az elmúlt négy esztendőben az ország gyakorlatilag a kiszáradás szélére sodródott” – húzta alá. Kiemelte, hogy a 15 kilométerre fekvő Borotán már csak 10,62 méter mélyen van a nyugvó vízszint. A növények biológiai vízfelszívó képessége azonban 6 méter körül van. Telkes Róbert, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Kígyós-főcsatorna a Duna vízgyűjtő medencéjébe tartozó vízfolyás, amely a Felső-Bácska legjelentősebb vízforrása. A Homokhátság tetejéről három ággal induló Kígyós déli irányba folyik, majd a három ág találkozik, és egy vízfolyásként folyik tovább már szerb területen – tette hozzá.

Advertisement

Az igazgató felidézte, hogy míg a 2000-es évek előtt a belvizek komoly gondokat okoztak, addig az ezredfordulót követően a korábban tapasztalt víztöbbletek teljesen megszűntek, és a Kígyós medrei mára teljesen kiszáradtak. Vizet már csak a víztározókban találni. Mivel a vízügy már a 80-as évektől a tározásban gondolkodott, ezért a területen négy nagyobb és több kisebb víztározó is van – tette hozzá. A rendezvényen elhangzott: a Dél-Homokhátság ökológiai állapotának javítása, illetve a bácskai területek vízpótlásának központi eleme a Kéleshalom településtől nyugatra tervezett 54,9 hektáros, mintegy 1 millió köbméter víz tározására alkalmas puffertározó. A Kéleshalmi-tározóból szivattyúk segítségével, a tervezett Kéleshalmi nyomásközponton keresztül vezetik majd be, és osztják szét a vizet a Kígyós-vízrendszer egyes csatornaágaiba. A Kígyós-vízrendszer főművi csatornáinak hálózatfejlesztésével olyan vízpótlási útvonalat alakítanak ki, amely biztosítja a rendszerbe juttatott vízpótlás optimális vízkormányzását, és lehetővé teszi a minél nagyobb arányú medertározás fenntartását, amely támogatja a talajba szivárgást, a térség vízháztartásának javítását. A víz szétosztása két útvonalon, három nyomóvezeték segítségével valósul majd meg.

Advertisement

Zöldinfó

Budapest zöldterületeit a kánikulában is öntözni kell – a Főkert indokolta a korlátozást

A fővárosban elsősorban energia- és nem víztakarékossági okokból vezettek be öntözési korlátozást.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Főkert elsősorban energiatakarékossági okokból vezetett be locsolási korlátozást, annak ellenére, hogy erre a fővárosban rendelkezésre álló vízkészlet miatt nem volt szükség, illetve kötelezettségük sem volna rá – jelentette ki a BKM Főkert Kertészeti Divízió igazgatója Budapesten. Dezsényi Péter emlékeztetett arra hogy a Vidék-és Településfejlesztési Minisztérium július 31-én elsőfokú vízkorlátozást jelentett be, amit úgy értelmeztek, hogy le kell állítani a város zöldterületei, illetve a kertek locsolását – írja az alternativenergia.hu. Ám később kiderült, hogy ilyet csak önkormányzat rendelhet el a lakosságot érintős súlyos vízhiány esetén. Annak érdekében viszont, hogy spóroljanak az elektromos energiával, leállították a szökőkutakat, a Gellért-hegyi vízesést, illetve a város zöld menedékei, 35 kiemelt zöldterület kap magasabb szintű vízellátást, azok a közparkok, ahol van automata locsolórendszer. Ilyen például a Margitsziget, a Városliget, vagy a Múzeumkert. Az igazgató hangsúlyozta: a minisztérium egy 1995-ös, mára elavult jogszabály miatt rendelte el a vízkorlátozást, amelyet utóbb visszavont. A jogszabály annál is inkább idejétmúlt, mert 20 évvel ezelőtt, elsősorban esztétikai funkciója volt a közparkoknak, míg mára közegészségügyi tényezőkké váltak.

Ebben a helyzetben nem megengedhető – folytatta -, hogy 40 fokos hőségben leállítsák a zöldterületek öntözését. Annál is inkább, mert a fővárosi parkok összértéke 400 milliárd forint. Ami pedig még ennél is fontosabb, hogy évtizedekbe kerülne a növények pótlásuk pusztulásuk esetén. Példaként említette, hogy ha 3-4 hétig nem öntöznék a fiatal fákat, ötödük elpusztulna. Miközben egy fa telepítésének és gondozásának költsége öt év alatt egymillió forint. Eközben a főváros közterületén lévő egymillió fa 30-40 százalékát le kell cserélni 10-15 éven belül elöregedés miatt. Ugyanis balesetveszélyessé válnak, illetve az öntözés szükséges az élő környezet, a madarak és a rovarok miatt is – mondta az igazgató.

Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze hangsúlyozta, hogy a fővárosban akkor is biztosított volna a vízellátás az 1,7 millió lakos számára, ha egyetlen csepp víz sem volna a Dunában, hiszen a Duna alatt van egy “párhuzamos Duna” egy kavicspad, amelynek rétegei elegendő vizet biztosíthatnak a főváros számára. Vagyis az öntözés teljes korlátozása öngyilkosság volna – fogalmazott. Ugyanakkor azt ajánlja a fővárosi kerttulajdonosoknak, hogy hajnalban és kora reggel locsoljanak, mert a napelemkapacitások ezt követően pótolni tudják a tározók visszatöltéséhez szükséges elektromos energiát, és nem keletkezik zavar az áramellátásban. Továbbá a jelenlegi válságból az is levonható tanulságként, hogy átdolgozásra szorul az 1995-ben elfogadott jogszabály. Az is elhangzott, hogy 1973 óta nem került sor új zöldterületek kialakítására a fővárosban; ezért is jelentős, hogy Rákosrendezőn a tervek szerint 35 hektáros új közpark valósul meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák