Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kínai tudósok szerint az okostelefonok segíthetnek a depresszió korai felismerésében

Időben érzékelhetik az emberek mentális és fizikai állapotát, elősegítve a depresszió időben történő felismerését.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az okostelefonok rengeteg érzékelőt tartalmaznak, például GPS-t, giroszkópot, mikrofont, környezeti fényérzékelőket, amelyek segíthetnek az emberek mozgásának, társadalmi interakcióinak, alvásának, szívritmusának és egyéb viselkedési állapotainak rögzítésében. Ezek az adatok felhasználhatók a pszichológiai rendellenességek azonosítására és nyomon követésére – mondta Jang Min-csiang, a Lancsou Egyetem mérnöki karának egyik kutatója.

Az okostelefonokat széles körben használják hordozható adatgyűjtőként a viselhető és egészségügyi célokra szolgáló érzékelőkhöz, amelyek passzívan gyűjthetnek a környezethez, az egészségügyi állapothoz és a viselkedéshez kapcsolódó adatfolyamokat. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az összegyűjtött adatok nemcsak a fizikai állapot, hanem az egyén mentális egészségének nyomon követésére is felhasználhatók. Azonban a súlyos depressziós zavarra (MDD) jellemző digitális fenotípusok sajátosságainak kinyerése technikailag kihívást jelent, és jelentős adatvédelmi aggályokat vethet fel – jegyezték meg a tanulmányban.

A tanulmány az MDD felismerésében felhasználható általános érzékeléssel kapcsolatos kulcsfontosságú kérdéseket elemezte ki. Emellett rögzítette és felhasználta az egyének napi okostelefon-adatait és annak mintáit, köztük a helymeghatározást, a mozgást, a szívritmust, az alvást, valamint a közösségi interakciókat és eszközhasználatot.

Advertisement

A korai azonosítás segíthet a depresszió korai felismerésében. Arra számítunk, hogy az okostelefon-gyártók megvalósíthatják az okostelefon-alapú mentális egészségügyi diagnózist és kezelést, mindezt a felhasználók magánéletének védelme mellett – tette hozzá Jang.

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák