Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kínai tudósok szerint az okostelefonok segíthetnek a depresszió korai felismerésében

Időben érzékelhetik az emberek mentális és fizikai állapotát, elősegítve a depresszió időben történő felismerését.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az okostelefonok rengeteg érzékelőt tartalmaznak, például GPS-t, giroszkópot, mikrofont, környezeti fényérzékelőket, amelyek segíthetnek az emberek mozgásának, társadalmi interakcióinak, alvásának, szívritmusának és egyéb viselkedési állapotainak rögzítésében. Ezek az adatok felhasználhatók a pszichológiai rendellenességek azonosítására és nyomon követésére – mondta Jang Min-csiang, a Lancsou Egyetem mérnöki karának egyik kutatója.

Az okostelefonokat széles körben használják hordozható adatgyűjtőként a viselhető és egészségügyi célokra szolgáló érzékelőkhöz, amelyek passzívan gyűjthetnek a környezethez, az egészségügyi állapothoz és a viselkedéshez kapcsolódó adatfolyamokat. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az összegyűjtött adatok nemcsak a fizikai állapot, hanem az egyén mentális egészségének nyomon követésére is felhasználhatók. Azonban a súlyos depressziós zavarra (MDD) jellemző digitális fenotípusok sajátosságainak kinyerése technikailag kihívást jelent, és jelentős adatvédelmi aggályokat vethet fel – jegyezték meg a tanulmányban.

A tanulmány az MDD felismerésében felhasználható általános érzékeléssel kapcsolatos kulcsfontosságú kérdéseket elemezte ki. Emellett rögzítette és felhasználta az egyének napi okostelefon-adatait és annak mintáit, köztük a helymeghatározást, a mozgást, a szívritmust, az alvást, valamint a közösségi interakciókat és eszközhasználatot.

Advertisement

A korai azonosítás segíthet a depresszió korai felismerésében. Arra számítunk, hogy az okostelefon-gyártók megvalósíthatják az okostelefon-alapú mentális egészségügyi diagnózist és kezelést, mindezt a felhasználók magánéletének védelme mellett – tette hozzá Jang.

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák