Zöldinfó

Kinek érheti meg napelemmel fűteni télen?

Az elektromos fűtési rendszereket tekintve egyre több lehetőség érhető el.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-12-14

Szerző:

Hell

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Október óta egyre rosszabb helyzetbe került a napelemes piac: a kormány döntései nyomán október 31-e óta bizonytalan ideig szünetel a lakossági hálózati csatlakozás lehetősége. Két megoldás adott: a beruházó vagy költséges akkumulátort telepíttet a rendszer mellé, vagy átalakítja a fogyasztási szokásait. Az ingatlan.com szerint utóbbinál segíthet, ha a háztartás okosan kialakított fűtési rendszert választ. Ez a gázárak elszállása miatt egyébként most különösen szerencsés választás lehet. A napelemekkel táplált elektromos fűtési rendszerek manapság kifejezetten változatosak és elterjedtek. Már nemcsak villanyradiátorok érhetőek el, sokkal hatékonyabb, energiatakarékosabb és biztonságosabb megoldásokat is választhatunk, amelyekkel ráadásul felhasználhatjuk a napközben megtermelt áramfelesleget. További előny, hogy megfelelő hálózat esetén a kiépítés gyors és egyszerű, nincs szükség kéményre, gáztervre és kéményseprői engedélyekre.

Egy elektromos fűtési rendszer ráadásul környezetvédelmi szempontból is előnyös – különösen, ha napelemmel látják el energiaigényét. Sőt, néhány elektromos fűtési mód esetében a kevés mozgó alkatrész miatt a karbantartási költségek is jóval alacsonyabbak, a fenntartás során pedig nincs szükség tüzelőanyag vásárlására.

Bár a fentiek alapján a megoldás vonzónak tűnhet, azért itt is vannak hátulütők. Az egyik komoly hátrány, hogy elektromos fűtést csak specifikus tényezőknek megfelelő ingatlanok esetében érdemes alkalmazni. Fontos például, hogy az otthonnak újépítésűnek kell lennie, a szigetelése legyen megfelelő, energiaigénye pedig ne haladja meg évente az 50 kilowattóra per négyzetméteres értéket. Amennyiben az ingatlan nem új, de átesett a szükséges korszerűsítéseken – így a nyílászárók cseréjén, valamint a falak, a födém és a padló hőszigetelésén – úgy szintén alkalmas lehet egy ilyen rendszer befogadására. Ha az ingatlan nem új, a fogyasztás viszont csak alkalomszerű – gondoljunk csak egy nyaralóra –, akkor egyszerűbb és olcsóbb a fűtés kivitelezése.

Mint fentebb írtuk, az elektromos fűtések terén egyre nagyobb a választék. A padlófűtéseket tekintve az elektromos fűtőszőnyeg népszerűsége folyamatosan nő: az eszköz gyakorlatilag egy fűtőszál, amelyet hordozóanyagra visznek fel. A szőnyeg precízen szabályozható, és mivel a fogyasztás közel 100 százaléka fűtési energiaként jelenik meg, a hőveszteség sem jelentős. Az előnyök között szerepel a könnyű kivitelezhetőség, hogy nem igényel karbantartást, valamint hogy hidegburkolattal és megfelelő rétegrend kialakítása mellett jelentős tömegű anyagot melegít fel, és hőtárolóként lassan adja le a felvett hőenergiát.

A napelemek emellett infrapaneleket is táplálhatnak. Ezek a berendezések elektromágneses sugárzása a lakótérben található tárgyak felületét, illetve a lakótérben tartózkodók testét melegíti, ezáltal magasabb hőérzetet okoz. Ezen megoldást inkább akkor válasszuk, ha olyan szobát akarunk fűteni, amelyet csakis akkor melegítünk, ha ténylegesen ott is tartózkodunk.

Az alacsonyabból a magasabb hőmérsékletű környezetbe hőt áramoltató hőszivattyú szintén segítheti a fűtést – sőt a hűtést is. Ezen rendszerek csak akkor működnek jól, ha az ingatlan megfelelően hőszigetelt. Fontos továbbá, hogy a hőszivattyúk teljesítménye nem szabályozható úgy, mint a gázkészülékeké. A fűtést egyes klímaberendezések is segíthetik, sok újabb típus például már igen hatékonyan és energiatakarékosan tud melegíteni. Az alacsony kiépítési költségek miatt egy ilyen rendszer hamar megtérülhet kisebb területű ingatlanok esetében, napelemről való üzemelése viszont csak hálózatra visszatápláló rendszer esetén lehetséges, a téli, sötétebb időszakban ugyanis nem termelődik elég áram.
Az, hogy miként térül meg a napelemről táplált elektromos fűtés, nem egyszerű kérdés. A beruházás előtt érdemes tájékozódni, figyelembe venni ingatlanunk tulajdonságait, valamint saját fűtési igényeinket.

Zöldinfó

Új reményt adhat az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben egy szegedi felfedezés

Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak az SZBK kutatói.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai, felfedezésük, melyről a Nature Communications folyóiratban számoltak be, új lehetőséget nyithat többek között az antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni küzdelemben – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet az MTI-t. A közlemény szerint a bakteriofágok baktériumokat fertőző vírusok, nem emberi kórokozók. Az SZBK kutatói azonban kimutatták, hogy egyes fágok mégis közvetlen fizikai kapcsolatba léphetnek az emberi sejtekkel: felszíni fehérjéik segíthetik a megtapadást, a sejtekbe jutást és a szervezetben való hosszabb jelenlétet. A kutatók olyan tapadást segítő fehérjemodulokat azonosítottak, amelyek molekuláris kapaszkodóként működnek, és segítik a fágokat abban, hogy megtapadjanak az emberi sejtek felszínén. Az azonosított fehérjék szerepét a kutatók kísérletesen is ellenőrizték: génsebészeti módszerekkel áthelyezték a “tapadófehérjéket” kódoló géneket egy olyan fágba, amely eredetileg nem rendelkezett ezzel a képességgel.

A kutatóközpontban széles körű összefogással elért eredmény egyértelmű volt: a módosított fágok hatékonyan kapcsolódtak emberi sejtekhez, bejutottak azokba, és egerek szervezetében is hosszabb ideig maradtak jelen a bélrendszerben. Az eredeti, nem módosított fágok ezzel szemben órákon belül kiürültek. Mint Apjok Gábor, a tanulmány egyik első szerzője kifejtette, a fágokra sokáig baktériumvadász vírusokként tekintettek, viszont úgy tűnik, a fágok ennél összetettebb szereplők: közvetlenül kapcsolódhatnak az emberi sejtek felszínéhez is. Nem emberi vírusokká válnak, hanem olyan molekuláris kapaszkodókat használnak, amelyek később akár célzottabb fágterápiák tervezésében is fontosak lehetnek.

A fágok ugyanakkor nem fertőzik meg az emberi sejteket, hiszen evolúciósan teljesen inkompatibilisek egymással. A folyamat és a kutatás lényege a fizikai kapcsolat. A fág megtapad a sejtfelszínen, majd a sejt saját anyagfelvételi mechanizmusai révén bekerülhet a sejt belsejébe. A sejt ilyenkor apró membránhólyagba csomagolja a hozzá kötődő részecskét, és befelé szállítja.

A sejten belüli útvonal a kutatás egyik legfontosabb megállapítása: sok kívülről felvett anyag a sejt lebontó rendszerébe kerül. A vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a módosított fágok egy része nem kizárólag ilyen útvonalra jut, hanem a Golgi-készülék és az endoplazmatikus retikulum irányába is eljuthat. Ezek a sejt belső szállítási és feldolgozási rendszerei. Ezt a kutatók mikroszkopikus képelemzéssel is bizonyították: nemcsak láthatóvá tették a sejtekbe jutó fágokat, hanem számszerűen is megmérték, milyen arányban kerülnek be a sejtekbe, és mely sejten belüli állomásokhoz jutnak közel.

A felfedezés a baktériumok mellett vírusokban is gazdag mikrobiomról alkotott képet is árnyalja. A mostani eredmények szerint egyes fágok nemcsak a baktériumokkal, hanem közvetlenül a bélhám felszínével is kapcsolatba léphetnek. Az ilyen tapadást segítő géneket hordozó fágok több gyakori bélfágcsoportban is megtalálhatók. Az elemzések alapján egészséges emberek bélvírus-közösségében nagyobb arányban lehetnek jelen. Ez nem azt jelenti, hogy önmagukban egészséget okoznak, hanem azt, hogy egy ép, jól működő bélnyálkahártya környezetében stabilabban fennmaradhatnak akár indikátorként is szolgálva.

Az eredmények a – baktériumok ellen vírusokat használó – fágterápia szempontjából is fontosak. Ezek a vírusok természetes módon képesek felismerni bizonyos baktériumokat, bejutni a baktériumsejtbe, majd elpusztítani azt. Ez az antibiotikum-rezisztencia miatt különösen fontos irány, hiszen egyre több kórokozóval szemben válnak kevésbé hatékonnyá a megszokott antibiotikumok.

Kintses Bálint, a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, a fágterápia célzott baktériumpusztító lehetőséget kínálhat az antibiotikum-rezisztencia korában, de ahhoz, hogy ezeket a vírusokat terápiásan is pontosabban tudják használni, meg kell érteni, hogyan jutnak el a megfelelő helyre, hogyan maradnak ott, és milyen kapcsolatba léphetnek az emberi szövetekkel.

Ha a szakemberek pontosabban megértik, mely fehérjék irányítják a fágok kötődését az emberi szövetekhez, később olyan fágokat tervezhetnek, amelyek célzottabban jutnak el a szervezet különböző pontjaira, és ott hosszabb ideig megmaradnak. Ez különösen fontos lehet olyan fertőzések kezelésében, ahol a baktériumok nehezen hozzáférhető szöveti környezetben, nyálkahártyák közelében vagy akár emberi sejtek belsejében maradnak fenn.

Tovább olvasom