Zöldinfó

Kinek érheti meg napelemmel fűteni télen?

Az elektromos fűtési rendszereket tekintve egyre több lehetőség érhető el.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-14

Szerző:

Hell

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Október óta egyre rosszabb helyzetbe került a napelemes piac: a kormány döntései nyomán október 31-e óta bizonytalan ideig szünetel a lakossági hálózati csatlakozás lehetősége. Két megoldás adott: a beruházó vagy költséges akkumulátort telepíttet a rendszer mellé, vagy átalakítja a fogyasztási szokásait. Az ingatlan.com szerint utóbbinál segíthet, ha a háztartás okosan kialakított fűtési rendszert választ. Ez a gázárak elszállása miatt egyébként most különösen szerencsés választás lehet. A napelemekkel táplált elektromos fűtési rendszerek manapság kifejezetten változatosak és elterjedtek. Már nemcsak villanyradiátorok érhetőek el, sokkal hatékonyabb, energiatakarékosabb és biztonságosabb megoldásokat is választhatunk, amelyekkel ráadásul felhasználhatjuk a napközben megtermelt áramfelesleget. További előny, hogy megfelelő hálózat esetén a kiépítés gyors és egyszerű, nincs szükség kéményre, gáztervre és kéményseprői engedélyekre.

Egy elektromos fűtési rendszer ráadásul környezetvédelmi szempontból is előnyös – különösen, ha napelemmel látják el energiaigényét. Sőt, néhány elektromos fűtési mód esetében a kevés mozgó alkatrész miatt a karbantartási költségek is jóval alacsonyabbak, a fenntartás során pedig nincs szükség tüzelőanyag vásárlására.

Bár a fentiek alapján a megoldás vonzónak tűnhet, azért itt is vannak hátulütők. Az egyik komoly hátrány, hogy elektromos fűtést csak specifikus tényezőknek megfelelő ingatlanok esetében érdemes alkalmazni. Fontos például, hogy az otthonnak újépítésűnek kell lennie, a szigetelése legyen megfelelő, energiaigénye pedig ne haladja meg évente az 50 kilowattóra per négyzetméteres értéket. Amennyiben az ingatlan nem új, de átesett a szükséges korszerűsítéseken – így a nyílászárók cseréjén, valamint a falak, a födém és a padló hőszigetelésén – úgy szintén alkalmas lehet egy ilyen rendszer befogadására. Ha az ingatlan nem új, a fogyasztás viszont csak alkalomszerű – gondoljunk csak egy nyaralóra –, akkor egyszerűbb és olcsóbb a fűtés kivitelezése.

Mint fentebb írtuk, az elektromos fűtések terén egyre nagyobb a választék. A padlófűtéseket tekintve az elektromos fűtőszőnyeg népszerűsége folyamatosan nő: az eszköz gyakorlatilag egy fűtőszál, amelyet hordozóanyagra visznek fel. A szőnyeg precízen szabályozható, és mivel a fogyasztás közel 100 százaléka fűtési energiaként jelenik meg, a hőveszteség sem jelentős. Az előnyök között szerepel a könnyű kivitelezhetőség, hogy nem igényel karbantartást, valamint hogy hidegburkolattal és megfelelő rétegrend kialakítása mellett jelentős tömegű anyagot melegít fel, és hőtárolóként lassan adja le a felvett hőenergiát.

A napelemek emellett infrapaneleket is táplálhatnak. Ezek a berendezések elektromágneses sugárzása a lakótérben található tárgyak felületét, illetve a lakótérben tartózkodók testét melegíti, ezáltal magasabb hőérzetet okoz. Ezen megoldást inkább akkor válasszuk, ha olyan szobát akarunk fűteni, amelyet csakis akkor melegítünk, ha ténylegesen ott is tartózkodunk.

Az alacsonyabból a magasabb hőmérsékletű környezetbe hőt áramoltató hőszivattyú szintén segítheti a fűtést – sőt a hűtést is. Ezen rendszerek csak akkor működnek jól, ha az ingatlan megfelelően hőszigetelt. Fontos továbbá, hogy a hőszivattyúk teljesítménye nem szabályozható úgy, mint a gázkészülékeké. A fűtést egyes klímaberendezések is segíthetik, sok újabb típus például már igen hatékonyan és energiatakarékosan tud melegíteni. Az alacsony kiépítési költségek miatt egy ilyen rendszer hamar megtérülhet kisebb területű ingatlanok esetében, napelemről való üzemelése viszont csak hálózatra visszatápláló rendszer esetén lehetséges, a téli, sötétebb időszakban ugyanis nem termelődik elég áram.
Az, hogy miként térül meg a napelemről táplált elektromos fűtés, nem egyszerű kérdés. A beruházás előtt érdemes tájékozódni, figyelembe venni ingatlanunk tulajdonságait, valamint saját fűtési igényeinket.

Zöldinfó

Igazságos energiaátmenet nélkül nincs klímavédelem

A hazai energiaátmenet jövője és az ahhoz kapcsolódó uniós források sorsa a következő hónapokban dőlhet el.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-04

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre – ismertette az alternativenergia.hu. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti. A sajtótájékoztatón Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója felidézte: 2022 végén az Európai Bizottság azzal a feltétellel fogadta el Magyarország 10,4 milliárd eurós (mai árfolyamon számolva nagyjából 3900 milliárd forintos) költségvetésű Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét, hogy a források folyósítását 27, a jogállamisághoz kapcsolódó „szuper mérföldkő” teljesítéséhez kötötte. Ezek elmulasztása miatt 2024-ben 1 milliárd euró, majd 2025 végével újabb 1 milliárd euró vált végérvényesen lehívhatatlanná. Egy közelmúltbeli kormányzati előterjesztés szerint pedig átcsoportosítás miatt már a teljes források egyharmada, azaz több mint 1000 milliárd forint veszne el az energiaátmenet számára.

Az MTVSZ programigazgatója hozzátette, még ha Magyarország azonnal teljesítené is a 27 szuper mérföldkövet, a 2026. augusztusi határidőig a tervezett beruházások jelentős részét már lehetetlen végrehajtani. A szervezet szerint a hiányt egyetlen alap vagy program sem tudja önmagában pótolni, ezért kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló uniós és hazai eszközök a legnagyobb energiaátmeneti és társadalmi hasznosságú beavatkozásokra, elsősorban az épületállomány energetikai korszerűsítésére koncentráljanak, ami hosszú távon kiszámítható energiaszámla-csökkentést, jobb komfortot és alacsonyabb gázfüggőséget, energetikai (gáz) importkitettséget biztosít. Ezt támasztja alá, hogy kutatások alapján egy átlagos hazai háztartás energiafelhasználásának kétharmadát a lakótér fűtése teszi ki, elemzések alapján pedig egy komplex energetikai korszerűsítés akár 70%-kal is csökkentheti egy régebbi épület energiafogyasztását.

Szabó László, a REKK igazgatója rámutatott: energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a két legkritikusabb szektor az épületek és a közlekedés. Az előrelépéshez és a finanszírozási források növeléséhez fontos lenne, hogy az ETS2 szabályozási rendszer feltételeit megteremtsük. Ez ugyan növelné a lakossági energia- és üzemanyagárakat, de az Európai Unió által nyújtandó több száz milliárd forintos támogatás lehetőséget teremtene arra, hogy a rászorult lakossági csoportokat ezektől a hatásoktól mentesítsük.

A REKK vezetője kitért rá, hogy álláspontjuk szerint a fenntartható energiaátmenet gazdasági mérlege kedvező lehet, ha a beruházások kiszámítható környezetben, célzott támogatási logikával és megfelelő intézményi kapacitásokkal valósulnak meg.

Az esemény egyik fontos témája volt az energiaszegénység is, amely a legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások 13%-át, vagyis több mint félmillió otthont érint. Itt a legfőbb kihívás, hogy a különböző lakossági programok gyakran piaci logikára épülnek, vagy jelentős saját forrást igényelnek, ezért jellemzően a jobb anyagi helyzetben lévők tudnak élni velük. Az MTVSZ álláspontja szerint ezért olyan célzott, rászorultsági szempontokat is figyelembe vevő megoldásokra van szükség, amelyek a legkiszolgáltatottabb családoknak hoznak tartós és mérhető energiamegtakarítást. Ezzel összefüggésben a sajtótájékoztatón megszólaló mindkét szakértő egyetértett abban, hogy az energiahatékonyság erősítése és ezzel a háztartások terheinek csökkentése egyszerre klímavédelmi, szociálpolitikai és versenyképességi ügy Magyarország számára.

Tovább olvasom