Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kinek érheti meg napelemmel fűteni télen?

Az elektromos fűtési rendszereket tekintve egyre több lehetőség érhető el.

Létrehozva:

|

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Október óta egyre rosszabb helyzetbe került a napelemes piac: a kormány döntései nyomán október 31-e óta bizonytalan ideig szünetel a lakossági hálózati csatlakozás lehetősége. Két megoldás adott: a beruházó vagy költséges akkumulátort telepíttet a rendszer mellé, vagy átalakítja a fogyasztási szokásait. Az ingatlan.com szerint utóbbinál segíthet, ha a háztartás okosan kialakított fűtési rendszert választ. Ez a gázárak elszállása miatt egyébként most különösen szerencsés választás lehet. A napelemekkel táplált elektromos fűtési rendszerek manapság kifejezetten változatosak és elterjedtek. Már nemcsak villanyradiátorok érhetőek el, sokkal hatékonyabb, energiatakarékosabb és biztonságosabb megoldásokat is választhatunk, amelyekkel ráadásul felhasználhatjuk a napközben megtermelt áramfelesleget. További előny, hogy megfelelő hálózat esetén a kiépítés gyors és egyszerű, nincs szükség kéményre, gáztervre és kéményseprői engedélyekre.

Egy elektromos fűtési rendszer ráadásul környezetvédelmi szempontból is előnyös – különösen, ha napelemmel látják el energiaigényét. Sőt, néhány elektromos fűtési mód esetében a kevés mozgó alkatrész miatt a karbantartási költségek is jóval alacsonyabbak, a fenntartás során pedig nincs szükség tüzelőanyag vásárlására.

Bár a fentiek alapján a megoldás vonzónak tűnhet, azért itt is vannak hátulütők. Az egyik komoly hátrány, hogy elektromos fűtést csak specifikus tényezőknek megfelelő ingatlanok esetében érdemes alkalmazni. Fontos például, hogy az otthonnak újépítésűnek kell lennie, a szigetelése legyen megfelelő, energiaigénye pedig ne haladja meg évente az 50 kilowattóra per négyzetméteres értéket. Amennyiben az ingatlan nem új, de átesett a szükséges korszerűsítéseken – így a nyílászárók cseréjén, valamint a falak, a födém és a padló hőszigetelésén – úgy szintén alkalmas lehet egy ilyen rendszer befogadására. Ha az ingatlan nem új, a fogyasztás viszont csak alkalomszerű – gondoljunk csak egy nyaralóra –, akkor egyszerűbb és olcsóbb a fűtés kivitelezése.

Advertisement

Mint fentebb írtuk, az elektromos fűtések terén egyre nagyobb a választék. A padlófűtéseket tekintve az elektromos fűtőszőnyeg népszerűsége folyamatosan nő: az eszköz gyakorlatilag egy fűtőszál, amelyet hordozóanyagra visznek fel. A szőnyeg precízen szabályozható, és mivel a fogyasztás közel 100 százaléka fűtési energiaként jelenik meg, a hőveszteség sem jelentős. Az előnyök között szerepel a könnyű kivitelezhetőség, hogy nem igényel karbantartást, valamint hogy hidegburkolattal és megfelelő rétegrend kialakítása mellett jelentős tömegű anyagot melegít fel, és hőtárolóként lassan adja le a felvett hőenergiát.

A napelemek emellett infrapaneleket is táplálhatnak. Ezek a berendezések elektromágneses sugárzása a lakótérben található tárgyak felületét, illetve a lakótérben tartózkodók testét melegíti, ezáltal magasabb hőérzetet okoz. Ezen megoldást inkább akkor válasszuk, ha olyan szobát akarunk fűteni, amelyet csakis akkor melegítünk, ha ténylegesen ott is tartózkodunk.

Advertisement

Az alacsonyabból a magasabb hőmérsékletű környezetbe hőt áramoltató hőszivattyú szintén segítheti a fűtést – sőt a hűtést is. Ezen rendszerek csak akkor működnek jól, ha az ingatlan megfelelően hőszigetelt. Fontos továbbá, hogy a hőszivattyúk teljesítménye nem szabályozható úgy, mint a gázkészülékeké. A fűtést egyes klímaberendezések is segíthetik, sok újabb típus például már igen hatékonyan és energiatakarékosan tud melegíteni. Az alacsony kiépítési költségek miatt egy ilyen rendszer hamar megtérülhet kisebb területű ingatlanok esetében, napelemről való üzemelése viszont csak hálózatra visszatápláló rendszer esetén lehetséges, a téli, sötétebb időszakban ugyanis nem termelődik elég áram.
Az, hogy miként térül meg a napelemről táplált elektromos fűtés, nem egyszerű kérdés. A beruházás előtt érdemes tájékozódni, figyelembe venni ingatlanunk tulajdonságait, valamint saját fűtési igényeinket.

Advertisement

Zöldinfó

Beton alá kerülnek a legjobb termőtalajok

A túlbetonozás veszélyeire figyelmeztetnek hazai kutatók.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarországon naponta 11–13 futballpályányi, azaz 4,5–10 hektárnyi területet vonnak ki a természetes körforgásból beépítés vagy burkolás miatt, míg 1990 óta mintegy 1,4 millió hektárral, közel 22 százalékkal csökkent az ország mezőgazdasági területe – hívták fel a figyelmet a Klímatudomány 10 Üzenete az Élhető Jövőért Nyilatkozatot kiadó kutatók legfrissebb felhívásukban. A szakértők közleménye szerint a folyamat nem fenntartható, környezeti, gazdasági és társadalmi kockázatokat hordoz, és közvetlenül veszélyezteti az ország élelmezésbiztonságát, valamint vízmegtartó képességét – emelte ki az alternativenergia.hu. A Green Policy Center zöldpolitikai műhely által közzétett adatok szerint a rendszerváltáskor még mintegy 6,4 millió hektáros hazai mezőgazdasági terület 2024-re körülbelül 5 millió hektárra zsugorodott. Csak a tavalyi évben több mint 16 ezer hektár termőföld került ki a művelésből. Jordán Ferenc rendszerökológus a közleményben hangsúlyozta: a talaj nem megújuló erőforrás, a lebetonozott területek akár évtizedekre elvesznek a természet és a mezőgazdaság számára. A beépítések ráadásul gyakran a legjobb minőségű termőtalajokat érintik.

“Ha mindent lebetonozunk, a városaink élhetetlenné válnak. A csapadék nem tud beszivárogni a földbe, a növények pedig nem tudják hűteni a környezetüket. Egy hőségtől lüktető, száraz kőrengeteg nem otthon, hanem egy holt pusztaság” – idézi a közlemény Köves Alexandra, ökológiai közgazdászt. A közlemény rámutat a hazai ingatlan- és úthálózat kihasználatlanságára és túlméretezettségére. A kutatók adatai szerint miközben folyamatosan új lakásokat építenek, Magyarországon több mint 570 ezer lakóingatlan áll üresen, ami a teljes állomány 12,5 százaléka. Ez jelentős növekedés a 2001-es 9,2 százalékos arányhoz képest. A meglévő épületek felújítása helyett újakat építeni nemcsak fenntarthatatlan, hanem kifejezetten környezetpusztító gyakorlat – hívják fel a figyelmet.

Mint írták, az úthálózat sűrűsége nemzetközi összevetésben is magas: 2023-ban a teljes hálózat hossza elérte a 219 ezer kilométert. Egy magyar lakosra átlagosan 22,81 méter út jut, miközben ez az érték Ausztriában 13,85 méter, Csehországban 11,91 méter, Szlovákiában pedig 8,3 méter. A szakértők szerint a csökkenő lakosságszám és a hazai népsűrűség nem indokolja az új utak építését. A közleményben Ürge-Vorsatz Diána klímakutató kiemelte, hogy a betonozott felületek a nyári hőségben akár 30 Celsius-fokkal is jobban felmelegedhetnek a környezetüknél. A hőt éjszaka is visszasugározzák, ami növeli a hőterhelést és a hűtési energiaigényt.

Advertisement

Zlinszky János biológus a felhívásban arra hívja fel a figyelmet, hogy egy hektárnyi, 10 centiméter mélyen lazított talaj képes lenne akár 25 ezer fürdőkádnyi vizet is elraktározni. A burkolás miatt azonban heves esőzéskor a csapadék nem tud beszivárogni, ami villámárvizek kialakulásához, majd azt követően aszályokhoz vezet. Köves Alexandra ökológiai közgazdász hozzátette: a növényzet hűtő hatása nélkül a városok élhetetlen, száraz kőrengeteggé válnak, miközben a leburkolt talaj a szén-dioxidot sem képes megkötni. A kutatók szerint az építkezések leállítása helyett irányváltásra van szükség. Sürgetik a meglévő épületállomány hatékonyabb hasznosítását, a barnamezős fejlesztések előtérbe helyezését, valamint a talajvédelmi szabályozás szigorítását.

A problémára és a zöldfelületek eltűnésére a szakértők egy fényképpályázat keretében kívánják felhívni a lakosság figyelmét. A túlzott beépítéseket, felesleges lebetonozásokat, természetkárosítást bemutató fotókat június 30-ig várják a www.aklimatudomany10uzenete.hu oldalon. A kiválasztott fotókat a nyár folyamán kiállításon mutatják be.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák