Zöldinfó
Kinek módosulhat a napelemes elszámolási rendszere?
A szaldós elszámolás a kevésbé kedvező, korábban bruttó elszámolásként emlegetett rendszer váltja majd.
Egy új rendelet alapján az üzembe helyezést követő tízedik év végéig, de legalább a 2024-es éves elszámolásig a szaldós rendszerben maradhatnak azok, akik korábban már telepítettek, vagy még 2024 előtt telepítettek háztartási méretű kiserőművet – számol be a Telex. A bővítés dátumától kezdődően ugyanez a szabály vonatkozik azokra, akik egy korábban telepített rendszert fejlesztettek. A háztartási méretű kiserőművek hazánkban jellemzően tetőre telepített, otthoni napelemek. A piac itthon az utóbbi időszakban komoly kihívásokkal küzd, október közepén például kiderült, hogy az új lakossági napelemes rendszerekkel átmenetileg nem lehet majd betáplálni áramot a hálózatba.
Október második felében indult meg egy roham, napelemtulajdonosok tömege igyekezett még beférni a szaldós elszámolás rendszerébe. Egy ideje sejteni lehetett, hogy a szaldós elszámolást idővel ki fogják vezetni – ezt egyébként egy európai uniós jogszabály is előírja. Az eddigi rendszert a kevésbé előnyös, korábban bruttó elszámolásként emlegetett konstrukció váltja majd, rengetegen próbálják elérni, hogy még a korábbi elszámolási rendszer vonatkozzon rájuk. A Magyar Közlönyben a közelmúltban megjelent rendeletből az is kiderül, hogy 2033. december 31-ig azokra is vonatkozni fog a szaldós elszámolás, akik 2023-ban helyezik üzembe, vagy bővítik napelemes rendszerüket, és a következő tíz évben nem végeznek újabb fejlesztést. A szaldóra való jogosultságot azok veszítik el legkorábban, akik 2014 előtt telepítettek napelemes rendszert, náluk már 2024-től módosul majd az elszámolási rendszer.
Az új szabályok nem kötelezőek, bárki előbb is kiléphet a szaldós konstrukcióból, a kevésbé kedvező bruttó elszámolás ismeretében ugyanakkor nem valószínű, hogy sokan döntenének e mellett. A friss rendelet alapján egyébként úgy tűnik, hogy a bruttó elszámolás rendszerében már nemcsak a felvett, hanem a hálózatba betáplált energia után is fizetniük kell majd a napelem-tulajdonosoknak.
Zöldinfó
Új gázmotoros blokk erősíti a magyar villamosenergia-rendszert Csepelen
Hibrid erőművet helyez üzembe az Alpiq Csepelen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Átadták az Alpiq Magyarország legújabb fejlesztését a csepeli erőmű területén, a gázmotoros, hibrid erőművi blokk kialakítására 23 milliárd forintot fordított a vállalat – írja az alternativenergia.hu. Briglovics Gábor, az Alpiq Magyarország ügyvezetője az átadón elmondta: a csepeli gázmotoros erőmű teljesítménye 50 megawatt (MW), üzembe helyezésével a két csepeli erőmű összteljesítménye 450 megawattra nő. A hibrid gázmotoros technológia jelentősége a rugalmasságban van, segíti az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálását a villamosenergia-rendszerbe. A gázmotorok akkor indulnak el, amikor szükség van az áramtermelés növelésére – ismertette az ügyvezető. Hozzátette, hogy a vállalat önerőből építette meg a gázmotoros blokkot és az energiatárolót. Tótth András, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára kiemelt kormányzati törekvésként említette, hogy a klímavédelmi célok megvalósítása mellett a vállalatok versenyképessége növekedjen, és az energiarendszer modernizációja piaci alapon, lehetőleg minimális állami támogatással és transzparensen valósuljon meg Magyarországon.
Briglovics Gábor hangsúlyozta, az idén nyáron tapasztalt időjárási jelenségek felértékelték az energiabiztonság és az energiaellátás kérdését, és a rendszer stabilitása kulcsfontosságú lesz a jövőben is. A csepeli gázmotoros erőmű az energiatermeléskor keletkező környezeti terhelés csökkentésében is szerepet játszik. A megnövekvő fogyasztói igényekre való gyors reagálást az erőmű nagy teljesítményű energiatárolói biztosítják addig, amíg a gázmotorok át nem veszik a terhelést. A gyors reagálás érdekében korábban a termelő egységeket folyamatosan forgó tartalékban kellett tartani, tehát folyamatosan üzemeltek a turbinák, ami felesleges üvegházhatású gázkibocsátással járt – mondta az ügyvezető.
A GEM energetikáért felelős államtitkára úgy fogalmazott: az erőmű a megbízható, hosszú távú befektetői gondolkodás és a magyar innovativitás kombinációjának jelképe. Tótth András egyebek mellett kiemelte, hogy az Alpiq azért tudott versenyképes maradni Magyarországon, mert időben érzékelte a piaci igények változását, és reagált erre. Az Alpiq Magyarország az eseményről szóló közleményében ismertette: az erőmű fejlesztésével tovább nő az Alpiq jelentősége a magyar villamosenergia-termelésben.
A svájci tulajdonú vállalat Csepel II. elnevezésű, környezetbarát, gázüzemű, kombinált ciklusú erőműve 2002-ben kezdte meg működését, ez volt az első, magántőkéből finanszírozott ilyen magyarországi létesítmény. Az erőmű a villamosenergia-termelés mellett mintegy 20 ezer dél-budapesti lakást lát el távfűtéssel. A beruházás átadásán részt vett többek között Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter, Csepel országgyűlési képviselője, Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkára, Borbély Lénárd, Csepel polgármestere, Alexander Renggli, Svájc magyarországi nagykövete és Antje Kanngiesser, az Alpiq Group vezérigazgatója.v
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
