Zöldinfó
Kinek módosulhat a napelemes elszámolási rendszere?
A szaldós elszámolás a kevésbé kedvező, korábban bruttó elszámolásként emlegetett rendszer váltja majd.
Egy új rendelet alapján az üzembe helyezést követő tízedik év végéig, de legalább a 2024-es éves elszámolásig a szaldós rendszerben maradhatnak azok, akik korábban már telepítettek, vagy még 2024 előtt telepítettek háztartási méretű kiserőművet – számol be a Telex. A bővítés dátumától kezdődően ugyanez a szabály vonatkozik azokra, akik egy korábban telepített rendszert fejlesztettek. A háztartási méretű kiserőművek hazánkban jellemzően tetőre telepített, otthoni napelemek. A piac itthon az utóbbi időszakban komoly kihívásokkal küzd, október közepén például kiderült, hogy az új lakossági napelemes rendszerekkel átmenetileg nem lehet majd betáplálni áramot a hálózatba.
Október második felében indult meg egy roham, napelemtulajdonosok tömege igyekezett még beférni a szaldós elszámolás rendszerébe. Egy ideje sejteni lehetett, hogy a szaldós elszámolást idővel ki fogják vezetni – ezt egyébként egy európai uniós jogszabály is előírja. Az eddigi rendszert a kevésbé előnyös, korábban bruttó elszámolásként emlegetett konstrukció váltja majd, rengetegen próbálják elérni, hogy még a korábbi elszámolási rendszer vonatkozzon rájuk. A Magyar Közlönyben a közelmúltban megjelent rendeletből az is kiderül, hogy 2033. december 31-ig azokra is vonatkozni fog a szaldós elszámolás, akik 2023-ban helyezik üzembe, vagy bővítik napelemes rendszerüket, és a következő tíz évben nem végeznek újabb fejlesztést. A szaldóra való jogosultságot azok veszítik el legkorábban, akik 2014 előtt telepítettek napelemes rendszert, náluk már 2024-től módosul majd az elszámolási rendszer.
Az új szabályok nem kötelezőek, bárki előbb is kiléphet a szaldós konstrukcióból, a kevésbé kedvező bruttó elszámolás ismeretében ugyanakkor nem valószínű, hogy sokan döntenének e mellett. A friss rendelet alapján egyébként úgy tűnik, hogy a bruttó elszámolás rendszerében már nemcsak a felvett, hanem a hálózatba betáplált energia után is fizetniük kell majd a napelem-tulajdonosoknak.
Zöldinfó
Megkezdődött a 200 ezer tonna terméskő szállítása Paksra
A KÉSZ Csoport terméskövet szállít a paksi dunai fenékküszöb építéséhez.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A KÉSZ Csoport és stratégiai partnerei mintegy 200 ezer tonna terméskővel, valamint speciális vízépítési, daruzási és logisztikai kapacitásokkal támogatják a paksi beavatkozásokat, a terméskő szállítása már megkezdődött – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Felidézték, hogy Varga Mihály, a KÉSZ Csoport alapítója, az igazgatóság elnöke és Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezérigazgatója díjmentesen ajánlotta fel a Paks-Dunaszentbenedek közötti dunai fenékküszöb megvalósításához szükséges, hozzávetőlegesen 200 ezer tonna jó minőségű, speciális vízépítési terméskövet a Reneszánsz Zrt. süttői bányájából. A mennyiség várhatóan nagyságrendileg lefedi a létesítmény teljes kőigényét.
A közúti fuvarozás mellett a vállalatcsoport közreműködött a nagy mennyiség hatékony célba juttatásához szükséges vasúti szállítás műszaki megoldásának kidolgozásában és megszervezésében is. A közlemény szerint a KÉSZ Csoport stratégiai partnersége révén Lovas Tamás, a Tamás és Zsolt Kft. tulajdonosa a fenékküszöb megvalósításához szükséges autódaru-, túlméretes és normál tehergépjármű-kapacitást, valamint a kapcsolódó eszközök használatát díjmentesen ajánlotta fel. A társaság kiterjedt eszközparkkal és jelentős tapasztalattal rendelkezik a daruzás, valamint a túlméretes és speciális szállítmányozás területén.
Ezt egészíti ki a KÉSZ Csoporthoz tartozó Baulog Kft. logisztikai szaktudása, szervezési és megvalósítási tapasztalata, lehetővé téve az összetett daruzási, anyagmozgatási és szállítási feladatok összehangolt végrehajtását. A vízi szállítást jelenleg az alacsony dunai vízállás korlátozza. Amint a hajózási körülmények ezt lehetővé teszik, a MA-HARD Hajózási és Vízépítő Kft. flottája is készen áll arra, hogy bekapcsolódjon a munkákba.
A KÉSZ Csoporthoz tartozó MA-HARD jelentős tapasztalattal rendelkezik a speciális és rendkívüli vízépítési helyzetek kezelésében. A vállalat a paksi atomerőmű térségében jelenleg is ügyeleti rendszerben biztosít speciális kapacitást, hogy szükség esetén gyorsan megkezdhesse a kijelölt műszaki beavatkozásokat. A MA-HARD hajó- és gépállományának egy része már most is a paksi térségben található, további mozgósítható egységei pedig szükség esetén rövid időn belül áttelepíthetők.
A KÉSZ Csoport közleményében felidézte azt is, hogy a MA-HARD korábban több kiemelt és rendhagyó feladatban bizonyított. A Hableány hajókatasztrófáját követő mentési munkálatokhoz biztosította a mentőcsapatok munkáját lehetővé tevő speciális úszó platformot. Részt vett a Velencei-tó, a Fertő tó és a Balaton térségében végzett kikötőépítési és partfalmegerősítési munkákban, megépítette a 2017-es FINA Vizes Világbajnokság Parlamenttel szemben kialakított óriás toronyugró létesítményének vízi alépítményét, valamint egyedi műszaki megoldást dolgozott ki a Szőke Tisza történelmi hajóroncs kiemelésére.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb lendületet kaphatnak a magyarországi szélerőmű-fejlesztések
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj klímatörvény készülhet: szigorúbb szabályokat sürgetnek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMielőbb szabályoznák az elektromos rollerek közlekedését
-
Otthon4 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
