Zöldinfó
Kinek módosulhat a napelemes elszámolási rendszere?
A szaldós elszámolás a kevésbé kedvező, korábban bruttó elszámolásként emlegetett rendszer váltja majd.
Egy új rendelet alapján az üzembe helyezést követő tízedik év végéig, de legalább a 2024-es éves elszámolásig a szaldós rendszerben maradhatnak azok, akik korábban már telepítettek, vagy még 2024 előtt telepítettek háztartási méretű kiserőművet – számol be a Telex. A bővítés dátumától kezdődően ugyanez a szabály vonatkozik azokra, akik egy korábban telepített rendszert fejlesztettek. A háztartási méretű kiserőművek hazánkban jellemzően tetőre telepített, otthoni napelemek. A piac itthon az utóbbi időszakban komoly kihívásokkal küzd, október közepén például kiderült, hogy az új lakossági napelemes rendszerekkel átmenetileg nem lehet majd betáplálni áramot a hálózatba.
Október második felében indult meg egy roham, napelemtulajdonosok tömege igyekezett még beférni a szaldós elszámolás rendszerébe. Egy ideje sejteni lehetett, hogy a szaldós elszámolást idővel ki fogják vezetni – ezt egyébként egy európai uniós jogszabály is előírja. Az eddigi rendszert a kevésbé előnyös, korábban bruttó elszámolásként emlegetett konstrukció váltja majd, rengetegen próbálják elérni, hogy még a korábbi elszámolási rendszer vonatkozzon rájuk. A Magyar Közlönyben a közelmúltban megjelent rendeletből az is kiderül, hogy 2033. december 31-ig azokra is vonatkozni fog a szaldós elszámolás, akik 2023-ban helyezik üzembe, vagy bővítik napelemes rendszerüket, és a következő tíz évben nem végeznek újabb fejlesztést. A szaldóra való jogosultságot azok veszítik el legkorábban, akik 2014 előtt telepítettek napelemes rendszert, náluk már 2024-től módosul majd az elszámolási rendszer.
Az új szabályok nem kötelezőek, bárki előbb is kiléphet a szaldós konstrukcióból, a kevésbé kedvező bruttó elszámolás ismeretében ugyanakkor nem valószínű, hogy sokan döntenének e mellett. A friss rendelet alapján egyébként úgy tűnik, hogy a bruttó elszámolás rendszerében már nemcsak a felvett, hanem a hálózatba betáplált energia után is fizetniük kell majd a napelem-tulajdonosoknak.
Zöldinfó
Több mint 200 kiállítóval nyílt meg a Flora Fesztivál – új támogatási formákat is bejelentettek
Magyarországon több mint 1500 hektáron folyik dísznövénytermesztés, nagyrészt szabadföldön.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az ágazat szereplőit célzott pályázatokkal és támogatásokkal segíti a kormány – mondta az agrárminisztérium közleménye szerint a tárca mezőgazdaságért felelős államtitkára Kecelen, a XXXVI. Flora Fesztivál megnyitóján. Az alternativenergia.hu közleménye szerint Hubai Imre tudatta, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében a tárca fenntartja a kertészeti ágazat kiemelt támogatását. Így a díszkertészek, a korábbi évekhez hasonlóan, számíthatnak fejlesztési forrásokra, de új, speciálisan az ágazat lehetőségeihez igazodó támogatási formát is kialakítottak. Az agrártárca örömmel tapasztalta, hogy nagy volt az érdeklődés a különböző felhívásokra. A meghirdetett 1,6 milliárd forintos keretösszeg mintegy duplájára nyújtott be pályázatot 147 kertészeti vállalkozás. Eddig 30 érintett kapott pozitív elbírálást, mintegy 560 millió forint értékben, több esetben pedig már a kifizetés is megtörtént. A vállalkozások emellett a kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó fejlesztésekre, valamint eszközökre is pályázhattak. Ezekre a felhívásokra 291 kérelem érkezett be 113 milliárd forintot meghaladó összegben.
Hubai Imre arról is beszélt, hogy a díszkertészetek tevékenységi struktúrája sokszínű képet mutat, tavaly a gazdaságok 16,7 százaléka kizárólag vágott virággal, 17,5 százalékuk pedig cserepes, balkonra ültethető vagy hagymás növénnyel foglalkozott. A szektorban több mint 2200-an dolgoztak, csaknem 60 százalékuk teljes munkaidőben. Az ágazat nettó árbevétele meghaladta a 20 milliárd forintot. Ennek több mint felét a faiskolai növények értékesítése adta. A cserepes, kiültetésre szánt balkon- és hagymás dísznövények csaknem 7 milliárd forint árbevételt hoztak, míg a vágott virágok és zöldek több mint 2,1 milliárd forinttal járultak hozzá a nemzetgazdasághoz – írták.
Az államtitkár megjegyezte, a klímaváltozás hatásai a dísznövénykertészeket sem kímélik. A kormány az Aszályvédelmi Operatív Törzs intézkedésének köszönhetően ezért ingyenessé tette az öntözési célú vízfelhasználást, csaknem tíz milliárd forint értékben. Hosszabb távon megoldást azonban a tájban történő vízmegtartás ösztönzése jelentheti, amelynek első lépése a “Vizet a tájba!” program – áll a közleményben. Hubai Imre a rendezvény megszervezése kapcsán köszönetet mondott Kecel városának, hiszen a település már több mint három évtizede szolgál otthonául a dísznövénytermesztők eseményének. A fesztiválhét helyszínen, 200 kiállítóval és árussal várja a látogatókat – olvasható az AM közleményében.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó5 óra telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
