Zöldinfó
Kinek módosulhat a napelemes elszámolási rendszere?
A szaldós elszámolás a kevésbé kedvező, korábban bruttó elszámolásként emlegetett rendszer váltja majd.
Egy új rendelet alapján az üzembe helyezést követő tízedik év végéig, de legalább a 2024-es éves elszámolásig a szaldós rendszerben maradhatnak azok, akik korábban már telepítettek, vagy még 2024 előtt telepítettek háztartási méretű kiserőművet – számol be a Telex. A bővítés dátumától kezdődően ugyanez a szabály vonatkozik azokra, akik egy korábban telepített rendszert fejlesztettek. A háztartási méretű kiserőművek hazánkban jellemzően tetőre telepített, otthoni napelemek. A piac itthon az utóbbi időszakban komoly kihívásokkal küzd, október közepén például kiderült, hogy az új lakossági napelemes rendszerekkel átmenetileg nem lehet majd betáplálni áramot a hálózatba.
Október második felében indult meg egy roham, napelemtulajdonosok tömege igyekezett még beférni a szaldós elszámolás rendszerébe. Egy ideje sejteni lehetett, hogy a szaldós elszámolást idővel ki fogják vezetni – ezt egyébként egy európai uniós jogszabály is előírja. Az eddigi rendszert a kevésbé előnyös, korábban bruttó elszámolásként emlegetett konstrukció váltja majd, rengetegen próbálják elérni, hogy még a korábbi elszámolási rendszer vonatkozzon rájuk. A Magyar Közlönyben a közelmúltban megjelent rendeletből az is kiderül, hogy 2033. december 31-ig azokra is vonatkozni fog a szaldós elszámolás, akik 2023-ban helyezik üzembe, vagy bővítik napelemes rendszerüket, és a következő tíz évben nem végeznek újabb fejlesztést. A szaldóra való jogosultságot azok veszítik el legkorábban, akik 2014 előtt telepítettek napelemes rendszert, náluk már 2024-től módosul majd az elszámolási rendszer.
Az új szabályok nem kötelezőek, bárki előbb is kiléphet a szaldós konstrukcióból, a kevésbé kedvező bruttó elszámolás ismeretében ugyanakkor nem valószínű, hogy sokan döntenének e mellett. A friss rendelet alapján egyébként úgy tűnik, hogy a bruttó elszámolás rendszerében már nemcsak a felvett, hanem a hálózatba betáplált energia után is fizetniük kell majd a napelem-tulajdonosoknak.
Zöldinfó
Új fejlesztés javíthatja a térség földgázellátásának biztonságát
Kétszeresére növelik a horvát-magyar gázvezeték-kapacitást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megállapodott a horvát Plinacro és a magyar Földgázszállító Zrt. (FGSZ) a horvát-magyar földgáz-összeköttetés kapacitásának növeléséről – közölte a horvát földgázszállító rendszerüzemeltető. A két társaság közös nyilatkozata szerint a Drávaszerdahely-Alsómiholjác (Donji Miholjac) határkeresztező pont Horvátországból Magyarországra irányuló kapacitását óránként 200 ezerről 400 ezer szabványos köbméterre növelnék. A megemelt kapacitás a tervek szerint 2026. december 31-től állhat rendelkezésre – írja az alternativenergia.hu.
A fejlesztés lehetővé tenné, hogy a jelenleginél nagyobb mennyiségű földgázt szállítsanak Horvátországból Magyarországra. A Plinacro szerint ez erősítené a két ország energetikai összeköttetését, valamint javítaná Magyarország és a térség ellátásbiztonságát. A két rendszerüzemeltető a szükséges műszaki, szabályozási és üzemeltetési feltételeket közösen készíti elő. A piaci szereplőket később tájékoztatják az új kapacitások igénybevételének részleteiről.
Ivica Arar, a Plinacro igazgatóságának elnöke azt mondta: a beruházás növeli a Horvátországból elérhető földgáz mennyiségét, és erősíti a térség gázellátásának stabilitását. Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ elnök-vezérigazgatója szerint a kapacitásbővítés hozzájárul Magyarország és a tágabb térség beszerzési forrásainak diverzifikálásához. Hozzátette: a fejlesztés erősíti a horvátországi cseppfolyósított földgáz továbbítására szolgáló útvonalat a tengerparttal nem rendelkező országok felé. A megállapodás a földgázszállítást érinti, és nem kapcsolódik közvetlenül a két ország között az Adria kőolajvezeték kapacitásáról és használati díjairól kialakult vitához.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
