Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kinek módosulhat a napelemes elszámolási rendszere?

Létrehozva:

|

A szaldós elszámolás a kevésbé kedvező, korábban bruttó elszámolásként emlegetett rendszer váltja majd.

Egy új rendelet alapján az üzembe helyezést követő tízedik év végéig, de legalább a 2024-es éves elszámolásig a szaldós rendszerben maradhatnak azok, akik korábban már telepítettek, vagy még 2024 előtt telepítettek háztartási méretű kiserőművet – számol be a Telex. A bővítés dátumától kezdődően ugyanez a szabály vonatkozik azokra, akik egy korábban telepített rendszert fejlesztettek. A háztartási méretű kiserőművek hazánkban jellemzően tetőre telepített, otthoni napelemek. A piac itthon az utóbbi időszakban komoly kihívásokkal küzd, október közepén például kiderült, hogy az új lakossági napelemes rendszerekkel átmenetileg nem lehet majd betáplálni áramot a hálózatba.

Október második felében indult meg egy roham, napelemtulajdonosok tömege igyekezett még beférni a szaldós elszámolás rendszerébe. Egy ideje sejteni lehetett, hogy a szaldós elszámolást idővel ki fogják vezetni – ezt egyébként egy európai uniós jogszabály is előírja. Az eddigi rendszert a kevésbé előnyös, korábban bruttó elszámolásként emlegetett konstrukció váltja majd, rengetegen próbálják elérni, hogy még a korábbi elszámolási rendszer vonatkozzon rájuk. A Magyar Közlönyben a közelmúltban megjelent rendeletből az is kiderül, hogy 2033. december 31-ig azokra is vonatkozni fog a szaldós elszámolás, akik 2023-ban helyezik üzembe, vagy bővítik napelemes rendszerüket, és a következő tíz évben nem végeznek újabb fejlesztést. A szaldóra való jogosultságot azok veszítik el legkorábban, akik 2014 előtt telepítettek napelemes rendszert, náluk már 2024-től módosul majd az elszámolási rendszer.

Az új szabályok nem kötelezőek, bárki előbb is kiléphet a szaldós konstrukcióból, a kevésbé kedvező bruttó elszámolás ismeretében ugyanakkor nem valószínű, hogy sokan döntenének e mellett. A friss rendelet alapján egyébként úgy tűnik, hogy a bruttó elszámolás rendszerében már nemcsak a felvett, hanem a hálózatba betáplált energia után is fizetniük kell majd a napelem-tulajdonosoknak.

Zöldinfó

A százhalombattai olajfinomító ma már napi 165 ezer hordó kapacitással működik

A Dunai Finomító kapacitása és technológiai színvonala folyamatosan emelkedett, ma már napi 165 ezer hordó kőolaj-feldolgozási kapacitással működik, a nemrégiben megújított stratégia pedig már az okos energiaátmenetre épül.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Molnár József felidézte, hogy az első termelőegység még a Dunai Kőolajipari Vállalat (DKV) keretében, 1965 júniusában kezdte meg működését, azóta folyamatosan bővült, modernizálódott. A beruházásoknak köszönhetően az elmúlt évtizedekben a Dunai Finomító nemcsak Magyarország, hanem Kelet-Közép-Európa legnagyobb és legeredményesebben működő finomítójává vált – hangoztatta.

A vezérigazgató beszámolója szerint a 21. század elején megfelelően időzített beruházásokkal, kitartó munkával, négy évvel az előírt kötelezettség határideje előtt, a kelet-közép-európai régióban elsőként sikerült Százhalombattán kénmentes üzemanyagot előállítani, amivel jelentős versenyelőnyre tett szert a Mol-csoport.

Molnár József elmondta, hogy a Mol fokozatosan növeli a megújuló energia arányát az energiamixben. Hozzátette, hogy ez egy olyan utat jelöl ki a cégcsoport számára, amellyel képesek lesznek egyre fenntarthatóbbá, önellátóbbá tenni a régiót. Az átalakulás két fontos eseményeként kiemelte a bioüzemanyag-gyártás megkezdését Százhalombattán, valamint azt, hogy megépült Kelet-Közép-Európa legnagyobb zöldhidrogén üzeme a telepen. A vezérigazgató szerint az elkövetkező 10-15 év legnagyobb stratégiai kihívása az lesz a Mol számára, hogy hogyan tudja a meglévő nagyüzemeket évtizedekre gazdaságosan fenntarthatóvá tenni. Hozzátette, hogy a hagyományos újítás terén a nagyberuházások ideje lejárt, de okos kiegészítő beruházásokkal, találékonysággal meg lehet teremteni a szükséges fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő versenyképességet is.

Huff Zsolt, a Mol vezérigazgatói tanácsadója, a Dunai Finomító korábbi igazgatója arról beszélt, hogy amikor először belépett a Dunai Finomító kapuján, még nem tudhatta, hogy ez nem csak egy egyszerű munkahely lesz a számára, hanem egy közösség.

Hozzátette: “olyan emberekkel dolgozhatom együtt, akikre szakmailag és emberileg is felnézhetnek. Ma már tudom, hogy szerencsés vagyok, jó helyre kerültem.” A szakmai alázattal történő irányítás, a műszaki kiválóság iránti törekvés mind olyan értékek, amelyek nem csak a napi működés sikerének zálogai, hanem egy örökség, amit az elmúlt 60 év minden dolgozója épített és továbbadott – fogalmazott.

Advertisement

Hozzátette: reméli, hogy az új generáció büszkén viszi tovább az elmúlt 60 évben felépített értékeket, tapasztalatot. “Ebben az örökségben benne van az elmúlt 60 év minden munkavállalójának a munkája, az alapítók bátorsága, a fejlesztők látásmódja, az üzemeltetők kitartása, a karbantartók precizitása, a fiatalok lendülete, és a veteránok tapasztalata” – mondta Huff Zsolt.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák