Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kinek módosulhat a napelemes elszámolási rendszere?

Létrehozva:

|

A szaldós elszámolás a kevésbé kedvező, korábban bruttó elszámolásként emlegetett rendszer váltja majd.

Egy új rendelet alapján az üzembe helyezést követő tízedik év végéig, de legalább a 2024-es éves elszámolásig a szaldós rendszerben maradhatnak azok, akik korábban már telepítettek, vagy még 2024 előtt telepítettek háztartási méretű kiserőművet – számol be a Telex. A bővítés dátumától kezdődően ugyanez a szabály vonatkozik azokra, akik egy korábban telepített rendszert fejlesztettek. A háztartási méretű kiserőművek hazánkban jellemzően tetőre telepített, otthoni napelemek. A piac itthon az utóbbi időszakban komoly kihívásokkal küzd, október közepén például kiderült, hogy az új lakossági napelemes rendszerekkel átmenetileg nem lehet majd betáplálni áramot a hálózatba.

Október második felében indult meg egy roham, napelemtulajdonosok tömege igyekezett még beférni a szaldós elszámolás rendszerébe. Egy ideje sejteni lehetett, hogy a szaldós elszámolást idővel ki fogják vezetni – ezt egyébként egy európai uniós jogszabály is előírja. Az eddigi rendszert a kevésbé előnyös, korábban bruttó elszámolásként emlegetett konstrukció váltja majd, rengetegen próbálják elérni, hogy még a korábbi elszámolási rendszer vonatkozzon rájuk. A Magyar Közlönyben a közelmúltban megjelent rendeletből az is kiderül, hogy 2033. december 31-ig azokra is vonatkozni fog a szaldós elszámolás, akik 2023-ban helyezik üzembe, vagy bővítik napelemes rendszerüket, és a következő tíz évben nem végeznek újabb fejlesztést. A szaldóra való jogosultságot azok veszítik el legkorábban, akik 2014 előtt telepítettek napelemes rendszert, náluk már 2024-től módosul majd az elszámolási rendszer.

Advertisement

Az új szabályok nem kötelezőek, bárki előbb is kiléphet a szaldós konstrukcióból, a kevésbé kedvező bruttó elszámolás ismeretében ugyanakkor nem valószínű, hogy sokan döntenének e mellett. A friss rendelet alapján egyébként úgy tűnik, hogy a bruttó elszámolás rendszerében már nemcsak a felvett, hanem a hálózatba betáplált energia után is fizetniük kell majd a napelem-tulajdonosoknak.

Advertisement

Zöldinfó

Saját energiatermelés és energiatárolás lehet a cégek válasza a növekvő energiakockázatokra

A vállalkozások energiahatékonysági beruházásaikhoz várnának leginkább támogatást.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar cégek nem rezsitámogatást kérnek, inkább az energiahatékonysági beruházások finanszírozásához várnának állami segítséget – derül ki a Portfolio Hőkupola 2026 kutatásából, amelyben azt vizsgálta, hogy a hazai vállalatok hogyan reagáltak az idén nyári történelmi forróságra. A felmérés összefoglalója ismertette: a kutatás azt vizsgálta, hogy a hazai vállalatok hogyan reagáltak az idei történelmi forróságra, melyek voltak számukra a legnagyobb kihívások, milyen kárt szenvedtek, és milyen segítséget tartanának indokoltnak a helyzet kezelésére – írja az alternativenergia.hu. Az online felmérést 345 vállalatvezető töltötte ki. A válaszadók 59 százaléka tapasztalt többletet a hűtési és villamosenergia-költségeknél, minden második vállalat pedig a munkavégzés feltételeiben vagy a dolgozói teljesítményben is érzékelte a hőség kedvezőtlen hatását.

A vállalatok háromnegyede valamilyen rendkívüli intézkedést is bevezetett, 13 százalékuk pedig éves szinten 10 százalékot meghaladó energiaköltség-növekedéssel számol. A következő három év legnagyobb energetikai kockázatának az energiaárak újabb jelentős emelkedését tartják. A vállalkozások elsősorban az energiahatékonysági fejlesztéseket segítő támogatásokat tartanák hasznosnak. A válaszadók több mint fele vissza nem térítendő forrással ösztönözné az ilyen beruházásokat, majdnem egyharmaduk a villamosenergia-hálózat fejlesztését és az engedélyezési folyamatok gyorsítását emelte ki, 30 százalék egyszerűbb pályázati rendszert, 28 százalék pedig kiszámíthatóbb energiaár- és szabályozási környezetet tartana fontosnak. A közvetlen költségkompenzációt ugyanakkor csak a válaszadók 9 százaléka jelölte meg.

A cégek jelentős része hosszabb távú megoldást keres az energiaköltségekre és az energiaellátással kapcsolatos kockázatokra. A tervezett fejlesztések közül a saját energiatermelést és az energiatárolást tartják a leghasznosabbnak, ezeket az épületenergetikai korszerűsítés és a hővédelmi beruházások követik. A saját energiatermelés különösen azoknál a vállalatoknál kerül előtérbe, amelyek működését a nyári hőség már közvetlenül is megviselte. A működési problémákkal nem szembesülő cégek 15 százaléka ezt tartotta a legfontosabb fejlesztésnek, míg a komoly működési nehézségekkel küzdő vállalatoknál 41 százalék volt ez az arány.

Advertisement

A beruházási igényt az is erősíti, hogy sok vállalatnál szűkülnek az energia-megtakarítás lehetőségei. A teljes mintában a cégek 45 százaléka szerint további fogyasztáscsökkentés már csak a működés jelentős korlátozásával lenne elérhető, vagy egyáltalán nem tudnák tovább mérsékelni energiafelhasználásukat. A Portfolio Hőkupola 2026 kutatás augusztus 7. és 17. között készült a Portfolio.hu online felületén, 345 vállalati szereplő részvételével, a mikrovállalkozásoktól az 500 fő feletti cégekig. A felmérés nem reprezentatív – derül ki a tájékoztatóból.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák