Zöldinfó
Kisiskolások fedezték fel Bécs városi természetének sokszínűségét
Első alkalommal rendezték meg Bécsben a Gyermek-Biodiverzitási Konferenciát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Több mint 900 bécsi kisiskolás vett részt abban az átfogó, hónapokon át tartó környezetvédelmi programban, amelynek középpontjában a városi természet sokszínűsége, azaz a biodiverzitás állt – írja az alternativenergia.hu. Az első bécsi Gyermek-Biodiverzitás Konferenciát a Bécsi Egyetem gyermekek ügyeiért felelős irodája szervezte és valósította meg a város környezetvédelmi osztályának megbízásából. A projekt célja az volt, hogy a gyerekek játékos, de mélyreható módon ismerkedjenek meg a természet sokféleségével, és saját élményeiken keresztül értsék meg annak sérülékenységét és fontosságát. A program során a részt vevő gyermekek – köztük iskolai csoportok a város különböző kerületeiből – megfigyeléseket végeztek a természetben, főképp a Breitenlee természetvédelmi területen, amely egy egykori ÖBB- pályaudvar helyén jött létre. Olyan különleges állat- és növényfajokkal találkoztak, mint a hőscincér vagy a bécsi csigafaj, de azt is megtanulták, hogy az olyan nem őshonos növények, mint az aranyvessző, hogyan jelentenek veszélyt az élőhelyek természetes egyensúlyára.
A program csúcspontja a szeptember 15-én megrendezett Gyermek-Biodiverzitás Konferencia volt, ahol a diákok ünnepélyes, a felnőttek világából jól ismert konferenciakörnyezetben mutathatták be, mit tanultak a városi természetről, milyen felfedezéseket tettek a Breitenlee területen, és hogyan látják ők a természetvédelem jövőjét. A konferencián közösen gondolkodtak és beszélgettek kutatókkal, döntéshozókkal és szakemberekkel, így valódi alkotó együttműködés alakult ki. Az esemény zárásaként a gyerekek ünnepélyes keretek között adták át természetvédelmi üzeneteiket, a "Hét jó ok a természet- és környezetvédelemre” című gyűjteményt Jürgen Czernohorszky bécsi klímavédelmi városi tanácsnoknak.
“Ezek a fiatal természetvédők megerősítik, hogy jó irányba haladunk a városi élővilág megóvásában. A klímavédelem és a fajgazdagság védelme elválaszthatatlanok egymástól, és mindkettő sikeréhez elengedhetetlen a tudatosság növelése és a közös részvétel,, – hangsúlyozta a tanácsnok. A kezdeményezés a Bécsi Természet-helyreállítási Terv része, amely a város zöldfelületeinek megőrzését és fejlesztését szolgáló számos kezdeményezést és ökológiai projektet fog össze. A program központi helyszíne a Breitenlee természetvédelmi terület volt, amelyet nemrégiben megvásárolt a város, és most egy különösen védett, uniós szintű természetvédelmi övezetté, az úgynevezett Natura 2000 területté kíván átalakítani.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
