Zöldinfó

Kisiskolások fedezték fel Bécs városi természetének sokszínűségét

Első alkalommal rendezték meg Bécsben a Gyermek-Biodiverzitási Konferenciát.

Létrehozva:

12 hónap telt el a létrehozás óta

2025-10-02

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Több mint 900 bécsi kisiskolás vett részt abban az átfogó, hónapokon át tartó környezetvédelmi programban, amelynek középpontjában a városi természet sokszínűsége, azaz a biodiverzitás állt – írja az alternativenergia.hu. Az első bécsi Gyermek-Biodiverzitás Konferenciát a Bécsi Egyetem gyermekek ügyeiért felelős irodája szervezte és valósította meg a város környezetvédelmi osztályának megbízásából. A projekt célja az volt, hogy a gyerekek játékos, de mélyreható módon ismerkedjenek meg a természet sokféleségével, és saját élményeiken keresztül értsék meg annak sérülékenységét és fontosságát. A program során a részt vevő gyermekek – köztük iskolai csoportok a város különböző kerületeiből – megfigyeléseket végeztek a természetben, főképp a Breitenlee természetvédelmi területen, amely egy egykori ÖBB- pályaudvar helyén jött létre. Olyan különleges állat- és növényfajokkal találkoztak, mint a hőscincér vagy a bécsi csigafaj, de azt is megtanulták, hogy az olyan nem őshonos növények, mint az aranyvessző, hogyan jelentenek veszélyt az élőhelyek természetes egyensúlyára.

A program csúcspontja a szeptember 15-én megrendezett Gyermek-Biodiverzitás Konferencia volt, ahol a diákok ünnepélyes, a felnőttek világából jól ismert konferenciakörnyezetben mutathatták be, mit tanultak a városi természetről, milyen felfedezéseket tettek a Breitenlee területen, és hogyan látják ők a természetvédelem jövőjét. A konferencián közösen gondolkodtak és beszélgettek kutatókkal, döntéshozókkal és szakemberekkel, így valódi alkotó együttműködés alakult ki. Az esemény zárásaként a gyerekek ünnepélyes keretek között adták át természetvédelmi üzeneteiket, a "Hét jó ok a természet- és környezetvédelemre” című gyűjteményt Jürgen Czernohorszky bécsi klímavédelmi városi tanácsnoknak.

“Ezek a fiatal természetvédők megerősítik, hogy jó irányba haladunk a városi élővilág megóvásában. A klímavédelem és a fajgazdagság védelme elválaszthatatlanok egymástól, és mindkettő sikeréhez elengedhetetlen a tudatosság növelése és a közös részvétel,, – hangsúlyozta a tanácsnok. A kezdeményezés a Bécsi Természet-helyreállítási Terv része, amely a város zöldfelületeinek megőrzését és fejlesztését szolgáló számos kezdeményezést és ökológiai projektet fog össze. A program központi helyszíne a Breitenlee természetvédelmi terület volt, amelyet nemrégiben megvásárolt a város, és most egy különösen védett, uniós szintű természetvédelmi övezetté, az úgynevezett Natura 2000 területté kíván átalakítani.

Kapcsolódó tartalom:biodiverzitás diák iskola környezetvédelem természet

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Tovább olvasom