Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kitiltják az ultrafeldolgozott élelmiszereket és energiaitalokat az iskolákból

A spanyol korlátozza az olajban sült ételek számát, továbbá a félkész termékek használatát a közétkeztetésben.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A rendelet, amely egyéves felkészülési időt biztosít az oktatási intézményeknek, azzal a céllal született, hogy minden gyerek mindennap hozzájuthasson egészséges, tápláló és változatos étrendhez, függetlenül családja jövedelmi szintjétől. A jogszabályt kidolgozó fogyasztási minisztérium felmérése szerint ugyanis az alacsony, évi 18 ezer euró (7,3 millió forint) alatti jövedelemmel rendelkező családok 6 és 9 év közötti diákjainak 47 százaléka túlsúlyos, mert nem engedheti meg magának, hogy több friss vagy teljes értékű ételt egyen.

A közétkeztetési reform értelmében az ország 17 ezer iskolai menzának mindennap kínálniuk kell majd friss gyümölcsöt és zöldséget, amelyek legalább 45 százaléka szezonális kell legyen. Havonta legalább két alkalommal kell biztosítaniuk valamilyen bioterméket, vagy a kiadások 5 százalékát kell bioélelmiszerre fordítaniuk. A szaktárca szerint 1200 olyan intézmény működik, ahol soha nem szolgálnak fel halat a gyerekeknek, egy év múlva azonban legalább egyszer bele kell kerülnie a heti menübe, amelyben nem szerepelhet egynél többször olajban sült étel, de az sem lehet félkész termék. Teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret hetente kétszer, míg barna rizst vagy teljes kiőrlésű tésztát havonta négyszer kell majd biztosítani a gyerekeknek.

A menzán csak vizet szolgálhatnak fel italként, az automatákban és büfékben pedig csak olyan üdítőt árusíthatnak, amelynek cukortartalma nem haladja meg az 5 grammot adagonként. A minisztérium tájékoztatása szerint a reform részleteinek kidolgozásakor figyelembe vették a Spanyol Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozási Ügynökség, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásait.

Advertisement

Zöldinfó

Magyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak

Magyarország nem támogatja az Európai Unió új, az épületeket és a közúti közlekedést érintő kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS2) bevezetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Raisz Anikó az uniós tagállamok környezetvédelemért felelős minisztereinek ülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, az ETS2 esetében a magyar álláspont a kezdetektől fogva tiszta és világos: “mi úgy gondoljuk, hogy az ETS2 a magyar állampolgárok, de a többi európai uniós tagállam állampolgárai számára is egy olyan gondot, egy olyan mindennapi, kézzelfogható anyagi terhet jelentene, amit nem engedhetünk meg, különösen nem a mostani időkben”. “Úgy gondoljuk, hogy az ETS2 nem alkalmas eszköz a klímasemlegesség eléréséhez. Az egész rossz, nincs jól megtervezve. Nem fogja meghozni a remélt eredményeket” – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: ezért “az a minimum”, hogy az épületek és a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásra kiterjedő ETS2 rendszer bevezetését az EU 2030-ig elhalasztja – ismertette az alternativenergia.hu.

Raisz Anikó elmondta, hogy a 2005-ben bevezetett, az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS1) reformjára szükség van, de annak figyelembe kell vennie az európai, benne a magyar ipar problémáit, és nem szabad még nagyobb terhet helyeznie a gazdasági szereplőkre. Kijelentette: figyelembe kell venni a magyar ipar, illetőleg az európai ipar versenyképességi problémáit, és szembe kell nézni azzal, hogy az ETS1 mennyiben felelős azokért. Olyan módosításokat érdemes majd a harmadik negyedévben végrehajtani, amelyek valóban segítenek ezeken a problémákon, nem pedig növelik azok kockázatait – mondta. Közölte továbbá, az ipari energiaárak 20 százalékért az ETS rendszer felelős, ami – szavai szerint – olyan kérdés, amivel foglalkozni kell, különösen az energiaigényes ágazatok esetében.

A kibocsátásokat illetően az államtitkár értékelte, hogy az Európai Bizottság is észrevette a szabályi változások szükségességét, azonban kiemelte: Magyarország szerint a tervezett változtatások nem elegendőek. Több módosításra van szükség, különösen a technológiai semlegesség és a rugalmasság tekintetében intenzívebb és alkalmasabb eszközöket kell találni. Az Európában beruházni kívánóknak biztonságot az EU azzal tudna biztosítani, ha olyan szabályrendszert hozna létre, amely hosszú távon működőképes, amit nem kell 4-5 évente módosítani és igazodna a realitásokhoz – hívta fel a figyelmet. A nukleáris energia felhasználásával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva az államtitkár közölte:

Advertisement

Magyarország álláspontja szerint jelen pillanatban nem létezik olyan megoldás, mely nukleáris energia nélkül a tiszta megújuló energiaforrásokból fenn tudná tartani az európai gazdaságot és társadalmat. “Nem létezik jelenleg ilyen megoldás, ezért Magyarország továbbra is úgy látja, hogy a magyar döntés helyes volt: a Paksi Atomerőmű nélkül igen nagy problémákkal szembesülnénk” – tette hozzá nyilatkozatában az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák