Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Klímaválság: új uniós éghajlatvédelmi törvény és korai jelzőrendszerek kellenek

Szükség van arra, hogy elkészüljön az első európai klímaalkalmazkodási törvény, mert az emberek már most is szenvednek az éghajlatváltozás hatásaitól.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az EU-nak fel kell készülnie, nagyobb ellenállóképességet és korai jelzőrendszereket kell kialakítani – jelentette ki Teresa Ribera tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős uniós biztos Brüsszelben – tájékoztatott az alternativenergia.hu. A globális klímaválság áldozatainak szentelt európai emléknapon a biztos emlékeztetett: az éghajlatváltozás áldozatainak napját két éve, a 2021-es közép-európai – különösen Belgiumot, Németországot és Franciaországot sújtó – áradások után hozták létre, azóta harmadik alkalommal gyűlnek össze az áldozatok tiszteletére. Ribera szerint évről évre egyre nyilvánvalóbbak az éghajlatváltozás hatásai, ennek ellenére sokan hajlamosak halogatni a szükséges lépéseket. Mint fogalmazott: nehéz megváltoztatni életmódunkat és gazdasági szokásainkat, ám még veszélyesebb nem cselekedni. Az emlékezés szerinte egyben kötelesség is: “Meg kell törni a csendet, ki kell mondani az igazságot – bármilyen kényelmetlen is az” – hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy az éghajlatváltozás hatásai egyre súlyosabbak, miközben a politikai és társadalmi késlekedés továbbra is jelentős akadály. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2023 volt Európa történetének legsúlyosabb erdőtűzidénye, 2024 a valaha mért legmelegebb év, és 2025 júniusában a Földközi-tenger hőmérséklete elérte a 30,5 Celsius-fokot. A biztos szerint a cselekvés halogatása nem lehet válasz, a tagadás és az álhírek elleni fellépés kulcsfontosságú. “Az éghajlat nem fog megvárni minket egy alkalmasabb időpontban” – fogalmazott.

A biztos emlékeztetett: az Európai Bizottság két hete új javaslatot tett az éghajlatvédelmi törvény módosítására, amely szerint 2040-re 90 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ugyanakkor jelezte, hogy az alkalmazkodás legalább olyan fontos, mint a kibocsátáscsökkentés, hiszen az éghajlat már most is drasztikusan változik. “Felkészítésre van szükség minden ágazatban, hogy szembenézzünk azzal, ami már most is zajlik” – figyelmeztetett Ribera. Kiemelte: a lakosság védelme és az infrastruktúrák biztonsága elengedhetetlen, mert a kérdés már nem az, hogy bekövetkezik-e katasztrófa, hanem az, hogy készen állunk-e, amikor bekövetkezik.

Advertisement

Zöldinfó

Kritikus a helyzet a földeken: a kukorica és a napraforgó is megsínyli az aszályt

Az Alföld egyes részein fokozódik a szárazság.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A következő napokban a Dunántúlon és északkeleten várható több eső, az Alföld egyes részein azonban tovább fokozódik a szárazság – írta a HungaroMet Zrt. agrometeorológiai elemzésében. Azt írták, az elmúlt egy hétben majdnem minden nap előfordultak záporok, zivatarok, de az ország területének több mint felén, elsősorban a Dunától keletre 2 milliméter sem esett – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az elmúlt 30 napban foltokban 50-70 milliméter eső esett, de még ez is kevesebb a sokéves átlagnál, helyenként azonban 5 millimétert sem mértek. Az elmúlt napok esői, záporai átnedvesítették a talaj felső 10, néhol 30 centiméteres rétegét, de az ország túlnyomó részén nem vagy csak alig esett, így a teljes felső egy méteres réteg rendkívül száraz. Az Alföldön 140-170 milliméter, a Dunántúlon a délnyugati tájak kivételével 110-150 milliméter nedvesség hiányzik a telítettséghez. A hőmérséklet a Dunántúlon 3-4 Celsius-fokkal, keleten 1-2 fokkal alakult magasabban az ilyenkor szokásosnál. A napi középhőmérséklet hétfőig 20-25 fok között alakult, majd már nagy területen meghaladta a 25 fokot.

A kalászosok az idén a száraz, meleg időjárás hatására a szokásosnál hamarabb beértek, így az aratás is hamarabb elkezdődött, az ország nagy részén már be is fejeződött. A termésátlagok meglehetősen alacsonyak. A napraforgó virágzik, de többfelé látni már a virágzás végén járó táblákat, zöld tömege a műholdas mérések szerint nagyon alacsony, még a 2022-es évinél is kevesebb. A kukorica is virágzik, vannak az országban olyan területek, ahol szépek az állományok, de a legtöbb helyen az öntözetlen táblák nagyon gyengék. Jelenleg az ország túlnyomó részén közepes vagy nagyfokú mezőgazdasági aszály van, csak a délnyugati országrészben és kisebb körzetekben északkeleten van optimális mennyiségű nedvesség a talajban. Jelentős, országos csapadékra lenne szükség, hogy a károk csökkenjenek.

Az előrejelzés szerint változékonnyá válik az időjárás, szombat délelőttig többfelé lehet záporokra, zivatarokra számítani, amelyeket jégeső és viharos széllökések kísérhetnek. Vasárnap estétől nyugat felől újabb hidegfront érkezik, amiből ismét többfelé várhatók esők, záporok, zivatarok. Összességében a Dunántúlon valószínű nagyobb mennyiségű csapadék, ott többfelé mérséklődik, míg az ország keleti felén jellemzően tovább fokozódik az aszály. A hőmérséklet pénteken tovább emelkedik, az Alföldön 35-36 fokos csúcsértékek lesznek jellemzők, majd szombattól fokozatosan mérséklődik a meleg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák