Zöldinfó
Klímaváltozás: a kiszolgáltatottabb országokat kompenzáció illeti meg az elszenvedett károkért
A kiszolgáltatottabb országokat kompenzálják a fejlett országok azokért a károkért, amelyeket a klímaváltozás miatt kell elszenvedniük – hangzott el az érintett országok vezetőitől kedden Sarm-es-Sejkben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).
A konferenciáján a küldöttek első alkalommal vitatták meg a fejlődő országok azon követelését, hogy a leggazdagabb, legszennyezőbb országok fizessenek kártérítést az éghajlatváltozás által okozott “veszteségekért és károkért”. A főleg afrikai és közel-keleti térségek államai ugyanis sokkal jobban megszenvedik az éghajlatváltozást, hiába kisebb a károsanyag-kibocsátásuk. A világ vezetői a globális felmelegedés elleni hathatósabb fellépés mellett érveltek a keddi vitanapon, amelyen több felszólaló, köztük a barbadosi kormányfő, Mia Mottley is azt hangoztatta, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatok fizessenek az általuk okozott károkért, járuljanak hozzá azokhoz az alapokhoz, amelyek a klímaváltozás által leginkább sújtott országoknak pénzügyi segítséget nyújtanának a veszteségeik miatt. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár hétfői beszédében úgyszintén szolidaritásra és a fejlett és fejlődő országok közti együttműködésre szólított fel. A főtitkár úgy fogalmazott: dönthetünk a “szolidaritás vagy kollektív öngyilkosság” között.
A szén-dioxid-kibocsátásból származó nyereségekre kivetett különadó ötlete az elmúlt hónapokban kapott egyre nagyobb visszhangot, miután az olaj- és gázipari nagyvállalatok bevételei jelentősen emelkedtek, a fogyasztók viszont csak nehézségek árán tudják rendezni fűtésszámláikat vagy autóik üzemagyagköltségeit. A tanácskozás keddi napján a világ több vezetője is felszólalt, köztük Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök, akinek országában a közelmúltban lezajlott áradások legalább 40 milliárd dolláros kárt okoztak, és emberek millióit kényszerítették lakóhelyük elhagyására. Mohammed Abdullahi nigériai környezetvédelmi miniszter felszólította a gazdag országokat, hogy vállaljanak kötelezettséget az éghajlatváltozás által leginkább sújtott országok megsegítésére. “A mi világrészünknek élet és halál között kell választania” – hangsúlyozta Samia Suluhu Hassan tanzániai elnök. “Afrika nem fizethet olyan bűnökért, amelyeket nem követett el” – jelentette ki Faustin-Archange Touadera, a Közép-afrikai Köztársaság elnöke, szintén aláhúzva, hogy a klímaválságért a gazdag nemzetek a felelősek.
“Az éghajlatváltozás közvetlenül fenyegeti népünk életét, egészségét és jövőjét – figyelmeztetett William K. Ruto kenyai elnök, kiemelve, hogy Afrika 2050-ig évi 50 milliárd dollárnyi kárral számolhat az éghajlatváltozás miatt. “A veszteség és a kár napi tapasztalatunk, kenyaiak millióinak és afrikaiak százmillióinak rémálma” – mondta Ruto. A Seychelle-szigetek elnöke, Wavel Ramkalawan ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy a többi szigethez hasonlóan a Seychelle-szigetek is csak minimális mértékben járul hozzá a bolygó pusztításához. Ezzel szemben mégis ők szenvedik el a legtöbb kárt. Ezért arra szólította fel a fejlett országokat, hogy vegyék ki részüket a károk helyreállításából.
Zöldinfó
Vírusfertőzés esetén lehűtik magukat az erdei béka ebihalai
Láz helyett hűtéssel védekeznek a kórokozók ellen az erdei béka ebihalai.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elsőként mutatták ki a kórokozók elleni úgynevezett viselkedési hűlés jelenségét változó testhőmérsékletű gerincesekben az ELTE Természettudományi Kar (TTK) és a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) kutatói – írja az alternativenergia.hu. Az erdei béka ebihalain végzett kísérlet eredménye szerint a fertőzések ellen általánosan ismert viselkedési lázzal szemben a vírusos kétéltűek testhőmérsékletük csökkentésével veszik fel a harcot a kórokozókkal. A láz a fertőző betegségek leküzdésének egyik legismertebb formája. A beteg állatok vagy belső szabályozással, azaz élettani folyamataik révén növelhetik testhőmérsékletüket, vagy viselkedésükkel, például melegebb környezetet keresve. A változó testhőmérsékletű állatok, mint amilyenek a kétéltűek, halak és hüllők, jellemzően csak az utóbbira képesek. Azonban a kutatók azt találták, hogy a láz nem mindig a leghatékonyabb reakció a kórokozók ellen – írták az ELTE csütörtöki közleményében.
A kutatók kísérletei igazolták, hogy egy változó testhőmérsékletű gerinces állat vírusfertőzés hatására nem melegebb, hanem hűvösebb környezetet keres, hogy testhőmérsékletét szabályozza. Ez a stratégia korábban alig volt ismert az állatvilágban, csak ízeltlábúak bakteriális és virális eredetű, illetve patkányok bakteriális fertőzése esetén figyelték meg. A kutatási eredmények alapján ez a viselkedés segíthet a kórokozók elleni harcban. A magyar kutatók az erdei béka ebihalain vizsgálták, hogyan változik az egyedek hőmérsékletválasztása, vagyis hőszabályozó viselkedése ranavírus-fertőzést követően. A ranavírusok világszerte a kétéltűek komoly kórokozói, amelyek egyes fajokban tömeges pusztulást is okozhatnak.
A kutatók laboratóriumi kísérletükben ranavírussal fertőzött és egészséges ebihalak hőszabályozó viselkedését hasonlították össze. Az állatok egy része egy mesterséges hőmérsékleti gradiensben szabadon választhatta meg a testhőmérsékletét, míg másik részüket állandó hűvös környezetben tartották. Öt napon keresztül követték az ebihalak által választott hőmérsékleteket, majd a kísérlet végén molekuláris módszerekkel meghatározták a szervezetükben lévő vírus mennyiségét.
Az eredmények szerint a hőmérsékleti gradiensben tartott, fertőzött ebihalak az idő előrehaladtával egyre hűvösebb vizet választottak az egészséges társaikhoz képest. Minél nagyobb volt egy egyed szervezetében a vírus mennyisége, annál alacsonyabb hőmérsékletet részesített előnyben. Emellett a fertőzött állatok az idő előrehaladtával egyre pontosabban szabályozták testhőmérsékletüket, vagyis egyre szűkebb hőmérsékleti tartományban mozogtak. Ezzel szemben az állandó hűvös környezetben tartott ebihalakból viszont alacsonyabb mennyiségű vírus volt kimutatható.
A kutatók eredményei arra utalnak, hogy a fertőzött ebihalak finoman szabályozzák testhőmérsékletüket annak érdekében, hogy lassítsák a vírus szaporodását, miközben igyekeznek elkerülni a túlzottan alacsony hőmérséklet kedvezőtlen élettani következményeit. A kutatók szerint a jelenség elsőre meglepőnek tűnhet, hiszen a viselkedési láz általában a fertőzések elleni védekezés egyik hatékony eszköze. A vizsgált ranavírus azonban magasabb hőmérsékleten gyorsabban szaporodik, így a testhőmérséklet csökkentése előnyt jelenthet a vírussal szemben az erdei béka ebihalak számára.
A közlemény kiemeli, hogy az eredmények arra is rávilágítanak, hogy a betegségekre adott viselkedési válaszok jóval változatosabbak lehetnek annál, mint azt korábban a kutatók feltételezték. A kutatásnak természetvédelmi jelentősége is van, hiszen a ranavírusok világszerte veszélyeztetik a kétéltűeket, miközben a klímaváltozás átalakítja a természetes vizek hőmérsékleti viszonyait. Az eredmények arra utalnak, hogy a vizes élőhelyeken belüli különböző hőmérsékletű élőhelyfoltok megléte hozzájárulhat a betegségekkel sújtott kétéltűpopulációk túléléséhez, ezért ezek megőrzése a természetvédelmi gyakorlatban is kiemelt jelentőségű. A kutatás eredményei a BMC Biology folyóiratban jelentek meg.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
