 
									 
																		
									
									
								Zöldinfó
Klímaváltozás: a kiszolgáltatottabb országokat kompenzáció illeti meg az elszenvedett károkért
A kiszolgáltatottabb országokat kompenzálják a fejlett országok azokért a károkért, amelyeket a klímaváltozás miatt kell elszenvedniük – hangzott el az érintett országok vezetőitől kedden Sarm-es-Sejkben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).
A konferenciáján a küldöttek első alkalommal vitatták meg a fejlődő országok azon követelését, hogy a leggazdagabb, legszennyezőbb országok fizessenek kártérítést az éghajlatváltozás által okozott “veszteségekért és károkért”. A főleg afrikai és közel-keleti térségek államai ugyanis sokkal jobban megszenvedik az éghajlatváltozást, hiába kisebb a károsanyag-kibocsátásuk. A világ vezetői a globális felmelegedés elleni hathatósabb fellépés mellett érveltek a keddi vitanapon, amelyen több felszólaló, köztük a barbadosi kormányfő, Mia Mottley is azt hangoztatta, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatok fizessenek az általuk okozott károkért, járuljanak hozzá azokhoz az alapokhoz, amelyek a klímaváltozás által leginkább sújtott országoknak pénzügyi segítséget nyújtanának a veszteségeik miatt. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár hétfői beszédében úgyszintén szolidaritásra és a fejlett és fejlődő országok közti együttműködésre szólított fel. A főtitkár úgy fogalmazott: dönthetünk a “szolidaritás vagy kollektív öngyilkosság” között.
A szén-dioxid-kibocsátásból származó nyereségekre kivetett különadó ötlete az elmúlt hónapokban kapott egyre nagyobb visszhangot, miután az olaj- és gázipari nagyvállalatok bevételei jelentősen emelkedtek, a fogyasztók viszont csak nehézségek árán tudják rendezni fűtésszámláikat vagy autóik üzemagyagköltségeit. A tanácskozás keddi napján a világ több vezetője is felszólalt, köztük Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök, akinek országában a közelmúltban lezajlott áradások legalább 40 milliárd dolláros kárt okoztak, és emberek millióit kényszerítették lakóhelyük elhagyására. Mohammed Abdullahi nigériai környezetvédelmi miniszter felszólította a gazdag országokat, hogy vállaljanak kötelezettséget az éghajlatváltozás által leginkább sújtott országok megsegítésére. “A mi világrészünknek élet és halál között kell választania” – hangsúlyozta Samia Suluhu Hassan tanzániai elnök. “Afrika nem fizethet olyan bűnökért, amelyeket nem követett el” – jelentette ki Faustin-Archange Touadera, a Közép-afrikai Köztársaság elnöke, szintén aláhúzva, hogy a klímaválságért a gazdag nemzetek a felelősek.
“Az éghajlatváltozás közvetlenül fenyegeti népünk életét, egészségét és jövőjét – figyelmeztetett William K. Ruto kenyai elnök, kiemelve, hogy Afrika 2050-ig évi 50 milliárd dollárnyi kárral számolhat az éghajlatváltozás miatt. “A veszteség és a kár napi tapasztalatunk, kenyaiak millióinak és afrikaiak százmillióinak rémálma” – mondta Ruto. A Seychelle-szigetek elnöke, Wavel Ramkalawan ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy a többi szigethez hasonlóan a Seychelle-szigetek is csak minimális mértékben járul hozzá a bolygó pusztításához. Ezzel szemben mégis ők szenvedik el a legtöbb kárt. Ezért arra szólította fel a fejlett országokat, hogy vegyék ki részüket a károk helyreállításából.
 
																	
																															Zöldinfó
Zöld átállás a molekulák szintjén: új támogatások a megújuló gáztermeléshez
A Jedlik Ányos Energetikai Programban már igényelhető a 40 milliárd forintos támogatás biogáz és biometán előállítására.
 
														Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Energiaügyi Minisztérium (EM) a biogáz és biometán előállító kapacitások építését, bővítését is ösztönzi népszerű programcsomagja kedden megnyílt elemében – írta meg az alternativenergia.hu. A támogatott vállalkozások az elnyert forrásokat az alapanyagok gyűjtésétől a maradékanyagok, melléktermékek további hasznosításáig az egész folyamatot lefedő beruházásokra, eszközbeszerzésekre fordíthatják majd. A teljes keretösszegből 18 milliárd forintot kisméretű üzemek létesítésére, korszerűsítésére különítettek el – hívta fel a figyelmet közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM). A minisztérium felidézi, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tavaszi jelentése szerint a biogázok fenntartható termelési potenciálja a globális földgázigény negyedének feleltethető meg. A kormány arra törekszik, hogy a hazai szükségletek lehető legnagyobb részét belföldi és tiszta forrásokból fedezze. “A tendencia kedvező, hiszen 2021-től folyamatosan növelni tudtuk az idehaza megtermelt energia mennyiségét. A hazai adottságok a megújulók terén a napenergián és földhőn túl a biogáz, biometán alkalmazására a legkedvezőbbek” – írták.
Az Energiaügyi Minisztérium az áram, hőenergia és üzemanyag célú felhasználás növelésével, a földgáz kiváltásával segíti elő a zöld átállást a molekulák terén is. Magyarországon évente mintegy 200 millió köbméter biogázt termelnek, 2030-ra e kiinduló érték háromszorosára növelése a cél. A biometán előállításában a várakozások szerint 184 millió köbméteres szintre érhetünk el a következő évtized elejére. A Jedlik Ányos Energetikai Programban október 28-án 10 órától legkésőbb 2026. január 30-ig pályázható, a 40 milliárd forintból 18 milliárd forintot az óránként 500 köbméternél kevesebb nyers biogázt termelő üzemek számára tartanak fenn. Nagy létesítmények fejlesztése az elkülönített keretből csak akkor támogatható, ha azt a kisebb gyártók igényei nem merítik ki teljesen. A kevesebbet termelőknek leginkább abban érdemes gondolkodniuk, hogy fogyasztásuk minél nagyobb hányadát biztosítsák saját eszközzel, helyben a zöldenergiával. Biometán előállítására főként a legnagyobb üzemek specializálódhatnak, hiszen a biogáz tisztításának költséghatékonysága a feldolgozott mennyiséggel arányosan javul – fejtette ki az EM
A nagyvállalatok a beruházási érték kevesebb mint felét, a mikro- és kisvállalkozások közel kétharmadát hívhatják le vissza nem térítendő forrásként. Pályázatonként fő szabály szerint kétszázmillió forinttól ötmilliárd forintig igényelhető támogatás. Kisméretű üzemek korszerűsítésénél az alsó és felső határérték 100 millió és 800 millió forint. A várhatóan 15-30 támogatott fejlesztés megvalósításának határideje egységesen 2028 vége. A környezeti fenntarthatóság és körkörös gazdálkodás jegyében a biológiai végterméknek talajerő utánpótló anyagként a mezőgazdaságban kell hasznosulnia – ismertette a közlemény.
A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Programmal elsősorban a vállalkozások korszerűsítéseit, energiahasználatuk zöldítését, hatékonyságának javítását ösztönzi. A támogatási kínálat folyamatosan bővül, egyes felhívások az önkormányzatokon és közintézményeken is közvetlenül segítenek. A helyi közvilágítás korszerűsítésére 5000 alatti lélekszámú kistelepülések igényelhettek 100 százalékos állami hozzájárulást. A kiemelt egészségügyi intézmények energetikai korszerűsítését szolgáló kiírás jóvoltából országszerte 70 kórház és 20 mentőállomás épületei újulhatnak meg 89 milliárd forintból – sorolta az EM, és hozzátette: a programcsomag legfontosabb hatásaként csökkenti a támogatottak rezsikiadásait, ezzel erősíti versenyhelyzetüket, növeli pénzügyi mozgásterüket.
- 
																	   Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÍgy verik át az MVM ügyfeleit hamis számlákkal és fenyegető levelekkel 
- 
																	   Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarország világelső lett a napelemes áramtermelés arányában 
- 
																	   Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyszerű ügyintézéssel kínál korszerű klímát az MVM 
- 
																	   Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaA jövő rezsicsökkentése: saját energia, kiszámítható költségek 
- 
																	   Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÉvek óta halogatom a napelem telepítést, már késő? 

 
									