Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Klímaváltozás: a kiszolgáltatottabb országokat kompenzáció illeti meg az elszenvedett károkért

Létrehozva:

|

A kiszolgáltatottabb országokat kompenzálják a fejlett országok azokért a károkért, amelyeket a klímaváltozás miatt kell elszenvedniük – hangzott el az érintett országok vezetőitől kedden Sarm-es-Sejkben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).

A konferenciáján a küldöttek első alkalommal vitatták meg a fejlődő országok azon követelését, hogy a leggazdagabb, legszennyezőbb országok fizessenek kártérítést az éghajlatváltozás által okozott “veszteségekért és károkért”. A főleg afrikai és közel-keleti térségek államai ugyanis sokkal jobban megszenvedik az éghajlatváltozást, hiába kisebb a károsanyag-kibocsátásuk. A világ vezetői a globális felmelegedés elleni hathatósabb fellépés mellett érveltek a keddi vitanapon, amelyen több felszólaló, köztük a barbadosi kormányfő, Mia Mottley is azt hangoztatta, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatok fizessenek az általuk okozott károkért, járuljanak hozzá azokhoz az alapokhoz, amelyek a klímaváltozás által leginkább sújtott országoknak pénzügyi segítséget nyújtanának a veszteségeik miatt. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár hétfői beszédében úgyszintén szolidaritásra és a fejlett és fejlődő országok közti együttműködésre szólított fel. A főtitkár úgy fogalmazott: dönthetünk a “szolidaritás vagy kollektív öngyilkosság” között.

A szén-dioxid-kibocsátásból származó nyereségekre kivetett különadó ötlete az elmúlt hónapokban kapott egyre nagyobb visszhangot, miután az olaj- és gázipari nagyvállalatok bevételei jelentősen emelkedtek, a fogyasztók viszont csak nehézségek árán tudják rendezni fűtésszámláikat vagy autóik üzemagyagköltségeit. A tanácskozás keddi napján a világ több vezetője is felszólalt, köztük Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök, akinek országában a közelmúltban lezajlott áradások legalább 40 milliárd dolláros kárt okoztak, és emberek millióit kényszerítették lakóhelyük elhagyására. Mohammed Abdullahi nigériai környezetvédelmi miniszter felszólította a gazdag országokat, hogy vállaljanak kötelezettséget az éghajlatváltozás által leginkább sújtott országok megsegítésére. “A mi világrészünknek élet és halál között kell választania” – hangsúlyozta Samia Suluhu Hassan tanzániai elnök.  “Afrika nem fizethet olyan bűnökért, amelyeket nem követett el” – jelentette ki Faustin-Archange Touadera, a Közép-afrikai Köztársaság elnöke, szintén aláhúzva, hogy a klímaválságért a gazdag nemzetek a felelősek.

Advertisement

“Az éghajlatváltozás közvetlenül fenyegeti népünk életét, egészségét és jövőjét – figyelmeztetett William K. Ruto kenyai elnök, kiemelve, hogy Afrika 2050-ig évi 50 milliárd dollárnyi kárral számolhat az éghajlatváltozás miatt. “A veszteség és a kár napi tapasztalatunk, kenyaiak millióinak és afrikaiak százmillióinak rémálma” – mondta Ruto. A Seychelle-szigetek elnöke, Wavel Ramkalawan ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy a többi szigethez hasonlóan a Seychelle-szigetek is csak minimális mértékben járul hozzá a bolygó pusztításához. Ezzel szemben mégis ők szenvedik el a legtöbb kárt. Ezért arra szólította fel a fejlett országokat, hogy vegyék ki részüket a károk helyreállításából.

Advertisement

Zöldinfó

Napelemekkel korszerűsítenék az önkormányzati épületeket a zalai településeken

A fafűtés kiváltását és félbemaradt vízelvezetés befejezését is remélik a zalai települések.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Félbemaradt csapadékvíz-elvezetési beruházás befejezését, a fafűtéses önkormányzati ingatlanok napelemes korszerűsítését vagy éppen az önkéntes tűzoltók eszközparkjának fejlesztését is remélik a Szent István Vidékfejlesztési Program zalai mintaprojektjében érintett települések – írja az alternativenergia.hu. AZ MTI által megkeresett polgármesterek közül a galamboki Szabó Tamás (független) azt mondta: váratlanul, de örömmel érte őket ez a lehetőség, hogy ők is részesülhetnek a zalakarosi mikrotérségbe jutó egymilliárd forintból. Mindig próbálnak előre tervezni, előkészíteni fejlesztéseket, de komoly egyeztetésre és akár egyes települések engedékenységére is szükség van, amikor majd közösen meghatározzák, hogy mire is költik a pénzt – tette hozzá.

A legszükségesebb teendők között említette, hogy a település csapadékvíz-elvezetésének beruházása a vállalkozó csődje miatt félbemaradt, ezt szeretnék befejezni, de a hat évvel ezelőtti gátszakadás miatt szinte kiszáradt halastavuk megerősítése is ide tartozik. Fontos lenne a belterületi és külterületi utak helyrehozatala, az egészségházuk korszerűsítése, de szükség lenne az önkormányzati ingatlanok napelemekkel történő felszerelésére is, hogy energiatakarékosabban működtethessék ezeket – sorolta a mintegy 1400 lelkes Galambok polgármestere. A csaknem 800 lakosú Miháld településvezetője, Bakonyi Kornél (független) arról beszélt, hogy települési szinten óriási lehetőség, hogy ilyen fejlesztési forráshoz juthatnak, mert hasonlóra nem volt példa az elmúlt

Az óvoda, az iskola és a művelődési ház korszerűsítése, a főzőkonyha újbóli megnyitása szerepel az elképzeléseik között, de arra is törekszenek, hogy 8-10 fős minibölcsődét építsenek, a jelenleg négyosztályos iskolát pedig újból nyolcosztályossá bővítenék, mert ezekre nagy igény lenne a térségben élők részéről. A belterületi utak, a csatornázás és a szennyvízkezelés fejlesztése mellett arról is említést tett Miháld polgármestere, hogy az önkéntes tűzoltók eszközparkjának bővítése is a terveik között van, mert ez a

Advertisement

Tulok Ferenc, a mintegy 500 fős Nagyrada polgármestere azt jelezte, egyelőre óvatosan tervez, mert hivatalosan még nem kaptak a programban való részvételükről értesítést, és az sem világos, hogy miként lehet elosztani a fejlesztési forrásokat. Komoly gondnak nevezte az elöregedett ivóvízhálózatot, amely korszerűsítésre szorul, és ez a környékbeli falvak számára is fontos beruházás lenne. A régi önkormányzati épületek korszerűsítése, energiahatékonyabbá tétele szintén régóta napirenden van a településen, de azt például egyelőre nem tudják, hogy a templom már megkezdett felújításának befejezése beletartozhat-e a mikrotérségi programba – közölte Nagyrada első embere.

Könczöl-Takács Helga, Zalamerenye településvezetője szerint minden település csak örülhet, ha bármekkora támogatási lehetőséghez is jut. Az alig 220 lelkes faluban nincs vezetékes gáz, ezért sok helyen fával vagy villannyal fűtenek, nagy szükség lenne az önkormányzati épületek szigetelésére, napelemek felszerelésére a hatékonyabb energiafelhasználás érdekében. A járdák és utak állapotán is muszáj lenne javítani, de szeretnének egy közösségi kemencét is építeni Zalamerenyén – ismertette a polgármester.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák