Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Klímaváltozás próbára teszi az erdőket: új fafajokra van szükség a jövő biztosításához

A cél, hogy Magyarország erdői gyarapodjanak, egészségesek legyenek, a meglévő erdők fenntartása legalább annyira fontos, mint az új erdők létesítése.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Felidézte az alternativenergia.hu, hogy 2019-ben indult el az Országfásítási Programról, ennek keretében történnek a faültetések lakott területeken kívül és belül. Kifejtette Mocz András, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős helyettes államtitkára, hogy a lakott területen kívül olyan az erdőtelepítésekre kell gondolni, ahol szántókból, legelőkből új erdők keletkeznek, a program része az újszülöttek erdeje, ahol minden megszületett gyerek után tíz fát ültetnek el, az állami erdőgazdaságok pedig mintafásításokat végeznek. Népszerűek a belterületi fásítások is, ahol a települések pályázhatnak szaporítóanyagra, legutóbb 1500 település pályázott, ez 77 ezer fa ültetését jelenti 2026 végéig. Cél a 100 ezres mennyiség elérése, szeretnék, ha minden település fához jutna a programban – mondta Mocz András.

A helyettes államtitkár szólt arról, hogy a klímaváltozás negatív hatásaira az erdők sérülékenyek. Magyarországon elsősorban a hőmérséklet emelkedésének és a csapadékhiánynak köszönhetően az erdők talajának vízháztartása megváltozott. Példaként említette, hogy a Dél-Alföld régióban, a Homokhátságon bizonyos fafajok már nem bírták a klímaváltozást. Az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum célja, hogy hosszútávú cselekvési programot állítson össze a klímaváltozás okozta probléma megoldására. Nyolc munkacsoport jött létre minden ágazati szereplő részvételével, olyan megoldást kell találni, amely szakmailag kifogástalan, és ezekkel a társadalom is egyetért – mondta a helyettes államtitkár.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Mocz András kiemelte, az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum elsődleges célja, hogy a jövőbe látó cselekvési tervet állítson össze. Nagy kihívás az erdészeti szakma számára, hogy olyan fafajokat javasoljon, amelyek a következő száz évben életképesek lesznek. Ezzel biztosítják a jövő nemzedékének az erdőterületeket – tette hozzá az Agrárminisztérium helyettes államtitkára.

Advertisement

Zöldinfó

Agykutatás, biodiverzitás és zöld kémia is terítéken a HUN-REN új podcastjában

Új tudományos podcastsorozatot indított a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új tudományos podcastsorozatot indított NeurON címmel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, melynek célja, hogy bemutassa, milyen sokféle kérdésre keresnek válaszokat a kutatók többek között az agykutatás, a csillagászat, a zöld kémia, a biodiverzitás, a mesterséges intelligencia, valamint a repülés jövője témákban – írja az alternativenergia.hu. A sorozat néhány epizódja már elérhető, szeptember végéig pedig valamennyi beszélgetés megjelenik a YouTube-on, a Spotify-on, az Apple Podcaston, valamint a HUN-REN honlapján, ahol az összes adás egy helyen megtalálható lesz – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közlemény szerint a hallgatók többek között olyan kérdésekre kaphatnak választ, mint hogy mi történik az agyban alvás közben, hogyan segítheti a kutatás a személyre szabott rákterápiát, mitől lehet valóban zöld a kémia, vagy hogy milyen szerepe lehet az újrahasznosításnak az energiatárolásban.

A podscastsorozatban a kutatók arról is beszélni fognak, hogy hogyan őrizhető meg a biodiverzitás, mit lehet tudni a marsi vízről, hogyan dolgoznak ma a csillagászok a mesterséges intelligencia segítségével, valamint hogy miként tehető még biztonságosabbá, hatékonyabbá a repülés – sorolták. Kiemelték: a beszélgetések közös pontja a kíváncsiság és a kutatói gondolkodás, miközben témák a természettudományok és az élettudományok egészen különböző területeire vezetnek.

Az összegzés idézi Jakab Rolandot, a HUN-REN vezérigazgatóját, aki kiemelte: a sorozat sokszínűsége egyben a HUN-REN kutatóhálózatának sokszínűségét is megmutatja. Jakab Roland kiemelte: a kutatóintézetekben az anyagtudománytól és a környezetkémiától az ökológián, az idegtudományon és az orvosbiológiai kutatásokon át egészen a fizikáig, a csillagászatig és a mérnöki tudományokig számos területen folyik munka.

Advertisement

“Bár a kutatási kérdések első pillantásra távolinak tűnhetnek egymástól, mind ugyanahhoz a törekvéshez kapcsolódnak: jobban megérteni a körülöttünk lévő világot, és a megszerzett tudást a jövő kihívásainak megoldására használni” – tette hozzá a vezérigazgató. A NeurON podcastsorozat közérthetően, mégis a tudomány összetettségét megőrizve mutatja be, milyen kérdések megoldásán és hogyan dolgoznak ma a HUN-REN kutatói. Az első évad 14 adással érkezik – áll az összegzésben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák