Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Klímaváltozás próbára teszi az erdőket: új fafajokra van szükség a jövő biztosításához

A cél, hogy Magyarország erdői gyarapodjanak, egészségesek legyenek, a meglévő erdők fenntartása legalább annyira fontos, mint az új erdők létesítése.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Felidézte az alternativenergia.hu, hogy 2019-ben indult el az Országfásítási Programról, ennek keretében történnek a faültetések lakott területeken kívül és belül. Kifejtette Mocz András, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős helyettes államtitkára, hogy a lakott területen kívül olyan az erdőtelepítésekre kell gondolni, ahol szántókból, legelőkből új erdők keletkeznek, a program része az újszülöttek erdeje, ahol minden megszületett gyerek után tíz fát ültetnek el, az állami erdőgazdaságok pedig mintafásításokat végeznek. Népszerűek a belterületi fásítások is, ahol a települések pályázhatnak szaporítóanyagra, legutóbb 1500 település pályázott, ez 77 ezer fa ültetését jelenti 2026 végéig. Cél a 100 ezres mennyiség elérése, szeretnék, ha minden település fához jutna a programban – mondta Mocz András.

A helyettes államtitkár szólt arról, hogy a klímaváltozás negatív hatásaira az erdők sérülékenyek. Magyarországon elsősorban a hőmérséklet emelkedésének és a csapadékhiánynak köszönhetően az erdők talajának vízháztartása megváltozott. Példaként említette, hogy a Dél-Alföld régióban, a Homokhátságon bizonyos fafajok már nem bírták a klímaváltozást. Az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum célja, hogy hosszútávú cselekvési programot állítson össze a klímaváltozás okozta probléma megoldására. Nyolc munkacsoport jött létre minden ágazati szereplő részvételével, olyan megoldást kell találni, amely szakmailag kifogástalan, és ezekkel a társadalom is egyetért – mondta a helyettes államtitkár.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Mocz András kiemelte, az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum elsődleges célja, hogy a jövőbe látó cselekvési tervet állítson össze. Nagy kihívás az erdészeti szakma számára, hogy olyan fafajokat javasoljon, amelyek a következő száz évben életképesek lesznek. Ezzel biztosítják a jövő nemzedékének az erdőterületeket – tette hozzá az Agrárminisztérium helyettes államtitkára.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák