

Zöldinfó
Komoly bírság járhat, ha nem jelentjük be kutunkat
Sokak telkén van engedély nélküli, be nem jelentett kút, a kormány ezeket mérné fel az év végéig.
Az Európai Unió számára kiemelt fontosságú a vízkészlet felmérése és megőrzése, ezzel összhangban Magyarországon is megkezdődött a kapcsolódó folyamat – számol be az Infostart. Az uniós előírás alapján listázni kell a vízkivételi rendszereket és pontokat, és fel kell mérni, hogy a vízkészlet hány ponton terhelt. Hazánkban a lakosság számára ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy átfogó kútfelmérés kezdődik, hiszen a becslések alapján akár tízezrek telkén is lehetnek olyan kutak, amelyekről a hivatalok nem tudnak.
2023 december 31-ig van lehetőség a kutak bejelentésére és engedélyeztetésére. Ha valakinek a telkén van fúrt kút, de annak engedélye nem tisztázott, a helyi jegyzőtől – vagy ha gazdasági célú kútról van szó, a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságtól – lehet kérni tájékoztatást.
Fúrt kút engedélyeztetéséhez mindig szakembert kell felkérni a fennmaradási kérelem kiállításához, ásott kútnál azonban ez nem szükséges, feltéve, ha a kút megfelel néhány kritériumnak. A kút helye nem érinthet vízbázisvédelmi védőterületet, illetve karszt- vagy rétegvizet; vízigénybevétele nem haladhatja meg az évi 500 köbmétert; épülettel rendelkező ingatlanon kell állnia; a kérelmezőnek magánszemélynek kell lennie; a vízkivétel házi ivóvízigény és a háztartási, nem pedig gazdasági igények kielégítését kell szolgálnia.
Amennyiben valaki nem kér fennmaradási engedélyt az év végéig, 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságra számíthat. Ez az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80 százalékáig, engedély nélküli vízi munka vagy vízhasználat esetén egymillió forintig terjedhet, a természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 ezer forintot.
Bár maga a kútbejelentés, valamint az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól, az eljárás során felmerülő további költségek és a dokumentáció elkészítésének költségeit a kérelmezőnek kell megfizetnie.

Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.

Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.