Zöldinfó
Kőolajat talált a Mol Vecsés határában
Jelentős mennyiségű kőolajat talált a Mol Vecsés határában, 2100 méter mélyen, a társaság júliusban kezdett kutatófúrásba a területen, ahol a szükséges tesztek elvégzése után bebizonyosodott, hogy eddig ismeretlen kőolajmezőt sikerült felfedezni – közölte az olajtársaság az MTI-vel hétfőn.
Az új kút napi 600 hordó termeléssel indul, későbbi tervezett 700-1000 hordós termelése mintegy 10 százalékkal növeli a Mol Magyarország és 5 százalékkal Magyarország kőolajkitermelését. A Vecsés-2 nevű olajkút a Mol harmadik legnagyobb hozamú magyarországi kútja lett, egyedül képes kiváltani az elöregedő algyői mező teljes éves természetes hozamcsökkenését – írták. Felidézik, hogy a Mol 2015-ben nyerte el a kutatási koncessziót a Vecsés körüli területre. Az előzetes geológiai vizsgálatok elvégzése után Vecsés határában jelölték ki a kutatófúrás helyét. A júliusban elkezdett fúrás 31 napig tartott és 2100 méteres mélységet ért el. Az ilyenkor szükséges kúttesztelések során bebizonyosodott, hogy gazdasági hasznosításra alkalmas a kőolajtalálat, ezért a kutat november 11-én termelésbe állították. Az olajat közvetlenül a százhalombattai Dunai Finomítóba szállítják.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a közleményben kiemelte: minden csepp Magyarországon kitermelt kőolaj hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen az ország energiafüggősége, ezért is öröm ez a kutatási siker. A jelenleg termelés alatt álló készletek folyamatosan kimerülnek, ez egy természetes folyamat része. Hatalmas erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a termelést szinten tartsák. A Mol az elmúlt 5 évben 133 milliárd forintot költött erre, ha ezt nem tenné, évi 15-20 százalékkal csökkenne a termelésük. Ezekben az években jelentős sikereket értek el a hazai kutatásban, például több sekély mélységű gázmezőt találtak és állítottak termelésbe – sorolta. A vecsési találat viszont egy nagyobb mélységű olajmező feltárását hozta, amelynek alapján a Mol további fúrásokat tervez a környéken a mező kiaknázására és a termelés fokozására – mondta Hernádi Zsolt.
A Mol a legnagyobb szénhidrogén-termelő Magyarországon. Tavaly a hazai termelésből a kőolaj közel felét (3,5 millió hordó) és a földgáz mintegy 90 százalékát (1,4 milliárd köbméter) a Mol biztosította. A Mol-csoport kőolaj-és földgázkitermelési portfóliójában szintén Magyarország a legnagyobb, jelenleg a teljes termelés harmadát adja. A közlemény szerint Magyarországon egyedüliként a társaság folyamatos munkaprogramot hajt végre, tehát az ország több pontján egy időben, párhuzamosan zajlanak a munkálatok. Kiemelten sikeres a meglévő mezők termelésének fokozása, az elmúlt 5 évben nagyjából 300 kútmunkálat történt és 16 új kút kezdett termelni. A sekélygáz kutatási programban eddig 13 új kút állt munkába. A százmilliárdos nagyságrendű beruházások nélkül a hazai termelés a jelenlegi szint kevesebb mint felére esett volna vissza az elmúlt 5 évben. A Mol a következő 5 évben csaknem 200 milliárd forintot tervez befektetni a magyarországi kőolaj-és földgázkitermelés fejlesztésébe, ennek közel 60-65 százaléka földgáz, 20-25 százaléka kőolaj célú, a maradék pedig az infrastruktúra biztonságos fenntartását, pótlását célozza – írták.
Zöldinfó
2026-tól még szélesebb körben támogatja a cégek energia-megtakarítási beruházásait
A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Programban több mint 580 milliárd forinttal támogatja elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások versenyhelyzetének javítását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A február elején megnyíló pályázaton legalább 10 millió, de akár félmilliárd forint kamatmentes hitel segítheti a cégek vidéki telephelyein megvalósuló beruházásokat – írja az alternativenergia.hu. Állami hozzájárulás minimum 30 százalékos energiamegtakarítást eredményező épületenergetikai korszerűsítésekhez, vagy a gyártási technológia, folyamatok energiahatékonyságát javító fejlesztésekhez igényelhető. A megjelent végleges felhívás alapján a teljes keretből hárommilliárd forintot a víziközmű-szolgáltatók berendezéseinek, gépészeti elemeinek megújítására különítenek el – ismertette a tárca. A közleményben felidézték: az Energiaügyi Minisztérium 2025 tavaszán indította útjára a valaha volt legnagyobb ágazati támogatási programot. A Jedlik Ányos Energetikai Programban mostanáig a távfűtési rendszerek zöldítésére, működési hatékonyságának növelésére, energetikai kutatás-fejlesztésre lehetett támogatást kérni.
A vidéki kistelepülések a helyi közvilágítás korszerűsítésére pályázhattak. A jelenleg is nyitott felhívásokban a biogáz-biometán előállítását, és a kórházak, mentőállomások épületeinek energetikai felújítását ösztönzi a minisztérium. Az EM kiemelte: 2026 elejétől vállalkozások még szélesebb köre kaphat támogatást a rezsiterheiket csökkentő beruházásokhoz. A legjobban várt kiírás januártól 50 milliárd forinttal ösztönzi az ipari energiatárolók telepítését megújuló kapacitás létesítésével, bővítésével együtt. Februárban nyílik meg a vállalati energiahatékonysági hitelprogram, a véglegesített részvételi feltételek csütörtöktől olvashatók a pályázati honlapon. A Jedlik Ányos Energetikai Program legújabb eleme mikro-, kis- és középvállalkozások fővároson kívüli telephelyein tervezett beruházásaihoz biztosít összesen 38,7 milliárd forint kamatmentes hitelt.
A teljes keretösszeg legfeljebb 35 százaléka hasznosulhat a legfejlettebb régiókban, a Közép- és Nyugat-Dunántúlon, Pest vármegyében. A forrásmennyiség mintegy kétharmada az ország más részeiben csökkentheti a cégek energiafogyasztását, áram- és gázszámláit. Legfeljebb hárommilliárd forintos elkülönített keret a víziközmű szolgáltatók gépészeti berendezéseinek korszerűsítésével könnyítheti meg az ágazat gazdálkodását. Finanszírozható tevékenység a többi között az épületburok szigetelése, a nyílászárók cseréje, a bel- és kültéri világítási, központi szellőző, hűtési, fűtési vagy melegvíz-rendszerek energiatakarékos korszerűsítése, a meglévő berendezéseknél alacsonyabb fogyasztású gépek beszerzése, a maradékhő, hulladékhő hasznosítása.
Alapfeltétel, hogy a vállalkozások a támogatás felhasználásával legalább 30 százalékkal csökkentsék primerenergia igényüket. A megtakarítást tisztán épületenergetikai fejlesztés esetében épületenként, tisztán technológiai korszerűsítés esetén az érintett gyártási folyamat, logisztikai egység vonatkozásában, komplex beruházásnál pedig telephelyenként szükséges elérni. Az igényelhető kölcsönösszeg minimum 10 millió és legfeljebb 500 millió forint, de nem haladhatja meg a kérelem bírálatát megelőző lezárt pénzügyi év üzemi eredményének tizenötszörösét. A résztvevőknek az elszámolható költségek legalább 10 százalékát kitevő önerőt kell előteremteniük. A programba 2026. február 2-ától 2027 május végéig lehet jelentkezni az MFB Pont Plusz hálózat fiókjaiban. Az Energiaügyi Minisztérium a családok energiahatékonysági fejlesztéseit is segíti az energetikai otthonfelújítási programmal. A lehetőség most még kedvezőbb feltételekkel vehető igénybe, az elérhető támogatás 10 millió forintra nőtt, felerészben vissza nem térítendő.
A háztartások hosszabb futamidővel és kisebb önerővel kaphatnak forrást a felhasználásuk és így energiaszámláik mérséklését eredményező beavatkozásokra. Az igényelt forrásmennyiség decemberre meghaladta az 50 milliárd forintot, 23,1 milliárd forintot már ki is fizettek több mint 5200 nyertesnek – olvasható a tárca csütörtöki közleményében.
-
Zöld Közlekedés18 óra telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaVízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira
