Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kőolajat talált a Mol Vecsés határában

Létrehozva:

|

Jelentős mennyiségű kőolajat talált a Mol Vecsés határában, 2100 méter mélyen, a társaság júliusban kezdett kutatófúrásba a területen, ahol a szükséges tesztek elvégzése után bebizonyosodott, hogy eddig ismeretlen kőolajmezőt sikerült felfedezni – közölte az olajtársaság az MTI-vel hétfőn.

Az új kút napi 600 hordó termeléssel indul, későbbi tervezett 700-1000 hordós termelése mintegy 10 százalékkal növeli a Mol Magyarország és 5 százalékkal Magyarország kőolajkitermelését. A Vecsés-2 nevű olajkút a Mol harmadik legnagyobb hozamú magyarországi kútja lett, egyedül képes kiváltani az elöregedő algyői mező teljes éves természetes hozamcsökkenését – írták. Felidézik, hogy a Mol 2015-ben nyerte el a kutatási koncessziót a Vecsés körüli területre. Az előzetes geológiai vizsgálatok elvégzése után Vecsés határában jelölték ki a kutatófúrás helyét. A júliusban elkezdett fúrás 31 napig tartott és 2100 méteres mélységet ért el. Az ilyenkor szükséges kúttesztelések során bebizonyosodott, hogy gazdasági hasznosításra alkalmas a kőolajtalálat, ezért a kutat november 11-én termelésbe állították. Az olajat közvetlenül a százhalombattai Dunai Finomítóba szállítják.

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a közleményben kiemelte: minden csepp Magyarországon kitermelt kőolaj hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen az ország energiafüggősége, ezért is öröm ez a kutatási siker. A jelenleg termelés alatt álló készletek folyamatosan kimerülnek, ez egy természetes folyamat része. Hatalmas erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a termelést szinten tartsák. A Mol az elmúlt 5 évben 133 milliárd forintot költött erre, ha ezt nem tenné, évi 15-20 százalékkal csökkenne a termelésük. Ezekben az években jelentős sikereket értek el a hazai kutatásban, például több sekély mélységű gázmezőt találtak és állítottak termelésbe – sorolta. A vecsési találat viszont egy nagyobb mélységű olajmező feltárását hozta, amelynek alapján a Mol további fúrásokat tervez a környéken a mező kiaknázására és a termelés fokozására – mondta Hernádi Zsolt.

Advertisement

A Mol a legnagyobb szénhidrogén-termelő Magyarországon. Tavaly a hazai termelésből a kőolaj közel felét (3,5 millió hordó) és a földgáz mintegy 90 százalékát (1,4 milliárd köbméter) a Mol biztosította. A Mol-csoport kőolaj-és földgázkitermelési portfóliójában szintén Magyarország a legnagyobb, jelenleg a teljes termelés harmadát adja. A közlemény szerint Magyarországon egyedüliként a társaság folyamatos munkaprogramot hajt végre, tehát az ország több pontján egy időben, párhuzamosan zajlanak a munkálatok. Kiemelten sikeres a meglévő mezők termelésének fokozása, az elmúlt 5 évben nagyjából 300 kútmunkálat történt és 16 új kút kezdett termelni. A sekélygáz kutatási programban eddig 13 új kút állt munkába. A százmilliárdos nagyságrendű beruházások nélkül a hazai termelés a jelenlegi szint kevesebb mint felére esett volna vissza az elmúlt 5 évben. A Mol a következő 5 évben csaknem 200 milliárd forintot tervez befektetni a magyarországi kőolaj-és földgázkitermelés fejlesztésébe, ennek közel 60-65 százaléka földgáz, 20-25 százaléka kőolaj célú, a maradék pedig az infrastruktúra biztonságos fenntartását, pótlását célozza – írták.

Advertisement

Zöldinfó

A Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan

Sok épületüzemeltető úgy érzi, hogy a legionella elleni védekezés egy kipipálható adminisztratív feladat, amely évről évre ugyanúgy zajlik. A valóság azonban az, hogy a kockázat jóval összetettebb, és rengeteg olyan részletből áll össze, amelyekkel kevesen foglalkoznak. A legionella jelenléte nem látványos, ezért sokszor csak egy vizsgálat mutat rá a rendszer gyenge pontjaira — addigra azonban már késő lehet.

Létrehozva:

|

Szerző:

A kockázatelemzés nem papírmunka, hanem önvédelem

A legionella kockázatelemzést az épületek többségében egyszeri kötelező dokumentumként kezelik, amit elkészítenek, lefűznek, majd hosszú ideig elő sem vesznek. Ez a hozzáállás viszont rendkívül veszélyes, mert a vízrendszerek állapota folyamatosan változik: a hőmérséklet-ingadozás, a karbantartási hiányosságok, a csövek öregedése és az időszakos használat mind módosítják a kockázatot. Ha a dokumentum nem követi ezeket a változásokat, már nem nyújt valós védelmet. Sok üzemeltető csak akkor érti meg a helyzet súlyát, amikor pozitív legionella eredményt kap. A rendszeresen frissített, szakmailag pontos kockázatelemzés viszont képes időben jelezni, hol van szükség beavatkozásra. Ez az egyetlen biztos módja annak, hogy elkerülhető legyen a később jelentkező probléma.

Pangó víz: a csendes kockázat, ami hónapokig rejtve marad

A pangó víz kialakulása a legionella terjedésének egyik legfőbb oka, mégis az egyik leggyakrabban figyelmen kívül hagyott tényező. Az épületekben rengeteg olyan csaptelep, zuhany, szelep és vízvételi pont található, amelyet ritkán vagy egyáltalán nem használnak. Ezekben a víz hosszú ideig áll, felmelegszik a baktérium számára kedvező tartományba, és így optimális környezetet alakít ki a szaporodáshoz. Sok üzemeltető csak akkor végzi el az öblítést, amikor a vizsgálat közeleg, ám ez már nem oldja meg a problémát. A pangó víz nemcsak a távoli pontokon alakulhat ki, hanem a kevésbé ismert rendszerelemekben is, például vakágakban vagy elfeledett ágakban. Ezeket kockázatelemzés nélkül szinte lehetetlen felfedezni. A rendszer folyamatos ellenőrzése és karbantartása nélkül a legionella észrevétlenül terjeszkedik tovább.

A hőmérsékleti tartományok félreismerése komoly veszélyt jelent

Sokan úgy hiszik, hogy a legionella csak a melegvízben jelent kockázatot, ám a valóság mást mutat. A baktérium a 25–45 °C közötti tartományban érzi magát a legjobban, és ez a hőmérséklet gyakran a hidegvíz-hálózatban is előfordul, különösen nyáron vagy rosszul szigetelt épületekben. A hibás hőmérséklet-ellenőrzések és a hiányos mérések sok üzemeltetőt hamis biztonságérzetbe ringatnak. Előfordul, hogy egy-egy hőmérsékleti mérés megfelelő eredményt mutat, de a hálózat más pontjai már a kockázatos tartományban vannak — csak senki nem méri őket. A kockázatelemzés egyik fontos feladata éppen az, hogy feltárja ezeket a kritikus szakaszokat. Ha ez elmarad, az épület tulajdonképpen teljesen védtelen marad a baktériummal szemben.

Advertisement

Aqua Solutions Kft. – gyors és pontos szakmai támogatás Legionella ellen

Az épületüzemeltetők számára sokszor az jelenti a legnagyobb bizonytalanságot, hogy nem tudják, hol kezdjék a vizsgálatot, és milyen pontok számítanak valódi kockázati területnek. Az Aqua Solutions Kft. Legionella kockázatelemzésben is kiemelkedő szakmai támogatást kínál: a cég gyors és precíz vízminta vizsgálat szolgáltatással, valamint részletes, érthető kockázatelemzéssel segíti az üzemeltetőket. A szakértőik pontosan tudják, milyen rendszerelemek hajlamosak problémát okozni, és ezeket célzottan vizsgálják. A gyors eredménykiadás különösen fontos olyan épületekben, ahol a késlekedés növelheti a fertőzésveszélyt. Az Aqua Solutions Kft. gyakorlati tapasztalata biztosítja, hogy az üzemeltetők ne csak papír szerint legyenek megfelelők, hanem valós biztonságot teremtsenek a rendszerben.

A kockázat nem látványos – épp ezért veszélyes

A legionella jelenléte teljesen észrevétlen marad a mindennapokban: nincs szaga, nincs színe, és semmilyen látható jele nincs annak, hogy a vízrendszerben elszaporodott. Mivel sok épületüzemeltető csak a kézzelfogható problémákat tartja veszélynek, a legionella fenyegetése gyakran háttérbe szorul. A rendszer viszont hónapokig működhet úgy, hogy a baktérium lassan, de folyamatosan terjed. A probléma legtöbbször csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor már pozitív vízminta-vizsgálati eredmény érkezik. Ezért is létfontosságú a rendszeres kockázatelemzés és a szakértői ellenőrzés — mert a veszély pontosan azért súlyos, mert rejtve marad. A tudatos és alapos megelőzés az egyetlen megoldás arra, hogy az épület valóban biztonságos maradjon.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák