Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kőolajat talált a Mol Vecsés határában

Létrehozva:

|

Jelentős mennyiségű kőolajat talált a Mol Vecsés határában, 2100 méter mélyen, a társaság júliusban kezdett kutatófúrásba a területen, ahol a szükséges tesztek elvégzése után bebizonyosodott, hogy eddig ismeretlen kőolajmezőt sikerült felfedezni – közölte az olajtársaság az MTI-vel hétfőn.

Az új kút napi 600 hordó termeléssel indul, későbbi tervezett 700-1000 hordós termelése mintegy 10 százalékkal növeli a Mol Magyarország és 5 százalékkal Magyarország kőolajkitermelését. A Vecsés-2 nevű olajkút a Mol harmadik legnagyobb hozamú magyarországi kútja lett, egyedül képes kiváltani az elöregedő algyői mező teljes éves természetes hozamcsökkenését – írták. Felidézik, hogy a Mol 2015-ben nyerte el a kutatási koncessziót a Vecsés körüli területre. Az előzetes geológiai vizsgálatok elvégzése után Vecsés határában jelölték ki a kutatófúrás helyét. A júliusban elkezdett fúrás 31 napig tartott és 2100 méteres mélységet ért el. Az ilyenkor szükséges kúttesztelések során bebizonyosodott, hogy gazdasági hasznosításra alkalmas a kőolajtalálat, ezért a kutat november 11-én termelésbe állították. Az olajat közvetlenül a százhalombattai Dunai Finomítóba szállítják.

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a közleményben kiemelte: minden csepp Magyarországon kitermelt kőolaj hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen az ország energiafüggősége, ezért is öröm ez a kutatási siker. A jelenleg termelés alatt álló készletek folyamatosan kimerülnek, ez egy természetes folyamat része. Hatalmas erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a termelést szinten tartsák. A Mol az elmúlt 5 évben 133 milliárd forintot költött erre, ha ezt nem tenné, évi 15-20 százalékkal csökkenne a termelésük. Ezekben az években jelentős sikereket értek el a hazai kutatásban, például több sekély mélységű gázmezőt találtak és állítottak termelésbe – sorolta. A vecsési találat viszont egy nagyobb mélységű olajmező feltárását hozta, amelynek alapján a Mol további fúrásokat tervez a környéken a mező kiaknázására és a termelés fokozására – mondta Hernádi Zsolt.

Advertisement

A Mol a legnagyobb szénhidrogén-termelő Magyarországon. Tavaly a hazai termelésből a kőolaj közel felét (3,5 millió hordó) és a földgáz mintegy 90 százalékát (1,4 milliárd köbméter) a Mol biztosította. A Mol-csoport kőolaj-és földgázkitermelési portfóliójában szintén Magyarország a legnagyobb, jelenleg a teljes termelés harmadát adja. A közlemény szerint Magyarországon egyedüliként a társaság folyamatos munkaprogramot hajt végre, tehát az ország több pontján egy időben, párhuzamosan zajlanak a munkálatok. Kiemelten sikeres a meglévő mezők termelésének fokozása, az elmúlt 5 évben nagyjából 300 kútmunkálat történt és 16 új kút kezdett termelni. A sekélygáz kutatási programban eddig 13 új kút állt munkába. A százmilliárdos nagyságrendű beruházások nélkül a hazai termelés a jelenlegi szint kevesebb mint felére esett volna vissza az elmúlt 5 évben. A Mol a következő 5 évben csaknem 200 milliárd forintot tervez befektetni a magyarországi kőolaj-és földgázkitermelés fejlesztésébe, ennek közel 60-65 százaléka földgáz, 20-25 százaléka kőolaj célú, a maradék pedig az infrastruktúra biztonságos fenntartását, pótlását célozza – írták.

Advertisement

Zöldinfó

Kevesebb csapadék, több felelősség: hogyan védekezik a borászat a klímaváltozás ellen

A klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz, kellő körültekintéssel kell védekezni az invazív fajokkal szemben és 10-15 évre előre kell gondolkodni – foglalta össze a borászat előtt álló kihívásokat Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Nyulné Pühra Beáta borász a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető. A Nyakas Pince borászati vezetője, akit korábban az év bortermelőjének is választottak, hangsúlyozta: szélsőséges az időjárás, csapadékhiányt, aszályt tapasztalnak – írja az alternativenergia.hu. Ezért mindenkinek kis kísérleti részeket kell kialakítania a saját területén, hiszen nagyon sokszor előfordul, hogy egy módszer az egyik borvidéken vagy borászatnál működik, de a másiknál nem. Kifejtette, az etyek-budai borvidéken általában 450-600 milliméter az éves átlagos csapadékmennyiség, idén azonban csak 220 milliméter esett, ami nagyon kevés.

Hangsúlyozta, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az összes vizet meg tudják tartani. Példaként említette, hogy minden második sor füvesített, vagy olyan keveréket használnak, amely megtartja a vizet. Megjegyezte, hogy ha algát szórnak a nem füves területekre, az nem engedi kiszáradni a talajt. Áder János közbevetette, hogy ha 200 milliméter csapadék hullik a 400-600 helyett, a felső réteg ugyan átitatódhat, de alatta 1-1,5 méterre már nincs elegendő víz. A szőlő aranyszínű sárgaságával kapcsolatban a borász úgy fogalmazott, hogy szerinte a témát “felfújta a média”. Szavai szerint például Zalában nagyon nagy gondok vannak több területen, de aki észrevette a fertőzést, az kivágta az érintett szőlőt. A borász a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, valamint a védekezési módok közül kiemelte az odafigyelést és a permetezést.

Áder János az elhangzottak lényegét úgy foglalta össze, hogy nincs akkora baj, mint a filoxérajárványnál. Nyulné Pühra Beáta arról is beszélt, hogy a szőlészet-borászatban nem szabad megállni. Leszögezte, hogy a minőséget mindenképpen meg kell tartaniuk, de eközben ki kell próbálniuk rezisztens szőlőfajtákat, amelyek bírják a hőstresszt. Minden egyes borvidéknek ki kell találnia, hogy ha fajtát kell váltani, melyik lesz az, amely be fog válni. Ehhez viszont idő kell – szögezte le.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák