Zöldinfó
Kőolajat talált a Mol Vecsés határában
Jelentős mennyiségű kőolajat talált a Mol Vecsés határában, 2100 méter mélyen, a társaság júliusban kezdett kutatófúrásba a területen, ahol a szükséges tesztek elvégzése után bebizonyosodott, hogy eddig ismeretlen kőolajmezőt sikerült felfedezni – közölte az olajtársaság az MTI-vel hétfőn.
Az új kút napi 600 hordó termeléssel indul, későbbi tervezett 700-1000 hordós termelése mintegy 10 százalékkal növeli a Mol Magyarország és 5 százalékkal Magyarország kőolajkitermelését. A Vecsés-2 nevű olajkút a Mol harmadik legnagyobb hozamú magyarországi kútja lett, egyedül képes kiváltani az elöregedő algyői mező teljes éves természetes hozamcsökkenését – írták. Felidézik, hogy a Mol 2015-ben nyerte el a kutatási koncessziót a Vecsés körüli területre. Az előzetes geológiai vizsgálatok elvégzése után Vecsés határában jelölték ki a kutatófúrás helyét. A júliusban elkezdett fúrás 31 napig tartott és 2100 méteres mélységet ért el. Az ilyenkor szükséges kúttesztelések során bebizonyosodott, hogy gazdasági hasznosításra alkalmas a kőolajtalálat, ezért a kutat november 11-én termelésbe állították. Az olajat közvetlenül a százhalombattai Dunai Finomítóba szállítják.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a közleményben kiemelte: minden csepp Magyarországon kitermelt kőolaj hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen az ország energiafüggősége, ezért is öröm ez a kutatási siker. A jelenleg termelés alatt álló készletek folyamatosan kimerülnek, ez egy természetes folyamat része. Hatalmas erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a termelést szinten tartsák. A Mol az elmúlt 5 évben 133 milliárd forintot költött erre, ha ezt nem tenné, évi 15-20 százalékkal csökkenne a termelésük. Ezekben az években jelentős sikereket értek el a hazai kutatásban, például több sekély mélységű gázmezőt találtak és állítottak termelésbe – sorolta. A vecsési találat viszont egy nagyobb mélységű olajmező feltárását hozta, amelynek alapján a Mol további fúrásokat tervez a környéken a mező kiaknázására és a termelés fokozására – mondta Hernádi Zsolt.
A Mol a legnagyobb szénhidrogén-termelő Magyarországon. Tavaly a hazai termelésből a kőolaj közel felét (3,5 millió hordó) és a földgáz mintegy 90 százalékát (1,4 milliárd köbméter) a Mol biztosította. A Mol-csoport kőolaj-és földgázkitermelési portfóliójában szintén Magyarország a legnagyobb, jelenleg a teljes termelés harmadát adja. A közlemény szerint Magyarországon egyedüliként a társaság folyamatos munkaprogramot hajt végre, tehát az ország több pontján egy időben, párhuzamosan zajlanak a munkálatok. Kiemelten sikeres a meglévő mezők termelésének fokozása, az elmúlt 5 évben nagyjából 300 kútmunkálat történt és 16 új kút kezdett termelni. A sekélygáz kutatási programban eddig 13 új kút állt munkába. A százmilliárdos nagyságrendű beruházások nélkül a hazai termelés a jelenlegi szint kevesebb mint felére esett volna vissza az elmúlt 5 évben. A Mol a következő 5 évben csaknem 200 milliárd forintot tervez befektetni a magyarországi kőolaj-és földgázkitermelés fejlesztésébe, ennek közel 60-65 százaléka földgáz, 20-25 százaléka kőolaj célú, a maradék pedig az infrastruktúra biztonságos fenntartását, pótlását célozza – írták.
Zöldinfó
A hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
Az egészségügyi határérték felett alakulhat az ózon koncentrációja.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az egészségügyi határérték felett alakult az ózon koncentrációja a szombat délutáni és esti órákban a nagyobb városokban a HungaroMet Zrt. előrejelzésének megfelelően – írja az alternativenergia.hu. A következő napokban alapvetően napos, nyugodt időjárás várható, az intenzív besugárzás hatására a nagyobb városokban az egészségügyi határérték felett alakulhat az ózonkoncentráció a délutáni és esti órákban – írta a légszennyezettséggel foglalkozó oldalán a HungaroMet Zrt. A tájékoztatás kitér arra, hogy a nyári időszak egyik fő levegőminőségi kockázata, kiemelten káros az emberi egészségre és az ökoszisztémákra, a tartósan magas koncentráció többnyire a légzőrendszerrel, tüdőgyulladással összefüggésben fokozza a hőstresszt. Az ózon úgynevezett másodlagos szennyezőanyag, ami kémiai reakciók során ott keletkezik. Ehhez szükség van napsugárzásra, nitrogén-oxidokra, illékony szerves vegyületekre és metánra. A nitrogén-oxidok a tüzelő- vagy üzemanyagok elégetése során kerülnek a légkörbe, az illékony szerves vegyületekért az ipar, a háztartási tisztítószerek vagy a vegetáció a felelős, a metánt pedig a mezőgazdaság, a hulladék, a hulladéklerakók és az energiaszektor juttatja a légkörbe.
Az északi féltekén jellemzően júniustól szeptemberig fordul elő, hogy a talajközeli ózon koncentrációja több napon át meghaladja az egészségügyi határértéket, ugyanis nyáron a megnövekedett napsugárzás beindítja és felgyorsítja a kémiai reakciót, amihez a hosszabb nappalok pedig több időt biztosítanak. A változó éghajlat miatt a hőhullámok intenzívebbé és gyakoribbá válnak, ezért a talajközeli ózon koncentrációjának megemelkedése is gyakoribbá és intenzívebbé válik. A talajközeli ózon a kialakulása után a nyári meleg, szélcsendes időben napokig vagy hetekig a légkörben maradhat.
Magyarországon az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat jelenleg több mint 50 automata mérőállomásának adatai adnak tájékoztatást az ózon-szennyezettségről. A friss mérési eredmények a https://legszennyezettseg.met.hu/ weboldalon érhetők el, ahol arról is tájékoztatást adnak, hogyan alakul a szennyezettség a következő napokban.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
