Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kőolajat talált a Mol Vecsés határában

Létrehozva:

|

Jelentős mennyiségű kőolajat talált a Mol Vecsés határában, 2100 méter mélyen, a társaság júliusban kezdett kutatófúrásba a területen, ahol a szükséges tesztek elvégzése után bebizonyosodott, hogy eddig ismeretlen kőolajmezőt sikerült felfedezni – közölte az olajtársaság az MTI-vel hétfőn.

Az új kút napi 600 hordó termeléssel indul, későbbi tervezett 700-1000 hordós termelése mintegy 10 százalékkal növeli a Mol Magyarország és 5 százalékkal Magyarország kőolajkitermelését. A Vecsés-2 nevű olajkút a Mol harmadik legnagyobb hozamú magyarországi kútja lett, egyedül képes kiváltani az elöregedő algyői mező teljes éves természetes hozamcsökkenését – írták. Felidézik, hogy a Mol 2015-ben nyerte el a kutatási koncessziót a Vecsés körüli területre. Az előzetes geológiai vizsgálatok elvégzése után Vecsés határában jelölték ki a kutatófúrás helyét. A júliusban elkezdett fúrás 31 napig tartott és 2100 méteres mélységet ért el. Az ilyenkor szükséges kúttesztelések során bebizonyosodott, hogy gazdasági hasznosításra alkalmas a kőolajtalálat, ezért a kutat november 11-én termelésbe állították. Az olajat közvetlenül a százhalombattai Dunai Finomítóba szállítják.

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a közleményben kiemelte: minden csepp Magyarországon kitermelt kőolaj hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen az ország energiafüggősége, ezért is öröm ez a kutatási siker. A jelenleg termelés alatt álló készletek folyamatosan kimerülnek, ez egy természetes folyamat része. Hatalmas erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a termelést szinten tartsák. A Mol az elmúlt 5 évben 133 milliárd forintot költött erre, ha ezt nem tenné, évi 15-20 százalékkal csökkenne a termelésük. Ezekben az években jelentős sikereket értek el a hazai kutatásban, például több sekély mélységű gázmezőt találtak és állítottak termelésbe – sorolta. A vecsési találat viszont egy nagyobb mélységű olajmező feltárását hozta, amelynek alapján a Mol további fúrásokat tervez a környéken a mező kiaknázására és a termelés fokozására – mondta Hernádi Zsolt.

Advertisement

A Mol a legnagyobb szénhidrogén-termelő Magyarországon. Tavaly a hazai termelésből a kőolaj közel felét (3,5 millió hordó) és a földgáz mintegy 90 százalékát (1,4 milliárd köbméter) a Mol biztosította. A Mol-csoport kőolaj-és földgázkitermelési portfóliójában szintén Magyarország a legnagyobb, jelenleg a teljes termelés harmadát adja. A közlemény szerint Magyarországon egyedüliként a társaság folyamatos munkaprogramot hajt végre, tehát az ország több pontján egy időben, párhuzamosan zajlanak a munkálatok. Kiemelten sikeres a meglévő mezők termelésének fokozása, az elmúlt 5 évben nagyjából 300 kútmunkálat történt és 16 új kút kezdett termelni. A sekélygáz kutatási programban eddig 13 új kút állt munkába. A százmilliárdos nagyságrendű beruházások nélkül a hazai termelés a jelenlegi szint kevesebb mint felére esett volna vissza az elmúlt 5 évben. A Mol a következő 5 évben csaknem 200 milliárd forintot tervez befektetni a magyarországi kőolaj-és földgázkitermelés fejlesztésébe, ennek közel 60-65 százaléka földgáz, 20-25 százaléka kőolaj célú, a maradék pedig az infrastruktúra biztonságos fenntartását, pótlását célozza – írták.

Advertisement

Zöldinfó

Értékes víz a tájban: példaértékű összefogás a hazai ökoszisztémák védelméért

A MA-HAL tagjai a halastavak vizével a rendkívüli aszály ellenére is a természeti környezetet támogatják.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) büszkén osztja meg, hogy taggazdaságai példaértékű összefogással segítik a hazai természetvédelmi területeket, erdőket, mezőket – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az idei rendkívüli aszályos időszakban a halastavak őszi lecsapolásakor a vízügyi szakemberekkel szorosan együttműködve az értékes vizet a környező erdőkbe, mezőkre és nemzeti parkokba juttatják, ezzel is enyhítve a vízhiányt.

Ahol a jelentős csapadékhiány miatt a közvetlen vízpótlás nem oldható meg, ott a gazdaságok a víz tájban tartásával és visszaforgatásával védekeznek, értékes mikroklímát teremtve. Azok a haltermelők azonban, akik lecsapolnak és a vizet a tájba juttatják, felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak környezetüknek. Erre az idei évben több kiemelkedő példa is akad. A Csanyteleki Halgazdaság a Kiskunsági Nemzeti Park területére juttat vizet. A Biharugrai Halgazdaság az halastavi integrált vízgazdálkodási rendszer részeként a környező erdőket,nemzetiparki területeket,valamint mezőgazdasági területeket támogatja. A Dénesmajorban található halastavak vizével – a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatósággal és az Uradalmi- illetve Gyulavári erdei csatornákon keresztül – a Mályvádi-erdő ökológiai vízpótlását és a környező erdők elárasztását támogatja. A Kónyahal Kft. a Kónya környéki területeken, míg a Hortobágyi Halgazdaság természetesen a Hortobágyi Nemzeti Park ökoszisztémájának megőrzését segíti. Szomor Dezső e.v. már évek óta az Apaj határában lévő halastavakból járul hozzá a Kiskunsági Nemzeti Park vízpótlásához. Ezek a kezdeményezések is bizonyítják, hogy a magyar akvakultúra szereplői elkötelezettek a fenntarthatóság, a hazai vizek megőrzése és a természeti értékek védelme mellett.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák