Zöldinfó

Kőolajat talált a Mol Vecsés határában

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-11-22

Szerző:

Hell

Jelentős mennyiségű kőolajat talált a Mol Vecsés határában, 2100 méter mélyen, a társaság júliusban kezdett kutatófúrásba a területen, ahol a szükséges tesztek elvégzése után bebizonyosodott, hogy eddig ismeretlen kőolajmezőt sikerült felfedezni – közölte az olajtársaság az MTI-vel hétfőn.

Az új kút napi 600 hordó termeléssel indul, későbbi tervezett 700-1000 hordós termelése mintegy 10 százalékkal növeli a Mol Magyarország és 5 százalékkal Magyarország kőolajkitermelését. A Vecsés-2 nevű olajkút a Mol harmadik legnagyobb hozamú magyarországi kútja lett, egyedül képes kiváltani az elöregedő algyői mező teljes éves természetes hozamcsökkenését – írták. Felidézik, hogy a Mol 2015-ben nyerte el a kutatási koncessziót a Vecsés körüli területre. Az előzetes geológiai vizsgálatok elvégzése után Vecsés határában jelölték ki a kutatófúrás helyét. A júliusban elkezdett fúrás 31 napig tartott és 2100 méteres mélységet ért el. Az ilyenkor szükséges kúttesztelések során bebizonyosodott, hogy gazdasági hasznosításra alkalmas a kőolajtalálat, ezért a kutat november 11-én termelésbe állították. Az olajat közvetlenül a százhalombattai Dunai Finomítóba szállítják.

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a közleményben kiemelte: minden csepp Magyarországon kitermelt kőolaj hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen az ország energiafüggősége, ezért is öröm ez a kutatási siker. A jelenleg termelés alatt álló készletek folyamatosan kimerülnek, ez egy természetes folyamat része. Hatalmas erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a termelést szinten tartsák. A Mol az elmúlt 5 évben 133 milliárd forintot költött erre, ha ezt nem tenné, évi 15-20 százalékkal csökkenne a termelésük. Ezekben az években jelentős sikereket értek el a hazai kutatásban, például több sekély mélységű gázmezőt találtak és állítottak termelésbe – sorolta. A vecsési találat viszont egy nagyobb mélységű olajmező feltárását hozta, amelynek alapján a Mol további fúrásokat tervez a környéken a mező kiaknázására és a termelés fokozására – mondta Hernádi Zsolt.

A Mol a legnagyobb szénhidrogén-termelő Magyarországon. Tavaly a hazai termelésből a kőolaj közel felét (3,5 millió hordó) és a földgáz mintegy 90 százalékát (1,4 milliárd köbméter) a Mol biztosította. A Mol-csoport kőolaj-és földgázkitermelési portfóliójában szintén Magyarország a legnagyobb, jelenleg a teljes termelés harmadát adja. A közlemény szerint Magyarországon egyedüliként a társaság folyamatos munkaprogramot hajt végre, tehát az ország több pontján egy időben, párhuzamosan zajlanak a munkálatok. Kiemelten sikeres a meglévő mezők termelésének fokozása, az elmúlt 5 évben nagyjából 300 kútmunkálat történt és 16 új kút kezdett termelni. A sekélygáz kutatási programban eddig 13 új kút állt munkába. A százmilliárdos nagyságrendű beruházások nélkül a hazai termelés a jelenlegi szint kevesebb mint felére esett volna vissza az elmúlt 5 évben. A Mol a következő 5 évben csaknem 200 milliárd forintot tervez befektetni a magyarországi kőolaj-és földgázkitermelés fejlesztésébe, ennek közel 60-65 százaléka földgáz, 20-25 százaléka kőolaj célú, a maradék pedig az infrastruktúra biztonságos fenntartását, pótlását célozza – írták.

Kapcsolódó tartalom:energia környezetvédelem olaj vecsés

Zöldinfó

Forradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal

Az új meteorológiai műhold megbízhatóbb időjárás-előrejelzést tesz majd lehetővé Magyarországon is.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarországon is pontosabb és megbízhatóbb időjárás-előrejelzést tesz lehetővé az új európai meteorológiai műhold, az MTG-I2, amelyet augusztus végén sikeresen pályára állítottak Francia Guyanából – írja az alternativenergia.hu. Az új műhold, ha minden a tervek szerint halad, 2027-ben kapcsolódhat be az európai meteorológiai szolgálatok teljes értékű működésébe, és ettől kezdve a gyorsan változó időjárási jelenségekről eddig elképzelhetetlen részletességű adatfolyam állhat majd rendelkezésre. Kocsis Zsófia meteorológus az MTI érdeklődésére elmondta: a műhold a tervek szerint 2027-ben kapcsolódhat be az európai meteorológiai szolgálatok teljes értékű működésébe. Magyarország az Európai Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Szervezete (EUMETSAT) tagja, közvetlenül hozzáfér az MTG (Meteosat Third Generation) – rendszer adataihoz, így az új mérések is beépülnek majd a mindennapi prognózisok készítésébe.

Az MTG-I2 fedélzetén található FCI képkészítő műszer 2,5 percenként továbbít felvételeket Európáról, ami jelentős előrelépést hoz a gyorsan változó légköri jelenségek nyomon követésében. A szakember kiemelte, hogy a meteorológusok a jövőben részletesebben követhetik a zivatarok vagy a köd kialakulását és fejlődését. Az új információk elsősorban a következő néhány órára vonatkozó, ultrarövid távú előrejelzések, valamint a heves zivatarokhoz és más veszélyes időjárási jelenségekhez kapcsolódó riasztások kiadásában nyújtanak segítséget.

Kocsis Zsófia kifejtette: a műholdas adatokat a numerikus időjárás-előrejelző modellekben, valamint a földfelszíni mérőállomások és a meteorológiai radarok megfigyeléseivel integrálva alkalmazzák. A műholdas mérések legnagyobb előnyének nevezte, hogy folyamatos információt szolgáltatnak a légkör azon területeiről is, ahol nem állnak rendelkezésre közvetlen földi mérőeszközök, ezáltal pontosabban meghatározható a légkör aktuális állapota.

A Meteosat harmadik generációjának második képalkotó műholdját, az MTG-I2-t augusztus végén állították pályára. Az Űrvilág űrkutatási hírportálon olvasható cikk szerint küldetésének jelentőségét az adja, hogy ezzel teljessé válik a harmadik generációs Meteosat első, három műholdból álló rendszere. Ezek a korábbiaknál sokkal gyorsabban és részletesebben képesek figyelni Európa és Észak-Afrika légkörét.

A műhold fedélzetén található FCI műszer adatai jóval többet jelentenek, mint az egyszerű műholdképek. A különböző infravörös és látható hullámhosszokon végzett mérésekből információ nyerhető például a vízgőz eloszlásáról, a felhők tulajdonságairól, aeroszolokról, légszennyezésről, vulkáni hamuról és erdőtüzekről is. Ez azt jelenti, hogy az MTG-adatok nem kizárólag a meteorológiai szolgálatok számára lesznek hasznosak. Fontos szerepet kaphatnak a klímakutatásban, a levegőminőség monitorozásában, a hidrológiában, a mezőgazdaságban, a környezetvédelemben és a katasztrófavédelemben is.

Az MTG-I2 másik különleges műszere a Lightning Imager (LI), a villámképalkotó. Ez folyamatosan képes érzékelni az egyes villámkisüléseket, éjjel és nappal egyaránt. Ennek különösen a rövid távú előrejelzésben lehet nagy jelentősége. Ha egy adott térségben hirtelen gyorsan növekedni kezd a villámtevékenység, az fontos jelzés lehet arra, hogy intenzív zivatar van kialakulóban. A meteorológusok így még azelőtt észlelhetik egy veszélyes időjárási rendszer gyors erősödését, hogy az más mérési módszerekkel egyértelműen felismerhető lenne.

A beszámoló szerint az MTG teljes sorozata végül hat műholdból, négy képalkotó (MTG-I) és két szondázó (MTG-S) műholdból áll majd, és a tervek szerint több mint két évtizeden át biztosítja az európai meteorológiai megfigyeléseket. A további műholdakat várhatóan 2033-tól állítják pályára, hogy fokozatosan leváltsák az előzőeket. A cél egy folyamatosan frissülő, többdimenziós légköri adatbázis létrehozása. A teljesen kiépített MTG-rendszer várhatóan legalább ötvenszer több adatot állít majd elő, mint az előző generációs MSG műholdak – olvasható a szakportálon közzétett cikkben.

Tovább olvasom