Zöldinfó

Kőolajat talált a Mol Vecsés határában

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-11-22

Szerző:

Hell

Jelentős mennyiségű kőolajat talált a Mol Vecsés határában, 2100 méter mélyen, a társaság júliusban kezdett kutatófúrásba a területen, ahol a szükséges tesztek elvégzése után bebizonyosodott, hogy eddig ismeretlen kőolajmezőt sikerült felfedezni – közölte az olajtársaság az MTI-vel hétfőn.

Az új kút napi 600 hordó termeléssel indul, későbbi tervezett 700-1000 hordós termelése mintegy 10 százalékkal növeli a Mol Magyarország és 5 százalékkal Magyarország kőolajkitermelését. A Vecsés-2 nevű olajkút a Mol harmadik legnagyobb hozamú magyarországi kútja lett, egyedül képes kiváltani az elöregedő algyői mező teljes éves természetes hozamcsökkenését – írták. Felidézik, hogy a Mol 2015-ben nyerte el a kutatási koncessziót a Vecsés körüli területre. Az előzetes geológiai vizsgálatok elvégzése után Vecsés határában jelölték ki a kutatófúrás helyét. A júliusban elkezdett fúrás 31 napig tartott és 2100 méteres mélységet ért el. Az ilyenkor szükséges kúttesztelések során bebizonyosodott, hogy gazdasági hasznosításra alkalmas a kőolajtalálat, ezért a kutat november 11-én termelésbe állították. Az olajat közvetlenül a százhalombattai Dunai Finomítóba szállítják.

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a közleményben kiemelte: minden csepp Magyarországon kitermelt kőolaj hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen az ország energiafüggősége, ezért is öröm ez a kutatási siker. A jelenleg termelés alatt álló készletek folyamatosan kimerülnek, ez egy természetes folyamat része. Hatalmas erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a termelést szinten tartsák. A Mol az elmúlt 5 évben 133 milliárd forintot költött erre, ha ezt nem tenné, évi 15-20 százalékkal csökkenne a termelésük. Ezekben az években jelentős sikereket értek el a hazai kutatásban, például több sekély mélységű gázmezőt találtak és állítottak termelésbe – sorolta. A vecsési találat viszont egy nagyobb mélységű olajmező feltárását hozta, amelynek alapján a Mol további fúrásokat tervez a környéken a mező kiaknázására és a termelés fokozására – mondta Hernádi Zsolt.

A Mol a legnagyobb szénhidrogén-termelő Magyarországon. Tavaly a hazai termelésből a kőolaj közel felét (3,5 millió hordó) és a földgáz mintegy 90 százalékát (1,4 milliárd köbméter) a Mol biztosította. A Mol-csoport kőolaj-és földgázkitermelési portfóliójában szintén Magyarország a legnagyobb, jelenleg a teljes termelés harmadát adja. A közlemény szerint Magyarországon egyedüliként a társaság folyamatos munkaprogramot hajt végre, tehát az ország több pontján egy időben, párhuzamosan zajlanak a munkálatok. Kiemelten sikeres a meglévő mezők termelésének fokozása, az elmúlt 5 évben nagyjából 300 kútmunkálat történt és 16 új kút kezdett termelni. A sekélygáz kutatási programban eddig 13 új kút állt munkába. A százmilliárdos nagyságrendű beruházások nélkül a hazai termelés a jelenlegi szint kevesebb mint felére esett volna vissza az elmúlt 5 évben. A Mol a következő 5 évben csaknem 200 milliárd forintot tervez befektetni a magyarországi kőolaj-és földgázkitermelés fejlesztésébe, ennek közel 60-65 százaléka földgáz, 20-25 százaléka kőolaj célú, a maradék pedig az infrastruktúra biztonságos fenntartását, pótlását célozza – írták.

Kapcsolódó tartalom:energia környezetvédelem olaj vecsés

Zöldinfó

Frissült a KLIMADAT alkalmazás: pontosabb képet ad Magyarország jövőbeli éghajlatáról

Új adatokkal és funkciókkal bővült a HungaroMet KLIMADAT alkalmazása.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-19

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megújította a KLIMADAT alkalmazást a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt.: a fejlesztés eredményeként friss éghajlati adatok, további indikátorok és új funkciók váltak elérhetővé, miközben a jövőre vonatkozó klímaprojekciók is egységes módszertani alapokra kerültek – írja az alternativenergia.hu. Mint írták, az éghajlatváltozás egyre gyakoribb és erőteljesebb hatásai számos szakterületen növelték a hiteles forrásból származó, könnyen hozzáférhető éghajlati adatok iránti igényt. A meteorológiai szolgálat 2022-ben nyitotta meg a KLIMADAT felületet (https://klimadat.met.hu), amely a tudományos módszerekkel feldolgozott hőmérsékleti és csapadék-információkat egy ArcGIS-alapú adatbázisban tette hozzáférhetővé. Ez egy olyan speciális digitális adattár, amely nemcsak szövegeket és számokat, hanem földrajzi, térbeli információkat is tárol.

Hozzátették: a felület célja, hogy a klímaváltozással kapcsolatban minél szélesebb felhasználói körnek nyújtsanak hasznos információt; kiindulási alapot biztosítsanak a hatásvizsgálatokhoz, adatokkal támogassák a kockázatelemzéseket, a stratégiaalkotást és a döntéshozatalt, valamint tájékozódási pontként szolgáljanak az oktatás, a média és minden, a téma iránt érdeklődő számára. Közölték: a portál indulása óta bővült a HungaroMet éghajlati adatbázisa, az Éghajlatváltozási Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium keretében végzett módszertani fejlesztések pedig tovább gazdagították az abból kinyerhető információkat.

A hőmérsékleti és a csapadékadatok múltbeli jellemzői méréseken alapulnak, míg a jövőben várható változásukról klímamodellek projekciói nyújtanak információt. Az országot lefedő regionális és a részletesebb városi adatok az 1971-2100 közötti időszakot ölelik fel, ötévente léptetett, 30 éves átlagokkal. A mérési adatok legfrissebb időszaka 1996-2025, a projekciók első időszaka 2001-2030, az utolsó pedig 2071-2100. A jövőre vonatkozó projekciók egységes módszertan szerint készültek, a számításokhoz a HungaroMet két regionális klímamodelljét használták, amelyek egy közepes és egy magas jövőbeli kibocsátással számoló forgatókönyvet alkalmaztak. A 10 kilométeres felbontású regionális szimulációkra épültek az 1 kilométeres felbontású városi szimulációk, amelyek a részletes elemzések alapját adják.

A modelladatok hibáinak kiszűrésére is új módszert vezettek be, aminek alkalmazásával nemcsak a korábbi 22 regionális és 11 városi indikátor értékeit számították újra, hanem az elsőfokú hőhullámos napok és a forró napok számával is bővítették az indikátorok körét. Egységesek lettek a projekciók regionális és városi léptékhez tartozó megjelenítési formái is: mindkét esetben elérhető a valószínűségi térkép, amely a négy modellszimuláció eredménye alapján mutatja meg az adott mértékű jövőbeli változás valószínűségét. Az indikátorok jövőben várható legkisebb, legnagyobb és medián értékei mellett a felhasználók ezentúl ugyanezeket az információkat a várható változásokra vonatkozóan is lekérhetik.

Magyarországra továbbra is elérhető a vármegyei és járási lehatárolás lehetősége. A városi éghajlatváltozás jellemzőiről Budapest mellett már Szegedre is lekérhetők információk, a következő években pedig a 90 ezer főnél nagyobb lakosságszámú városokra vonatkozó eredményekkel bővítik a rendszert. Az adatok az eddig megszokott módon, térinformatikai felhasználásra alkalmas formátumban is letölthetők.

Tovább olvasom