Zöldinfó
Kőolajat talált a Mol Vecsés határában
Jelentős mennyiségű kőolajat talált a Mol Vecsés határában, 2100 méter mélyen, a társaság júliusban kezdett kutatófúrásba a területen, ahol a szükséges tesztek elvégzése után bebizonyosodott, hogy eddig ismeretlen kőolajmezőt sikerült felfedezni – közölte az olajtársaság az MTI-vel hétfőn.
Az új kút napi 600 hordó termeléssel indul, későbbi tervezett 700-1000 hordós termelése mintegy 10 százalékkal növeli a Mol Magyarország és 5 százalékkal Magyarország kőolajkitermelését. A Vecsés-2 nevű olajkút a Mol harmadik legnagyobb hozamú magyarországi kútja lett, egyedül képes kiváltani az elöregedő algyői mező teljes éves természetes hozamcsökkenését – írták. Felidézik, hogy a Mol 2015-ben nyerte el a kutatási koncessziót a Vecsés körüli területre. Az előzetes geológiai vizsgálatok elvégzése után Vecsés határában jelölték ki a kutatófúrás helyét. A júliusban elkezdett fúrás 31 napig tartott és 2100 méteres mélységet ért el. Az ilyenkor szükséges kúttesztelések során bebizonyosodott, hogy gazdasági hasznosításra alkalmas a kőolajtalálat, ezért a kutat november 11-én termelésbe állították. Az olajat közvetlenül a százhalombattai Dunai Finomítóba szállítják.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a közleményben kiemelte: minden csepp Magyarországon kitermelt kőolaj hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen az ország energiafüggősége, ezért is öröm ez a kutatási siker. A jelenleg termelés alatt álló készletek folyamatosan kimerülnek, ez egy természetes folyamat része. Hatalmas erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a termelést szinten tartsák. A Mol az elmúlt 5 évben 133 milliárd forintot költött erre, ha ezt nem tenné, évi 15-20 százalékkal csökkenne a termelésük. Ezekben az években jelentős sikereket értek el a hazai kutatásban, például több sekély mélységű gázmezőt találtak és állítottak termelésbe – sorolta. A vecsési találat viszont egy nagyobb mélységű olajmező feltárását hozta, amelynek alapján a Mol további fúrásokat tervez a környéken a mező kiaknázására és a termelés fokozására – mondta Hernádi Zsolt.
A Mol a legnagyobb szénhidrogén-termelő Magyarországon. Tavaly a hazai termelésből a kőolaj közel felét (3,5 millió hordó) és a földgáz mintegy 90 százalékát (1,4 milliárd köbméter) a Mol biztosította. A Mol-csoport kőolaj-és földgázkitermelési portfóliójában szintén Magyarország a legnagyobb, jelenleg a teljes termelés harmadát adja. A közlemény szerint Magyarországon egyedüliként a társaság folyamatos munkaprogramot hajt végre, tehát az ország több pontján egy időben, párhuzamosan zajlanak a munkálatok. Kiemelten sikeres a meglévő mezők termelésének fokozása, az elmúlt 5 évben nagyjából 300 kútmunkálat történt és 16 új kút kezdett termelni. A sekélygáz kutatási programban eddig 13 új kút állt munkába. A százmilliárdos nagyságrendű beruházások nélkül a hazai termelés a jelenlegi szint kevesebb mint felére esett volna vissza az elmúlt 5 évben. A Mol a következő 5 évben csaknem 200 milliárd forintot tervez befektetni a magyarországi kőolaj-és földgázkitermelés fejlesztésébe, ennek közel 60-65 százaléka földgáz, 20-25 százaléka kőolaj célú, a maradék pedig az infrastruktúra biztonságos fenntartását, pótlását célozza – írták.
Zöldinfó
Nő a kereslet az energiatakarékos lakások iránt
Látványosan nőtt a lakások energiahatékonysága az elmúlt években.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az elmúlt évek épületenergetikai fejlesztéseinek és korszerűsítéseinek köszönhetően látványosan nőtt a lakások energiahatékonysága, a fajlagos szén-dioxid-kibocsátásuk felére esett, miközben emelkedett a megújuló energia részaránya az új építésű ingatlanoknál – közölte az alternativenergia.hu. A közlemény idézi az OC Investment Solutions (OCS), az Otthon Centrum Magyarország Holding központi leányvállalatának üzletágigazgatóját, aki elmondta: a javulás már nem az új építésű, hanem egyre inkább a felújított ingatlanoknak tudható be. Tóth Csaba kiemelte: a 2022-es rezsiszabály-változások után megnőtt a hőszivattyúk vagy napelemes rendszerek utólagos telepítése, és az állami támogatott programok is érezhető hatást gyakoroltak a piacra. A korszerűsítések hatására javult a lakások hőszigeteltsége és csökkent a vizsgált ingatlanok átlagos hővesztesége. Az új építésű lakások esetében a földgázalapú rendszereket fokozatosan felváltják a megújuló energiára épülő megoldások, elsősorban a hőszivattyúk, amit a szigorodó szabályozási környezet is ösztönöz – közölte.
A nagyobb lakóparkoknál egyre nagyobb szerepet kap a távhő, amely sok esetben gazdaságosabb megoldást jelent, ráadásul a távhőszolgáltatók számára is előnyökkel jár, alacsonyabb hálózatfejlesztési költségek mellett javulhat kihasználtságuk. Tóth Csaba szerint a piacon mindez növekvő elvárásokat eredményez: az energiahatékony ingatlanok iránt erősödik a kereslet, míg a korszerűtlen lakások egyre inkább versenyhátrányba kerülnek. A szakértő szerint a javuló tendencia ellenére az ingatlanállomány energetikai korszerűsítésében még jelentős tartalékok vannak, ugyanakkor a javuló mutatók és a növekvő vásárlói elvárások együtt gyorsíthatják a lakásállomány további korszerűsítését.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÁllami pénz a korszerűsítésre: akár önerő nélkül is belevághat
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaEnergiafordulat Magyarországon: egyre több napelem mellé jönnek a tárolók
