Zöldinfó
Kőolajat talált a Mol Vecsés határában
Jelentős mennyiségű kőolajat talált a Mol Vecsés határában, 2100 méter mélyen, a társaság júliusban kezdett kutatófúrásba a területen, ahol a szükséges tesztek elvégzése után bebizonyosodott, hogy eddig ismeretlen kőolajmezőt sikerült felfedezni – közölte az olajtársaság az MTI-vel hétfőn.
Az új kút napi 600 hordó termeléssel indul, későbbi tervezett 700-1000 hordós termelése mintegy 10 százalékkal növeli a Mol Magyarország és 5 százalékkal Magyarország kőolajkitermelését. A Vecsés-2 nevű olajkút a Mol harmadik legnagyobb hozamú magyarországi kútja lett, egyedül képes kiváltani az elöregedő algyői mező teljes éves természetes hozamcsökkenését – írták. Felidézik, hogy a Mol 2015-ben nyerte el a kutatási koncessziót a Vecsés körüli területre. Az előzetes geológiai vizsgálatok elvégzése után Vecsés határában jelölték ki a kutatófúrás helyét. A júliusban elkezdett fúrás 31 napig tartott és 2100 méteres mélységet ért el. Az ilyenkor szükséges kúttesztelések során bebizonyosodott, hogy gazdasági hasznosításra alkalmas a kőolajtalálat, ezért a kutat november 11-én termelésbe állították. Az olajat közvetlenül a százhalombattai Dunai Finomítóba szállítják.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a közleményben kiemelte: minden csepp Magyarországon kitermelt kőolaj hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen az ország energiafüggősége, ezért is öröm ez a kutatási siker. A jelenleg termelés alatt álló készletek folyamatosan kimerülnek, ez egy természetes folyamat része. Hatalmas erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a termelést szinten tartsák. A Mol az elmúlt 5 évben 133 milliárd forintot költött erre, ha ezt nem tenné, évi 15-20 százalékkal csökkenne a termelésük. Ezekben az években jelentős sikereket értek el a hazai kutatásban, például több sekély mélységű gázmezőt találtak és állítottak termelésbe – sorolta. A vecsési találat viszont egy nagyobb mélységű olajmező feltárását hozta, amelynek alapján a Mol további fúrásokat tervez a környéken a mező kiaknázására és a termelés fokozására – mondta Hernádi Zsolt.
A Mol a legnagyobb szénhidrogén-termelő Magyarországon. Tavaly a hazai termelésből a kőolaj közel felét (3,5 millió hordó) és a földgáz mintegy 90 százalékát (1,4 milliárd köbméter) a Mol biztosította. A Mol-csoport kőolaj-és földgázkitermelési portfóliójában szintén Magyarország a legnagyobb, jelenleg a teljes termelés harmadát adja. A közlemény szerint Magyarországon egyedüliként a társaság folyamatos munkaprogramot hajt végre, tehát az ország több pontján egy időben, párhuzamosan zajlanak a munkálatok. Kiemelten sikeres a meglévő mezők termelésének fokozása, az elmúlt 5 évben nagyjából 300 kútmunkálat történt és 16 új kút kezdett termelni. A sekélygáz kutatási programban eddig 13 új kút állt munkába. A százmilliárdos nagyságrendű beruházások nélkül a hazai termelés a jelenlegi szint kevesebb mint felére esett volna vissza az elmúlt 5 évben. A Mol a következő 5 évben csaknem 200 milliárd forintot tervez befektetni a magyarországi kőolaj-és földgázkitermelés fejlesztésébe, ennek közel 60-65 százaléka földgáz, 20-25 százaléka kőolaj célú, a maradék pedig az infrastruktúra biztonságos fenntartását, pótlását célozza – írták.
Zöldinfó
Szélesebb körben támogatja a zöld beruházásokat az MNB
A jegybank egy évvel, 2027. december végéig meghosszabbította, illetve bővítette a hitelintézeteknek nyújtott zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjait.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az alternativenergia.hu szerint a programba bevont zöld hitelek és kötvények volumene tavaly meghaladta az 1500 milliárd forintot. A jegybank továbbá szélesítette a zöld lakossági tőkekövetelmény (ZLT) program korszerűsítési hatókörét, amelybe ezentúl az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer Katalógusban szereplő, lakóépületen végrehajtható energiahatékonysági intézkedések is bevonhatók. Közölték, hogy emellett bővítették a vállalati és önkormányzati hitelekre vonatkozó (ZVT) programot is, új zöld hitelcélokat meghatározva (például mezőgazdasági öntözésfejlesztés, vasúti közlekedés fejlesztése, körforgásos gazdaságra való átállást támogató tevékenységek); új típusú finanszírozási eszközöket bevonva (fenntarthatósághoz kötött hitelek és kötvények); továbbá új jogalanyként megnevezve az energiaközösségeket, akikkel szemben innentől kezdve szintén fennállhat kitettség.
Az MNB Zöld Programja részeként hirdette meg tőkekövetelmény-kedvezmény programjait a magyar székhelyű hitelintézetek számára az éghajlatváltozásból fakadó kockázatok kezelése, valamint a zöld finanszírozás ösztönzése céljából. A jegybank a programok révén úgy javítja a bankszektor környezeti kockázati profilját, és pozitív ösztönzőn keresztül úgy bátorítja a zöld hitelezést, hogy a részletes feltételrendszerben meghatározottaknak megfelelő, környezetileg fenntartható lakossági, vállalati és önkormányzati kitettségek (hitelek, kötvények) után képzendő adott évi tőkekövetelmény egy részét/egészét elengedi a tőkeszabályozás 2. pillérében – ismertették. Mindez csökkenti a klímaváltozás banki kockázatát és a hazai karbonkibocsátást is, miközben a kedvezményre vonatkozó limitek biztosítják a megfelelő tőkeszint fenntartását.
Az MNB zöld tőkekövetelmény programjában érintett összes hitelintézeti kitettség volumene tavaly a harmadik negyedév végén 1532 milliárd forintot tett ki, ebből 1144 milliárd forint vállalati hitel, 118 milliárd forint vállalati kötvény, továbbá 271 milliárd forint lakáscélú hitel volt.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
