Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kőolajat talált a Mol Vecsés határában

Létrehozva:

|

Jelentős mennyiségű kőolajat talált a Mol Vecsés határában, 2100 méter mélyen, a társaság júliusban kezdett kutatófúrásba a területen, ahol a szükséges tesztek elvégzése után bebizonyosodott, hogy eddig ismeretlen kőolajmezőt sikerült felfedezni – közölte az olajtársaság az MTI-vel hétfőn.

Az új kút napi 600 hordó termeléssel indul, későbbi tervezett 700-1000 hordós termelése mintegy 10 százalékkal növeli a Mol Magyarország és 5 százalékkal Magyarország kőolajkitermelését. A Vecsés-2 nevű olajkút a Mol harmadik legnagyobb hozamú magyarországi kútja lett, egyedül képes kiváltani az elöregedő algyői mező teljes éves természetes hozamcsökkenését – írták. Felidézik, hogy a Mol 2015-ben nyerte el a kutatási koncessziót a Vecsés körüli területre. Az előzetes geológiai vizsgálatok elvégzése után Vecsés határában jelölték ki a kutatófúrás helyét. A júliusban elkezdett fúrás 31 napig tartott és 2100 méteres mélységet ért el. Az ilyenkor szükséges kúttesztelések során bebizonyosodott, hogy gazdasági hasznosításra alkalmas a kőolajtalálat, ezért a kutat november 11-én termelésbe állították. Az olajat közvetlenül a százhalombattai Dunai Finomítóba szállítják.

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a közleményben kiemelte: minden csepp Magyarországon kitermelt kőolaj hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen az ország energiafüggősége, ezért is öröm ez a kutatási siker. A jelenleg termelés alatt álló készletek folyamatosan kimerülnek, ez egy természetes folyamat része. Hatalmas erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a termelést szinten tartsák. A Mol az elmúlt 5 évben 133 milliárd forintot költött erre, ha ezt nem tenné, évi 15-20 százalékkal csökkenne a termelésük. Ezekben az években jelentős sikereket értek el a hazai kutatásban, például több sekély mélységű gázmezőt találtak és állítottak termelésbe – sorolta. A vecsési találat viszont egy nagyobb mélységű olajmező feltárását hozta, amelynek alapján a Mol további fúrásokat tervez a környéken a mező kiaknázására és a termelés fokozására – mondta Hernádi Zsolt.

Advertisement

A Mol a legnagyobb szénhidrogén-termelő Magyarországon. Tavaly a hazai termelésből a kőolaj közel felét (3,5 millió hordó) és a földgáz mintegy 90 százalékát (1,4 milliárd köbméter) a Mol biztosította. A Mol-csoport kőolaj-és földgázkitermelési portfóliójában szintén Magyarország a legnagyobb, jelenleg a teljes termelés harmadát adja. A közlemény szerint Magyarországon egyedüliként a társaság folyamatos munkaprogramot hajt végre, tehát az ország több pontján egy időben, párhuzamosan zajlanak a munkálatok. Kiemelten sikeres a meglévő mezők termelésének fokozása, az elmúlt 5 évben nagyjából 300 kútmunkálat történt és 16 új kút kezdett termelni. A sekélygáz kutatási programban eddig 13 új kút állt munkába. A százmilliárdos nagyságrendű beruházások nélkül a hazai termelés a jelenlegi szint kevesebb mint felére esett volna vissza az elmúlt 5 évben. A Mol a következő 5 évben csaknem 200 milliárd forintot tervez befektetni a magyarországi kőolaj-és földgázkitermelés fejlesztésébe, ennek közel 60-65 százaléka földgáz, 20-25 százaléka kőolaj célú, a maradék pedig az infrastruktúra biztonságos fenntartását, pótlását célozza – írták.

Advertisement

Zöldinfó

Ellenállóbb mezőgazdaságot és több uniós forrást sürgetnek a hőhullámok miatt

Azonnali intézkedést sürget a hőhullámok miatt az európai mezőgazdasági termelők érdekképviselete.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Azonnali, uniós szintű intézkedéseket és hosszú távú stratégiát sürget a rendkívüli hőhullámok miatt az európai mezőgazdasági termelőket összefogó ernyőszervezet, a Copa-Cogeca – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honlapján közzétett állásfoglalásban. A gazdálkodói visszajelzések szerint a szántóföldi növénytermesztés helyzete különösen súlyos, de a burgonya-, cukorrépa- és zöldségtermés is jelentősen csökkent, különösen az öntözés nélküli területeken – írja az alternativenergia.hu. Az állattenyésztőkön ugyancsak nagy a nyomás, mert egyre kisebb gyepterület és kevesebb takarmány áll a rendelkezésükre, az energiaárak emelkedése és a termeléshez szükséges anyagok drágulása pedig erősítheti az inflációt.

Az érdekképviselet az EU mezőgazdaságát ért károkról tájékoztatta Christophe Hansent, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és élelmiszerügyért felelős biztosát, valamint Martin Heydont, az EU Tanácsának soros elnökséget ellátó Írország agrárminiszterét. A közlemény szerint a válságra adott válaszok egyelőre korlátozottak, nagyrészt nemzeti vagy regionális szintűek. A Copa-Cogeca likviditási segítséget, a Közös Agrárpolitika eszközeinek rugalmasabb alkalmazását és erősebb uniós szintű koordinációt javasol. Olyan beruházásokat is szorgalmaznak, amelyek segítik az alkalmazkodást a klímaváltozáshoz ellenállóbb fajták és korszerűbb vízgazdálkodás alkalmazásával, az öntözési infrastruktúra fejlesztésével és kockázatkezelési eszközökkel.

A szélsőséges időjárás már nem számít kivételesnek, ezért az európai mezőgazdaságnak egyértelmű szakpolitikai irányra és pénzügyi forrásra van szükség az ellenálló képesség kiépítéséhez – tették hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák