Zöldinfó
Kőolajat talált a Mol Vecsés határában
Jelentős mennyiségű kőolajat talált a Mol Vecsés határában, 2100 méter mélyen, a társaság júliusban kezdett kutatófúrásba a területen, ahol a szükséges tesztek elvégzése után bebizonyosodott, hogy eddig ismeretlen kőolajmezőt sikerült felfedezni – közölte az olajtársaság az MTI-vel hétfőn.
Az új kút napi 600 hordó termeléssel indul, későbbi tervezett 700-1000 hordós termelése mintegy 10 százalékkal növeli a Mol Magyarország és 5 százalékkal Magyarország kőolajkitermelését. A Vecsés-2 nevű olajkút a Mol harmadik legnagyobb hozamú magyarországi kútja lett, egyedül képes kiváltani az elöregedő algyői mező teljes éves természetes hozamcsökkenését – írták. Felidézik, hogy a Mol 2015-ben nyerte el a kutatási koncessziót a Vecsés körüli területre. Az előzetes geológiai vizsgálatok elvégzése után Vecsés határában jelölték ki a kutatófúrás helyét. A júliusban elkezdett fúrás 31 napig tartott és 2100 méteres mélységet ért el. Az ilyenkor szükséges kúttesztelések során bebizonyosodott, hogy gazdasági hasznosításra alkalmas a kőolajtalálat, ezért a kutat november 11-én termelésbe állították. Az olajat közvetlenül a százhalombattai Dunai Finomítóba szállítják.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a közleményben kiemelte: minden csepp Magyarországon kitermelt kőolaj hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen az ország energiafüggősége, ezért is öröm ez a kutatási siker. A jelenleg termelés alatt álló készletek folyamatosan kimerülnek, ez egy természetes folyamat része. Hatalmas erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a termelést szinten tartsák. A Mol az elmúlt 5 évben 133 milliárd forintot költött erre, ha ezt nem tenné, évi 15-20 százalékkal csökkenne a termelésük. Ezekben az években jelentős sikereket értek el a hazai kutatásban, például több sekély mélységű gázmezőt találtak és állítottak termelésbe – sorolta. A vecsési találat viszont egy nagyobb mélységű olajmező feltárását hozta, amelynek alapján a Mol további fúrásokat tervez a környéken a mező kiaknázására és a termelés fokozására – mondta Hernádi Zsolt.
A Mol a legnagyobb szénhidrogén-termelő Magyarországon. Tavaly a hazai termelésből a kőolaj közel felét (3,5 millió hordó) és a földgáz mintegy 90 százalékát (1,4 milliárd köbméter) a Mol biztosította. A Mol-csoport kőolaj-és földgázkitermelési portfóliójában szintén Magyarország a legnagyobb, jelenleg a teljes termelés harmadát adja. A közlemény szerint Magyarországon egyedüliként a társaság folyamatos munkaprogramot hajt végre, tehát az ország több pontján egy időben, párhuzamosan zajlanak a munkálatok. Kiemelten sikeres a meglévő mezők termelésének fokozása, az elmúlt 5 évben nagyjából 300 kútmunkálat történt és 16 új kút kezdett termelni. A sekélygáz kutatási programban eddig 13 új kút állt munkába. A százmilliárdos nagyságrendű beruházások nélkül a hazai termelés a jelenlegi szint kevesebb mint felére esett volna vissza az elmúlt 5 évben. A Mol a következő 5 évben csaknem 200 milliárd forintot tervez befektetni a magyarországi kőolaj-és földgázkitermelés fejlesztésébe, ennek közel 60-65 százaléka földgáz, 20-25 százaléka kőolaj célú, a maradék pedig az infrastruktúra biztonságos fenntartását, pótlását célozza – írták.
Zöldinfó
Több mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
Az erdőgazdálkodás hosszútávon is képes tűzifával kiszolgálni a lakosságot – jelentette ki az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mocz András az idei szociális tüzelőanyag program részleteiről szólva elmondta: a kormány a 2025-2026-os fűtési szezonban 5 milliárd forint értékű tűzifavásárlási támogatást nyújt az önkormányzatoknak. Jelezte: ebből a forrásból a rászorulóknak segítenek megteremteni az “otthon melegét” – írja az alternativenergia.hu. Fontosnak nevezte, hogy Magyarországon a tűzifa fenntartható erdőgazdálkodásból származik. A hazai erdők évente mintegy 13 millió köbméternyi fa növedéket hoznak, ebből 7 millió köbmétert termelnek ki. A jövő nemzedékei nem kerülnek veszélybe, és csak azokat a fákat termelik ki, amelyek erre valóban megértek, vagy kivágásuk az erdők további fejlődését szolgálja – húzta alá.
Közölte: idén is 2000-nél több önkormányzat nyújtotta be igényét kedvezményes tűzifavásárlásra, illetve tűzifa-támogatásra. Az állami erdőgazdaságok biztosítják ennek 90 százalékát, a maradék 10 százalék a magán erdőgazdálkodók hozzájárulása a programhoz. Az állami erdészetekből a kiszállítások 70 százaléka már megtörtént – tette hozzá a helyettes államtitkár jelezve, várhatóan a tél beálltáig minden igénylőhöz eljut az átlagosan 1,5 köbméter mennyiségű, háztartásonként megközelítőleg 60 ezer forint értékű fűtőanyag.
Mocz András kitért arra is, hogy a hazai fűtési energiafelhasználás közel 30 százalékát a tűzifa adja, és erre a jövőben is szükség lesz. Tájékoztatása szerint Magyarország erdőterületeinek nagysága növekszik, folyamatosak az erőtelepítések, miközben megújulnak a kiöregedett erdők is. Jelenleg a fával borított területek aránya 24,3 százalék, a kormány célja ez 2030-ig 27 százalékra emelkedjen – jegyezte meg.
-
Zöld Energia19 óra telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó14 óra telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés
