Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Környezetbarát köztéri pad

Létrehozva:

|

Turistaútvonalakon, kirándulóhelyeken és pihenőparkokban általában kizárólag természetes anyagokból készült padok, asztalok várják a természet szerelmeseit.

Mégsem elegendő, hogyha környezetbarát anyagokból van az ülőalkalmatosság, hiszen ezek általában nem ott helyben készülnek, a szállítás pedig nemcsak költséges, de szennyező is.. A Maandag Meubels fatörzsből készült padja viszont organikus, egyszerű és kis mérete miatt a szállítása sem olyan környezetszennyező. A holland tervező padja nem másból áll mint négy lábból egy hevederrendszerből és egy nagy henger alakú fatörzsből. A henger alakú fatörzs két végére kell rögzíteni a szíjak segítségével a lábakat. A honlapján megrendelhető a pad négy lába, a fáról mindenki maga gondoskodik.

forrás: hg.hu

 

Advertisement
1 Comment

1 Comments

  1. Sallai Ferenc

    2014-06-13 at 07:52

    Nem tűnik valami tartósnak a szerkezet, ráadásul szerintem csúnya is. A legtermészetközelibb pad mindig is a félbevágott fatörzs lesz, amit az ugyanabból a fatörzsből származó két tönkláb tart. (nem kell azt szállítani sehova, csak egy motorfűrész kell hozzá) Minden más csak üzlet.

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák