Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Környezetbarát köztéri pad

Létrehozva:

|

Turistaútvonalakon, kirándulóhelyeken és pihenőparkokban általában kizárólag természetes anyagokból készült padok, asztalok várják a természet szerelmeseit.

Mégsem elegendő, hogyha környezetbarát anyagokból van az ülőalkalmatosság, hiszen ezek általában nem ott helyben készülnek, a szállítás pedig nemcsak költséges, de szennyező is.. A Maandag Meubels fatörzsből készült padja viszont organikus, egyszerű és kis mérete miatt a szállítása sem olyan környezetszennyező. A holland tervező padja nem másból áll mint négy lábból egy hevederrendszerből és egy nagy henger alakú fatörzsből. A henger alakú fatörzs két végére kell rögzíteni a szíjak segítségével a lábakat. A honlapján megrendelhető a pad négy lába, a fáról mindenki maga gondoskodik.

forrás: hg.hu

 

Advertisement
1 Comment

1 Comments

  1. Sallai Ferenc

    2014-06-13 at 07:52

    Nem tűnik valami tartósnak a szerkezet, ráadásul szerintem csúnya is. A legtermészetközelibb pad mindig is a félbevágott fatörzs lesz, amit az ugyanabból a fatörzsből származó két tönkláb tart. (nem kell azt szállítani sehova, csak egy motorfűrész kell hozzá) Minden más csak üzlet.

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák