Zöldinfó
Környezeti bűncselekmények: több büntetési tételt és szankciót fogadott el az EP
A szabálysértő vállalkozásokra árbevételük 5 százalékáig, illetve 40 millió euróig terjedő pénzbírság szabható ki.
Kedden a Parlament elfogadta a környezeti bűncselekmények és szankcióik listáját bővítő új irányelvet. A javaslatot, amelyről tavaly november 16-án született megállapodás a ttagállamok kormányaiból álló Tanáccsal, a képviselők 499 szavazattal, 100 ellenében és 23 tartózkodás mellett fogadták el. Az irányelv kibővíti a bűncselekménynek minősülő környezetkárosító tevékenységek listáját, így mostantól az illegális fakereskedelem, a vízkészletek kimerítése, a veszélyes vegyi anyagokra vonatkozó uniós szabályok súlyos megsértése és a hajók által okozott vízszennyezés is környezeti bűncselekménynek számít.
A képviselők a tárgyalások során elérték, hogy egyes környezeti bűncselekményeket minősített esetként kezeljen az új jogszabály. Ilyen például a nagy kiterjedésű erdőtüzek okozása, valamint a levegő, a víz és a talaj olyan nagy mértékű szennyezése, amely egy ökoszisztéma teljes pusztulásához vezet, és így gyakorlatilag ökocídiumnak tekinthető.
A büntetés pénzbírság, de akár szabadságvesztés is lehet
A magánszemélyek és a vállalkozások által elkövetett környezeti bűncselekmények szabadságvesztéssel is büntethetők lesznek attól függően, hogy mennyire súlyos és tartós a károsodás, illetve visszafordítható-e. A minősített bűncselekményekért nyolc, a valamely személy halálát okozókért tíz, a többi bűncselekményért pedig öt évig terjedő szabadságvesztést lehet majd kiróni.
Az elkövetőnek a környezetben okozott károsodást helyre kell állítania, és kompenzálnia kell a veszteségeket. Az okozott károkért pénzbírság is kiszabható. Ez vállalkozások esetében – a bűncselekmény jellegétől és az érintett tagállam döntésétől függően – a világszintű éves árbevétel akár 3 vagy 5 szézaléka, illetve 24 vagy 40 millió euró is lehet. A tagállamoknak bizonyos esetekben lehetőségük lesz büntetőeljárást lefolytatni olyan bűncselekményeknél is, amelyeket nem a területükön követtek el.
Tagállami képzés és adatgyűjtés
A háromoldalú intézményközi egyeztetések során a képviselők amellett érveltek, hogy a környezeti bűncselekményeket bejelentő személyek a büntetőeljárás során kapjanak megfelelő támogatást és segítséget. Azt is sikerült elérniük, hogy a tagállamok a környezeti bűnözés elleni küzdelem érdekében szervezzenek speciális képzéseket a rendőrség, a bírák és az ügyészek számára, valamint dolgozzanak ki nemzeti stratégiákat és indítsanak figyelemfelkeltő kampányokat a témában. Az uniós kormányoknak adatokat kell majd gyűjteniük a környezeti bűncselekményekről, amelyek alapján várhatóan javul majd a fellépések hatékonysága, és az Európai Bizottság rendszeresen frissíteni tudja a bűncselekmények listáját.
A jelentéstevő szerint
„Itt az ideje, hogy uniós szinten összehangolt, visszatartó erejű szankciókkal felvegyük a harcot a határokon átnyúló környezeti bűncselekmények ellen, és megelőzzük az újabbakat. A ma elfogadott javaslattal gondoskodtunk róla, hogy a szennyezők fizessenek. Sőt mi több, jelentős lépést tettünk a helyes irányba azzal, hogy a szennyezést okozó vállalkozásokon túl elszámoltathatóvá tettük magukat az ott vezető pozíciót betöltő személyeket is. A gondossági kötelezettség bevezetésével mostantól nem lehet a szabályokat engedélyekkel és a joghézagokat kihasználva kijátszani,” mondta a jelentéstevő, Antonius Manders (EPP, Hollandia) a plenráis szavazás után.
A következő lépések
Az irányelv 20 nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően lép hatályba. Ezután a tagállamoknak két év áll rendelkezésükre a szabályok átültetésére.
Forrás: Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Zöldinfó
Vízügyi beruházás indul a Nyírségben – 140 helyszínen avatkoznak be
Vízvisszatartási program indul a Nyírségben.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Mintegy 22 milliárd forint értékű vízvisszatartási és vízpótlási projekt indul el a Nyírségben – közölte az élő környezetért felelős miniszter egy szakmai előadáson Nyíregyházán. Gajdos László elmondta: a jelenleg a közbeszerzési fázisnál tartó program keretében 140 helyszínen fognak beavatkozni a szakemberek annak érdekében, hogy elkezdődjön egy vízvisszatartási folyamat a térségben, valamint megvalósuljon a Tisza vizének a tájba történő kivezetése – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A tárcavezető emlékeztetett: elkészült a hatszáz oldalas Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv, ami a következő négy évben meghatározza Magyarország vízügyi stratégiáját. A szakmai dokumentum több mint ezermilliárd forint értékű beruházást tartalmaz, amelyet az Európai Unió segítségével szeretne megvalósítani a kormány.
Most egy olyan anyag van a kormány előtt tárgyaláson, amelyben körülbelül 980-1000 beavatkozás és komoly vízügyi építkezés szerepel, ezek a későbbiekben biztosíthatják, stabilizálhatják Magyarország vízgazdálkodását – fogalmazott a miniszter. Gajdos László hangsúlyozta: a gazdáknak másképp kell gazdálkodniuk a területeiken, a vízmegtartás érdekében át kell alakítani a termelési szerkezetet és ebben támogatni fogja a kormány a termelőket. Elmondta: a belvízelvezető csatornarendszereket – eredeti céljától eltérően – a tájba történő vízkivezetés és víztározás eszközeivé kell tenni. A tárca emellett szeretne egy olyan akciót elindítani, amelyben vízgyűjtő edényeket biztosítanak a lakosságnak, és támogatja, ha a gazdák vízmegtartásra átadják földjeiket a vízügyi igazgatóságoknak.
Az ivóvízhálózat fejlesztésével kapcsolatban Gajdos László kitért arra: 3700 milliárd forintot kellene fordítani arra, hogy Magyarország hálózata “normális” helyzetbe kerüljön. A kormány ezt a munkát egy 50 milliárd forint értékű uniós pályázattal már elkezdte, a tárca pedig azon dolgozik, hogy legalább évi 200 milliárdot tudjon biztosítani a víziközmű-szolgáltatóknak az ivóvízhálózatok megújítására és fejlesztésére, ezzel megakadályozva például a vízpazarlást – ismertette a tárcavezető. A miniszter előadásában kitért az erdőgazdálkodás kérdésére: elmondta, szeretnének egy ökológiai típusú erdőgazdálkodást kialakítani Magyarországon, ehhez csökkenteni kell a fakivágásokat.
Meg kell vizsgálni, hogy kell-e évente 600 ezer köbméter fát exportálnia az országnak – hangoztatta, majd megjegyezte: 6-700 ezer köbméter fát használnak el az erőművek, 1,3-1,4 millióra az iparnak és a fafeldolgozóknak van szüksége, további 1,4 milliót pedig a lakosság használ el fűtésre. Nagy dolognak nevezte, hogy idén 300 ezer köbméterrel kevesebb fát termeltek ki, mint amit az erdőtervek tartalmaztak. Jó az irány, de jövőre szeretnének egymillió köbméterrel kevesebb fát kitermelni, ebben pedig a huszonegy állami erdőgazdaság átalakításának fontos szerepe lesz azzal, ha nem a profittermelésben, vagyis a fa eladásában lesznek érdekeltek – összegzett a miniszter.
Hozzátette: ha jelentősen csökkentik a költségeiket és európai mintára egy központi erdészetté és néhány kisebb vállalattá alakítják át a jelenlegi erdőgazdálkodási struktúrát, az sokkal hatékonyabbá teszi a működésüket, illetve nem lesznek rákényszerítve arra, hogy “meggondolatlanul” vágják ki és kereskedjenek a fával. A szakmai előadáson Gajdos László arról beszélt: a következő években 40 milliárd forintot fordítanak egy településfásítási program elindítására, létrehozzák a klímával és a környezetvédelemmel foglalkozó hatóságot, több mint kétmilliárd forintot biztosítanak a jövő évi költségvetésben az állatmenhelyek felújítására.
A tárcavezető a minisztériumhoz tartozó társaságok és hatóságok vezetőcseréiről szólva elmondta: most zárult a nemzeti parkok igazgatói pályázata, hamarosan megjelennek az erdőgazdaságok vezetői pályázatai. Hasonló folyamat zajlik az Országos Vízügyi Igazgatóságnál, a Hungarometnél és a hortobágyi génmegőrző társaságnál is – tette hozzá.
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNem támadhatja meg Lengyelország az uniós klímacsomagot
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaSzokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
