Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Környezeti bűncselekmények: több büntetési tételt és szankciót fogadott el az EP

A szabálysértő vállalkozásokra árbevételük 5 százalékáig, illetve 40 millió euróig terjedő pénzbírság szabható ki.

Létrehozva:

|

Kedden a Parlament elfogadta a környezeti bűncselekmények és szankcióik listáját bővítő új irányelvet. A javaslatot, amelyről tavaly november 16-án született megállapodás a ttagállamok kormányaiból álló Tanáccsal, a képviselők 499 szavazattal, 100 ellenében és 23 tartózkodás mellett fogadták el. Az irányelv kibővíti a bűncselekménynek minősülő környezetkárosító tevékenységek listáját, így mostantól az illegális fakereskedelem, a vízkészletek kimerítése, a veszélyes vegyi anyagokra vonatkozó uniós szabályok súlyos megsértése és a hajók által okozott vízszennyezés is környezeti bűncselekménynek számít.

A képviselők a tárgyalások során elérték, hogy egyes környezeti bűncselekményeket minősített esetként kezeljen az új jogszabály. Ilyen például a nagy kiterjedésű erdőtüzek okozása, valamint a levegő, a víz és a talaj olyan nagy mértékű szennyezése, amely egy ökoszisztéma teljes pusztulásához vezet, és így gyakorlatilag ökocídiumnak tekinthető.

A büntetés pénzbírság, de akár szabadságvesztés is lehet

A magánszemélyek és a vállalkozások által elkövetett környezeti bűncselekmények szabadságvesztéssel is büntethetők lesznek attól függően, hogy mennyire súlyos és tartós a károsodás, illetve visszafordítható-e. A minősített bűncselekményekért nyolc, a valamely személy halálát okozókért tíz, a többi bűncselekményért pedig öt évig terjedő szabadságvesztést lehet majd kiróni.

Advertisement

Az elkövetőnek a környezetben okozott károsodást helyre kell állítania, és kompenzálnia kell a veszteségeket. Az okozott károkért pénzbírság is kiszabható. Ez vállalkozások esetében – a bűncselekmény jellegétől és az érintett tagállam döntésétől függően – a világszintű éves árbevétel akár 3 vagy 5 szézaléka, illetve 24 vagy 40 millió euró is lehet. A tagállamoknak bizonyos esetekben lehetőségük lesz büntetőeljárást lefolytatni olyan bűncselekményeknél is, amelyeket nem a területükön követtek el.

Tagállami képzés és adatgyűjtés

A háromoldalú intézményközi egyeztetések során a képviselők amellett érveltek, hogy a környezeti bűncselekményeket bejelentő személyek a büntetőeljárás során kapjanak megfelelő támogatást és segítséget. Azt is sikerült elérniük, hogy a tagállamok a környezeti bűnözés elleni küzdelem érdekében szervezzenek speciális képzéseket a rendőrség, a bírák és az ügyészek számára, valamint dolgozzanak ki nemzeti stratégiákat és indítsanak figyelemfelkeltő kampányokat a témában. Az uniós kormányoknak adatokat kell majd gyűjteniük a környezeti bűncselekményekről, amelyek alapján várhatóan javul majd a fellépések hatékonysága, és az Európai Bizottság rendszeresen frissíteni tudja a bűncselekmények listáját.

Advertisement

A jelentéstevő szerint

„Itt az ideje, hogy uniós szinten összehangolt, visszatartó erejű szankciókkal felvegyük a harcot a határokon átnyúló környezeti bűncselekmények ellen, és megelőzzük az újabbakat. A ma elfogadott javaslattal gondoskodtunk róla, hogy a szennyezők fizessenek. Sőt mi több, jelentős lépést tettünk a helyes irányba azzal, hogy a szennyezést okozó vállalkozásokon túl elszámoltathatóvá tettük magukat az ott vezető pozíciót betöltő személyeket is. A gondossági kötelezettség bevezetésével mostantól nem lehet a szabályokat engedélyekkel és a joghézagokat kihasználva kijátszani,” mondta a jelentéstevő, Antonius Manders (EPP, Hollandia) a plenráis szavazás után.

A következő lépések

Az irányelv 20 nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően lép hatályba. Ezután a tagállamoknak két év áll rendelkezésükre a szabályok átültetésére.

Advertisement

Forrás: Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája

Advertisement

Zöldinfó

Intelligensebb villamosenergia-hálózat épül

Új transzformátor alállomást adott át az E.ON Szombathelyen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új, nagyfeszültségű transzformátor-alállomást, valamint a hozzá kapcsolódó hálózatfejlesztési beruházásokat adott át az E.ON Hungária Csoport szerdán Szombathelyen – írja az alternativenergia.hu. A 7,5 milliárd forint értékű fejlesztés a város és a környező ipari területek növekvő villamosenergia-igényeinek hosszú távú kiszolgálását segíti. Az új szombathelyi alállomás a 132 kilovoltos nagyfeszültségű hálózatból érkező villamos energiát 22 kilovoltos, illetve 11 kilovoltos középfeszültségre alakítja át, ahonnan az elosztóhálózaton keresztül jut el a fogyasztókhoz, a megépült két transzformátor együttes kapacitása 80 megavolt-amper (MVA). A létesítmény működtetéséhez kétrendszerű nagyfeszültségű távvezetéket, nagyfeszültségű összekötő kábelvezetéket, valamint középfeszültségű földkábelt is kiépítettek. Pethő Gergely, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója az átadóünnepségen elmondta: Szombathelyen és térségében az ipari beruházások, valamint a lakossági igények bővülése egyre nagyobb elvárásokat támaszt villamosenergia-hálózattal szemben. Ezzel párhuzamosan a megújulóenergia-termelés is dinamikusan növekszik, Vas megyében például a háztartási kiserőművek száma az elmúlt öt évben például megnégyszereződött.

“Mindez nagy kihívások elé állít bennünket, a hálózatnak egyszerre kell megfelelnie a növekvő ügyféligényeknek, a megújuló energia befogadásának és a megbízható energiaellátásnak” – mutatott rá a vezérigazgató. Pethő Gergely elmondta, hogy a beruházás a Danube InGrid magyar-szlovák intelligens hálózatfejlesztési program tizenkettedik, egyben utolsó alállomás-fejlesztése. A jövő évben hivatalosan lezáruló program több mint 110 milliárd forintnak megfelelő összegből gazdálkodott. Az E.ON által Magyarországon megvalósított fejlesztés tervezett értéke 46 milliárd forint.

A magyarországi beruházásokhoz 16 milliárd forint, a szlovákiai fejlesztésekhez 23 milliárd forint támogatást biztosít az Európai Unió Hálózatfinanszírozási Eszköze (CEF), a fejlesztések további részét a részt vevő vállalatok saját forrásból finanszírozzák. A program E.ON észak-dunántúli szolgáltatási területén 110 ezer ügyfél biztonságos energiaellátásához járul hozzá, az alállomások fejlesztésén túl 135 kilométernyi nagyfeszültségű hálózatot korszerűsítettek, 48 kilométernyi optikai hálózatot építettek ki, illetve 10 kilométernyi középfeszültségű hálózatot építettek át madárvédelmi okokból, valamint jelentős digitalizációs beruházásokat is végrehajtottak – sorolta a vezérigazgató.

Advertisement

Hozzáfűzte: fejlesztések eredményeként a hálózat kapacitása bővült, működése is intelligensebbé, jobban irányíthatóvá vált. A korszerű mérő- és érzékelő berendezések, valamint az automatizált rendszerek lehetővé teszik, hogy gyorsabban reagáljanak a változó hálózati viszonyokra és hatékonyan használják ki a rendelkezésükre álló infrastruktúrát. Horváth Attila, Szombathely alpolgármestere az átadóünnepségen kijelentette: a beruházás eredményeit a szombathelyiek a hétköznapokban tapasztalják majd meg, és akkor mondható sikeresnek a fejlesztés, ha “észre sem veszik” annak működését.

Az alpolgármester hangsúlyozta, Szombathely fejlődő város, a fejlődéshez pedig megfelelő infrastruktúrára van szükségük. A korszerű hálózat reményei szerint képes lesz kiszolgálni a növekvő igényeket, ami további fejlesztések előtt is megnyitja az utat. Kreiter Eszter, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti intézetének szakmai főigazgató-helyettese arról számolt be, hogy a kivitelezés előtt zajló régészeti kutatás során 400 régészeti emléket azonosítottak a helyszínen, köztük vaskori temetkezések nyomait, római kori épületmaradványokat és egy különleges ezüstérmekincset. Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója bejelentette: terveik szerint a megtalált régészeti leleteket időszakos kiállítás keretében mutatják be a nagyközönségnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák