Zöldinfó

Környezeti bűncselekmények: több büntetési tételt és szankciót fogadott el az EP

A szabálysértő vállalkozásokra árbevételük 5 százalékáig, illetve 40 millió euróig terjedő pénzbírság szabható ki.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-03-03

Szerző:

Vanessza

Kedden a Parlament elfogadta a környezeti bűncselekmények és szankcióik listáját bővítő új irányelvet. A javaslatot, amelyről tavaly november 16-án született megállapodás a ttagállamok kormányaiból álló Tanáccsal, a képviselők 499 szavazattal, 100 ellenében és 23 tartózkodás mellett fogadták el. Az irányelv kibővíti a bűncselekménynek minősülő környezetkárosító tevékenységek listáját, így mostantól az illegális fakereskedelem, a vízkészletek kimerítése, a veszélyes vegyi anyagokra vonatkozó uniós szabályok súlyos megsértése és a hajók által okozott vízszennyezés is környezeti bűncselekménynek számít.

A képviselők a tárgyalások során elérték, hogy egyes környezeti bűncselekményeket minősített esetként kezeljen az új jogszabály. Ilyen például a nagy kiterjedésű erdőtüzek okozása, valamint a levegő, a víz és a talaj olyan nagy mértékű szennyezése, amely egy ökoszisztéma teljes pusztulásához vezet, és így gyakorlatilag ökocídiumnak tekinthető.

A büntetés pénzbírság, de akár szabadságvesztés is lehet

A magánszemélyek és a vállalkozások által elkövetett környezeti bűncselekmények szabadságvesztéssel is büntethetők lesznek attól függően, hogy mennyire súlyos és tartós a károsodás, illetve visszafordítható-e. A minősített bűncselekményekért nyolc, a valamely személy halálát okozókért tíz, a többi bűncselekményért pedig öt évig terjedő szabadságvesztést lehet majd kiróni.

Az elkövetőnek a környezetben okozott károsodást helyre kell állítania, és kompenzálnia kell a veszteségeket. Az okozott károkért pénzbírság is kiszabható. Ez vállalkozások esetében – a bűncselekmény jellegétől és az érintett tagállam döntésétől függően – a világszintű éves árbevétel akár 3 vagy 5 szézaléka, illetve 24 vagy 40 millió euró is lehet. A tagállamoknak bizonyos esetekben lehetőségük lesz büntetőeljárást lefolytatni olyan bűncselekményeknél is, amelyeket nem a területükön követtek el.

Tagállami képzés és adatgyűjtés

A háromoldalú intézményközi egyeztetések során a képviselők amellett érveltek, hogy a környezeti bűncselekményeket bejelentő személyek a büntetőeljárás során kapjanak megfelelő támogatást és segítséget. Azt is sikerült elérniük, hogy a tagállamok a környezeti bűnözés elleni küzdelem érdekében szervezzenek speciális képzéseket a rendőrség, a bírák és az ügyészek számára, valamint dolgozzanak ki nemzeti stratégiákat és indítsanak figyelemfelkeltő kampányokat a témában. Az uniós kormányoknak adatokat kell majd gyűjteniük a környezeti bűncselekményekről, amelyek alapján várhatóan javul majd a fellépések hatékonysága, és az Európai Bizottság rendszeresen frissíteni tudja a bűncselekmények listáját.

A jelentéstevő szerint

„Itt az ideje, hogy uniós szinten összehangolt, visszatartó erejű szankciókkal felvegyük a harcot a határokon átnyúló környezeti bűncselekmények ellen, és megelőzzük az újabbakat. A ma elfogadott javaslattal gondoskodtunk róla, hogy a szennyezők fizessenek. Sőt mi több, jelentős lépést tettünk a helyes irányba azzal, hogy a szennyezést okozó vállalkozásokon túl elszámoltathatóvá tettük magukat az ott vezető pozíciót betöltő személyeket is. A gondossági kötelezettség bevezetésével mostantól nem lehet a szabályokat engedélyekkel és a joghézagokat kihasználva kijátszani,” mondta a jelentéstevő, Antonius Manders (EPP, Hollandia) a plenráis szavazás után.

A következő lépések

Az irányelv 20 nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően lép hatályba. Ezután a tagállamoknak két év áll rendelkezésükre a szabályok átültetésére.

Forrás: Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája

Kapcsolódó tartalom:bűncselekmény környezetkár környezetvédelem természetvédelem

Zöldinfó

Okostelefon a zsebben, természet a kézben, így válhat mindenki kutatóvá

Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de ettől ma még messze vagyunk – írja az alternativenergia.hu. A hiányzó rész egy nagyobb megye területének felel meg – és nem térképen, hanem adatokban „hiányzik”. Szabolcs Márton, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint a megoldás fontos részét jelentheti a közösségi tudomány, vagyis azok az önkéntesek, akik akár egyetlen telefonos megfigyeléssel is hozzájárulhatnak a természetvédelemhez. Ráadásul nem kell a nyárra várni: a téli és kora tavaszi adatgyűjtés is kulcsfontosságú. Magyarországon jelenleg a területek mintegy 22 százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt, miközben az uniós vállalás szerint 2030-ra el kellene érni a 30 százalékot. Ez a különbség pedig nem kevés: egy nagyobb megye területének felel meg. A kérdés az, hol található ez az a térség, amely természetvédelmi szempontból indokolt lenne a védelemre. A válasz pedig nem újabb térképek rajzolásában, hanem sokkal több és pontosabb biológiai adatban rejlik.

Több adat kell, mint amennyit a kutatók egyedül össze tudnak gyűjteni

Bár a Földön mintegy 2,5 millió fajt ismerünk, sok esetben még a velük kapcsolatos alapvető információink – például az elterjedésük – is hiányosak. Ennek nem az az oka, hogy ezek a fajok érdektelenek lennének, hanem az, hogy nincs elég kutató, aki minden élőlényt mindenhol megfigyeljen. A természetvédelem gyakorlati tervezéséhez azonban elengedhetetlen lenne tudni, hol élnek a védelemre szoruló fajok, és mely területek őrzik a legnagyobb biodiverzitást.

Ezt a hiányt pótolják egyre nagyobb mértékben a közösségi tudományos programok. Magyarországon már most is hatalmas civil adatgyűjtő hálózat működik: madárszámlálások, vadkamerás felvételek feldolgozása, városi tavak élővilágának feltárása vagy éppen kullancsok és szúnyogok megfigyelése zajlik önkéntesek bevonásával. Ezek az adatok nem fiókban maradnak, hanem ellenőrzés után tudományos kutatásokban és természetvédelmi döntésekben is megjelennek.

Ebben jelentős szerepet játszik az iNaturalist nevű online platform, amely világszerte – magyar nyelven is – elérhető. A felhasználók fényképpel és helyadatokkal tölthetnek fel megfigyeléseket, a rendszer pedig határozási javaslatot tesz, amit a közösség és szakértők ellenőriznek. Így akár egyetlen telefonos fotóból is megbízható tudományos adat válhat. Ezek a közösségi megfigyelések már ma is hozzájárulnak például egyes fajok elterjedésének, változatainak vagy táplálkozási szokásainak pontosabb megértéséhez.

A fehér foltok feltérképezése döntheti el, mi kerülhet védelem alá

A gyorsan növekvő adatmennyiség ellenére komoly gond, hogy a megfigyelések nem egyenletesen oszlanak el. Több adat érkezik a városok környékéről és a népszerű kirándulóhelyekről, miközben a félreesőbb, kevésbé látogatott területek sokszor adathiányosak maradnak. Pedig könnyen lehet, hogy éppen ezek között található az a „megyényi” terület, amelyet a következő években természetvédelmi oltalom alá lehetne helyezni.

Erre a problémára válaszul indult el az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program. A kezdeményezés célzottan azokat a térségeket vizsgálja, ahonnan kevés adat áll rendelkezésre. Az önkéntesek előre kijelölt területeket járnak be, és rendszeresen töltenek fel megfigyeléseket az iNaturalistre. A program első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy már néhány tucat résztvevő is látványos eredményeket tud elérni: több száz új adat született, és szinte minden résztvevőnél előkerült valamilyen védett faj.

A program 2026-ban is folytatódik, új hangsúlyokkal. A Téltemető Növényvadászat projekt idén január 20 és március 20 között várja a virágzó növények megfigyeléseit. Emellett Magyarország csatlakozik a City Nature Challenge nemzetközi kezdeményezéshez is, amely során áprilisban Budapest és Debrecen élővilágát térképezik fel egy négynapos, nyitott esemény keretében.

A természetvédelem jövője egyre inkább azon múlik, mennyire tudjuk bevonni a társadalmat az adatgyűjtésbe. A biodiverzitás megőrzéséhez nemcsak szakemberekre, hanem figyelmes megfigyelőkre is szükség van – akár egy okostelefonnal a zsebükben.

Tovább olvasom