Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Környezeti bűncselekmények: több büntetési tételt és szankciót fogadott el az EP

A szabálysértő vállalkozásokra árbevételük 5 százalékáig, illetve 40 millió euróig terjedő pénzbírság szabható ki.

Létrehozva:

|

Kedden a Parlament elfogadta a környezeti bűncselekmények és szankcióik listáját bővítő új irányelvet. A javaslatot, amelyről tavaly november 16-án született megállapodás a ttagállamok kormányaiból álló Tanáccsal, a képviselők 499 szavazattal, 100 ellenében és 23 tartózkodás mellett fogadták el. Az irányelv kibővíti a bűncselekménynek minősülő környezetkárosító tevékenységek listáját, így mostantól az illegális fakereskedelem, a vízkészletek kimerítése, a veszélyes vegyi anyagokra vonatkozó uniós szabályok súlyos megsértése és a hajók által okozott vízszennyezés is környezeti bűncselekménynek számít.

A képviselők a tárgyalások során elérték, hogy egyes környezeti bűncselekményeket minősített esetként kezeljen az új jogszabály. Ilyen például a nagy kiterjedésű erdőtüzek okozása, valamint a levegő, a víz és a talaj olyan nagy mértékű szennyezése, amely egy ökoszisztéma teljes pusztulásához vezet, és így gyakorlatilag ökocídiumnak tekinthető.

A büntetés pénzbírság, de akár szabadságvesztés is lehet

A magánszemélyek és a vállalkozások által elkövetett környezeti bűncselekmények szabadságvesztéssel is büntethetők lesznek attól függően, hogy mennyire súlyos és tartós a károsodás, illetve visszafordítható-e. A minősített bűncselekményekért nyolc, a valamely személy halálát okozókért tíz, a többi bűncselekményért pedig öt évig terjedő szabadságvesztést lehet majd kiróni.

Advertisement

Az elkövetőnek a környezetben okozott károsodást helyre kell állítania, és kompenzálnia kell a veszteségeket. Az okozott károkért pénzbírság is kiszabható. Ez vállalkozások esetében – a bűncselekmény jellegétől és az érintett tagállam döntésétől függően – a világszintű éves árbevétel akár 3 vagy 5 szézaléka, illetve 24 vagy 40 millió euró is lehet. A tagállamoknak bizonyos esetekben lehetőségük lesz büntetőeljárást lefolytatni olyan bűncselekményeknél is, amelyeket nem a területükön követtek el.

Tagállami képzés és adatgyűjtés

A háromoldalú intézményközi egyeztetések során a képviselők amellett érveltek, hogy a környezeti bűncselekményeket bejelentő személyek a büntetőeljárás során kapjanak megfelelő támogatást és segítséget. Azt is sikerült elérniük, hogy a tagállamok a környezeti bűnözés elleni küzdelem érdekében szervezzenek speciális képzéseket a rendőrség, a bírák és az ügyészek számára, valamint dolgozzanak ki nemzeti stratégiákat és indítsanak figyelemfelkeltő kampányokat a témában. Az uniós kormányoknak adatokat kell majd gyűjteniük a környezeti bűncselekményekről, amelyek alapján várhatóan javul majd a fellépések hatékonysága, és az Európai Bizottság rendszeresen frissíteni tudja a bűncselekmények listáját.

Advertisement

A jelentéstevő szerint

„Itt az ideje, hogy uniós szinten összehangolt, visszatartó erejű szankciókkal felvegyük a harcot a határokon átnyúló környezeti bűncselekmények ellen, és megelőzzük az újabbakat. A ma elfogadott javaslattal gondoskodtunk róla, hogy a szennyezők fizessenek. Sőt mi több, jelentős lépést tettünk a helyes irányba azzal, hogy a szennyezést okozó vállalkozásokon túl elszámoltathatóvá tettük magukat az ott vezető pozíciót betöltő személyeket is. A gondossági kötelezettség bevezetésével mostantól nem lehet a szabályokat engedélyekkel és a joghézagokat kihasználva kijátszani,” mondta a jelentéstevő, Antonius Manders (EPP, Hollandia) a plenráis szavazás után.

A következő lépések

Az irányelv 20 nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően lép hatályba. Ezután a tagállamoknak két év áll rendelkezésükre a szabályok átültetésére.

Advertisement

Forrás: Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája

Advertisement

Zöldinfó

Áradások, aszályok, erdőtüzek: új tervvel erősítenék Európa klímavédelmét

Növelné az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességét az EU.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség javítását célzó uniós keretet mutatott be az Európai Bizottság kedden azzal a céllal, hogy megerősítse az éghajlati kockázatok előrejelzésének, valamint a felkészülés és a kezelés európai rendszereit – írja az alternativenergia.hu. Az uniós szintű intézkedések bejelentésekor Wopke Hoekstra, az Európai Bizottság klímaügyekért felelős biztosa brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte: az elhúzódó hőhullámok és aszályok okozta erdőtüzek, Európa több folyójának alacsony vízszintje, vagy a pusztító áradások rávilágítottak az éghajlatváltozás súlyos következményeire. Szavai szerint az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség kiépítése stratégiai befektetés Európa versenyképességébe, biztonságába, egészségébe és jólétébe. A cselekvés gazdasági indokai meggyőzőek – hangoztatta.

Az uniós biztos kiemelte: az Európai Bizottság rendszerszintű változást javasol: biztosítani kívánja, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás beépüljön minden főbb politikába úgy nemzeti, mint nemzetközi szinten, támogatva a beruházásokat, az innovációt és a hosszú távú növekedést. Támogatást kíván nyújtani továbbá helyi és regionális szinten az alkalmazkodáshoz konkrét kezdeményezések és tanácsadás révén – hangoztatta. A bizottsági javaslat kiemeli a vállalkozások szerepét az európai ellenállóképesség megerősítésében, hangsúlyozva, hogy Európa infrastruktúrájának és gazdaságának alkalmazkodása a jövőbeli éghajlati viszonyokhoz várhatóan évente mintegy 70 milliárd eurós beruházást igényel.

Az alkalmazkodásba történő befektetések becsült megtérülése elérheti a veszteségek és károk értékének több mint tízszeresét. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megoldásainak globális piaca várhatóan megnégyszereződik, elérve a 3,5 billió eurót 2050-re, ami jelentős lehetőséget kínál az európai vállalkozások számára az innovációra, a virágzásra és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megoldásainak technológiai vezetőjévé válásra – írták.

Advertisement

A sajtótájékoztatón Teresa Ribera tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős uniós biztos közölte: a jelenlegi tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a világ 2030-ra 1,5 Celsius-fokkal, 2050-re 2 Celsius-fokkal, 2100-ra pedig 3 Celsius-fokkal melegszik fel az iparosodás előtti szinthez képest. Ez alapján a tagállamok felmérhetik a jövőbeli éghajlati kockázatokat döntéseik meghozatalakor.

Megjegyezte, az uniós éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességet javítani hivatott jogszabályok csökkentik a tagállamok adminisztratív terheit. A nemzeti tervezési kötelezettségek egyszerűsödnek egyetlen nemzeti stratégiai terv bevezetésével, a továbbfejlesztett és rendszeresebb éghajlati kockázatértékelések pedig biztosítják az uniós és a nemzeti értékelések közötti következetességet és összehasonlíthatóságot is. A keretrendszer eszközöket biztosít a hatóságok, a vállalkozások és a közösségek számára az éghajlati kockázatok kezeléséhez.

Advertisement

Ribera közölte: az Európai Bizottság haladéktalanul megkezdi a keretrendszer végrehajtását, hogy erősítse Európa képességét az éghajlati szélsőségekre való felkészülésre és reagálásra. Emellett PreparEU néven katasztrófafelkészültségi tanácsadócsoportot hoz létre, valamint egy kezdeményezést Európa éghajlatváltozásnak leginkább kitett száz területének azonosítására. Végezetül közölte, hogy a brüsszeli testület 2028-ban javaslatot tesz egy stratégiai tervre az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról, hogy biztosítsa a korai és határozott fellépést uniós szinten.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák