Zöld Energia
Környezetvédelmi engedélyt kapott a krskói atomerőmű élettartam-hosszabbítása
Szlovénia egyetlen atomerőműve Krskóban megkapta a környezetvédelmi engedélyt ahhoz, hogy élettartamát további 20 évvel, 2043-ig meghosszabbíthassák – írta a Jutarnji List című horvát napilap kedden.
Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a horvát Hrvatska Elektroprivreda (HEP). Az erőmű évente 5,6 milliárd kilowattóra (kWh) – 5,6 ezer gigawattóra (GWh) – áramot termel, a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, a horváténak pedig mintegy ötödét fedezi. A tavaly ősszel végzett nagyjavítással a kapacitását is növelték, így idén már 6 ezer GWh áramot fog előállítani. Stanislav Rozman, az atomerőművet kezelő vállat (NEK) igazgatója elmondta: néhány feltételnek még teljesülnie kell, de ezek a folyamatok már a végső szakaszban járnak. Egyik ilyen követelményként a kiégett nukleáris fűtőelemek átszállítását említette egy újonnan épült száraz tárolóba.
A létesítmény már elkészült, tesztelés alatt áll. A hulladék átszállítása várhatóan márciusban kezdődik meg, és június környékén fejeződik be – hangsúlyozta. Uros Brezan szlovén környezetvédelmi miniszter jelezte: a környezeti hatásvizsgálat minden nemzetközi, európai és szlovén szabálynak megfelel, a határon átnyúló egyeztetéseken pedig mind a négy szomszédos ország, valamint Németország is részt vett. A NEK élettartamának meghosszabbításáról és egy új blokk megépítéséről még a Jansa-kormány hozott döntést. A Golob vezette baloldali kormány utóbbit ugyanakkor referendumhoz köti, az erről szóló népszavazást pedig a következő öt évben tartják meg a tervek szerint. A miniszterelnök úgy vélte: minden szlovén állampolgárnak tisztában kell lennie azzal, mennyire fontos szerepet tölt be az atomerőmű, és mit fog jelenteni a jövő generációja számára.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő korábban azt mondta: Horvátország teljes mértékben a szlovéniai döntéshozatal dinamikájától függ. Ha Szlovénia azt az utat választja, hogy kiépít egy új blokkot, Zágráb tartja magát a kezdeti megállapodáshoz, és 50 százalékban vállalja a költségeket – fogalmazott. A Westhinghouse amerikai vállalat közreműködésével épült egyreaktoros, nyomottvizes atomerőmű a szlovén-horvát határ közelében, a magyar határtól 80 kilométerre található, és még a jugoszláv korszakban, 1983-ban helyezték üzembe. A Jutarnji List szerint egy ilyen típusú nukleáris erőmű élettartama 60 év, a krskói működését 40 évre tervezték. Ahhoz, hogy még húsz évig üzemelhessen, környezetvédelmi felülvizsgálatot kellett végezni, amelybe be kellett vonni a szomszédos országokat is. Egy második blokk kiépítése a becslések szerint tíz évet venne igénybe, és 5 milliárd euróba kerülne.
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
-
Zöld Közlekedés15 óra telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
