Zöld Energia
Környezetvédelmi engedélyt kapott a krskói atomerőmű élettartam-hosszabbítása
Szlovénia egyetlen atomerőműve Krskóban megkapta a környezetvédelmi engedélyt ahhoz, hogy élettartamát további 20 évvel, 2043-ig meghosszabbíthassák – írta a Jutarnji List című horvát napilap kedden.
Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a horvát Hrvatska Elektroprivreda (HEP). Az erőmű évente 5,6 milliárd kilowattóra (kWh) – 5,6 ezer gigawattóra (GWh) – áramot termel, a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, a horváténak pedig mintegy ötödét fedezi. A tavaly ősszel végzett nagyjavítással a kapacitását is növelték, így idén már 6 ezer GWh áramot fog előállítani. Stanislav Rozman, az atomerőművet kezelő vállat (NEK) igazgatója elmondta: néhány feltételnek még teljesülnie kell, de ezek a folyamatok már a végső szakaszban járnak. Egyik ilyen követelményként a kiégett nukleáris fűtőelemek átszállítását említette egy újonnan épült száraz tárolóba.
A létesítmény már elkészült, tesztelés alatt áll. A hulladék átszállítása várhatóan márciusban kezdődik meg, és június környékén fejeződik be – hangsúlyozta. Uros Brezan szlovén környezetvédelmi miniszter jelezte: a környezeti hatásvizsgálat minden nemzetközi, európai és szlovén szabálynak megfelel, a határon átnyúló egyeztetéseken pedig mind a négy szomszédos ország, valamint Németország is részt vett. A NEK élettartamának meghosszabbításáról és egy új blokk megépítéséről még a Jansa-kormány hozott döntést. A Golob vezette baloldali kormány utóbbit ugyanakkor referendumhoz köti, az erről szóló népszavazást pedig a következő öt évben tartják meg a tervek szerint. A miniszterelnök úgy vélte: minden szlovén állampolgárnak tisztában kell lennie azzal, mennyire fontos szerepet tölt be az atomerőmű, és mit fog jelenteni a jövő generációja számára.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő korábban azt mondta: Horvátország teljes mértékben a szlovéniai döntéshozatal dinamikájától függ. Ha Szlovénia azt az utat választja, hogy kiépít egy új blokkot, Zágráb tartja magát a kezdeti megállapodáshoz, és 50 százalékban vállalja a költségeket – fogalmazott. A Westhinghouse amerikai vállalat közreműködésével épült egyreaktoros, nyomottvizes atomerőmű a szlovén-horvát határ közelében, a magyar határtól 80 kilométerre található, és még a jugoszláv korszakban, 1983-ban helyezték üzembe. A Jutarnji List szerint egy ilyen típusú nukleáris erőmű élettartama 60 év, a krskói működését 40 évre tervezték. Ahhoz, hogy még húsz évig üzemelhessen, környezetvédelmi felülvizsgálatot kellett végezni, amelybe be kellett vonni a szomszédos országokat is. Egy második blokk kiépítése a becslések szerint tíz évet venne igénybe, és 5 milliárd euróba kerülne.
Zöld Energia
Egyre fontosabb az energiatárolás: a napenergia önmagában már nem elég
Paks kiesése újra ráirányította a figyelmet a megújulók és az energiatárolás szerepére.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
“A jelenlegi helyzet jól mutatja, hogy az atomenergia sem független az időjárástól. És rövid távon nincs igazán jó megoldás, nem lesz elég áram, így időnként valamilyen nagy fogyasztót le kell kapcsolni — ez várható a következő hetekben – írja az alternativenergia.hu. Ez a rendszer még mindig arra van méretezve, hogy Paks legalább 1500 MW teljesítményt ad le, mert egyszerre csak 1 blokkot szoktak kikapcsolni. Ekkora hiányt hirtelen importból pótolni úgy, hogy egyébként is importálunk áramot, nem biztos, hogy könnyen fog menni. Az előző, június végi hőhullámnál is sokat jelentett a napenergia-kapacitás, és nap közben most is ez ment meg minket, ha Paks kiesik, így akkor sem fogunk importra szorulni. Éjszaka és kora este lesz igazán gond, és ezt fokozza, hogy az elmúlt évtizedben igazából nem volt erőműfejlesztés. Így csak bízhatunk benne, hogy a jellemzően öreg erőműrendszert felpörgetik, és az ki tudja szolgálni az igényeknek a felét este.
Viszonylag gyors, a mostani helyzeten túlmutató megoldást a villamosenergia-tárolás és a még több napenergia adhat. Ilyen helyzetekben ez segít, hiszen a hosszú hőhullámos időszakokban jellemző a szélcsend, emellett hozzájárulhat a biomassza és valamilyen mértékben a geotermikus energia is a megoldáshoz. De fontos a másik oldal is: ha kevesebb ármot használunk (főként kora este), és szigeteljük a lakásainkat.
A helyzet másik nagy tanulsága, hogy nagyon nehéz a klímaváltozással tervezni. Paks II környezeti hatásvizsgálatánál olyan Duna-paraméterekkel számoltak, amelyken a tervek beadása után három évvel már túllépett a valóság. Az atomenergia időjárásállóvá tétele (például hűtőtornyok az üzemeideje vége felé közeledő Paks I-hez, hűtőtó kialakítása és egyéb megoldások) nehezen tervezhető és komoly költségekkel jár — érdemes elgondolkodni azon, hogy ennek a pénznek jobb helye lehetne az energiatárolásban és a megújulók kiépítésében.”
”A MAVIR ábrája az elmúlt néhány nap áramtermelését mutatja. Ha a vékony fekete vonal meghaladja a piros terhelést, akkor nettó áramexportőrré válik az ország. Ez történik nyáron napközben, amikor a sárgával jelölt ipari napelemek nagyon termelnek. Figyelemre méltó, hogy még a mostani, fél paksnyi működéssel is ez a helyzet. A probléma este van, amikor az áramigény kifejezetten magas, különösen melegben, de megfelelő belföldi tárolási kapacitás híján nincs elég rendelkezésre álló forrás. A következő napokban az alsó sötétkék vonal, ami a paksi termelést fogyasztja teljesen el fog tűnni, a világoskék gáz sem lesz több, tehát a szürkével jelölt behozatal tovább nőhet. Hogy jövő héten se legyen gond, aki teheti, ütemezze az áramhasználatot a nappali órákra olyan esetben, amikor ez lehetséges.
Magyarország világelső a napenergia arányát tekintve az energiamixben az Ember nevű műhely szerint. A tavalyi egész éves arány 27 százalék volt, ami bőven a 10 százalékos világátlag felett van. A második helyezett Chile 25 százalékkal, ugyanakkor Chilében a tárolási kapacitások is ugyanilyen mértékben nőnek: a tavaly újonnan hozzáadott napenergia 76 százalékát képesek nappalról estére eltárolni.
A jelenlegi 8 GW feletti napelemes teljesítményt 2030-ra várhatóan kiegészíti majd 4 GW szél is, miközben a napenergia aránya is tovább nőhet. Tehát lesz bőséges olcsó és a klímát nem szennyező energia, de a tárolás megoldása egyre inkább kulcskérdéssé válik. Kaliforniában az esti csúcsteljesítményt 33 százalékban az ipari akkumulátorok biztosítják, ami folyamatosan szorítja ki a klímaváltozást fokozó gázégetést.
A magyarországi tervek szerint a jelenlegi nagyjából 700 MW-os ipari tárolós kapacitás a hétszeresére nőne 2030-ig, amit persze később tovább kell majd bővíteni. A hálózat stabilitását pedig látszólag paradox módon még az elektromos autók is segíthetik, hiszen az ipari akkuk mellett ezeknek az akkuja is használható tárolása megfelelő anyagi ösztönzéssel és V2G (Vehicle-to-Grid) töltőkkel.”
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
