Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Környezetvédelmi engedélyt kapott a krskói atomerőmű élettartam-hosszabbítása

Szlovénia egyetlen atomerőműve Krskóban megkapta a környezetvédelmi engedélyt ahhoz, hogy élettartamát további 20 évvel, 2043-ig meghosszabbíthassák – írta a Jutarnji List című horvát napilap kedden.

Létrehozva:

|

Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a horvát Hrvatska Elektroprivreda (HEP). Az erőmű évente 5,6 milliárd kilowattóra (kWh) – 5,6 ezer gigawattóra (GWh) –  áramot termel, a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, a horváténak pedig mintegy ötödét fedezi. A tavaly ősszel végzett nagyjavítással a kapacitását is növelték, így idén már 6 ezer GWh áramot fog előállítani. Stanislav Rozman, az atomerőművet kezelő vállat (NEK) igazgatója elmondta: néhány feltételnek még teljesülnie kell, de ezek a folyamatok már a végső szakaszban járnak. Egyik ilyen követelményként a kiégett nukleáris fűtőelemek átszállítását említette egy újonnan épült száraz tárolóba.

A létesítmény már elkészült, tesztelés alatt áll. A hulladék átszállítása várhatóan márciusban kezdődik meg, és június környékén fejeződik be – hangsúlyozta. Uros Brezan szlovén környezetvédelmi miniszter jelezte: a környezeti hatásvizsgálat minden nemzetközi, európai és szlovén szabálynak megfelel, a határon átnyúló egyeztetéseken pedig mind a négy szomszédos ország, valamint Németország is részt vett. A NEK élettartamának meghosszabbításáról és egy új blokk megépítéséről még a Jansa-kormány hozott döntést. A Golob vezette baloldali kormány utóbbit ugyanakkor referendumhoz köti, az erről szóló népszavazást pedig a következő öt évben tartják meg a tervek szerint. A miniszterelnök úgy vélte: minden szlovén állampolgárnak tisztában kell lennie azzal, mennyire fontos szerepet tölt be az atomerőmű, és mit fog jelenteni a jövő generációja számára.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő korábban azt mondta: Horvátország teljes mértékben a szlovéniai döntéshozatal dinamikájától függ. Ha Szlovénia azt az utat választja, hogy kiépít egy új blokkot, Zágráb tartja magát a kezdeti megállapodáshoz, és 50 százalékban vállalja a költségeket – fogalmazott. A Westhinghouse amerikai vállalat közreműködésével épült egyreaktoros, nyomottvizes atomerőmű a szlovén-horvát határ közelében, a magyar határtól 80 kilométerre található, és még a jugoszláv korszakban, 1983-ban helyezték üzembe. A Jutarnji List szerint egy ilyen típusú nukleáris erőmű élettartama 60 év, a krskói működését 40 évre tervezték. Ahhoz, hogy még húsz évig üzemelhessen, környezetvédelmi felülvizsgálatot kellett végezni, amelybe be kellett vonni a szomszédos országokat is. Egy második blokk kiépítése a becslések szerint tíz évet venne igénybe, és 5 milliárd euróba kerülne.

Advertisement

Zöld Energia

2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon

Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.

Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.

A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.

Advertisement

A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák