Zöld Energia
Környezetvédelmi engedélyt kapott a krskói atomerőmű élettartam-hosszabbítása
Szlovénia egyetlen atomerőműve Krskóban megkapta a környezetvédelmi engedélyt ahhoz, hogy élettartamát további 20 évvel, 2043-ig meghosszabbíthassák – írta a Jutarnji List című horvát napilap kedden.
Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a horvát Hrvatska Elektroprivreda (HEP). Az erőmű évente 5,6 milliárd kilowattóra (kWh) – 5,6 ezer gigawattóra (GWh) – áramot termel, a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, a horváténak pedig mintegy ötödét fedezi. A tavaly ősszel végzett nagyjavítással a kapacitását is növelték, így idén már 6 ezer GWh áramot fog előállítani. Stanislav Rozman, az atomerőművet kezelő vállat (NEK) igazgatója elmondta: néhány feltételnek még teljesülnie kell, de ezek a folyamatok már a végső szakaszban járnak. Egyik ilyen követelményként a kiégett nukleáris fűtőelemek átszállítását említette egy újonnan épült száraz tárolóba.
A létesítmény már elkészült, tesztelés alatt áll. A hulladék átszállítása várhatóan márciusban kezdődik meg, és június környékén fejeződik be – hangsúlyozta. Uros Brezan szlovén környezetvédelmi miniszter jelezte: a környezeti hatásvizsgálat minden nemzetközi, európai és szlovén szabálynak megfelel, a határon átnyúló egyeztetéseken pedig mind a négy szomszédos ország, valamint Németország is részt vett. A NEK élettartamának meghosszabbításáról és egy új blokk megépítéséről még a Jansa-kormány hozott döntést. A Golob vezette baloldali kormány utóbbit ugyanakkor referendumhoz köti, az erről szóló népszavazást pedig a következő öt évben tartják meg a tervek szerint. A miniszterelnök úgy vélte: minden szlovén állampolgárnak tisztában kell lennie azzal, mennyire fontos szerepet tölt be az atomerőmű, és mit fog jelenteni a jövő generációja számára.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő korábban azt mondta: Horvátország teljes mértékben a szlovéniai döntéshozatal dinamikájától függ. Ha Szlovénia azt az utat választja, hogy kiépít egy új blokkot, Zágráb tartja magát a kezdeti megállapodáshoz, és 50 százalékban vállalja a költségeket – fogalmazott. A Westhinghouse amerikai vállalat közreműködésével épült egyreaktoros, nyomottvizes atomerőmű a szlovén-horvát határ közelében, a magyar határtól 80 kilométerre található, és még a jugoszláv korszakban, 1983-ban helyezték üzembe. A Jutarnji List szerint egy ilyen típusú nukleáris erőmű élettartama 60 év, a krskói működését 40 évre tervezték. Ahhoz, hogy még húsz évig üzemelhessen, környezetvédelmi felülvizsgálatot kellett végezni, amelybe be kellett vonni a szomszédos országokat is. Egy második blokk kiépítése a becslések szerint tíz évet venne igénybe, és 5 milliárd euróba kerülne.
Zöld Energia
15 év helyett 6-8 év? Gyorsabb napelemes megtérülést hozhat az új pályázat
Mikor térül meg a lakossági energiatároló? Konkrét számok és saját tapasztalatok.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A kormány február elején elindította a lakossági energiatároló programot, amelyben kétféle pályázati konstrukció közül lehet választani – írja az alternativenergia.hu. Az egyik lehetőség egy meglévő napelemes rendszerhez energiatároló telepítése, a másik pedig inverterre és energiatárolóra vonatkozó pályázat, ebben az esetben azonban vállalni kell a napelemes rendszer kiépítését is. A pályázati űrlap beadása mondhatni pofonegyszerű, de mielőtt az ember rákattint a „beküldés” gombra, érdemes végiggondolni: valóban megéri-e a telepítéssel járó macera. Ha a magam tapasztalatait veszem alapul, akkor egy napelemes rendszer energiatárolóval, saját forrásból finanszírozva, korábban nem érte volna meg számunkra. A megtérülési idő akár 15 év is lehetett volna, ami magában hordozza annak kockázatát, hogy addigra az inverter vagy az akkumulátor cserére szorul.
A házunk 2023-ban épült, BB energetikai besorolású, télen h-tarifáról működő hőszivattyús fűtéssel, ősszel és tavasszal pedig két klímával oldjuk meg a temperálást. Az átlagos havi villanyszámlánk körülbelül 15 ezer forint, amiben minden benne van. Emiatt az elmúlt években mindig elvetettük a napelemes rendszer gondolatát – még akkor is, amikor elérhetők voltak különféle támogatások, amelyek rövidíthették volna a megtérülési időt.
Mi változott most, és miért döntöttünk mégis a pályázat beadása mellett?
Az egyik legerősebb érv a rendszertől való függetlenedés volt. Emellett egyre gyakrabban felmerül az elektromos autó vásárlásának gondolata is: városi közlekedésre hosszú távon jóval költséghatékonyabb lenne, ha a saját háznál megtermelt energiát tudnánk erre a célra felhasználni.
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ahogy bővül a családunk, egyre több fogyasztó kerül a háztartásba. Tervezünk további klímák felszerelését is, ami biztosan megemeli majd az eddig kifejezetten kedvező villanyszámlákat.
Nézzük konkrét számokkal ezt a kérdést!
Vegyünk alapul egy 5 kilowattos napelemes rendszert. Piaci áron, inverterrel együtt, akkumulátor nélkül ez nagyjából 2,5–3 millió forintba kerül. Havi 15–20 ezer forintos villanyszámla mellett az éves költség 180–240 ezer forint, vagyis ennyit lehetne ideális esetben megtakarítani. Ezzel számolva a megtérülés körülbelül 12–15 év, de ennyi idő alatt előfordulhat, hogy alkatrész cserére lesz szükség a rendszerben.
Ha ugyanezt a rendszert energiatárolóval egészítjük ki, a beruházás költsége még tovább nő. Egy 5 kilowattos napelemes rendszer akkumulátorral együtt akár 4,5–5 millió forintba is kerülhet támogatás nélkül, de itt is csak a csillagos ég szabhat határt, hiszen vannak olcsóbb és drágább panelek és inverterek is. Ugyan az energiatárolóval több megtermelt energiát tudunk saját magunk felhasználni, pusztán piaci alapon nézve a megtérülési idő ebben az esetben akár 15 évnél is hosszabb lehet.
A most elérhető lakossági energiatároló pályázat azonban egy teljesen új szintre helyezi a megtérülési időt. A támogatás révén akár 2,5 millió forintos összegig a program fedezi az akkumulátor és az inverter költségeit, és elszámolható továbbá a terveztetés, engedélyeztetés, illetve a mérőhely szabványosítása is. Ennek köszönhetően egy korábban említett 5 kilowattos rendszer megtérülése 6–8 évre csökken, ami már gazdaságilag vállalhatóbb, és kisebb műszaki kockázatot jelent.
Összességében még alacsony villanyszámla mellett sem fekete-fehér kérdés, a számok mellett végig kell gondolni azt is, hogy mik a jövőre nézve a tervek. A támogatás nemcsak a megtérülési időt rövidíti le jelentősen, hanem csökkenti a hosszú távú műszaki kockázatokat is, miközben nagyobb energiafüggetlenséget kínál. A végső döntésnél ezért nemcsak a jelenlegi villanyszámlát érdemes figyelembe venni, hanem a háztartás jövőbeli energiaigényét és azokat az élethelyzeteket is, amelyek néhány éven belül teljesen átírhatják a fogyasztási szokásokat.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás óta29 vonalon járnak az új maximidi buszok a fővárosban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegeltetéssel a természetvédelemért: nagyszabású fejlesztés indul a Hortobágyon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Velencei-tó jövője a tét: sürgetik a Pátkai-víztározó ökológiai rehabilitációját
