Zöldinfó

Közeleg a Víz Világnapja

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2015-03-05

Szerző:

Hell

Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. több héten át tartó programsorozattal készül a 2015-ös Víz Világnapi ünnepségre, melynek idei évi jelmondata „Víz és fenntartható fejlődés”.

A Társaság célja minél több játékos kedvű gyereket és iskolát bevonni a programsorozatba, ezért korosztályoknak megfelelő pályázatokat hirdetett. A Társaság célja, hogy minél szélesebb körben megismertesse a tanulókkal azokat a létesítményeket, amelyek megfelelő ivóvíz ellátást és a fenntarthatóságot biztosítják.

Kisebbeknek rajz és fotópályázatot, nagyobbaknak Online kVÍZjátékot indított, valamint ismét lehetőséget nyújt vízmű és laborlátogatásra is, melynek helyszíne jelentősen bővült a korábbi évek gyakorlatához képest. A Társaság a pályázati felhívásokat korábban eljuttatta több iskolához és óvodához, legnagyobb örömére már most jelentős aktivitás tapasztalható a gyerekek részéről.

„A víziközmű szolgáltató társaságok számára minden évben kiemelkedő a március hónap, hiszen az ünnepelhetjük, amiért dolgozunk és teszünk: vizeinket. A DRV Zrt. munkatársainak első számú célja országunk vizeinek védelme, az ivóvíz minőségének biztosítása, javítása. Március hónap ennek fokozottabb kommunikálásáról szól, igyekszünk megszólítani, aktivitásra biztatni a lakosságot, főként pedig a gyermekeket, hogy mindenki szívügyévé váljon a víz és fenntartható fejlődés.” – mondta Csertán Gábor a DRV Zrt. üzemeltetési főmérnöke.

Idén is érdemes játszani és részt venni a DRV Zrt. által hirdetett pályázatokban, hisz a díjazottak a víz témakörével összefüggő edukációs eszközöket vehetnek át munkájuk elismeréseként. Az Online kVÍZjáték február 27-től március 17-ig tölthető ki, a társaság weboldalán.

Kapcsolódó tartalom:Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.életmód ivóvíz víz világnapja

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Tovább olvasom