Zöldinfó
Kozmikus kulcs az ókorhoz: müonokkal tárják fel Jeruzsálem föld alatti titkait
Föld alatti építményeket feltérképező rendszert fejlesztettek ki izraeli fizikusok és régészek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A kozmikus sugárzás mérésének segítségével föld alatti építményeket feltérképező képalkotó rendszert fejlesztettek ki izraeli fizikusok és régészek – írja az alternativenergia.hu. Az izraeli kutatók először mutatták be a kozmikus sugárzásból származó müonokat mérő müondetektorok alkalmazását a régészetben, a felszín alatti környezet feltárásában. A módszer azon alapul, hogy a müonok energiát veszítenek, miközben áthaladnak az anyagon, és energiaveszteségük mértéke az útvonaluk menti anyagok sűrűségétől függ. Az első mérési eredményeket a “Jeremiás ciszternájának” nevezett, nagyméretű, kőbe vájt létesítményben próbálták ki, amely az ókori Jeruzsálemben épült, és a Dávid városa nevű régészeti lelőhelyen található. A kísérlet igazolta a módszer hatékonyságát, amely forradalmasíthatja a régészetet, és lehetővé teheti a felszín alatti terek három dimenziós feltérképezését. A kutatást közösen végezte a Tel-avivi Egyetem Fizikai és Csillagászati Intézete, a Régészeti és Ókori Keleti Kultúrák Tanszéke, valamint az Izraeli Régészeti Hatóság. Eredményüket a Journal of Applied Physics közölte.
“A régészeknek mindig nehézséget okozott a föld alatti üregek megtalálása az egyiptomi piramisoktól a dél-amerikai maja városokig az izraeli régészeti lelőhelyekig” – mondta a Jediót Ahronót című izraeli újságnak a régészeti tanszéket vezető Oded Lipsic professzor. “A felszín feletti struktúrákat viszonylag könnyű feltárni, és vannak módszerek a falak és épületek helymeghatározására a talaj alatt. De nincsenek igazán jó eszközeink a régészeti lelőhelyek alatt rejtőző nagyobb üregek átfogó feltérképezésére. Most először kínálunk olyan módszert, amely bizonyítottan hatékony a kozmikus sugárzásból származó müonok segítségével”- tette hozzá.
“Szeretnénk, ha a régészek igényei a fizikusokat kisebb, egyszerűbb, olcsóbb, tartósabb és pontosabb detektorok kifejlesztésére ösztönözné, amelyek kevesebb energiát fogyasztanak. A következő lépés az, hogy a fizika és a régészet adatait mesterséges intelligencia segítségével dolgozzuk fel, amely három dimenziós képet tud majd alkotni a föld alatti rétegekről. Próbahelyszínünk Tel Azeka lesz, az Éla-völgyben” – jelezte a kutatások további irányát.
“Nem mi találtuk fel ezt a módszert. Már az 1960-as években is használtak müonokat az egyiptomi piramisok rejtett kamráinak keresésére, és a közelmúltban újra fellendült ez a kutatás. A mi újításunk abban áll, hogy kisméretű, hordozható detektorokat fejlesztettünk, amelyeket a régészeti helyszíneken is használni lehet” – közölte Erez Ecion fizikaprofesszor. “Más ugyanis egy laboratóriumi körülmények között működő detektor, és más egy olyan, amelyet be kell vinni egy barlangba vagy ásatásra, ahol gyakorlati problémák merülnek fel az áramellátással, a hőmérséklettel, a páratartalommal. Detektorunkkal harminc méteres távolságig lehet használható képeket kapni. A cél több detektor egyidejű elhelyezése, vagy egy detektor mozgatása, hogy teljes régészeti lelőhelyeket lehessen három dimenzióban feltérképezni még az első ásó megjelenése előtt”- tette hozzá.
Zöldinfó
Megdőlt a brit nyári melegrekord
Minden idők legforróbb nyarát élte át idén Nagy-Britannia.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A brit meteorológiai intézet (Met Office) előzetes adatai szerint júniusban, júliusban és augusztusban 16,5 fok volt az átlagos napi középhőmérséklet – írja az alternativenergia.hu. Ez azt jelenti, hogy 1884 – a modern tudományos módszerekkel végzett mérések kezdete – óta az idei nyár volt a legmelegebb Nagy-Britanniában. Az előző melegrekordot a tavalyi nyár tartotta 16,1 fokos átlagos napi középhőérséklettel. Amy Doherty, a Met Office országos éghajlati információs központjának igazgatója az adatismertetéshez fűzött nyilatkozatában különösen kirívónak nevezte, hogy milyen jelentős mértékben haladta meg az idei nyári középhőmérséklet a tavalyit.
Hangsúlyozta, hogy az eddigi öt legmelegebb nyár mindegyikét 2003 óta élte át az ország. Az idei nyár legmagasabb hőmérsékletét a világhírű nyugat-londoni királyi botanikus kert, a Kew Gardens megfigyelőállomásán jegyezték fel: itt augusztus 13-án 38,1 fokos országos maximumot mértek.
Az összesítés szerint az idei nyáron a Met Office 54 mérőállomása észlelt napi hőmérsékleti rekordokat. Mark McCarthy, a brit meteorológia klímatudományi igazgatója a tájékoztatáshoz fűzött elemzésében kijelentette: a szolgálat számítógépes szimulációi szerint az üvegházhatást okozó szennyezőanyagok kibocsátása 130-szorosára emelte az ideihez hasonlóan forró nyarak előfordulásának valószínűségét.
A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy az emberi tevékenység okozta légszennyezés nélkül több mint ezer évente fordulna elő az ideihez hasonlóan meleg nyár Nagy-Britanniában, a fosszilis üzemanyagok használata miatt kialakult jelenlegi klimatikus viszonyok közepette viszont ugyanez már kilenc évente valószínűsíthető. McCarthy elmondta, hogy az idei nyár átlaghőmérséklete 0,40 fokkal magasabb volt a tavalyinál, és ez egy éven belül igen jelentős szezonális emelkedés.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban
