Zöld Közlekedés
Közösen tesz a fenntartható közlekedésért a Magyar Autóklub és a Jövő Mobilitása Szövetség
A fenntartható közlekedési megoldások, innovációk ösztönzése és fejlesztése érdekében együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Autóklub (MAK) és a Jövő Mobilitása Szövetség csütörtökön Budapesten.
Hatala József, a Magyar Autóklub elnöke az együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírásán elmondta: a MAK célja, hogy a fenntarthatósági irányelvek szerinti működésével és tudatformáló, oktató munkájával hozzájáruljon az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által elfogadott Fenntartható fejlődési célok eléréséhez, ezért kiemelten fontos lépésnek tartja a Jövő Mobilitása Szövetséggel való együttműködést. Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke elmondta, hogy a 2022-re kitűzött céljaik megvalósultak, országos lefedettségűvé váltak az elektromos járműtöltők és széles körben elterjedtek a közösségi közlekedést támogató megoldások, írja az ökodrive.hu.
Hozzátette: továbbra is kiemelten fontos az edukációs munka, hogy az emberek a megfelelő ismeretek birtokában legyenek az elektromos közlekedési eszközökkel kapcsolatban. Jamniczky Zsolt, a Jövő Mobilitása Szövetség elnökségi tagja kiemelte: az energiaválság, a fosszilis üzemanyagárak növekedése és az ellátás sérülékenysége is rámutatott arra, hogy a jövő az e-mobilitásé és a fenntartható, alternatív közlekedési megoldásoké lesz. Hozzátette: ma már több mint 2000 e-töltő található az országban, a további fejlődéshez azonban elengedhetetlen a hazai elektromos töltőhálózat folyamatos bővülése.
A MAK 2020-ban ismeretterjesztő és megelőző kampányt indított, amelynek kiemelt célja az e-mobilitás lehetőségeinek és veszélyeinek bemutatása, valamint a közlekedéshez kapcsolódó bűnmegelőzési üzenetek átadása volt. Idén ősszel pedig egy újabb ismeretterjesztő kampány részeként megrendezte az első ecoMobility Day-t, ahol szakmai partnereik közreműködésével az érdeklődők kipróbálhatták a legújabb elektromos mobilitási eszközöket és alternatív hajtású járműveket, valamint szakmai előadásokon és kerekasztal beszélgetéseken ismerkedhettek a fenntartható közlekedéssel – mondta Hatala József. Az eseményen kiosztott sajtóközlemény szerint a Jövő Mobilitása Szövetség tavaly az előremutató közlekedési megoldások fejlesztési irányainak meghatározására, iparági javaslatok megfogalmazására, a támogatotti kör kibővítésére, valamint edukációs és szemléletformáló kampányok lebonyolítására koncentrált, az idén pedig a városi közlekedés fejlesztésére fordított kiemelt figyelmet.
Kiemelték, hogy az elmúlt időszakban olyan nagyvállalatok csatlakoztak szövetséghez, mint az E.ON Hungária csoport, az MVM csoport, a MÁV csoport, a Porsche Hungaria és a Vodafone. A tagok között valamennyi, a fenntartható közlekedés fejlesztésében érdekelt, a mobilitáshoz kapcsolódó terület képviselteti magát: elektromos autóforgalmazók, flottaüzemeltetők, elektromos töltőhálózatok üzemeltetői, a megosztott mobilitási szektor képviselői, mikromobilitási szolgáltatók, pénzügyi szolgáltatók, mobilitási edukációval foglalkozó cégek, telekommunikációs szolgáltató és két megyei jogú város is.
A közleményben kitértek arra is, hogy tavaly minden rekordot megdöntött a zöldrendszámos autók átadása, köztük is a tisztán elektromos autók eladása nőtt a legnagyobb arányban, így az elmúlt év végén már 21 544 tisztán elektromos jármű volt forgalomban, és ezzel a zöld rendszámosok között nagyobb arányt képviseltek, mint a hibridek. A legfrissebb adatok szerint az idei év első 10 hónapja alatt – újabb támogatási kampány nélkül – több mint 50 százalékkal bővülve, október végén már 32 596 tisztán elektromos autó járta az utakat Magyarországon, a zöld rendszámos autók száma pedig meghaladta a 60 ezret.
Zöld Közlekedés
Költségnyomás, kínai verseny, elektromos átállás: nehéz időszak vár az autóiparra
Komoly kihívások előtt a globális autóipar.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Bár a globális autóipar 2025-ben még 4 százalékkal bővült, az idén a költségnyomás, a geopolitikai feszültségek és az elektromos átállás kihívásainak hatására növekedése gyakorlatilag leállhat, egyre több szereplő néz szembe romló nyereségességgel és növekvő kockázatokkal – áll az Allianz Trade MTI-hez eljuttatott ágazati elemzésében, amelyben kitértek arra is, hogy a magyar autóipar exportkitettsége és költségérzékenysége okán különösen érzékenyen reagál a nemzetközi sokkokra. Tavaly a növekedés régiónként jelentősen eltért: míg az Európai Unióban az újautó-regisztrációk csak 1-2 százalékkal nőttek, addig Kína közel 10 százalékos bővüléssel tovább erősítette domináns szerepét a globális piacon, amelynek már több mint egyharmadát adja – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kínai termelési kapacitások bővülése a lassuló belföldi kereslet mellett egyre erőteljesebb exportnyomást eredményez, ami fokozza a versenyt az európai gyártók számára. Az iparágnak egyszerre kell alkalmazkodnia a költségsokkokhoz, a szigorodó szabályozási környezethez és a gyors technológiai átalakuláshoz. Ezzel párhuzamosan az emelkedő energiaárak és a geopolitikai bizonytalanságok az elektromos mobilitás irányába mozdítják a keresletet és a termelést – olvasható az elemzésben.
Bujdosó Tünde, az Allianz Trade magyarországi kockázatkezelési igazgatója szerint 2026-ban az ágazat globális növekedése 0-1 százalék közé lassulhat, ami lényegében stagnálást jelent. Kitért arra, hogy a romló jövedelmezőség és a tartós költségnyomás már a 2025-ös fizetésképtelenségi adatokban is markánsan tükröződik. Az Allianz Trade elemzése szerint tavaly világszerte 475 nagyméretű csődöt regisztráltak (az előző évi 469 után) a legalább 25 millió eurós árbevételű vállalatok körében, ennek 7 százalékát az autóiparban, amivel ez lett az ötödik leginkább érintett szektor.
Magyarországon a járműiparhoz kapcsolódó felszámolások az összes eljárás 7-8 százalékát adják, ez összhangban van a nemzetközi adatokkal. Az autóipari vállalkozások száma 2023 óta folyamatosan csökken. Az Allianz Trade tapasztalatai szerint a fizetésképtelenségi kockázatok az autóiparban elsősorban a beszállítói lánc alsóbb szintjein, valamint a kereskedőknél koncentrálódnak, ahol az alacsonyabb marzsok, a korlátozott ártranszfer-képesség, valamint a készletek és vevőkövetelések finanszírozási terhei egyre nagyobb nyomást helyeznek a vállalatok cash flow-jára. A magyar autóipar – amely a teljes ipari kibocsátás mintegy 20 százalékát adja – jelentős gazdasági súlya miatt stratégiai ágazat, exportkitettsége és költségérzékenysége miatt azonban különösen érzékenyen reagál a nemzetközi sokkokra – hívták fel a figyelmet. A cégek jövedelmezőségét egyre szűkítik a növekvő bér- és energia-költségek, az alapanyagok drágulása, miközben az autógyártók árleszorító törekvései is csökkentik a fedezetet.
Bujdosó Tünde szerint a kilátásokat vegyes tényezők alakítják: a csökkenő infláció és kamatszint, illetve az akkumulátorárak mérséklődése támogathatja a kereslet élénkülését és az elektromos átállást, míg a nyersanyag-ellátás kockázatai, az eltérő szén-dioxid kibocsátási irányelvek, a fogyasztói bizonytalanság fékezhetik a piacot, miközben a technológiai verseny és Kína dominanciája tartósan szűkítheti az európai szereplők mozgásterét.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Otthon5 nap telt el a létrehozás ótaMiért lehet jó választás Pécs városa a gyerekes családoknak?
-
Zöld Energia7 óra telt el a létrehozás óta70 szélturbina épülhet Magyarországon – elindult az első projekt
