Zöld Közlekedés
Közösen tesz a fenntartható közlekedésért a Magyar Autóklub és a Jövő Mobilitása Szövetség
A fenntartható közlekedési megoldások, innovációk ösztönzése és fejlesztése érdekében együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Autóklub (MAK) és a Jövő Mobilitása Szövetség csütörtökön Budapesten.
Hatala József, a Magyar Autóklub elnöke az együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírásán elmondta: a MAK célja, hogy a fenntarthatósági irányelvek szerinti működésével és tudatformáló, oktató munkájával hozzájáruljon az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által elfogadott Fenntartható fejlődési célok eléréséhez, ezért kiemelten fontos lépésnek tartja a Jövő Mobilitása Szövetséggel való együttműködést. Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke elmondta, hogy a 2022-re kitűzött céljaik megvalósultak, országos lefedettségűvé váltak az elektromos járműtöltők és széles körben elterjedtek a közösségi közlekedést támogató megoldások, írja az ökodrive.hu.
Hozzátette: továbbra is kiemelten fontos az edukációs munka, hogy az emberek a megfelelő ismeretek birtokában legyenek az elektromos közlekedési eszközökkel kapcsolatban. Jamniczky Zsolt, a Jövő Mobilitása Szövetség elnökségi tagja kiemelte: az energiaválság, a fosszilis üzemanyagárak növekedése és az ellátás sérülékenysége is rámutatott arra, hogy a jövő az e-mobilitásé és a fenntartható, alternatív közlekedési megoldásoké lesz. Hozzátette: ma már több mint 2000 e-töltő található az országban, a további fejlődéshez azonban elengedhetetlen a hazai elektromos töltőhálózat folyamatos bővülése.
A MAK 2020-ban ismeretterjesztő és megelőző kampányt indított, amelynek kiemelt célja az e-mobilitás lehetőségeinek és veszélyeinek bemutatása, valamint a közlekedéshez kapcsolódó bűnmegelőzési üzenetek átadása volt. Idén ősszel pedig egy újabb ismeretterjesztő kampány részeként megrendezte az első ecoMobility Day-t, ahol szakmai partnereik közreműködésével az érdeklődők kipróbálhatták a legújabb elektromos mobilitási eszközöket és alternatív hajtású járműveket, valamint szakmai előadásokon és kerekasztal beszélgetéseken ismerkedhettek a fenntartható közlekedéssel – mondta Hatala József. Az eseményen kiosztott sajtóközlemény szerint a Jövő Mobilitása Szövetség tavaly az előremutató közlekedési megoldások fejlesztési irányainak meghatározására, iparági javaslatok megfogalmazására, a támogatotti kör kibővítésére, valamint edukációs és szemléletformáló kampányok lebonyolítására koncentrált, az idén pedig a városi közlekedés fejlesztésére fordított kiemelt figyelmet.
Kiemelték, hogy az elmúlt időszakban olyan nagyvállalatok csatlakoztak szövetséghez, mint az E.ON Hungária csoport, az MVM csoport, a MÁV csoport, a Porsche Hungaria és a Vodafone. A tagok között valamennyi, a fenntartható közlekedés fejlesztésében érdekelt, a mobilitáshoz kapcsolódó terület képviselteti magát: elektromos autóforgalmazók, flottaüzemeltetők, elektromos töltőhálózatok üzemeltetői, a megosztott mobilitási szektor képviselői, mikromobilitási szolgáltatók, pénzügyi szolgáltatók, mobilitási edukációval foglalkozó cégek, telekommunikációs szolgáltató és két megyei jogú város is.
A közleményben kitértek arra is, hogy tavaly minden rekordot megdöntött a zöldrendszámos autók átadása, köztük is a tisztán elektromos autók eladása nőtt a legnagyobb arányban, így az elmúlt év végén már 21 544 tisztán elektromos jármű volt forgalomban, és ezzel a zöld rendszámosok között nagyobb arányt képviseltek, mint a hibridek. A legfrissebb adatok szerint az idei év első 10 hónapja alatt – újabb támogatási kampány nélkül – több mint 50 százalékkal bővülve, október végén már 32 596 tisztán elektromos autó járta az utakat Magyarországon, a zöld rendszámos autók száma pedig meghaladta a 60 ezret.
Zöld Közlekedés
A debreceni BMW iX3 az elektromos autók élvonalába került
A vártnál sokkal erősebb a kereslet a Debrecenben gyártott iX3 modell iránt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy 50 ezer megrendelés érkezett eddig a BMW Group debreceni gyárában készülő iX3 modellre, és a kereslet várhatóan 2026 után is erős marad – mondta Glenn Schmidt, a BMW Group globális fenntarthatóságért felelős alelnöke egy budapesti sajtóbeszélgetésen. Elmondása szerint a modell a vártnál sokkal jobban teljesít, ezért a második műszakot már februárban, az eredetileg tervezettnél korábban elindították a debreceni üzemben, ami a foglalkoztatásra is kedvező hatással lesz, de részleteket nem árult el – írja az alternativenergia.hu. Kiemelte: a debreceni gyár sikere a közép- és kelet-európai régióban is pozitív hatást gyakorolhat a beruházásokra és a beszállítói hálózat fejlődésére. A magyarországi gyártás bizonyítja, hogy Európában is lehet nemzetközileg versenyképes elektromos járművet előállítani – fogalmazott.
Emlékeztetett: a Debrecenben gyártott BMW iX3 (a Neue Klasse modellcsalád első tagja) több rangos autóipari díjat is elnyert, így az Év Magyar Autója 2026 díjat, valamint a globális Világ Év Autója és a Világ Év Elektromos Autója elismerést. A társaság az európai piacok közelsége, a kiépült beszállítói háttér, valamint a rendelkezésre álló, magasan képzett munkaerő miatt döntött Debrecen mellett – erősítette meg az alelnök, hozzátéve: a beruházási döntésben a magyar autóipar több évtizedes gyártási tapasztalata is fontos szerepet játszott. Hangsúlyozta, hogy a BMW-csoport nem támogatja a kínai versenytársakkal szembeni vámok vagy egyéb kereskedelmi korlátozások alkalmazását, ugyanakkor fontosnak tartja a kiegyensúlyozott versenyfeltételek megteremtését. A kínai piacot rendkívül erős verseny és innováció jellemzi, ami véleménye szerint hozzájárul a technológiai fejlődéshez és a globális versenyképesség fenntartásához.
Glenn Schmidt kiemelte: a technológiai semlegesség továbbra is alapvető jelentőségű a BWM számára. A vállalat célja, hogy valamennyi ügyféligényt lefedjen, ezért a benzin- és dízelüzemű, plug-in hibrid, elektromos és hidrogén meghajtású modellek egyaránt szerepelnek kínálatában. Ez a technológiai nyitottság és a rugalmasság stabilitást és folytonosságot biztosít a vállalat számára a változékony piaci és szabályozási környezetben, figyelembe véve a fogyasztói igények és az egyes piacok eltérő szabályozásának különbségeit is – mutatott rá. Az autóiparban hosszú távon kiszámítható stratégiai irányokra van szükség – húzta alá az európai szabályozási környezet változásaira utalva. A BMW stratégiájának egyik alapelve, hogy a főbb piacokat lehetőség szerint helyi gyártással szolgálják ki, miközben az iparágat alapvetően globális működés jellemzi – fejtette ki. A Kínában értékesített járműveik több mint 85 százalékát helyben gyártják. Az Egyesült Államokban harminc éve hozták létre a dél-karolinai üzemet, amely ma a vállalat legnagyobb gyára, és az amerikai piacon értékesített autók mintegy felét állítja elő.
Az MTI kérdésére az autóiparban várható konszolidációs folyamatokról szólva elmondta: az iparág sajátossága, hogy egy adott régió vezető autógyártója hosszabb távon jellemzően egy helyi gyártó. Példaként említette, hogy az Egyesült Államokban a Ford és a General Motors tölti be ezt a szerepet. Kínában viszont, ahol erős konszolidáció várható a közeljövőben, szintén egy kínai gyártónak lehet majd a legnagyobb piaci részesedése, és Európában is helyi gyártó maradhat az élen. A sajtóbeszélgetést megelőző, a Transport Research Arena 2026 konferencia keretében tartott előadásában Glenn Schmidt kiemelte: a fenntarthatóság és a versenyképesség egymást erősítő tényezők.
Hangsúlyozta, hogy a BMW Group továbbra is elkötelezett amellett, hogy legkésőbb 2050-re elérje a nettó zéró kibocsátást teljes értékláncában, összhangban a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel. Hozzátette: a világos és átfogó fenntarthatósági célok hosszú távon versenyelőnyt jelenthetnek a vállalatok számára.
Ismertetése szerint egy jármű értékének mintegy 70 százaléka a beszállítóktól származik. A BMW világszerte mintegy 2700 első körös beszállítóval működik együtt, miközben több tízezer második és harmadik körös partner kapcsolódik az ellátási lánchoz. A vállalat ösztönzi partnereit a körforgásos megoldások és a megújuló energiaforrások alkalmazására – mondta.
A körforgásos gazdaságra épülő működés jelenti az egyetlen hosszú távon fenntartható irányt Európa számára, és a kontinens versenyképességének megőrzéséhez elengedhetetlen ennek erősítése – vélekedett. Az előadást követő panelbeszélgetésen elmondta: Kínában úgy nőtt 50 százalék fölé a plug-in hibrid és tisztán elektromos járművek értékesítési aránya, hogy az ország nem tűzte ki célul a teljes elektrifikációt, és nem tiltotta be a belső égésű motorokat. Ehelyett célzott iparpolitikával, valamint a helyi gyártók és beszállítók támogatásával építette fel autóiparát. Ezzel szemben Európában jelenleg alig minden ötödik új jármű elektromos meghajtású, eközben szigorú szabályokat hoztak a teljes elektrifikáció eléréséhez – hívta fel a figyelmet.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
