Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Közösségi kertekké alakítják a kihasználatlan játszótereket Szolnokon

Létrehozva:

|

Közösségi kertekké alakítják a kihasználatlan játszótereket Szolnokon, a magaságyások gondozására vonatkozó pályázatot a napokban hirdetik meg – közölte a szemétszállítással és hulladékgazdálkodással is foglalkozó NHSZ Szolnok Közszolgáltató Nonprofit Kft. – NHSZ Zounok Zrt. ügyvezető igazgatója.

Lits László elmondta: Szolnokon folyamatosak a játszótérfejlesztések, de a több mint ötven játszótér egy része kihasználatlan. A Szolnoki Városüzemeltetési Kft. munkatársai elsőként a Várkonyi téri és a Jósika utcai játszóteret alakítják át közösségi kertté jövő tavasszal, mindkettő mellett felújított, korszerű játszóterek maradnak meg a gyerekek számára – ismertette. A két játszótéren a magaságyásokat a Tiszavirág gyaloghíd lecserélt műanyag pallóiból alakítják ki, így a hulladékot újra tudják hasznosítani. A közösség számára lesz fúrt kút, komposztáló, szerszámtároló faház, padok és hulladékgyűjtő edény is a kertekben – sorolta az ügyvezető igazgató. Lits László közölte: a napokban hirdetik meg a magaságyások gondozására vonatkozó pályázatot, amelyre közösségek – például lakosok, civil szervezetek, intézmények, óvodai csoportok, iskolák, baráti társaságok, családok – pályázhatnak.

A kezdeményezés sikere esetén szeretnének több közösségi kertet is létesíteni a megyeszékhelyen – mondta. Hozzátette: Budapesten nem ismeretlenek a közösségi kertek, sorra alakulnak kis közösségek, hogy apró parcellákon, parkokban, foghíjtelkeken maguk termesszenek zöldségeket. Ezzel spórolnak, emellett zöldebbé, élhetőbbé teszik a közvetlen környezetüket, Szolnok is ehhez a kezdeményezéshez csatlakozik – jegyezte meg.

Advertisement

Zöldinfó

Durván megugrottak az áramköltségek

Jelentős áramdíj-emelkedés terheli a magyar vállalkozásokat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Jelentős költségnövekedéssel szembesültek a magyar vállalkozások az áprilisi áramszámlák megérkezésekor; a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint a jelenlegi rendszer súlyosan rontja a magyar termelő és szolgáltató vállalkozások versenyképességét, és országos szinten akár 300 milliárd forintos többletköltséget okozhat az ipari szereplőknek ebben az évben – írja az alternativenergia.hu. A szövetség kiemelte: a kötelező átvételi tarifa (KÁT-díj) a korábbi kilowattóránkénti 2-4 forintról csaknem 15 forintra emelkedett, ami egyes cégeknél 30 százalékos villamosenergia-költségnövekedést okozott. A szervezet különösen aggasztónak tartja, hogy a vállalkozások jelentős része előzetes figyelmeztetés és tervezhetőség nélkül szembesült az extrém mértékű díjnövekedéssel. Vannak olyan logisztikai és ipari szereplők, amelyeknél az emelkedés tartós fenntartása évente további milliárd forintos pluszköltséget is jelenthet – hívták fel a figyelmet.

A szövetség szerint a jelenlegi rendszer egyik legsúlyosabb problémája, hogy a villamosenergia-rendszer műszaki és szabályozási hiányosságainak költségeit közvetlenül a fogyasztókra terhelik. Az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a napelemes termelés volumene, miközben a tőzsdei áramárak alacsony szintre estek, és egyre gyakoribbá váltak a negatív áras időszakok. A támogatott energiatermelők számára ugyanakkor továbbra is garantált átvételi ár jár, a piaci ár és a garantált ár közötti különbséget pedig végső soron a vállalkozások fizetik meg a KÁT-díjon keresztül – ismertette az MLSZKSZ. A szervezet a zöldenergia termelésének támogatását önmagában nem vitatja, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendszer működési és kiegyenlítési problémáinak teljes költsége az ipari és logisztikai szereplőknél jelenjen meg – hangsúlyozták.

A hirtelen és kiszámíthatatlan díjemelkedések közvetlenül növelik a szolgáltatási költségeket, amelyek végül a teljes gazdaságban és a lakossági árakban is megjelenhetnek – írta közleményében a szövetség. Az MLSZKSZ szerint a jelenlegi konstrukció már rövid távon is tovább gyengíti Magyarország versenyképességét a régióban. Miközben a vállalkozások egyre nagyobb energiahatékonysági és fenntarthatósági elvárásoknak próbálnak megfelelni, olyan többletköltségekkel szembesülnek, amelyekre sem ráhatásuk, sem érdemi felkészülési lehetőségük nincs. A szövetség ezért szakmai egyeztetést kezdeményez, és a jelenlegi támogatási és kiegyenlítési rendszer gyors felülvizsgálatát sürgeti, hogy a rendszer rövid időn belül fenntarthatóbbá és kiszámíthatóbbá váljon – összegezték.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák