Zöldinfó
Közösségi kertekké alakítják a kihasználatlan játszótereket Szolnokon
Közösségi kertekké alakítják a kihasználatlan játszótereket Szolnokon, a magaságyások gondozására vonatkozó pályázatot a napokban hirdetik meg – közölte a szemétszállítással és hulladékgazdálkodással is foglalkozó NHSZ Szolnok Közszolgáltató Nonprofit Kft. – NHSZ Zounok Zrt. ügyvezető igazgatója.
Lits László elmondta: Szolnokon folyamatosak a játszótérfejlesztések, de a több mint ötven játszótér egy része kihasználatlan. A Szolnoki Városüzemeltetési Kft. munkatársai elsőként a Várkonyi téri és a Jósika utcai játszóteret alakítják át közösségi kertté jövő tavasszal, mindkettő mellett felújított, korszerű játszóterek maradnak meg a gyerekek számára – ismertette. A két játszótéren a magaságyásokat a Tiszavirág gyaloghíd lecserélt műanyag pallóiból alakítják ki, így a hulladékot újra tudják hasznosítani. A közösség számára lesz fúrt kút, komposztáló, szerszámtároló faház, padok és hulladékgyűjtő edény is a kertekben – sorolta az ügyvezető igazgató. Lits László közölte: a napokban hirdetik meg a magaságyások gondozására vonatkozó pályázatot, amelyre közösségek – például lakosok, civil szervezetek, intézmények, óvodai csoportok, iskolák, baráti társaságok, családok – pályázhatnak.
A kezdeményezés sikere esetén szeretnének több közösségi kertet is létesíteni a megyeszékhelyen – mondta. Hozzátette: Budapesten nem ismeretlenek a közösségi kertek, sorra alakulnak kis közösségek, hogy apró parcellákon, parkokban, foghíjtelkeken maguk termesszenek zöldségeket. Ezzel spórolnak, emellett zöldebbé, élhetőbbé teszik a közvetlen környezetüket, Szolnok is ehhez a kezdeményezéshez csatlakozik – jegyezte meg.
Zöldinfó
Klímavédelem helyben: új erdők javítják a levegőt és az életminőséget
A városi erdő fejlesztések amellett, hogy a helyben élő lakosságot szolgálják, hozzájárulnak hazánk klímavédelmi céljainak eléréséhez is.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A helyettes államtitkár kiemelte, az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésével indított Városierdő-fejlesztési Mintaprogramban öt helyszínen dolgoznak egyszerre: Balatonfüreden, Budapesten, Sárváron, Tatán és Kecskeméten – ismertette az alternativenergia.hu. A városi és városközeli erdők ma már nem kiegészítő zöldfelületek, hanem a települések működésének részei. Hatással vannak a hőmérsékleti viszonyokra, a levegő minőségére, a víz körforgására és a biológiai sokféleségre, emellett pedig a lakosság életminőségére is – írták. A fejlesztéseket minden helyszínen adatgyűjtések, termőhelyi vizsgálatok előzték meg, ezért a program a zöldinfrastruktúra-kezeléssel kapcsolatos tudást állítja a települések szolgálatába – tette hozzá.
Mocz András kifejtette, Kecskeméten a több mint fél évszázados Csalánosi Parkerdőben a felelős, adatalapú megközelítés gyakorlati megvalósulása látható, amelyet a helyi állami erdészeti társaság, a KEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. fordít le konkrét tevékenységekre. A Városierdő-fejlesztési Mintaprogram öt helyszíne közül a legélesebben itt jelennek meg az erdő fennmaradásával kapcsolatos kérdések. Az Alföldön ugyanis nem lehet átvenni más térségek erdőkezelési mintáit. A vízmegtartás, a talajállapot, a fafajválasztás és az erdőszerkezet kérdései más súllyal jelennek meg.
Az a munka, amely ezen a helyen zajlik, azt célozza, hogy az erdő szerkezete és működése igazodjon ezekhez a feltételekhez. Új élőhelyi elemeket alakítanak ki, őshonos fajokkal váltják ki a pusztuló fenyőket, rönkgátak épülnek, növelik a holtfa mennyiségét. Az így kezelt növényzet ellenállóbb lesz a klímaváltozás negatív hatásaival szemben, és a megmaradó erdőkre lehet alapozni a rekreációs szolgáltatásokat: eltávolították a veszélyes fákat, kitisztították az elhagyatott sétautak nyomvonalát, felújították az információs táblákat. A munka eredményeként a Parkerdő a kecskeméti zöldinfrastruktúra értékes eleme maradhat – áll a közleményben.
Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének eredményeként öt év alatt több mint 11 millió facsemetével, és több mint kétezer hektár új erdővel bővült hazánk zöldvagyona, a Mintafásítás és Újszülöttek Erdeje Program folytán. Továbbá klímavédelmi kutatások, erdőállapot-monitoring rendszerek és erdőtűz-megelőzési fejlesztések is indultak, emellett hangsúlyosan jelennek meg az erdővel, környezetünkkel kapcsolatos szemléletformáló kampányok is – tették hozzá. A tárcák közötti együttműködés keretében most megvalósuló országos Városierdő-fejlesztési Mintaprogram ezzel a szemlélettel szolgálja az érintett településeken élők jóllétét – húzta alá Mocz András a közlemény szerint.
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAdócsökkentéssel mérsékelné az üzemanyagárakat a szerb kormány
