Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Közösségi kertekké alakítják a kihasználatlan játszótereket Szolnokon

Létrehozva:

|

Közösségi kertekké alakítják a kihasználatlan játszótereket Szolnokon, a magaságyások gondozására vonatkozó pályázatot a napokban hirdetik meg – közölte a szemétszállítással és hulladékgazdálkodással is foglalkozó NHSZ Szolnok Közszolgáltató Nonprofit Kft. – NHSZ Zounok Zrt. ügyvezető igazgatója.

Lits László elmondta: Szolnokon folyamatosak a játszótérfejlesztések, de a több mint ötven játszótér egy része kihasználatlan. A Szolnoki Városüzemeltetési Kft. munkatársai elsőként a Várkonyi téri és a Jósika utcai játszóteret alakítják át közösségi kertté jövő tavasszal, mindkettő mellett felújított, korszerű játszóterek maradnak meg a gyerekek számára – ismertette. A két játszótéren a magaságyásokat a Tiszavirág gyaloghíd lecserélt műanyag pallóiból alakítják ki, így a hulladékot újra tudják hasznosítani. A közösség számára lesz fúrt kút, komposztáló, szerszámtároló faház, padok és hulladékgyűjtő edény is a kertekben – sorolta az ügyvezető igazgató. Lits László közölte: a napokban hirdetik meg a magaságyások gondozására vonatkozó pályázatot, amelyre közösségek – például lakosok, civil szervezetek, intézmények, óvodai csoportok, iskolák, baráti társaságok, családok – pályázhatnak.

A kezdeményezés sikere esetén szeretnének több közösségi kertet is létesíteni a megyeszékhelyen – mondta. Hozzátette: Budapesten nem ismeretlenek a közösségi kertek, sorra alakulnak kis közösségek, hogy apró parcellákon, parkokban, foghíjtelkeken maguk termesszenek zöldségeket. Ezzel spórolnak, emellett zöldebbé, élhetőbbé teszik a közvetlen környezetüket, Szolnok is ehhez a kezdeményezéshez csatlakozik – jegyezte meg.

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák