Zöldinfó

KTK: a kormány magán kezdi a takarékoskodást, a lakossági rezsicsökkentést pedig továbbra is biztosítja

A kormány magán kezdi a takarékoskodást, a lakossági rezsicsökkentést pedig továbbra is biztosítja – szögezte le a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) az MTI-hez hétfőn este eljuttatott közleményében.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-24

Szerző:

Hell

Emlékeztettek, hogy a szomszédunkban zajló háború és az elhibázott brüsszeli szankciók egész Európában energiaválságot és háborús inflációt okoztak. “A szankciók visszafelé sültek el, ma már jól látható, hogy azok Európának ártanak jobban és az európai gazdaságok pedig egyre nehezebben viselik a szankciók káros következményeit” – fogalmaztak. Kiemelték: az elmúlt hónapokban a magyar kormány azon dolgozott, hogy a lehető legnagyobb mértékben megvédje a magyar embereket a háború és az elhibázott szankciók negatív hatásaitól, a magyar embereket egyedülálló intézkedések védik. “A kormány elkötelezett a rezsicsökkentés megvédése mellett, minden költségvetési forrását továbbra is arra fordítja, hogy az átlagfogyasztás mértékéig a rezsicsökkentett árakat hosszútávon minden családnak biztosítsa. Ezért is született az a döntés, hogy a kormány a takarékoskodást magán kezdi és 25 százalékos gázfelhasználás-csökkentést írt elő az állami intézmények és gazdasági társaságok részére” – áll a közleményben.

Hozzátették, hogy ennek részeként 2022. október 1-jétől a fűtéssel biztosított léghőmérséklet a 18 Celsius fokot nem haladhatja meg az állami intézmények helyiségeiben és tereiben. A szabályozás alól kivételt képeznek az egészségügyi-, a bentlakásos ellátást nyújtó szociális és a gyermekvédelmi intézmények, valamint a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények. A köznevelési és a szakképző intézményekben legalább 18 Celsius fokot kell elérnie a léghőmérsékletnek, azokban a köznevelési intézményekben pedig, ahol 14 év alattiak gondozása, oktatása zajlik, ott legalább 20 Celsius fokot kell biztosítani – ismerteti a KTK. A közleményben kitértek arra is, hogy Európában egyedül Magyarországon van rezsicsökkentés, amely minden magyar család, minden magyar nyugdíjas számára megmarad az átlagfogyasztás mértékéig. A rezsicsökkentés fenntartásának köszönhetően egy átlagfogyasztású család ezután is havi 181 ezer forintot, éves szinten 2 millió 175 ezer forintot spórol meg, a háztartások a valós piaci ár hetedéért kapják meg az áramot, és a valós piaci ár tizedéért a gázt – jelezték.

mti

Kapcsolódó tartalom:energiaválság rezsi takarékoskodás

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

13 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Tovább olvasom