Zöldinfó

KTK: a kormány magán kezdi a takarékoskodást, a lakossági rezsicsökkentést pedig továbbra is biztosítja

A kormány magán kezdi a takarékoskodást, a lakossági rezsicsökkentést pedig továbbra is biztosítja – szögezte le a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) az MTI-hez hétfőn este eljuttatott közleményében.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-24

Szerző:

Hell

Emlékeztettek, hogy a szomszédunkban zajló háború és az elhibázott brüsszeli szankciók egész Európában energiaválságot és háborús inflációt okoztak. “A szankciók visszafelé sültek el, ma már jól látható, hogy azok Európának ártanak jobban és az európai gazdaságok pedig egyre nehezebben viselik a szankciók káros következményeit” – fogalmaztak. Kiemelték: az elmúlt hónapokban a magyar kormány azon dolgozott, hogy a lehető legnagyobb mértékben megvédje a magyar embereket a háború és az elhibázott szankciók negatív hatásaitól, a magyar embereket egyedülálló intézkedések védik. “A kormány elkötelezett a rezsicsökkentés megvédése mellett, minden költségvetési forrását továbbra is arra fordítja, hogy az átlagfogyasztás mértékéig a rezsicsökkentett árakat hosszútávon minden családnak biztosítsa. Ezért is született az a döntés, hogy a kormány a takarékoskodást magán kezdi és 25 százalékos gázfelhasználás-csökkentést írt elő az állami intézmények és gazdasági társaságok részére” – áll a közleményben.

Hozzátették, hogy ennek részeként 2022. október 1-jétől a fűtéssel biztosított léghőmérséklet a 18 Celsius fokot nem haladhatja meg az állami intézmények helyiségeiben és tereiben. A szabályozás alól kivételt képeznek az egészségügyi-, a bentlakásos ellátást nyújtó szociális és a gyermekvédelmi intézmények, valamint a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények. A köznevelési és a szakképző intézményekben legalább 18 Celsius fokot kell elérnie a léghőmérsékletnek, azokban a köznevelési intézményekben pedig, ahol 14 év alattiak gondozása, oktatása zajlik, ott legalább 20 Celsius fokot kell biztosítani – ismerteti a KTK. A közleményben kitértek arra is, hogy Európában egyedül Magyarországon van rezsicsökkentés, amely minden magyar család, minden magyar nyugdíjas számára megmarad az átlagfogyasztás mértékéig. A rezsicsökkentés fenntartásának köszönhetően egy átlagfogyasztású család ezután is havi 181 ezer forintot, éves szinten 2 millió 175 ezer forintot spórol meg, a háztartások a valós piaci ár hetedéért kapják meg az áramot, és a valós piaci ár tizedéért a gázt – jelezték.

mti

Kapcsolódó tartalom:energiaválság rezsi takarékoskodás

Zöldinfó

Ökológiai lábnyomunk nyomában: mit árul el a túllövés napja?

Későbbre tolódott a magyarországi túlfogyasztás napja.

Létrehozva:

48 perc telt el a létrehozás óta

2026-06-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Későbbre tolódott a magyarországi túlfogyasztás napja, amelyet idén június 24-én értünk el – közölte a WWF Magyarország az MTI-vel. Ez csaknem egy hónappal későbbi időpont, mint az előző években, ami első látásra kedvező fejleménynek tűnhet – idézi az alternativenergia.hu. A WWF Magyarország szerint azonban fontos óvatosan értelmezni a számokat, mert a javulás mögött elsősorban nem zöld fordulat áll. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy tudatosan induljunk el a valódi fenntarthatóság irányába döntéshozói, vállalati és egyéni szinten is. A magyarországi túlfogyasztás napja azt mutatja meg, hogy ha a világon mindenki úgy élne, mint hazánk lakossága, az emberiség mikorra használná fel a Föld egy év alatt megújulni képes erőforrásait. A számítást a Global Footprint Network végzi a nemzeti ökológiai lábnyom és biokapacitás adatai alapján.

Bár 2025-ben június 2-án, 2024-ben pedig május 25-én értük el a magyarországi túlfogyasztás napját, és az idei dátum javulásnak tűnhet, Magyarország továbbra is jóval a fenntartható szint felett használja a természeti erőforrásokat. A globális átlagnál is rosszabbul teljesítünk, a globális túlfogyasztás napja ugyanis 2026-ban július 30-án fog eljönni, azaz globális szinten ekkorra éljük fel az éves erőforrásainkat. A javulás hátterében többek között az állhat, hogy az ipari termelés az elmúlt években visszaesett, ami átmenetileg mérsékelhette a hazai erőforrás-felhasználást és a környezetterhelést, illetve a fogyasztás növekedése is visszafogottabb volt, ebből a szempontból továbbra is az uniós rangsor sereghajtói közé tartozunk.

Az eltérést ezen kívül az is okozhatja, hogy a Global Footprint Network évről évre pontosítja számítási modelljeit, és a biokapacitást (a természet megújuló képességét) mérő adatsorok is változhatnak. “A túlfogyasztás napjának kitolódása önmagában örömteli fejlemény lenne, de nem szabad automatikusan azt a következtetést levonni, hogy Magyarország fenntarthatóbb pályára állt. Amennyiben a javulás hátterében a lassú gazdasági növekedés, a visszafogottabb termelés vagy a visszafogott fogyasztás áll, akkor ez nem valódi zöld átmenet” – idézi a közlemény Csontos Csabát, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi vezetőjét.

Az igazi siker az lenne, ha ugyanazt vagy még jobb életminőséget kevesebb energia-, nyersanyag- és földhasználattal tudnánk biztosítani. Ehhez rendszerszintű változásokra van szükség az energiaellátásban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az épületállományban és az anyagfelhasználásban – hangsúlyozza a közlemény. A WWF Magyarország szerint különösen időszerű, hogy a kormány – élén az újonnan létrejött Élő Környezetért Felelős Minisztériummal és a Gazdasági és Energetikai Minisztériummal – olyan komplex szakpolitikai programot indítson, amely a természeti erőforrások megőrzését és a fenntartható, zöld energia-előállítást nem a gazdasági fejlődés korlátjaként, hanem annak alapfeltételeként kezeli.

Tovább olvasom