Zöldinfó

Kutatók éjszakája – Előadások és környezettudatossági játékok is lesznek a Corvinuson

A fogyasztói magatartást és a klímatudatosságot is elemző programok mellett több tucat tudományt és kutatói karriert népszerűsítő előadással, interaktív műhelyfoglalkozásokkal várja a közönséget szeptember 30-án a Budapesti Corvinus Egyetem, a Kutatók éjszakája rendezvény keretében.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-16

Szerző:

Hell

A Fővám téri főépületében kísérleti játékokon keresztül ismerheti meg a közönség például, hogy hogyan mérik a közgazdászok a személyiségjegyeket, kiben vannak meg a pénzügyi sikerhez szükséges jellemzők, milyen új fogyasztói magatartás húzódik a Lime rollerek és a Netflix sikere mögött, és hogyan befolyásolja a matematikai képzettség a döntéshozatalt – közölte az egyetem. Az érdeklődők tudományos segítséggel tesztelhetik saját környezetbarát magatartásukat, vagyis, hogy mennyire készek saját jólétük árát másokkal megfizettetni. Az üzleti fenntarthatósági játékon kiderül, hogyan lehetne meghaladni a növekedéscentrikus gazdasági szemléletet, de az is eldől, hogy a 21. századi társadalmi-gazdasági változások összevethetők-e a 19. századi ipari forradalommal. Az oktatók néhány uralkodó példáján keresztül bemutatják, hogy jó vezetők-e a királyok és királynők, mit tanítanak karmesterek a menedzsmentről, mennyire szembesülnek hátrányos megkülönböztetéssel az idősek a magyar munkaerőpiacon, mire való a családi alkotmány, miért érdemes válságban váltót használni és gyakorlati bemutatót kaphatnak egy mini gyár hatékonyságáról is.

Az előadások betekintést engednek abba, hogyan lehet a legót problémamegoldásra és kreatív ötletek kitalálására használni, milyen szerepe lehet a mesterséges intelligenciának a turizmusban és az online tanulásban, miképpen befolyásolják az embereket a háborús metaforák, milyen következtetésekre lehet jutni a magyar koronavírus-statisztikákból, és konzerválta-e a nemi szakadékot a digitális technológiák használata a covid alatt. Kiderül még, hogy van-e racionalitás a szélsőséges politikai vélemények mögött, mi lehet az oka Latin-Amerika válságának a közelgő brazíliai választások fényében, és melyek a hasonlóságok, különbségek a közép-európai kapitalizmusok között. A Corvinus teljes angol és magyar nyelvű előadásairól, részletes programkínálatáról az egyetem honlapján, valamint a Kutatók éjszakája oldalán lehet tájékozódni.

mti

Kapcsolódó tartalom:környezetvédelem kutatók éjszakája tudomány

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

12 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Tovább olvasom