Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kutatók éjszakája – Előadások és környezettudatossági játékok is lesznek a Corvinuson

A fogyasztói magatartást és a klímatudatosságot is elemző programok mellett több tucat tudományt és kutatói karriert népszerűsítő előadással, interaktív műhelyfoglalkozásokkal várja a közönséget szeptember 30-án a Budapesti Corvinus Egyetem, a Kutatók éjszakája rendezvény keretében.

Létrehozva:

|

A Fővám téri főépületében kísérleti játékokon keresztül ismerheti meg a közönség például, hogy hogyan mérik a közgazdászok a személyiségjegyeket, kiben vannak meg a pénzügyi sikerhez szükséges jellemzők, milyen új fogyasztói magatartás húzódik a Lime rollerek és a Netflix sikere mögött, és hogyan befolyásolja a matematikai képzettség a döntéshozatalt – közölte az egyetem. Az érdeklődők tudományos segítséggel tesztelhetik saját környezetbarát magatartásukat, vagyis, hogy mennyire készek saját jólétük árát másokkal megfizettetni. Az üzleti fenntarthatósági játékon kiderül, hogyan lehetne meghaladni a növekedéscentrikus gazdasági szemléletet, de az is eldől, hogy a 21. századi társadalmi-gazdasági változások összevethetők-e a 19. századi ipari forradalommal. Az oktatók néhány uralkodó példáján keresztül bemutatják, hogy jó vezetők-e a királyok és királynők, mit tanítanak karmesterek a menedzsmentről, mennyire szembesülnek hátrányos megkülönböztetéssel az idősek a magyar munkaerőpiacon, mire való a családi alkotmány, miért érdemes válságban váltót használni és gyakorlati bemutatót kaphatnak egy mini gyár hatékonyságáról is.

Az előadások betekintést engednek abba, hogyan lehet a legót problémamegoldásra és kreatív ötletek kitalálására használni, milyen szerepe lehet a mesterséges intelligenciának a turizmusban és az online tanulásban, miképpen befolyásolják az embereket a háborús metaforák, milyen következtetésekre lehet jutni a magyar koronavírus-statisztikákból, és konzerválta-e a nemi szakadékot a digitális technológiák használata a covid alatt. Kiderül még, hogy van-e racionalitás a szélsőséges politikai vélemények mögött, mi lehet az oka Latin-Amerika válságának a közelgő brazíliai választások fényében, és melyek a hasonlóságok, különbségek a közép-európai kapitalizmusok között. A Corvinus teljes angol és magyar nyelvű előadásairól, részletes programkínálatáról az egyetem honlapján, valamint a Kutatók éjszakája oldalán lehet tájékozódni.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák