Zöldinfó
Kutatók éjszakája – Előadások és környezettudatossági játékok is lesznek a Corvinuson
A fogyasztói magatartást és a klímatudatosságot is elemző programok mellett több tucat tudományt és kutatói karriert népszerűsítő előadással, interaktív műhelyfoglalkozásokkal várja a közönséget szeptember 30-án a Budapesti Corvinus Egyetem, a Kutatók éjszakája rendezvény keretében.
A Fővám téri főépületében kísérleti játékokon keresztül ismerheti meg a közönség például, hogy hogyan mérik a közgazdászok a személyiségjegyeket, kiben vannak meg a pénzügyi sikerhez szükséges jellemzők, milyen új fogyasztói magatartás húzódik a Lime rollerek és a Netflix sikere mögött, és hogyan befolyásolja a matematikai képzettség a döntéshozatalt – közölte az egyetem. Az érdeklődők tudományos segítséggel tesztelhetik saját környezetbarát magatartásukat, vagyis, hogy mennyire készek saját jólétük árát másokkal megfizettetni. Az üzleti fenntarthatósági játékon kiderül, hogyan lehetne meghaladni a növekedéscentrikus gazdasági szemléletet, de az is eldől, hogy a 21. századi társadalmi-gazdasági változások összevethetők-e a 19. századi ipari forradalommal. Az oktatók néhány uralkodó példáján keresztül bemutatják, hogy jó vezetők-e a királyok és királynők, mit tanítanak karmesterek a menedzsmentről, mennyire szembesülnek hátrányos megkülönböztetéssel az idősek a magyar munkaerőpiacon, mire való a családi alkotmány, miért érdemes válságban váltót használni és gyakorlati bemutatót kaphatnak egy mini gyár hatékonyságáról is.
Az előadások betekintést engednek abba, hogyan lehet a legót problémamegoldásra és kreatív ötletek kitalálására használni, milyen szerepe lehet a mesterséges intelligenciának a turizmusban és az online tanulásban, miképpen befolyásolják az embereket a háborús metaforák, milyen következtetésekre lehet jutni a magyar koronavírus-statisztikákból, és konzerválta-e a nemi szakadékot a digitális technológiák használata a covid alatt. Kiderül még, hogy van-e racionalitás a szélsőséges politikai vélemények mögött, mi lehet az oka Latin-Amerika válságának a közelgő brazíliai választások fényében, és melyek a hasonlóságok, különbségek a közép-európai kapitalizmusok között. A Corvinus teljes angol és magyar nyelvű előadásairól, részletes programkínálatáról az egyetem honlapján, valamint a Kutatók éjszakája oldalán lehet tájékozódni.
mti
Zöldinfó
Világelső felfedezés: dinoszauruszmaradványokat tárnak fel a tenger mélyén
Új dinoszauruszfaj maradványaira bukkantak az Isztriai-félszigetnél.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy 130 millió éves, eddig ismeretlen dinoszauruszfajhoz tartozó csontokat emelnek ki a tengerből az Isztriai-félsziget nyugati partjainál, Bale közelében – írja az alternativenergia.hu. A kutatók szerint ez a világ első olyan lelőhelye, ahol dinoszauruszcsontokat közvetlenül a tengerfenéken tárnak fel – számolt be róla a horvát közszolgálati televízió (HRT). A maradványok egy nagy termetű, hosszú nyakú növényevő dinoszaurusztól származnak. Frano Vidakovic paleontológus a Jurassic Park nyitójelenetéhez hasonlította az állatot: ahhoz a hosszú nyakú óriáshoz, oszlopszerű lábakkal, hosszú farokkal, amelynek láttán a film paleontológusai döbbenten szállnak ki a terepjáróból. Matthew Lamanna amerikai paleontológus szerint a most feltárt állat kétséget kizáróan egy eddig ismeretlen faj képviselője. Eddig nyakcsigolyák, más gerinccsontok és bordák kerültek elő.
A lelőhely a Datule-Barbariga paleontológiai rezervátumban található, másfél és hat méter közötti vízmélységben. Aleksandar Mezga paleontológus és geológus szerint nincs még egy ismert hely a világon, ahol dinoszauruszcsontokat ilyen körülmények között, közvetlenül a tengerből tárnának fel. A térségben már 1993-ban is találtak dinoszauruszcsontokat, méghozzá véletlenül: egy helybéli kagylógyűjtés közben bukkant csontra a sziklában. A leletből később a Histriasaurus boscarollii nevű dinoszauruszt írták le. A most feltárt maradványok a kutatók szerint rokon állathoz tartoznak, de külön fajról van szó.
Az Isztriai-félsziget Horvátország dinoszaurusz-lelőhelyekben leggazdagabb térsége, a HRT egy korábbi összesítése szerint az ország 24 ismert lelőhelyéből 21 itt található. A mai Isztria 130 millió évvel ezelőtt egészen más földrajzi környezet része volt, és jóval délebbre, nagyjából a mai Észak-Afrika térségében helyezkedett el. A kutatók úgy vélik, a tengerfenék további dinoszaurusz-maradványokat is rejthet.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
