Zöldinfó
Kutatók éjszakája – Előadások és környezettudatossági játékok is lesznek a Corvinuson
A fogyasztói magatartást és a klímatudatosságot is elemző programok mellett több tucat tudományt és kutatói karriert népszerűsítő előadással, interaktív műhelyfoglalkozásokkal várja a közönséget szeptember 30-án a Budapesti Corvinus Egyetem, a Kutatók éjszakája rendezvény keretében.
A Fővám téri főépületében kísérleti játékokon keresztül ismerheti meg a közönség például, hogy hogyan mérik a közgazdászok a személyiségjegyeket, kiben vannak meg a pénzügyi sikerhez szükséges jellemzők, milyen új fogyasztói magatartás húzódik a Lime rollerek és a Netflix sikere mögött, és hogyan befolyásolja a matematikai képzettség a döntéshozatalt – közölte az egyetem. Az érdeklődők tudományos segítséggel tesztelhetik saját környezetbarát magatartásukat, vagyis, hogy mennyire készek saját jólétük árát másokkal megfizettetni. Az üzleti fenntarthatósági játékon kiderül, hogyan lehetne meghaladni a növekedéscentrikus gazdasági szemléletet, de az is eldől, hogy a 21. századi társadalmi-gazdasági változások összevethetők-e a 19. századi ipari forradalommal. Az oktatók néhány uralkodó példáján keresztül bemutatják, hogy jó vezetők-e a királyok és királynők, mit tanítanak karmesterek a menedzsmentről, mennyire szembesülnek hátrányos megkülönböztetéssel az idősek a magyar munkaerőpiacon, mire való a családi alkotmány, miért érdemes válságban váltót használni és gyakorlati bemutatót kaphatnak egy mini gyár hatékonyságáról is.
Az előadások betekintést engednek abba, hogyan lehet a legót problémamegoldásra és kreatív ötletek kitalálására használni, milyen szerepe lehet a mesterséges intelligenciának a turizmusban és az online tanulásban, miképpen befolyásolják az embereket a háborús metaforák, milyen következtetésekre lehet jutni a magyar koronavírus-statisztikákból, és konzerválta-e a nemi szakadékot a digitális technológiák használata a covid alatt. Kiderül még, hogy van-e racionalitás a szélsőséges politikai vélemények mögött, mi lehet az oka Latin-Amerika válságának a közelgő brazíliai választások fényében, és melyek a hasonlóságok, különbségek a közép-európai kapitalizmusok között. A Corvinus teljes angol és magyar nyelvű előadásairól, részletes programkínálatáról az egyetem honlapján, valamint a Kutatók éjszakája oldalán lehet tájékozódni.
mti
Zöldinfó
Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát
Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.
A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.
A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény