Zöldinfó
Kutatók figyelmeztetnek: a Balaton jövője a parton túl is eldől
Balaton, a beépítettség csökkentése lenne a cél.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Balaton jövője nem kizárólag a vízparton dől el, a jelenlegi szabályozási környezet lehetővé tesz újabb beépítéseket, miközben a már meglévő beépítettség csökkentése lenne a cél – fogalmaznak a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) vezető kutatói az intézmény honlapján megjelent szakmai állásfoglalásban. A Vasas Gábor főigazgató, kutatóprofesszor és Tóth Viktor tudományos főmunkatárs által jegyzett állásfoglalás felhívja a figyelmet, hogy a tó jövője, ökológiai stabilitása függ olyan természetes vagy természetközeli állapotban fennmaradt területektől is, amelyek sok esetben nem állnak országos vagy helyi védelem alatt, mégis kulcsszerepet töltenek be a Balaton működésében. Az elmúlt mintegy 150 évben a Balaton közvetlen környezetében lévő vizes élőhelyek területe 60 százalékkal csökkent – mutatnak rá a kutatók, részletesen kifejtve, miért kulcsfontosságú a megmaradt “foltok” megőrzése – írja az alternativenergia.hu.
Felidézték, az urbanizációs beépítettség természetes élőhelyekre gyakorolt negatív hatásaira számos példa van a tudományos irodalomban, melyek közül a BLKI kutatói többet már tapasztaltak a Balatonban. Példaként említették a nádasterületek zsugorodását és feldarabolódását,a parti élőhelyek homogenizálódását, az algavirágzások és eutrofizációs anomáliák erősödését, az invazív fajok megjelenését, a természetes szűrő- és pufferterületek elvesztését, a helyi oxigénhiányos állapotok kialakulását zárt kikötőkben, valamint a tó ökológiai ellenállóképességének csökkenését. A Balaton védelmét szolgáló, tavaly életbelépett új szabályozás, a BATÉK (Balaton Vízparti Területeinek Területfelhasználási Követelményei), illetve a jelenlegi szabályozási környezet elégtelenségére is felhívják a figyelmet.
Mint írják, az új szabályozásban “..lehetőséget teremthetnek olyan természetes vagy természetközeli állapotú területek beépítésére is, amelyek hosszú távon a Balaton ökológiai működésének stabilitását biztosíthatják”. Kiemelik, hogy nem csak az újabb beépítek megakadályozása a cél, hanem hogy “az állami szabályozás egyes kritikus területeken kifejezetten a már meglévő beépítettség csökkentését, a természetes állapotok helyreállítását, a rekultivációt célozza meg”. A természetes és természetközeli élőhelyek elvesztése nem csupán tájképi vagy természetvédelmi kérdés, hanem a tó ellenállóképességét, vízminőségét és hosszú távú fenntarthatóságát is érintő jelenség – mutatnak rá a kutatók.
Hangsúlyozzák, hogy a Balaton térségében minden jelentősebb területhasználati vagy beépítési döntés esetében kiemelten szükséges a kumulatív ökológiai hatások vizsgálata, a természetes élőhely-kapcsolatok megőrzése, a vizes élőhelyek és berkek ökológiai szerepének figyelembevétele, valamint a hosszú távú klímaadaptációs szempontok érvényesítése. Mindez a térségében élők és az idelátogatók egészséges környezethez való jogát is érinti – jegyzik meg. Hozzáteszik, a Balaton jövője közös ügy, a jelenlegi döntések évtizedekre meghatározhatják a tó ökológiai állapotát.
Kitérnek arra is, hogy a civilek, helyi közösségek, szakmai szervezetek törvényes és szakmailag megalapozott fellépése kulcsszerepet játszhat balatoni területek megőrzésében. “A természetes élőhelyek megőrzése nem a fejlődés akadálya, hanem a Balaton hosszú távú fenntarthatóságának egyik legfontosabb feltétele” – hangsúlyozták az állásfoglalásban.
Zöldinfó
Új reményt adhat az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben egy szegedi felfedezés
Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak az SZBK kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai, felfedezésük, melyről a Nature Communications folyóiratban számoltak be, új lehetőséget nyithat többek között az antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni küzdelemben – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet az MTI-t. A közlemény szerint a bakteriofágok baktériumokat fertőző vírusok, nem emberi kórokozók. Az SZBK kutatói azonban kimutatták, hogy egyes fágok mégis közvetlen fizikai kapcsolatba léphetnek az emberi sejtekkel: felszíni fehérjéik segíthetik a megtapadást, a sejtekbe jutást és a szervezetben való hosszabb jelenlétet. A kutatók olyan tapadást segítő fehérjemodulokat azonosítottak, amelyek molekuláris kapaszkodóként működnek, és segítik a fágokat abban, hogy megtapadjanak az emberi sejtek felszínén. Az azonosított fehérjék szerepét a kutatók kísérletesen is ellenőrizték: génsebészeti módszerekkel áthelyezték a “tapadófehérjéket” kódoló géneket egy olyan fágba, amely eredetileg nem rendelkezett ezzel a képességgel.
A kutatóközpontban széles körű összefogással elért eredmény egyértelmű volt: a módosított fágok hatékonyan kapcsolódtak emberi sejtekhez, bejutottak azokba, és egerek szervezetében is hosszabb ideig maradtak jelen a bélrendszerben. Az eredeti, nem módosított fágok ezzel szemben órákon belül kiürültek. Mint Apjok Gábor, a tanulmány egyik első szerzője kifejtette, a fágokra sokáig baktériumvadász vírusokként tekintettek, viszont úgy tűnik, a fágok ennél összetettebb szereplők: közvetlenül kapcsolódhatnak az emberi sejtek felszínéhez is. Nem emberi vírusokká válnak, hanem olyan molekuláris kapaszkodókat használnak, amelyek később akár célzottabb fágterápiák tervezésében is fontosak lehetnek.
A fágok ugyanakkor nem fertőzik meg az emberi sejteket, hiszen evolúciósan teljesen inkompatibilisek egymással. A folyamat és a kutatás lényege a fizikai kapcsolat. A fág megtapad a sejtfelszínen, majd a sejt saját anyagfelvételi mechanizmusai révén bekerülhet a sejt belsejébe. A sejt ilyenkor apró membránhólyagba csomagolja a hozzá kötődő részecskét, és befelé szállítja.
A sejten belüli útvonal a kutatás egyik legfontosabb megállapítása: sok kívülről felvett anyag a sejt lebontó rendszerébe kerül. A vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a módosított fágok egy része nem kizárólag ilyen útvonalra jut, hanem a Golgi-készülék és az endoplazmatikus retikulum irányába is eljuthat. Ezek a sejt belső szállítási és feldolgozási rendszerei. Ezt a kutatók mikroszkopikus képelemzéssel is bizonyították: nemcsak láthatóvá tették a sejtekbe jutó fágokat, hanem számszerűen is megmérték, milyen arányban kerülnek be a sejtekbe, és mely sejten belüli állomásokhoz jutnak közel.
A felfedezés a baktériumok mellett vírusokban is gazdag mikrobiomról alkotott képet is árnyalja. A mostani eredmények szerint egyes fágok nemcsak a baktériumokkal, hanem közvetlenül a bélhám felszínével is kapcsolatba léphetnek. Az ilyen tapadást segítő géneket hordozó fágok több gyakori bélfágcsoportban is megtalálhatók. Az elemzések alapján egészséges emberek bélvírus-közösségében nagyobb arányban lehetnek jelen. Ez nem azt jelenti, hogy önmagukban egészséget okoznak, hanem azt, hogy egy ép, jól működő bélnyálkahártya környezetében stabilabban fennmaradhatnak akár indikátorként is szolgálva.
Az eredmények a – baktériumok ellen vírusokat használó – fágterápia szempontjából is fontosak. Ezek a vírusok természetes módon képesek felismerni bizonyos baktériumokat, bejutni a baktériumsejtbe, majd elpusztítani azt. Ez az antibiotikum-rezisztencia miatt különösen fontos irány, hiszen egyre több kórokozóval szemben válnak kevésbé hatékonnyá a megszokott antibiotikumok.
Kintses Bálint, a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, a fágterápia célzott baktériumpusztító lehetőséget kínálhat az antibiotikum-rezisztencia korában, de ahhoz, hogy ezeket a vírusokat terápiásan is pontosabban tudják használni, meg kell érteni, hogyan jutnak el a megfelelő helyre, hogyan maradnak ott, és milyen kapcsolatba léphetnek az emberi szövetekkel.
Ha a szakemberek pontosabban megértik, mely fehérjék irányítják a fágok kötődését az emberi szövetekhez, később olyan fágokat tervezhetnek, amelyek célzottabban jutnak el a szervezet különböző pontjaira, és ott hosszabb ideig megmaradnak. Ez különösen fontos lehet olyan fertőzések kezelésében, ahol a baktériumok nehezen hozzáférhető szöveti környezetben, nyálkahártyák közelében vagy akár emberi sejtek belsejében maradnak fenn.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
