Zöldinfó
Lantos Csaba: Európában és Magyarországon is magas a gáztárolók töltöttsége
Az energiaszuverenitás erősítését nevezte kiemelt feladatnak az energiaügyi miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, ahol arról is beszélt, hogy az enyhe tél miatt nem sok gáz fogyott, ezért nagyon magas a gáztárolók töltöttsége Európában és így Magyarországon is.
Lantos Csaba közölte, ugyan még érkezik Európába orosz gáz, de nem lehet kizárni, hogy a háború sokáig tart, valamint azt sem, hogy a gázárak emelkedni fognak. Arra a felvetésre, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint akár 30 milliárd köbméter gáz is hiányozhat a piacról, a miniszter azt mondta, az unióban körülbelül 25 nagyobb LNG-terminál épül, ezeken lehet fogadni a távolról érkező cseppfolyós földgázt. Ha a terminálok elkészülnek, akkor lehet azt mondani, hogy valóban független Európa az orosz gáztól. A terminálok építése elindult ugyan, de 2023-2024 tele kemény lesz Európa számára – tette hozzá.
Lantos Csaba kiemelte, Magyarország helyzete egy kicsit más, ugyanis az országban relatíve sok gáztároló található. Amíg a szerb vezeték működik, addig ezeknek a tárolóknak a feltöltése biztosított – jegyezte meg. Kiemelte, a magyar kormány az átlagfogyasztásig továbbra is nagyon olcsó gázzal látja el a lakosságot. A sávhatár feletti gázár is elmarad a piaci ártól és tavaly decemberben arról is döntöttek, hogy ezt a gázárat sem emelik a fűtési szezonban, április 30-ig – részletezte. Arról is beszámolt, hogy miniszteri széke tavaly decemberi elfoglalása óta olyan ellátásbiztonsággal összefüggő döntéseket hoztak, mint az üzemanyagársapka kivezetése. Lantos Csaba kitért Magyarország energiaszuverenitásának erősítésére is: “energiában nagyon függünk a külföldtől, ezen a függőségen lazítani kell”. Rámutatott, az ország számára meghatározott természeti erőforrások állnak rendelkezésre, de azért “nem vagyunk teljesen eszköztelenek”.
Példaként említette, hogy földgázból 2021-ben az országnak nagyjából tízmilliárd köbméter volt az éves fogyasztása, a magyar földből 1,5 milliárd köbmétert tudnak kitermelni. Az a törekvésük, hogy eljussanak az évi kétmilliárd köbméterig. Ezen felül folytatják az időjárásfüggő megújuló energiaforrások, a napenergia és mellette kiegészítőjelleggel, a szélenergia hasznosítását. Vállalták, hogy 2030-ra 6000 megawatt feletti lesz a napelemes kapacitás, ezzel az időarányosnál sokkal jobban áll most az ország. Lantos Csaba hozzátette, abból indulnak ki, hogy mindezek megvalósításához lesznek források. A magyar helyreállítási tervet az egyik legjobbnak ítélte az Európai Unió, ezért remélik, hogy “bejön ez az EU-s pénz”. Ha valamilyen oknál fogva ez mégsem lesz, akkor más forrásból kell az energiaszuverenitás erősítéséhez szükséges programot végrehajtani. A miniszter kitért még a paksi atomerőmű helyzetére is, amelynek üzemidejét még 20 évvel szeretnék meghosszabbítani. A Paks2-beruházás szintén nagyon fontos az országnak, mivel az ilyen atomerőművek hosszan épülnek, ezért azzal számolnak, hogy 2032-re készülhet el. A nukleáris opció az abszolút kell – jelentette ki Lantos Csaba.
Zöldinfó
Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.
A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.
Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
