Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Lantos Csaba: Európában és Magyarországon is magas a gáztárolók töltöttsége

Az energiaszuverenitás erősítését nevezte kiemelt feladatnak az energiaügyi miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, ahol arról is beszélt, hogy az enyhe tél miatt nem sok gáz fogyott, ezért nagyon magas a gáztárolók töltöttsége Európában és így Magyarországon is.

Létrehozva:

|

Lantos Csaba közölte, ugyan még érkezik Európába orosz gáz, de nem lehet kizárni, hogy a háború sokáig tart, valamint azt sem, hogy a gázárak emelkedni fognak. Arra a felvetésre, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint akár 30 milliárd köbméter gáz is hiányozhat a piacról, a miniszter azt mondta, az unióban körülbelül 25 nagyobb LNG-terminál épül, ezeken lehet fogadni a távolról érkező cseppfolyós földgázt. Ha a terminálok elkészülnek, akkor lehet azt mondani, hogy valóban független Európa az orosz gáztól. A terminálok építése elindult ugyan, de 2023-2024 tele kemény lesz Európa számára – tette hozzá.

Lantos Csaba kiemelte, Magyarország helyzete egy kicsit más, ugyanis az országban relatíve sok gáztároló található. Amíg a szerb vezeték működik, addig ezeknek a tárolóknak a feltöltése biztosított – jegyezte meg. Kiemelte, a magyar kormány az átlagfogyasztásig továbbra is nagyon olcsó gázzal látja el a lakosságot. A sávhatár feletti gázár is elmarad a piaci ártól és tavaly decemberben arról is döntöttek, hogy ezt a gázárat sem emelik a fűtési szezonban, április 30-ig – részletezte. Arról is beszámolt, hogy miniszteri széke tavaly decemberi elfoglalása óta olyan ellátásbiztonsággal összefüggő döntéseket hoztak, mint az üzemanyagársapka kivezetése. Lantos Csaba kitért Magyarország energiaszuverenitásának erősítésére is: “energiában nagyon függünk a külföldtől, ezen a függőségen lazítani kell”. Rámutatott, az ország számára meghatározott természeti erőforrások állnak rendelkezésre, de azért “nem vagyunk teljesen eszköztelenek”.

Példaként említette, hogy földgázból 2021-ben az országnak nagyjából tízmilliárd köbméter volt az éves fogyasztása, a magyar földből 1,5 milliárd köbmétert tudnak kitermelni. Az a törekvésük, hogy eljussanak az évi kétmilliárd köbméterig. Ezen felül folytatják az időjárásfüggő megújuló energiaforrások, a napenergia és mellette kiegészítőjelleggel, a szélenergia hasznosítását. Vállalták, hogy 2030-ra 6000 megawatt feletti lesz a napelemes kapacitás, ezzel az időarányosnál sokkal jobban áll most az ország. Lantos Csaba hozzátette, abból indulnak ki, hogy mindezek megvalósításához lesznek források. A magyar helyreállítási tervet az egyik legjobbnak ítélte az Európai Unió, ezért remélik, hogy “bejön ez az EU-s pénz”. Ha valamilyen oknál fogva ez mégsem lesz, akkor más forrásból kell az energiaszuverenitás erősítéséhez szükséges programot végrehajtani. A miniszter kitért még a paksi atomerőmű helyzetére is, amelynek üzemidejét még 20 évvel szeretnék meghosszabbítani. A Paks2-beruházás szintén nagyon fontos az országnak, mivel az ilyen atomerőművek hosszan épülnek, ezért azzal számolnak, hogy 2032-re készülhet el. A nukleáris opció az abszolút kell – jelentette ki Lantos Csaba.

Advertisement

Zöldinfó

35 ezer tonna illegális hulladék miatt került nyomás alá a horvát kormány

Bizalmi szavazást kezdeményezne az ellenzék a horvát kormány ellen egy veszélyeshulladék-ügy miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Bizalmi szavazás kezdeményezését jelentette be több horvát ellenzéki párt Andrej Plenkovic kormánya ellen, miután kiderült, hogy több tízezer tonna, részben európai uniós országokból illegálisan behozott veszélyes hulladék szennyezte a talajt Horvátország több pontján. A korrupció és a szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) több éve nyomoz az ügyben – írja az alternativenergia.hu. Tavaly februárban egy nemzetközi rendőrségi akcióban 13 embert vettek őrizetbe, az USKOK pedig tíz ember és négy vállalat ellen indított nyomozást. A gyanú szerint legalább 35 ezer tonna hulladékot helyeztek el illegálisan Horvátországban, ennek egy része veszélyes hulladék volt. A hulladék egy része Olaszországból, Szlovéniából és Németországból érkezett. A nyomozók szerint a külföldről érkező hulladékot újrahasznosításra szánt anyagként tüntették fel, majd illegálisan elföldelték vagy a szabadban helyezték el. A hulladékban műanyag, elektromos és elektronikus berendezések feldolgozásából származó anyagok, egészségügyi hulladék, valamint építési anyagok is voltak.

A horvát közszolgálati televízió (HRT) értesülése szerint a nyomozók azt gyanítják, hogy már 2021-ben megkezdődött az illegális hulladék szállítása és lerakása a Gospic közelében fekvő egykori Velebit mezőgazdasági kombinátnál, holott a Tipos Resurs vállalat csak egy évvel később kapott megyei engedélyt nem veszélyes hulladék kezelésére. Az ügy azután váltott ki felháborodást, hogy nyilvánosságra kerültek a mezőgazdasági kombinát silójának területén végzett szakértői vizsgálatok eredményei. Csak ezen a helyszínen mintegy 37 ezer tonna vegyes hulladékot találtak, amelynek egy részét veszélyesnek és ökotoxikusnak minősítették.

Az ellenzék szerint a talajban emelkedett nehézfém-koncentrációt mutattak ki, a szakértői vizsgálatok pedig a lerakótól lejjebb található felszín alatti vízben PFAS-vegyületek jelenlétét igazolták. A szakértők szerint csaknem 18 ezer négyzetméteren visszafordíthatatlanul károsodott az élőhely. Zoran Milanovic horvát köztársasági elnök “ökocídiumnak” nevezte a történteket, azonnali kármentesítést és a felelősök megbüntetését követelte. Mint fogalmazott, a likai földet évek óta európai uniós országokból érkező veszélyes hulladékkal mérgezik. Szerinte a kormány nem hivatkozhat tovább eljárásokra és közbeszerzésekre, mert veszélybe került az emberek egészsége, és fennáll a térség tartós szennyezésének veszélye.

Advertisement

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) bejelentette, hogy kezdeményezi a kormány leváltását, a Híd (Most) pedig arra kérte a parlamenti frakciókat, hogy közösen kezdeményezzenek bizalmi szavazást és a parlament rendkívüli ülésének összehívását. Zvonimir Troskot, a Híd képviselője “riasztó ökológiai válságról” beszélt. A kormánykoalícióhoz tartozó Haza Mozgalom (DP) is azt javasolta, hogy nyilvánítsanak ökológiai katasztrófahelyzetet Likában, amely egy Közép-Horvátországot Dalmáciától elválasztó hegyvidéki tájegység. A horvát parlament környezet- és természetvédelmi bizottsága rendkívüli ülést tart Gospicban az ügy miatt.

Andrej Plenkovic miniszterelnök rendkívüli egyeztetésre hívta össze a kormánykoalíció pártjainak vezetőit. A kormányfő ugyanakkor visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint veszélyben lenne a lakosság, és az ellenzéket pánikkeltéssel és dezinformációk terjesztésével vádolta. Közölte, hogy a horvát közegészségügyi intézet szerint a likai ivóvíz biztonságos és fogyasztható. A miniszterelnök szerint a problémát büntetőjogi, környezetvédelmi és politikai szinten is kezelik. A felszínen található, nem veszélyesnek minősített mintegy ötezer tonna hulladék eltávolítására megismétlik a közbeszerzési eljárást, miután az első felhívásra egyetlen vállalat sem jelentkezett. A föld alá került, részben veszélyesnek minősített mintegy 30 ezer tonna hulladék ártalmatlanításához külföldi szakvállalatokat keresnek, mert Horvátországban nincs megfelelő létesítmény és kapacitás erre.

Advertisement

A kormányfő közölte azt is, hogy a környezetszennyezés büntetőjogi felelőseit a kármentesítés költségeinek megtérítésére is kötelezik. Az ügynek korrupciós szála is van. Az USKOK 2025 novemberében őrizetbe vette Andrija Mikulic akkori országos főfelügyelőt az illegális hulladéklerakással összefüggő korrupció gyanúja miatt. A férfi tagadta az ellene felhozott állításokat.

A gospici lakosok már 2022-ben figyelmeztették a hatóságokat a gyanús hulladékszállítmányokra. A helyi civil kezdeményezés tagjai azt állítják, hogy éjszakánként érkező teherautókat fényképeztek és követtek, bejelentéseket pedig a rendőrségnek, az állami felügyelőségnek, valamint a városi és megyei hatóságoknak is tettek. Az állami felügyelőség közlése szerint valamivel több mint két év alatt 21 ellenőrzést végeztek a helyszínen, és veszélyes, valamint nem veszélyes hulladék jelenlétét is megállapították.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák