Zöldinfó

Lantos Csaba: Európában és Magyarországon is magas a gáztárolók töltöttsége

Az energiaszuverenitás erősítését nevezte kiemelt feladatnak az energiaügyi miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, ahol arról is beszélt, hogy az enyhe tél miatt nem sok gáz fogyott, ezért nagyon magas a gáztárolók töltöttsége Európában és így Magyarországon is.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-10

Szerző:

Vanessza

Lantos Csaba közölte, ugyan még érkezik Európába orosz gáz, de nem lehet kizárni, hogy a háború sokáig tart, valamint azt sem, hogy a gázárak emelkedni fognak. Arra a felvetésre, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint akár 30 milliárd köbméter gáz is hiányozhat a piacról, a miniszter azt mondta, az unióban körülbelül 25 nagyobb LNG-terminál épül, ezeken lehet fogadni a távolról érkező cseppfolyós földgázt. Ha a terminálok elkészülnek, akkor lehet azt mondani, hogy valóban független Európa az orosz gáztól. A terminálok építése elindult ugyan, de 2023-2024 tele kemény lesz Európa számára – tette hozzá.

Lantos Csaba kiemelte, Magyarország helyzete egy kicsit más, ugyanis az országban relatíve sok gáztároló található. Amíg a szerb vezeték működik, addig ezeknek a tárolóknak a feltöltése biztosított – jegyezte meg. Kiemelte, a magyar kormány az átlagfogyasztásig továbbra is nagyon olcsó gázzal látja el a lakosságot. A sávhatár feletti gázár is elmarad a piaci ártól és tavaly decemberben arról is döntöttek, hogy ezt a gázárat sem emelik a fűtési szezonban, április 30-ig – részletezte. Arról is beszámolt, hogy miniszteri széke tavaly decemberi elfoglalása óta olyan ellátásbiztonsággal összefüggő döntéseket hoztak, mint az üzemanyagársapka kivezetése. Lantos Csaba kitért Magyarország energiaszuverenitásának erősítésére is: “energiában nagyon függünk a külföldtől, ezen a függőségen lazítani kell”. Rámutatott, az ország számára meghatározott természeti erőforrások állnak rendelkezésre, de azért “nem vagyunk teljesen eszköztelenek”.

Példaként említette, hogy földgázból 2021-ben az országnak nagyjából tízmilliárd köbméter volt az éves fogyasztása, a magyar földből 1,5 milliárd köbmétert tudnak kitermelni. Az a törekvésük, hogy eljussanak az évi kétmilliárd köbméterig. Ezen felül folytatják az időjárásfüggő megújuló energiaforrások, a napenergia és mellette kiegészítőjelleggel, a szélenergia hasznosítását. Vállalták, hogy 2030-ra 6000 megawatt feletti lesz a napelemes kapacitás, ezzel az időarányosnál sokkal jobban áll most az ország. Lantos Csaba hozzátette, abból indulnak ki, hogy mindezek megvalósításához lesznek források. A magyar helyreállítási tervet az egyik legjobbnak ítélte az Európai Unió, ezért remélik, hogy “bejön ez az EU-s pénz”. Ha valamilyen oknál fogva ez mégsem lesz, akkor más forrásból kell az energiaszuverenitás erősítéséhez szükséges programot végrehajtani. A miniszter kitért még a paksi atomerőmű helyzetére is, amelynek üzemidejét még 20 évvel szeretnék meghosszabbítani. A Paks2-beruházás szintén nagyon fontos az országnak, mivel az ilyen atomerőművek hosszan épülnek, ezért azzal számolnak, hogy 2032-re készülhet el. A nukleáris opció az abszolút kell – jelentette ki Lantos Csaba.

Kapcsolódó tartalom:ársapka atomenergia energia földgáz gáztároló környezetvédelem

Zöldinfó

Megalakult az Energiaközösségek Szövetsége Magyarországon

Az Európai Bizottság bemutatta az új Citizen Energy Package javaslatát.

Létrehozva:

30 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-15

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A csomag szerint 2030-ra a közösségi formában telepített megújulóenergia-kapacitást akár a tízszeresére is lehetne növelni – írja az alternativenergia.hu. Ehhez több mint 16 millió háztartás, 630 ezer kis- és középvállalkozás és 300 ezer közintézmény is kapcsolódhatna. A kezdeményezés tétje Magyarország számára is kézzelfogható, a helyben megtermelt és helyben felhasznált energia csökkentheti a rezsiterheket, mérsékelheti a külső energiafüggőséget, és erősítheti a helyi közösségek energiabiztonságát. Ezzel egy időben Magyarországon is új mérföldkőhöz érkezett az energiaközösségek ügye, megalakult az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország.

A Citizen Energy Package egy európai kezdeményezéscsomag, amely azt célozza, hogy a lakosok, helyi közösségek és önkormányzatok ne csak fogyasztói, hanem aktív szereplői is legyenek az energiatermelésnek.
Az Európai Bizottság javaslata szerint 2030-ra akár tízszeresére, 9 gigawattról 90 gigawattra nőhetne a közösségi megújulóenergia-kapacitás Európában.
Az energiaközösségek csökkenthetik a rezsiterheket, mérsékelhetik a külső energiafüggőséget és erősíthetik a települések energiabiztonságát.
Az újonnan megalakult Energiaközösségek Szövetsége Magyarország levélben fordul az energiaügyi miniszterhez, az európai uniós ügyekért felelős miniszterhez és a nemzetgazdasági miniszterhez, nagyobb szakmai és pénzügyi támogatást kérve az energiaközösségeknek.

A kezdeményezés egy európai együttműködéshez kapcsolódik: a REScoop.eu és partnerei több országban is hasonló felhívással fordulnak az uniós és nemzeti döntéshozókhoz. Az energiaközösségek lényege, hogy a helyben megtermelt energia helyben hasznosuljon, és előnyei is a közösségnél maradjanak. A közösen telepített napelemek, energiatárolók és más megújuló megoldások mellett energiahatékonysági fejlesztéseket és szemléletformáló programokat is ösztönözhetnek. Így a résztvevők csökkenthetik energiaszámláikat és nagyobb kontrollt szerezhetnek saját energiaellátásuk felett. Ez választ jelenthet az energiaszegénység kérdéseire is, miközben erősödik az ellátásbiztonság, mérséklődik a külső energiafüggőség, és több gazdasági erőforrás marad helyben.

Az Energiaközösségek Szövetsége célja, hogy összefogja a hazai energiaközösségeket, erősítse közös fellépésüket a döntéshozók, a piaci szereplők és a nyilvánosság felé, valamint támogassa a közösségi alapú energiatermelés szélesebb elterjedését Magyarországon. „A globális bizonytalanságok világosan megmutatják, hogy nagyobb függetlenségre van szükség az energiatermelésben. Az Európai Bizottság mostani javaslata azt jelzi, hogy ebben a közösségi energiatermelésnek fontos szerepe lehet. Azért hoztuk létre a Szövetséget, hogy támogassuk a hazai energiaközösségeket, képviseljük érdekeiket a döntéshozók és más piaci szereplők felé, és aktívan bekapcsolódjunk a közösségi energia nemzetközi együttműködéseibe is” – mondta Éger Ákos, az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország elnöke.

„A Szövetség egy nemzetközi mozgalom része – a REScoop.eu és partnerei több országban egyszerre fordulnak az uniós és nemzeti döntéshozókhoz. Itthon a Szövetség levélben fordul az energiaügyi miniszterhez, az európai uniós ügyekért felelős miniszterhez és a nemzetgazdasági miniszterhez, azt kérve, hogy a hazai energiapolitikai és fejlesztési programokban nagyobb szakmai és pénzügyi támogatás jusson az energiaközösségeknek.” – mondta Fabók Márton, az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország elnökségi tagja, a Szolidáris Gazdaság Központ képviseletében. „Az energiaközösségek egyik legnagyobb ereje, hogy közös cél mentén hozzák össze a helyi lakosokat, önkormányzatokat és vállalkozásokat. Ha egy település szereplői együtt dolgoznak a helyben megtermelt energia jobb hasznosításán, az nemcsak gazdasági előnyt jelent, hanem erősíti a közösséget és a helyi önrendelkezést is” – ezt igyekszünk a Bábolna Energiaközösségben a gyakorlatban is megmutatni” – emelte ki Gerendás Szabolcs, az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország elnökségi tagja.

A Szövetség létrejötte fontos lépés abba az irányba, hogy a közösségi energia Magyarországon is láthatóbb és szélesebb körben elérhető megoldássá váljon. A kezdeményezés célja, hogy egyre több településen, intézményben és helyi közösségben jelenjenek meg olyan együttműködések, amelyek egyszerre erősítik a helyi gazdaságot és Magyarország energiabiztonságát.

Tovább olvasom