Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Lantos Csaba: Európában és Magyarországon is magas a gáztárolók töltöttsége

Az energiaszuverenitás erősítését nevezte kiemelt feladatnak az energiaügyi miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, ahol arról is beszélt, hogy az enyhe tél miatt nem sok gáz fogyott, ezért nagyon magas a gáztárolók töltöttsége Európában és így Magyarországon is.

Létrehozva:

|

Lantos Csaba közölte, ugyan még érkezik Európába orosz gáz, de nem lehet kizárni, hogy a háború sokáig tart, valamint azt sem, hogy a gázárak emelkedni fognak. Arra a felvetésre, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint akár 30 milliárd köbméter gáz is hiányozhat a piacról, a miniszter azt mondta, az unióban körülbelül 25 nagyobb LNG-terminál épül, ezeken lehet fogadni a távolról érkező cseppfolyós földgázt. Ha a terminálok elkészülnek, akkor lehet azt mondani, hogy valóban független Európa az orosz gáztól. A terminálok építése elindult ugyan, de 2023-2024 tele kemény lesz Európa számára – tette hozzá.

Lantos Csaba kiemelte, Magyarország helyzete egy kicsit más, ugyanis az országban relatíve sok gáztároló található. Amíg a szerb vezeték működik, addig ezeknek a tárolóknak a feltöltése biztosított – jegyezte meg. Kiemelte, a magyar kormány az átlagfogyasztásig továbbra is nagyon olcsó gázzal látja el a lakosságot. A sávhatár feletti gázár is elmarad a piaci ártól és tavaly decemberben arról is döntöttek, hogy ezt a gázárat sem emelik a fűtési szezonban, április 30-ig – részletezte. Arról is beszámolt, hogy miniszteri széke tavaly decemberi elfoglalása óta olyan ellátásbiztonsággal összefüggő döntéseket hoztak, mint az üzemanyagársapka kivezetése. Lantos Csaba kitért Magyarország energiaszuverenitásának erősítésére is: “energiában nagyon függünk a külföldtől, ezen a függőségen lazítani kell”. Rámutatott, az ország számára meghatározott természeti erőforrások állnak rendelkezésre, de azért “nem vagyunk teljesen eszköztelenek”.

Példaként említette, hogy földgázból 2021-ben az országnak nagyjából tízmilliárd köbméter volt az éves fogyasztása, a magyar földből 1,5 milliárd köbmétert tudnak kitermelni. Az a törekvésük, hogy eljussanak az évi kétmilliárd köbméterig. Ezen felül folytatják az időjárásfüggő megújuló energiaforrások, a napenergia és mellette kiegészítőjelleggel, a szélenergia hasznosítását. Vállalták, hogy 2030-ra 6000 megawatt feletti lesz a napelemes kapacitás, ezzel az időarányosnál sokkal jobban áll most az ország. Lantos Csaba hozzátette, abból indulnak ki, hogy mindezek megvalósításához lesznek források. A magyar helyreállítási tervet az egyik legjobbnak ítélte az Európai Unió, ezért remélik, hogy “bejön ez az EU-s pénz”. Ha valamilyen oknál fogva ez mégsem lesz, akkor más forrásból kell az energiaszuverenitás erősítéséhez szükséges programot végrehajtani. A miniszter kitért még a paksi atomerőmű helyzetére is, amelynek üzemidejét még 20 évvel szeretnék meghosszabbítani. A Paks2-beruházás szintén nagyon fontos az országnak, mivel az ilyen atomerőművek hosszan épülnek, ezért azzal számolnak, hogy 2032-re készülhet el. A nukleáris opció az abszolút kell – jelentette ki Lantos Csaba.

Advertisement

Zöldinfó

Természeti értékeket őriznek meg a halgazdálkodási projektben

Élőhelyvédelem és haltermelés kéz a kézben Hajdúszoboszlón.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A halastavak gazdag élővilágának megőrzésére, természetiérték-fenntartó szerepének támogatására mintegy 93 millió forint vissza nem térítendő európai uniós és hazai támogatást nyert el a hajdúszoboszlói Bocskai Halászati Kft. a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz program keretében – írja az alternativenergia.hu. Horváth Ferenc ismertetése szerint a halászati cégük Hajdúszoboszló mellett 460 hektár területen gazdálkodik extenzív, körtöltéses halastavain. Éves átlagos haltermelésünk 550 tonna, ebből átlagosan 400 tonna étkezési halat értékesítenek évente, a többi az egy- és kétnyaras állomány. A termelésük 40 százalékát horgász szervezeteknek adják el, 30 százalékát exportálják, elsősorban Romániába – jelezte, hozzátéve, hogy a megtermelt halak 20 százaléka főleg halboltok folyamatos ellátásán keresztül, illetve közvetlen értékesítéssel jut el a fogyasztókhoz. További 10 százalékot halfeldolgozónak értékesítenek – mondta.

A pályázaton elnyert támogatás a projekt négy éves megvalósítási időszakában a természeti értékek fenntartásához, a biodiverzitás védelméhez, illetve a klímavédelmi célok eléréséhez járul hozzá – tájékoztatott az ügyvezető igazgató. Jelezte: a projekt során meg kívánják őrizni a tavak jó környezeti állapotát, és mint táplálékban gazdag vizes élőhelynek, biztosítani fogják az általuk fenntartott sokszínű élővilágot a halastavakon.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák