Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Lantos Csaba: Európában és Magyarországon is magas a gáztárolók töltöttsége

Az energiaszuverenitás erősítését nevezte kiemelt feladatnak az energiaügyi miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, ahol arról is beszélt, hogy az enyhe tél miatt nem sok gáz fogyott, ezért nagyon magas a gáztárolók töltöttsége Európában és így Magyarországon is.

Létrehozva:

|

Lantos Csaba közölte, ugyan még érkezik Európába orosz gáz, de nem lehet kizárni, hogy a háború sokáig tart, valamint azt sem, hogy a gázárak emelkedni fognak. Arra a felvetésre, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint akár 30 milliárd köbméter gáz is hiányozhat a piacról, a miniszter azt mondta, az unióban körülbelül 25 nagyobb LNG-terminál épül, ezeken lehet fogadni a távolról érkező cseppfolyós földgázt. Ha a terminálok elkészülnek, akkor lehet azt mondani, hogy valóban független Európa az orosz gáztól. A terminálok építése elindult ugyan, de 2023-2024 tele kemény lesz Európa számára – tette hozzá.

Lantos Csaba kiemelte, Magyarország helyzete egy kicsit más, ugyanis az országban relatíve sok gáztároló található. Amíg a szerb vezeték működik, addig ezeknek a tárolóknak a feltöltése biztosított – jegyezte meg. Kiemelte, a magyar kormány az átlagfogyasztásig továbbra is nagyon olcsó gázzal látja el a lakosságot. A sávhatár feletti gázár is elmarad a piaci ártól és tavaly decemberben arról is döntöttek, hogy ezt a gázárat sem emelik a fűtési szezonban, április 30-ig – részletezte. Arról is beszámolt, hogy miniszteri széke tavaly decemberi elfoglalása óta olyan ellátásbiztonsággal összefüggő döntéseket hoztak, mint az üzemanyagársapka kivezetése. Lantos Csaba kitért Magyarország energiaszuverenitásának erősítésére is: “energiában nagyon függünk a külföldtől, ezen a függőségen lazítani kell”. Rámutatott, az ország számára meghatározott természeti erőforrások állnak rendelkezésre, de azért “nem vagyunk teljesen eszköztelenek”.

Példaként említette, hogy földgázból 2021-ben az országnak nagyjából tízmilliárd köbméter volt az éves fogyasztása, a magyar földből 1,5 milliárd köbmétert tudnak kitermelni. Az a törekvésük, hogy eljussanak az évi kétmilliárd köbméterig. Ezen felül folytatják az időjárásfüggő megújuló energiaforrások, a napenergia és mellette kiegészítőjelleggel, a szélenergia hasznosítását. Vállalták, hogy 2030-ra 6000 megawatt feletti lesz a napelemes kapacitás, ezzel az időarányosnál sokkal jobban áll most az ország. Lantos Csaba hozzátette, abból indulnak ki, hogy mindezek megvalósításához lesznek források. A magyar helyreállítási tervet az egyik legjobbnak ítélte az Európai Unió, ezért remélik, hogy “bejön ez az EU-s pénz”. Ha valamilyen oknál fogva ez mégsem lesz, akkor más forrásból kell az energiaszuverenitás erősítéséhez szükséges programot végrehajtani. A miniszter kitért még a paksi atomerőmű helyzetére is, amelynek üzemidejét még 20 évvel szeretnék meghosszabbítani. A Paks2-beruházás szintén nagyon fontos az országnak, mivel az ilyen atomerőművek hosszan épülnek, ezért azzal számolnak, hogy 2032-re készülhet el. A nukleáris opció az abszolút kell – jelentette ki Lantos Csaba.

Advertisement

Zöldinfó

1. Az aszály miatt teljes körű mentességet kapnak az agrártermelők

Általános aszály vis maior mentességet vezet be a kormány minden terület- és állatalapú agrártámogatásra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Általános aszály vis maior mentességet vezet be a kormány minden terület- és állatalapú agrártámogatásra – írja az alternativenergia.hu. Ez az átfogó intézkedés a hazai gazdálkodók védelmét szolgálja, hiszen ezzel a teljes agráriumra kiterjedő, általános és kollektív vis maior mentesség lép életbe azon kötelezettségek vonatkozásában, amelyek teljesítése az aszály miatt lehetetlenült el – írták. A cél az, hogy a 2026-ban tapasztalható országos aszály miatt egyetlen hazai termelő se essen el a neki járó támogatásoktól. A döntés értelmében a könnyítés minden egységes kérelemben igényelhető közvetlen és vidékfejlesztési támogatási jogcímre – így egyebek között a területalapú jövedelemtámogatásokra (BISS, CRISS), az Agro-ökológiai Programra (AÖP), valamint az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és ökológiai gazdálkodási (ÖKO) programokra, állatlétszám alapú és erdészeti támogatásokra is – egységesen vonatkozik.

A példa nélküli intézkedés lehetőséget biztosít a termelők számára, hogy a Kincstár külön bejelentés nélkül is elfogadja, hogy az említett támogatások egyes feltételei teljesüljenek – hangsúlyozta a minisztérium. Kiemelte: minden kötelezettség alóli mentesítés az aszállyal összefüggésben lehetséges, úgymint a talajtakarás, az elvárt hozamok, az állatsűrűség, stb. A közlemény szerint a Kincstár az egyes kötelezettségek aszály miatti nem teljesítését hivatalból, külön vizsgálat és igazolások benyújtása nélkül a kifizetések szempontjából rendben lévőnek tekinti. A kötelezettségek részleges vagy teljes elmaradása miatt semmilyen támogatáscsökkentés vagy jogkövetkezmény nem alkalmazható.

A kormány ezzel a lépéssel minimalizálja a gazdákra nehezedő adminisztratív terheket, és garantálja az ágazat pénzügyi stabilitását a válságos időszakban. Az intézkedéshez kapcsolódó jogszabály kidolgozása jelenleg folyamatban van – írta közleményében az AÉM.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák