Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Leállt a Barátság kőolajvezeték, az ellátás egyelőre zavartalan

Létrehozva:

|

A csatorna információi szerint rakétatalálat érte az áramellátót a belorusz-ukrán határon. A vezeték nem sérült meg, csak az energiaellátó. Az ellátás egyelőre zavartalan. Az M1 Híradójában elhangzott információ szerint az oroszok nagy erőkkel bombázzák Ukrajna területét, a transzformátor-állomások a fő célpontok. A fehérorosz határnál eltaláltak egy transzformátor-állomást, amely a Barátság kőolajvezeték áramellátásáért felelt. A jelenlegi helyzetben a Barátság olajvezeték leállt, ugyanis nincsen áramellátása a szivattyúknak. A Molnak 90 napra elegendő friss kőolaja van, amelyet a finomítóiban fel tud használni. AlteLrnatív megoldásként az adriai kőolajvezetéken is tudnak kőolajat szállítani. A 90 nap elegendőnek mutatkozik, hogy a déli szállításokat megszervezzék – hangzott el a Híradóban.

Az orosz erők kedd délután nagyszabású rakétatámadást indítottak Ukrajna ellen, elsősorban energetikai létesítményeket támadtak, a csapások estig folytatódhatnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint.
Herman Haluscsenko energetikai miniszter közölte, hogy a tömeges orosz rakétatámadás néhány, Ukrajnával szomszédos ország energiarendszerére is hatással lehet. “Ez a támadás nemcsak Ukrajna energiarendszerét érintheti, hanem néhány szomszédunkét is” – írta Facebook-bejegyzésében. Kiemelte, hogy az energiarendszernek a mostani támadása volt a legmasszívabb a háború kezdete óta.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák