Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Leállt a Barátság kőolajvezeték, az ellátás egyelőre zavartalan

Létrehozva:

|

A csatorna információi szerint rakétatalálat érte az áramellátót a belorusz-ukrán határon. A vezeték nem sérült meg, csak az energiaellátó. Az ellátás egyelőre zavartalan. Az M1 Híradójában elhangzott információ szerint az oroszok nagy erőkkel bombázzák Ukrajna területét, a transzformátor-állomások a fő célpontok. A fehérorosz határnál eltaláltak egy transzformátor-állomást, amely a Barátság kőolajvezeték áramellátásáért felelt. A jelenlegi helyzetben a Barátság olajvezeték leállt, ugyanis nincsen áramellátása a szivattyúknak. A Molnak 90 napra elegendő friss kőolaja van, amelyet a finomítóiban fel tud használni. AlteLrnatív megoldásként az adriai kőolajvezetéken is tudnak kőolajat szállítani. A 90 nap elegendőnek mutatkozik, hogy a déli szállításokat megszervezzék – hangzott el a Híradóban.

Az orosz erők kedd délután nagyszabású rakétatámadást indítottak Ukrajna ellen, elsősorban energetikai létesítményeket támadtak, a csapások estig folytatódhatnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint.
Herman Haluscsenko energetikai miniszter közölte, hogy a tömeges orosz rakétatámadás néhány, Ukrajnával szomszédos ország energiarendszerére is hatással lehet. “Ez a támadás nemcsak Ukrajna energiarendszerét érintheti, hanem néhány szomszédunkét is” – írta Facebook-bejegyzésében. Kiemelte, hogy az energiarendszernek a mostani támadása volt a legmasszívabb a háború kezdete óta.

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák