Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Lezárult a 3. Téli madárles lakossági madárszámlálási akció

Lezárult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 3. Téli madárles lakossági madárszámlálási akciója, amely során 1115 résztvevő 6354 megfigyelést küldött be.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x) 

Az MME Téli madárles címmel harmadik alkalommal hirdette meg a kilenc héten át tartó országos madárszámlálást 2024. december 28. és 2025. február 28. között. Az akció célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak megfigyelésébe és a védelmüket is segítő “közösségi tudomány” (citizen science) programba – olvasható az MME MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

Mint írják, a 2024/2025-ös Téli madárles során 1115 résztvevő 1276 helyszínről 6354 megfigyelést küldött be, 121 faj 208145 egyedéről. Az öt leggyakrabban megfigyelt madárfaj egyedszáma a következő: 16262 széncinege, 4940 mezei veréb, 4525 kék cinege, 3071 fekete rigó, 2747 balkáni gerle. Az adatokat főként az MME által fejlesztett Turdus applikáción keresztül rögzítették a megfigyelők, azonban az okostelefonoktól idegenkedő madarászokra gondolva az MME internetes adatbázisában is lehetett a megfigyeléseket rögzíteni. Utóbbi előnye, hogy négyféle, dátumra szűrhető statisztikai összesítést is le lehet belőle hívni, ami a térképes megjelenítéssel együtt bárki számára elérhető. A téli akció után, április 1-jétől június 30-ig tart a tavaszi időszakban megfigyelhető állatokra kialakított adatgyűjtés, a Tavaszi természetles, továbbá a fecskéket és gólyákat leltárba vevő két felület, a Fecskeles és Gólyales. Az autók által elütött, áramütés vagy ütközés következtében elhullott madarakról a Turdus applikáció TOTEM moduljában lehet adatokat rögzíteni – áll a közleményben.

A 3. Téli madárles lakossági madárszámlálási akció eredményeiről bővebb információ az MME honlapján található meg.

Advertisement

Zöldinfó

Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.

Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.

Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.

Advertisement

A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák