Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Lezárult a 3. Téli madárles lakossági madárszámlálási akció

Lezárult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 3. Téli madárles lakossági madárszámlálási akciója, amely során 1115 résztvevő 6354 megfigyelést küldött be.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x) 

Az MME Téli madárles címmel harmadik alkalommal hirdette meg a kilenc héten át tartó országos madárszámlálást 2024. december 28. és 2025. február 28. között. Az akció célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak megfigyelésébe és a védelmüket is segítő “közösségi tudomány” (citizen science) programba – olvasható az MME MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

Mint írják, a 2024/2025-ös Téli madárles során 1115 résztvevő 1276 helyszínről 6354 megfigyelést küldött be, 121 faj 208145 egyedéről. Az öt leggyakrabban megfigyelt madárfaj egyedszáma a következő: 16262 széncinege, 4940 mezei veréb, 4525 kék cinege, 3071 fekete rigó, 2747 balkáni gerle. Az adatokat főként az MME által fejlesztett Turdus applikáción keresztül rögzítették a megfigyelők, azonban az okostelefonoktól idegenkedő madarászokra gondolva az MME internetes adatbázisában is lehetett a megfigyeléseket rögzíteni. Utóbbi előnye, hogy négyféle, dátumra szűrhető statisztikai összesítést is le lehet belőle hívni, ami a térképes megjelenítéssel együtt bárki számára elérhető. A téli akció után, április 1-jétől június 30-ig tart a tavaszi időszakban megfigyelhető állatokra kialakított adatgyűjtés, a Tavaszi természetles, továbbá a fecskéket és gólyákat leltárba vevő két felület, a Fecskeles és Gólyales. Az autók által elütött, áramütés vagy ütközés következtében elhullott madarakról a Turdus applikáció TOTEM moduljában lehet adatokat rögzíteni – áll a közleményben.

A 3. Téli madárles lakossági madárszámlálási akció eredményeiről bővebb információ az MME honlapján található meg.

Advertisement

Zöldinfó

Hattyúk és teknősök a leggyakoribb áldozatok a magyar vizekben

Több mint 60 állatfajra veszélyesek Magyarországon az elhagyott horgászeszközök egy vizsgálat szerint.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarországon legalább 64 állatfajt fenyeget a járulékos fogásnak nevezett jelenség, amikor olyan állatból lesz zsákmány, amely nem célpontja a horgászatnak: az elhagyott horgászeszközök elsősorban a madarakat és hüllőket veszélyeztetik amellett, hogy szennyezik az édesvizeket – hívja fel a figyelmet a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-hez eljuttatott közleményében. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoportjának vezetésével elkészült egy átfogó vizsgálat arról, hogy mely élőlénycsoportokra jelenthetnek természetvédelmi kockázatot az elveszített vagy aktívan használt horgászfelszerelések – írja az alternativenergia.hu.

A leggyakrabban madarak estek csapdába, őket követték a hüllők, míg a többi állatcsoport együttesen az esetek kicsit több mint 10 százalékát tette ki. A madarak között a leggyakoribb áldozat a bütykös hattyú (Cygnus olor) volt, míg a hüllők közül a mocsári teknős (Emys orbicularis) sérült meg legtöbbször, általában a horogra szúrt horgászpellet bekapása következtében. Az érintett egyedek több mint 70 százaléka védett fajhoz tartozott. Az esetek túlnyomó többsége mindössze kétféle eszközhöz kapcsolódott: horgászzsinórhoz és/vagy horoghoz. Az elvesztett horgászeszközök okozták a járulékos fogások többségét, de az aktívan használt felszerelések is hasonló nagyságrendben voltak felelősek. A leginkább fenyegetett élőhelyek a folyópartok, a természetes és a mesterséges tavak.

A kutatás során a járulékos fogás által érintett egyedek kevesebb mint 10 százalékát jegyezték fel elhullottként, a pusztulási ráta azonban ennél jóval nagyobb lehet, mivel a késleltetett elhullás vagy a nem halálos de káros következmények, például a mozgásképesség romlása, a ragadozóknak való fokozott kitettség nem jelennek meg az adatokban. A felméréshez a kutatók 40 évet felölelő médiaelemzéssel 200 esetet dokumentáltak, és úgy látják, hogy szükséges lenne online kérdőíves elemzéssel, a horgászok tapasztalatait összegyűjtve folytatni a kutatást.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák