Zöldinfó
Lezárult a 3. Téli madárles lakossági madárszámlálási akció
Lezárult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 3. Téli madárles lakossági madárszámlálási akciója, amely során 1115 résztvevő 6354 megfigyelést küldött be.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
Az MME Téli madárles címmel harmadik alkalommal hirdette meg a kilenc héten át tartó országos madárszámlálást 2024. december 28. és 2025. február 28. között. Az akció célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak megfigyelésébe és a védelmüket is segítő “közösségi tudomány” (citizen science) programba – olvasható az MME MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Mint írják, a 2024/2025-ös Téli madárles során 1115 résztvevő 1276 helyszínről 6354 megfigyelést küldött be, 121 faj 208145 egyedéről. Az öt leggyakrabban megfigyelt madárfaj egyedszáma a következő: 16262 széncinege, 4940 mezei veréb, 4525 kék cinege, 3071 fekete rigó, 2747 balkáni gerle. Az adatokat főként az MME által fejlesztett Turdus applikáción keresztül rögzítették a megfigyelők, azonban az okostelefonoktól idegenkedő madarászokra gondolva az MME internetes adatbázisában is lehetett a megfigyeléseket rögzíteni. Utóbbi előnye, hogy négyféle, dátumra szűrhető statisztikai összesítést is le lehet belőle hívni, ami a térképes megjelenítéssel együtt bárki számára elérhető. A téli akció után, április 1-jétől június 30-ig tart a tavaszi időszakban megfigyelhető állatokra kialakított adatgyűjtés, a Tavaszi természetles, továbbá a fecskéket és gólyákat leltárba vevő két felület, a Fecskeles és Gólyales. Az autók által elütött, áramütés vagy ütközés következtében elhullott madarakról a Turdus applikáció TOTEM moduljában lehet adatokat rögzíteni – áll a közleményben.
A 3. Téli madárles lakossági madárszámlálási akció eredményeiről bővebb információ az MME honlapján található meg.
Zöldinfó
Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.
Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.
Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaTöltőkábelek elektromos autókhoz: biztonság, gyorsaság és megbízhatóság
