Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Lezárult a 3. Téli madárles lakossági madárszámlálási akció

Lezárult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 3. Téli madárles lakossági madárszámlálási akciója, amely során 1115 résztvevő 6354 megfigyelést küldött be.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x) 

Az MME Téli madárles címmel harmadik alkalommal hirdette meg a kilenc héten át tartó országos madárszámlálást 2024. december 28. és 2025. február 28. között. Az akció célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak megfigyelésébe és a védelmüket is segítő “közösségi tudomány” (citizen science) programba – olvasható az MME MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

Mint írják, a 2024/2025-ös Téli madárles során 1115 résztvevő 1276 helyszínről 6354 megfigyelést küldött be, 121 faj 208145 egyedéről. Az öt leggyakrabban megfigyelt madárfaj egyedszáma a következő: 16262 széncinege, 4940 mezei veréb, 4525 kék cinege, 3071 fekete rigó, 2747 balkáni gerle. Az adatokat főként az MME által fejlesztett Turdus applikáción keresztül rögzítették a megfigyelők, azonban az okostelefonoktól idegenkedő madarászokra gondolva az MME internetes adatbázisában is lehetett a megfigyeléseket rögzíteni. Utóbbi előnye, hogy négyféle, dátumra szűrhető statisztikai összesítést is le lehet belőle hívni, ami a térképes megjelenítéssel együtt bárki számára elérhető. A téli akció után, április 1-jétől június 30-ig tart a tavaszi időszakban megfigyelhető állatokra kialakított adatgyűjtés, a Tavaszi természetles, továbbá a fecskéket és gólyákat leltárba vevő két felület, a Fecskeles és Gólyales. Az autók által elütött, áramütés vagy ütközés következtében elhullott madarakról a Turdus applikáció TOTEM moduljában lehet adatokat rögzíteni – áll a közleményben.

A 3. Téli madárles lakossági madárszámlálási akció eredményeiről bővebb információ az MME honlapján található meg.

Advertisement

Zöldinfó

Egy palack vízben akár 200 ezer mikroműanyag-részecske is lehet

Horvátország bemutatta integrált mikroműanyag-megfigyelő rendszerét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Horvátország kedden Sibenikben, az EU déli tagállamait tömörítő Med9-csoport környezetvédelmi minisztereinek találkozóján mutatta be a mikroműanyagok megfigyelésére szolgáló integrált rendszerét – írja az alternativenergia.hu. A tanácskozás középpontjában a vízellátási rendszerek ellenálló képességének növelése, valamint a tengeri környezet és a mediterrán ökoszisztémák védelme állt. A Josip Juraj Strossmayer Vízgazdálkodási Intézet és az Innovamare bemutatója a horvát intézet által kifejlesztett Tiny Trap rendszerre összpontosított, amely nagy mennyiségű víz reprezentatív mintavételét teszi lehetővé, magas szintű adatminőség-ellenőrzés és megbízható mikroműanyag-elemzés mellett. A rendszer a terepi mintavételt, a nagy mennyiségű víz szűrését és a laboratóriumi elemzést egységes működési keretbe kapcsolja össze.

Mario Siljeg, az intézet igazgatója hangsúlyozta: a mikroműanyag napjaink egyik leggyorsabban növekvő környezeti kihívása, különösen a vízi ökoszisztémákban. Mint mondta, a legfrissebb kutatások szerint egy palack víz több mint 200 ezer mikro- és nanoműanyag-részecskét is tartalmazhat, miközben az ember egy hét alatt akár egy bankkártya tömegének megfelelő mennyiségű műanyagot is bevihet a szervezetébe. Az Innovamare a Faust V önvezető felszíni vízi járművet és egy víz alatti drónt mutatott be. Ezek valós körülmények között használhatók adatgyűjtésre, a tengerfenék vizsgálatára, valamint a hulladék és más környezeti terhelések észlelésére.

A bemutatón külön hangsúlyt kapott a “forrástól a tengerig” elvű integrált megközelítés, amely a folyók, a partvidék és a tenger megfigyelését egységes rendszerbe kapcsolja össze a mikroműanyagok és a környezeti állapot nyomon követésére. A szervezők szerint a bemutató célja az volt, hogy a Med9-országok számára szemléltesse a moduláris és egymással összekapcsolható megoldások lehetőségeit, különösen a mediterrán ökoszisztémák ellenálló képességének erősítése és a víz- és tengervédelmi politikák hatékonyabbá tétele szempontjából. A Med9-tagországok – Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Ciprus, Málta, Horvátország és Szlovénia – részvételével tartott tanácskozáson Marija Vuckovic horvát környezetvédelmi és zöld átállásért felelős miniszter elnökölt.

Advertisement

A megbeszélésen a tagországok képviselőin kívül vízgazdálkodási és környezetvédelmi szakértők is részt vettek, valamint Eric Mamer, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának főigazgatója.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák