Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Luxemburg betiltja az egyszer használatos műanyagok használatát

Létrehozva:

|

Luxemburg a hulladék csökkentését és a környezet védelmét célzó új jogszabályt fogadott el, amely betiltja az egyszer használatos műanyag eszközök és számos élelmiszer, köztük a zöldségek és gyümölcsök műanyag csomagolásának használatát 2023-tól – közölte a Luxembourg Times című angol nyelvű luxemburgi hírportál csütörtökön.

A luxembourgi parlament szerdán elfogadott új, a nem újrahasznosítható hulladék csökkentésére irányuló, több lépcsőben bevezetni tervezett szabályozása a gyümölcsök és zöldségek műanyag csomagolásának tilalma mellett – amely minden 1,5 kilogrammnál könnyebb termékre általánosan vonatkozik – 2024-től Luxemburg-szerte minden nagyobb bevásárlóközpontot arra kötelez, hogy helyezzenek el szelektív hulladékgyűjtő tartályokat. A törvény a fesztiválokon is véget vet a műanyag evőeszközök és műanyag poharak használatának. Az egyszer használatos műanyag eszközöket és műanyag csomagolást 2023 januárjától nem lehet használni nyilvános rendezvényeken. Ezeket mosható és újrafelhasználható edényeknek és evőeszközöknek kell felváltaniuk. Az éttermeket arra ösztönzik, hogy használjanak újrafelhasználható rekeszeket a szállítás és kiszállítás, valamint az elvitelre vásárlók esetében. A kiskereskedőknek terveket kell kidolgozniuk az élelmiszer-pazarlás megelőzésére, valamint arra, hogy az élelmiszerek szükségtelen csomagolását, amennyire csak lehetséges, szorítsák vissza. Jövőre a használt akkumulátorok legalább 70 százalékát kell összegyűjteni újrahasznosításra, vagy megsemmisítésre Luxemburgban.

A törvény 2030-tól azt is megtiltja, hogy a háztartási hulladékot hulladéklerakókban helyezzék el, ami meghaladja a jelenlegi uniós szabályokat, amelyek szerint 2035-től a háztartási hulladék legfeljebb 10 százaléka kerülhet hulladéklerakókba. Luxemburg célja, hogy 2035-re 50 százalékról 65 százalékra növelje az újrafeldolgozott háztartási hulladék arányát, emellett 2030-ra 70 százalékkal csökkentse a csomagolásból származó hulladék mennyiségét. Egyéb intézkedések közé tartozik a műanyag palackok és az üvegbetét letétjének bevezetése az újrahasznosítás ösztönzésére és a szemetelés felszámolására. A hírportál a luxembourgi környezetvédelmi minisztérium adataira hivatkozva közölte, a nagyhercegségben minden luxembourgi évente mintegy 120 kiló érvényes szavatosságú élelmiszert dob ki. Luxemburg hulladékának háromnegyede, 53 270 tonna a háztartásokból származik.

Advertisement

Az éttermek és szállodák évente mintegy 5250 tonna élelmiszer-hulladékot termeltek Luxemburgban, az iskolákban, kórházakban és idősotthonokban pedig 7100 tonnát. A kiskereskedelmi ágazat évente 5150 tonna élelmiszert dob ki, főleg azért, mert a termék fogyaszthatósági ideje lejárt – tették hozzá.

 

Advertisement

 

 

Advertisement

mti

Kép: Pixabay.com

Advertisement

Zöldinfó

Gazdák védelmében: tömegek támogatják az agrárpetíciót

Már több mint 260 ezren írták alá az agrárpetíciót.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mostanáig több mint 260 ezren támogatták az aláírásukkal a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös kezdeményezését, a Megvédjük a magyar földet! Megvédjük a magyar gazdákat! címmel januárban meghirdetett petíciót – közölték az érdekképviseletek az MTI-vel. A Magosz és a NAK értékelése szerint a petíció sikere azt bizonyítja, hogy a magyar emberek nem kérnek a harmadik országokból érkező bizonytalan minőségű élelmiszerekből, visszautasítják az EU mezőgazdaságát veszélyeztető szabadkereskedelmi megállapodásokat, kiállnak a gazdálkodókért, az élelmiszerbiztonságért és az uniós agrártámogatások megőrzéséért – ismertette az alternativenergia.hu. Hozzátették, az elhibázott brüsszeli lépések veszélyeztetik a mezőgazdaság jövőjét, az Európai Bizottság rövid távú ipari és geopolitikai érdekekért cserébe áldozza föl az agrárium stabilitását és az európai élelmezésbiztonság alapjait – írja az alternativenergia.hu.

A Közös Agrárpolitika tervezett átalakítása elfogadhatatlan, mert a források 20-25 százalékos megvonása gazdaságokat lehetetlenítene el, és a generációs megújulást sem segítik azzal, hogy az idősebb termelőktől teljes egészében elvonják a támogatást – írták. A közlemény szerint a hatástanulmányok és felhatalmazás nélküli szabadkereskedelmi egyezmények megrengetik az EU mezőgazdaságát és az élelmiszeriparát, az exportőr országokban ugyanis más a birtok- és termelési struktúra, lazábbak az élelmiszer-előállítási szabályok és olyan készítményeket is felhasználnak a termelésben, amelyeket az uniós szabályok tiltanak.

Az Ukrajnával kötött megállapodás már igazolta, hogy a kívülről beáramló termékek komoly piaci zavarokat okoznak. A májusban életbe lépő Mercosur-megállapodás súlyosbítja a helyzetet, mert az emiatt beáramló tömegtermékekről a fogyasztók nem kapnak megfelelő tájékoztatást, az európai gazdák pedig kiszorulnak a piacaikról – tették hozzá. A Magosz és a NAK úgy látja, hogy mindez nem véletlen döntések sorozata, az Európai Bizottság vezetése figyelmen kívül hagyja, hogy a mezőgazdaság nem pusztán egy gazdasági ágazat, hanem az élelmiszer-ellátás, a vidéki társadalom és a környezeti fenntarthatóság alapja. Az agrárium nem lehet kereskedelmi alkuk és hibás döntések áldozata, a magyar földet és a magyar gazdákat meg kell védeni. A közös kiállás üzenetét a kezdeményezők eljuttatják Brüsszelbe, a benyújtásig még várják az újabb aláírásokat a www.agrarpeticio.hu oldalon – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák