Zöldinfó
Luxemburg betiltja az egyszer használatos műanyagok használatát
Luxemburg a hulladék csökkentését és a környezet védelmét célzó új jogszabályt fogadott el, amely betiltja az egyszer használatos műanyag eszközök és számos élelmiszer, köztük a zöldségek és gyümölcsök műanyag csomagolásának használatát 2023-tól – közölte a Luxembourg Times című angol nyelvű luxemburgi hírportál csütörtökön.
A luxembourgi parlament szerdán elfogadott új, a nem újrahasznosítható hulladék csökkentésére irányuló, több lépcsőben bevezetni tervezett szabályozása a gyümölcsök és zöldségek műanyag csomagolásának tilalma mellett – amely minden 1,5 kilogrammnál könnyebb termékre általánosan vonatkozik – 2024-től Luxemburg-szerte minden nagyobb bevásárlóközpontot arra kötelez, hogy helyezzenek el szelektív hulladékgyűjtő tartályokat. A törvény a fesztiválokon is véget vet a műanyag evőeszközök és műanyag poharak használatának. Az egyszer használatos műanyag eszközöket és műanyag csomagolást 2023 januárjától nem lehet használni nyilvános rendezvényeken. Ezeket mosható és újrafelhasználható edényeknek és evőeszközöknek kell felváltaniuk. Az éttermeket arra ösztönzik, hogy használjanak újrafelhasználható rekeszeket a szállítás és kiszállítás, valamint az elvitelre vásárlók esetében. A kiskereskedőknek terveket kell kidolgozniuk az élelmiszer-pazarlás megelőzésére, valamint arra, hogy az élelmiszerek szükségtelen csomagolását, amennyire csak lehetséges, szorítsák vissza. Jövőre a használt akkumulátorok legalább 70 százalékát kell összegyűjteni újrahasznosításra, vagy megsemmisítésre Luxemburgban.
A törvény 2030-tól azt is megtiltja, hogy a háztartási hulladékot hulladéklerakókban helyezzék el, ami meghaladja a jelenlegi uniós szabályokat, amelyek szerint 2035-től a háztartási hulladék legfeljebb 10 százaléka kerülhet hulladéklerakókba. Luxemburg célja, hogy 2035-re 50 százalékról 65 százalékra növelje az újrafeldolgozott háztartási hulladék arányát, emellett 2030-ra 70 százalékkal csökkentse a csomagolásból származó hulladék mennyiségét. Egyéb intézkedések közé tartozik a műanyag palackok és az üvegbetét letétjének bevezetése az újrahasznosítás ösztönzésére és a szemetelés felszámolására. A hírportál a luxembourgi környezetvédelmi minisztérium adataira hivatkozva közölte, a nagyhercegségben minden luxembourgi évente mintegy 120 kiló érvényes szavatosságú élelmiszert dob ki. Luxemburg hulladékának háromnegyede, 53 270 tonna a háztartásokból származik.
Az éttermek és szállodák évente mintegy 5250 tonna élelmiszer-hulladékot termeltek Luxemburgban, az iskolákban, kórházakban és idősotthonokban pedig 7100 tonnát. A kiskereskedelmi ágazat évente 5150 tonna élelmiszert dob ki, főleg azért, mert a termék fogyaszthatósági ideje lejárt – tették hozzá.
mti
Kép: Pixabay.com
Zöldinfó
Zöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
Minden jelentkező nyert a közvilágítási pályázaton.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megszülettek az első támogatási döntések a Jedlik Ányos Energetikai Programban, több mint 1200 nyertese van a valaha volt legnagyobb ágazati programcsomagnak – írja az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a vidéki kistelepülések a helyi közvilágítás korszerűsítéséhez kérhettek támogatást a Magyar Falu Programmal közös felhívásban. A meghosszabbított benyújtási határidőig 1249 önkormányzat jelentkezett az eredeti 18 milliárd forintos keretösszeget meghaladó igénnyel. Az EM kipótolja a hiányzó forrásmennyiséget, így minden pályázat támogatható, az erről szóló hivatalos értesítés megjelent a pályázatkezelő honlapján. Az ötezer alatti lélekszámú községek, városok Abasártól Zsurkig összesen 22,2 milliárd forint állami hozzájárulással cserélhetik energiatakarékosabbakra az utcai lámpatesteket. A kistelepülésektől az elszámolható költségeket teljes egészében átvállalja a kormány.
Az elnyert forrás akár teljes egészében előlegként is kifizethető, az igényelt támogatás átlagosan 17,7 millió forint. A kérelmezett összegek széles sávban szóródnak: a Vas vármegyei Nagymizdó 315 ezer forintra számíthat, a skála túlsó végén a maximum 50 millió forintot a lehető legszorosabban megközelítő Balatonfűzfő áll. A Jedlik Ányos Energetikai Program immár összesen 580 milliárd forinttal ösztönzi az energiaszektor zöldítését, működési hatékonyságának javítását. Jelenleg a biogáz-biometán előállítását 40 milliárd forinttal támogató felhívás érhető el.
A jövő év elején nyílnak meg a geotermikus áramtermelést, az ipari energiatárolók telepítését és a vállalati energiahatékonyság javítását célzó pályázati lehetőségek összesen közel 100 milliárd forint keretösszeggel – derül ki a minisztérium közléséből.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVeszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA plug-in hibridek is egyre népszerűbbek
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
