Zöldinfó
Luxemburg betiltja az egyszer használatos műanyagok használatát
Luxemburg a hulladék csökkentését és a környezet védelmét célzó új jogszabályt fogadott el, amely betiltja az egyszer használatos műanyag eszközök és számos élelmiszer, köztük a zöldségek és gyümölcsök műanyag csomagolásának használatát 2023-tól – közölte a Luxembourg Times című angol nyelvű luxemburgi hírportál csütörtökön.
A luxembourgi parlament szerdán elfogadott új, a nem újrahasznosítható hulladék csökkentésére irányuló, több lépcsőben bevezetni tervezett szabályozása a gyümölcsök és zöldségek műanyag csomagolásának tilalma mellett – amely minden 1,5 kilogrammnál könnyebb termékre általánosan vonatkozik – 2024-től Luxemburg-szerte minden nagyobb bevásárlóközpontot arra kötelez, hogy helyezzenek el szelektív hulladékgyűjtő tartályokat. A törvény a fesztiválokon is véget vet a műanyag evőeszközök és műanyag poharak használatának. Az egyszer használatos műanyag eszközöket és műanyag csomagolást 2023 januárjától nem lehet használni nyilvános rendezvényeken. Ezeket mosható és újrafelhasználható edényeknek és evőeszközöknek kell felváltaniuk. Az éttermeket arra ösztönzik, hogy használjanak újrafelhasználható rekeszeket a szállítás és kiszállítás, valamint az elvitelre vásárlók esetében. A kiskereskedőknek terveket kell kidolgozniuk az élelmiszer-pazarlás megelőzésére, valamint arra, hogy az élelmiszerek szükségtelen csomagolását, amennyire csak lehetséges, szorítsák vissza. Jövőre a használt akkumulátorok legalább 70 százalékát kell összegyűjteni újrahasznosításra, vagy megsemmisítésre Luxemburgban.
A törvény 2030-tól azt is megtiltja, hogy a háztartási hulladékot hulladéklerakókban helyezzék el, ami meghaladja a jelenlegi uniós szabályokat, amelyek szerint 2035-től a háztartási hulladék legfeljebb 10 százaléka kerülhet hulladéklerakókba. Luxemburg célja, hogy 2035-re 50 százalékról 65 százalékra növelje az újrafeldolgozott háztartási hulladék arányát, emellett 2030-ra 70 százalékkal csökkentse a csomagolásból származó hulladék mennyiségét. Egyéb intézkedések közé tartozik a műanyag palackok és az üvegbetét letétjének bevezetése az újrahasznosítás ösztönzésére és a szemetelés felszámolására. A hírportál a luxembourgi környezetvédelmi minisztérium adataira hivatkozva közölte, a nagyhercegségben minden luxembourgi évente mintegy 120 kiló érvényes szavatosságú élelmiszert dob ki. Luxemburg hulladékának háromnegyede, 53 270 tonna a háztartásokból származik.
Az éttermek és szállodák évente mintegy 5250 tonna élelmiszer-hulladékot termeltek Luxemburgban, az iskolákban, kórházakban és idősotthonokban pedig 7100 tonnát. A kiskereskedelmi ágazat évente 5150 tonna élelmiszert dob ki, főleg azért, mert a termék fogyaszthatósági ideje lejárt – tették hozzá.
mti
Kép: Pixabay.com
Zöldinfó
Évente 200 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást takarít meg a budapesti távhőrendszer
Elindult a távfűtés Budapest valamennyi érintett épületében, így 241 ezer lakásban, valamint mintegy 7 ezer közületi, vállalati és intézményi fogyasztónál biztosítják a fűtést.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elindult a távfűtés mindenhol Budapesten – közölte Karácsony Gergely főpolgármester a Facebookon és a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. közleményben. Teljeskörűen üzemel a fűtés 241 ezer budapesti lakásban, továbbá 7 ezer közületi, vállalati és intézményi fogyasztónál – tájékoztatott, hozzátéve, hogy a fűtésindítás 3160 épület esetében (az ügyfelek 90 százalékánál) helyszíni beavatkozás nélkül történt, a távfelügyeleti diszpécserközpont segítségével – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Karácsony Gergely azt írta, felújításra, karbantartásra év végéig 8,8 milliárd forintot költöttek a Budapesti Közművek távhőszolgáltatási divíziójánál, a FŐTÁV-nál; és több olyan projekt tervezése zajlik, amelyek kivitelezése 2027-ben vagy a későbbi években valósul meg.
Az elmúlt öt évben mintegy 100 megawatt új fogyasztó csatlakozott a távhőszolgáltatáshoz, amely mennyiség megfelel Szeged teljes távhőigényének – fűzte hozzá. A főpolgármester a távfűtést az egyik legzöldebb megoldásnak nevezte, mint írta, a teljeskörűen bekapcsolt budapesti távfűtés a fűtött ingatlanok környezetében semmilyen többletkörnyezet-terhelést nem eredményez. A budapesti távhőrendszerek már ma is évente mintegy 200 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítanak meg – közölte.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
