Zöldinfó
Luxemburg betiltja az egyszer használatos műanyagok használatát
Luxemburg a hulladék csökkentését és a környezet védelmét célzó új jogszabályt fogadott el, amely betiltja az egyszer használatos műanyag eszközök és számos élelmiszer, köztük a zöldségek és gyümölcsök műanyag csomagolásának használatát 2023-tól – közölte a Luxembourg Times című angol nyelvű luxemburgi hírportál csütörtökön.
A luxembourgi parlament szerdán elfogadott új, a nem újrahasznosítható hulladék csökkentésére irányuló, több lépcsőben bevezetni tervezett szabályozása a gyümölcsök és zöldségek műanyag csomagolásának tilalma mellett – amely minden 1,5 kilogrammnál könnyebb termékre általánosan vonatkozik – 2024-től Luxemburg-szerte minden nagyobb bevásárlóközpontot arra kötelez, hogy helyezzenek el szelektív hulladékgyűjtő tartályokat. A törvény a fesztiválokon is véget vet a műanyag evőeszközök és műanyag poharak használatának. Az egyszer használatos műanyag eszközöket és műanyag csomagolást 2023 januárjától nem lehet használni nyilvános rendezvényeken. Ezeket mosható és újrafelhasználható edényeknek és evőeszközöknek kell felváltaniuk. Az éttermeket arra ösztönzik, hogy használjanak újrafelhasználható rekeszeket a szállítás és kiszállítás, valamint az elvitelre vásárlók esetében. A kiskereskedőknek terveket kell kidolgozniuk az élelmiszer-pazarlás megelőzésére, valamint arra, hogy az élelmiszerek szükségtelen csomagolását, amennyire csak lehetséges, szorítsák vissza. Jövőre a használt akkumulátorok legalább 70 százalékát kell összegyűjteni újrahasznosításra, vagy megsemmisítésre Luxemburgban.
A törvény 2030-tól azt is megtiltja, hogy a háztartási hulladékot hulladéklerakókban helyezzék el, ami meghaladja a jelenlegi uniós szabályokat, amelyek szerint 2035-től a háztartási hulladék legfeljebb 10 százaléka kerülhet hulladéklerakókba. Luxemburg célja, hogy 2035-re 50 százalékról 65 százalékra növelje az újrafeldolgozott háztartási hulladék arányát, emellett 2030-ra 70 százalékkal csökkentse a csomagolásból származó hulladék mennyiségét. Egyéb intézkedések közé tartozik a műanyag palackok és az üvegbetét letétjének bevezetése az újrahasznosítás ösztönzésére és a szemetelés felszámolására. A hírportál a luxembourgi környezetvédelmi minisztérium adataira hivatkozva közölte, a nagyhercegségben minden luxembourgi évente mintegy 120 kiló érvényes szavatosságú élelmiszert dob ki. Luxemburg hulladékának háromnegyede, 53 270 tonna a háztartásokból származik.
Az éttermek és szállodák évente mintegy 5250 tonna élelmiszer-hulladékot termeltek Luxemburgban, az iskolákban, kórházakban és idősotthonokban pedig 7100 tonnát. A kiskereskedelmi ágazat évente 5150 tonna élelmiszert dob ki, főleg azért, mert a termék fogyaszthatósági ideje lejárt – tették hozzá.
mti
Kép: Pixabay.com
Zöldinfó
Egyre nehezebb tervezni a dísznövénytermesztésben a változó piaci környezet miatt
Csökkent a dísznövénytermesztés területe 2025-ben, miközben mérsékelten nőtt az ágazat bevétele.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Tavaly 1487 hektáron neveltek dísznövényeket, míg egy évvel korábban 1598 hektáron – írja az alternativenergia.hu. Ebből a szabadföldi terület 1399, illetve 1513 hektár volt, a fűthető üvegházi vagy fóliás termesztés 72 , illetve 70, a fűtetlen 16, illetve 15 hektár volt. Tavaly a teljes terület 3 százalékán vágott, 5 százalékán cserepes, balkonra szánt, hagymás dísznövényeket és virágokat termesztettek, a többit faiskolai célokra használták. A gazdaságok 16 százaléka foglalkozott vágott virágokkal, 20 százalék pedig cserepes, balkon- vagy hagymás növényekkel. A dísznövényágazat nettó árbevétele 20,1 milliárd forintról 20,8 milliárd forintra nőtt, ebből a faiskolai növények értékesítése 13,0 milliárd forinttal részesedett. A cserepes, kiültetésre szánt dísznövények 6,1 milliárd forintot, a vágott virágok és vágott zöldek 1,6 milliárd forintot hoztak a termesztőknek.
A magyar dísznövényexport felvevői túlnyomórészt európai országok voltak. Az öt legfontosabb külföldi piac Németország, Románia, Szlovákia, Csehország és Szerbia, ezek együttesen a kivitel 98,2 százalékát vásárolták meg tavaly, előtte a 97,6 százalékát. A behozatalt a holland és a dél-európai termelők kínálata uralja. A dísznövények kínálata az összefoglaló szerint változékony, folyamatosan divatirányzatok és kulturális szokások befolyásolják. A termelők a piaci kereslet, a termelési költségek és a támogatási lehetőségek függvényében döntenek a területeik hasznosításáról, de a termesztési szezon megtervezése az energiaárak, az infláció és a gyorsan változó gazdasági környezet miatt egyre nehezebb. Emellett az időjárási szélsőségek és a kártevők is sok gondot okoznak. Míg korábban egy-egy kiemelkedő válságtényező határozta meg a lehetőségeket, 2025-ben több piaci anomália együttesen alakította a piaci környezetet.
Az ágazatban összesen 2066 dolgozót foglalkoztattak tavaly, közülük 1128-at teljes munkaidőben – írták. A 2025-ös dísznövénytermesztési szakstatisztikához 375 szervezetet és gazdálkodót jelöltek adatszolgáltatásra, az adatszolgáltatási arány 67 százalék volt – olvasható a közleményben.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
