Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Luxemburg betiltja az egyszer használatos műanyagok használatát

Létrehozva:

|

Luxemburg a hulladék csökkentését és a környezet védelmét célzó új jogszabályt fogadott el, amely betiltja az egyszer használatos műanyag eszközök és számos élelmiszer, köztük a zöldségek és gyümölcsök műanyag csomagolásának használatát 2023-tól – közölte a Luxembourg Times című angol nyelvű luxemburgi hírportál csütörtökön.

A luxembourgi parlament szerdán elfogadott új, a nem újrahasznosítható hulladék csökkentésére irányuló, több lépcsőben bevezetni tervezett szabályozása a gyümölcsök és zöldségek műanyag csomagolásának tilalma mellett – amely minden 1,5 kilogrammnál könnyebb termékre általánosan vonatkozik – 2024-től Luxemburg-szerte minden nagyobb bevásárlóközpontot arra kötelez, hogy helyezzenek el szelektív hulladékgyűjtő tartályokat. A törvény a fesztiválokon is véget vet a műanyag evőeszközök és műanyag poharak használatának. Az egyszer használatos műanyag eszközöket és műanyag csomagolást 2023 januárjától nem lehet használni nyilvános rendezvényeken. Ezeket mosható és újrafelhasználható edényeknek és evőeszközöknek kell felváltaniuk. Az éttermeket arra ösztönzik, hogy használjanak újrafelhasználható rekeszeket a szállítás és kiszállítás, valamint az elvitelre vásárlók esetében. A kiskereskedőknek terveket kell kidolgozniuk az élelmiszer-pazarlás megelőzésére, valamint arra, hogy az élelmiszerek szükségtelen csomagolását, amennyire csak lehetséges, szorítsák vissza. Jövőre a használt akkumulátorok legalább 70 százalékát kell összegyűjteni újrahasznosításra, vagy megsemmisítésre Luxemburgban.

A törvény 2030-tól azt is megtiltja, hogy a háztartási hulladékot hulladéklerakókban helyezzék el, ami meghaladja a jelenlegi uniós szabályokat, amelyek szerint 2035-től a háztartási hulladék legfeljebb 10 százaléka kerülhet hulladéklerakókba. Luxemburg célja, hogy 2035-re 50 százalékról 65 százalékra növelje az újrafeldolgozott háztartási hulladék arányát, emellett 2030-ra 70 százalékkal csökkentse a csomagolásból származó hulladék mennyiségét. Egyéb intézkedések közé tartozik a műanyag palackok és az üvegbetét letétjének bevezetése az újrahasznosítás ösztönzésére és a szemetelés felszámolására. A hírportál a luxembourgi környezetvédelmi minisztérium adataira hivatkozva közölte, a nagyhercegségben minden luxembourgi évente mintegy 120 kiló érvényes szavatosságú élelmiszert dob ki. Luxemburg hulladékának háromnegyede, 53 270 tonna a háztartásokból származik.

Advertisement

Az éttermek és szállodák évente mintegy 5250 tonna élelmiszer-hulladékot termeltek Luxemburgban, az iskolákban, kórházakban és idősotthonokban pedig 7100 tonnát. A kiskereskedelmi ágazat évente 5150 tonna élelmiszert dob ki, főleg azért, mert a termék fogyaszthatósági ideje lejárt – tették hozzá.

 

Advertisement

 

 

Advertisement

mti

Kép: Pixabay.com

Advertisement

Zöldinfó

Vadászok és természetvédők vitája: hogyan kezelhető a növekvő barnamedve-állomány?

Nem siettetik a medvék kilövését a szlovén vadászok.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem gyorsítják fel a barnamedvék kilövését a szlovén vadászok azután sem, hogy egy jogerős bírósági döntés nyomán ismét végrehajthatóvá vált a tavaly kiadott engedély – közölte az alternativenergia.hu. A közigazgatási bíróság elutasította az Alpe Adria Green környezetvédő szervezet keresetét, amelyben a 2025 májusában kiadott kilövési engedélyt támadta meg. A jogerős határozatot a környezetvédelmi és területrendezési minisztérium június végén kapta kézhez. Az engedély így ismét hatályos, és az év végéig érvényben marad. Az országos Szlovén Vadászszövetség elmondta: nem lát okot a kilövések felgyorsítására, azokat továbbra is körültekintően és a vadászati etika szabályai szerint hajtják végre. A szövetség szerint a vadászok meghatározó szerepet játszottak a szlovéniai barnamedve-állomány megőrzésében, és hozzájárultak ahhoz, hogy a faj természetvédelmi helyzete kedvező maradjon.

A minisztérium egyelőre nem tudja megítélni, milyen hatással volt az állományra az engedély végrehajtásának bírósági felfüggesztése. A vadászszövetség szerint ugyanakkor tovább nőtt a medvék száma, és ezzel gyakoribbá váltak az ember és a medve közötti találkozások is. Az állomány nagyságát nyolcévente átfogó felméréssel, a köztes időszakokban pedig matematikai modellek segítségével becsülik fel. A legutóbbi, tavalyi számítás mintegy 950 medvét jelzett Szlovéniában, amit a tárca kedvező természetvédelmi helyzetnek minősített. A bírósági felfüggesztés tavaly júliusi elrendeléséig 22 medvét lőttek ki az engedély alapján. További egyedek közúti balesetben, természetes okból vagy más módon pusztultak el.

A felfüggesztés idején is elrendelhető volt egy-egy veszélyes medve kilövése az emberek biztonsága érdekében. Az idén tizenegy ilyen beavatkozásra került sor. A minisztérium szerint ezek az egyedi intézkedések csak átmeneti megoldást jelentenek, nem helyettesítik az állomány tervszerű szabályozását, és önmagukban nem szavatolják az emberek biztonságát. A vadászszövetség továbbra is a kilövést tartja az egyik legfontosabb eszköznek a medveállomány kezelésére. A szervezet szerint az erről szóló döntéseket tényekre, rendszeres megfigyelésekre és genetikai vizsgálatokra kell alapozni. A minisztérium úgy véli, Szlovéniában ennek megfelelően járnak el. Az Alpe Adria Green ezzel szemben tudományosan megalapozatlannak és fenntarthatatlannak tartja a medvék kilövését.

Advertisement

Szlovénia júniusban csatlakozott ahhoz a román kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségének enyhítését sürgeti. A szlovén kormány szerint az országban az egyik legsűrűbb Európa medveállománya, és egyre több a medvével való találkozás, valamint a haszonállatokat érő támadás.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák