Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Luxemburg betiltja az egyszer használatos műanyagok használatát

Létrehozva:

|

Luxemburg a hulladék csökkentését és a környezet védelmét célzó új jogszabályt fogadott el, amely betiltja az egyszer használatos műanyag eszközök és számos élelmiszer, köztük a zöldségek és gyümölcsök műanyag csomagolásának használatát 2023-tól – közölte a Luxembourg Times című angol nyelvű luxemburgi hírportál csütörtökön.

A luxembourgi parlament szerdán elfogadott új, a nem újrahasznosítható hulladék csökkentésére irányuló, több lépcsőben bevezetni tervezett szabályozása a gyümölcsök és zöldségek műanyag csomagolásának tilalma mellett – amely minden 1,5 kilogrammnál könnyebb termékre általánosan vonatkozik – 2024-től Luxemburg-szerte minden nagyobb bevásárlóközpontot arra kötelez, hogy helyezzenek el szelektív hulladékgyűjtő tartályokat. A törvény a fesztiválokon is véget vet a műanyag evőeszközök és műanyag poharak használatának. Az egyszer használatos műanyag eszközöket és műanyag csomagolást 2023 januárjától nem lehet használni nyilvános rendezvényeken. Ezeket mosható és újrafelhasználható edényeknek és evőeszközöknek kell felváltaniuk. Az éttermeket arra ösztönzik, hogy használjanak újrafelhasználható rekeszeket a szállítás és kiszállítás, valamint az elvitelre vásárlók esetében. A kiskereskedőknek terveket kell kidolgozniuk az élelmiszer-pazarlás megelőzésére, valamint arra, hogy az élelmiszerek szükségtelen csomagolását, amennyire csak lehetséges, szorítsák vissza. Jövőre a használt akkumulátorok legalább 70 százalékát kell összegyűjteni újrahasznosításra, vagy megsemmisítésre Luxemburgban.

A törvény 2030-tól azt is megtiltja, hogy a háztartási hulladékot hulladéklerakókban helyezzék el, ami meghaladja a jelenlegi uniós szabályokat, amelyek szerint 2035-től a háztartási hulladék legfeljebb 10 százaléka kerülhet hulladéklerakókba. Luxemburg célja, hogy 2035-re 50 százalékról 65 százalékra növelje az újrafeldolgozott háztartási hulladék arányát, emellett 2030-ra 70 százalékkal csökkentse a csomagolásból származó hulladék mennyiségét. Egyéb intézkedések közé tartozik a műanyag palackok és az üvegbetét letétjének bevezetése az újrahasznosítás ösztönzésére és a szemetelés felszámolására. A hírportál a luxembourgi környezetvédelmi minisztérium adataira hivatkozva közölte, a nagyhercegségben minden luxembourgi évente mintegy 120 kiló érvényes szavatosságú élelmiszert dob ki. Luxemburg hulladékának háromnegyede, 53 270 tonna a háztartásokból származik.

Advertisement

Az éttermek és szállodák évente mintegy 5250 tonna élelmiszer-hulladékot termeltek Luxemburgban, az iskolákban, kórházakban és idősotthonokban pedig 7100 tonnát. A kiskereskedelmi ágazat évente 5150 tonna élelmiszert dob ki, főleg azért, mert a termék fogyaszthatósági ideje lejárt – tették hozzá.

 

Advertisement

 

 

Advertisement

mti

Kép: Pixabay.com

Advertisement

Zöldinfó

Tudatosabb vízhasználat: így spórolnak a magyarok a mindennapokban

A magyar lakosság jelentős része valós és fenyegető problémaként érzékeli a vízhiányt – derül ki a víz világnapja alkalmából.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kutatás szerint a válaszadók 61 százaléka súlyos, míg 15 százaléka kifejezetten nagyon súlyos problémának tartja a vízhiányt. A megkérdezettek többsége ezért a mindennapokban is igyekszik tudatosabban bánni a vízzel – emelték ki a Kärcher az MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint az alternativenergia.hu írta, a vízkészletek kérdése világszerte egyre hangsúlyosabb téma. A klímaváltozás, a gyakoribb aszályos időszakok és a növekvő vízigény miatt sok térségben nő a vízhiány kockázata, és ez a jelenség Magyarországon is egyre érzékelhetőbb. Az utóbbi évek száraz nyarai és az alacsony vízállások a hazai vízgazdálkodás sérülékenységére is ráirányították a figyelmet. A kutatás alapján a vízfogyasztás csökkentésének leggyakoribb módja az olyan egyszerű, mindennapi gyakorlatokhoz kapcsolódik, mint a csap elzárása fogmosás közben (63 százalék), a kádfürdő helyett a zuhanyzás választása (54 százalék), valamint a csöpögő csapok gyors megjavítása (52 százalék). Az esővíz gyűjtése a válaszadók 27 százalékára jellemző, ami a községekben élők körében a legelterjedtebb (38 százalék), míg a fővárosban nyilvánvalóan jóval ritkább (15 százalék).

A Kärcher tisztítási szakértői szerint a háztartási takarítás sokszor észrevétlenül is jelentős vízfelhasználással jár. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen módszereket használunk. Egy hagyományos felmosás során például gyakran 5-10 liter víz is elfogy egyetlen alkalommal, különösen, ha a vizet többször cseréljük a vödörben.
A gőztisztítás ezzel szemben jóval kevesebb vízzel működik: a készülékek általában kis mennyiségű vizet alakítanak át magas hőmérsékletű gőzzé, amely hatékonyan oldja a szennyeződéseket, így a tisztítás akár lényegesen kisebb vízfelhasználással is megoldható.

A kutatásból az derült ki, hogy a takarítás során is egyre többen figyelnek a vízhasználatra. A megkérdezettek több mint fele (54 százalék) tudatosabban adagolja a vizet takarítás közben, harmaduk (34 százalék) kifejezetten kevesebb vízzel működő eszközöket használ, míg negyedük (24 százalék) inkább ritkábban, de alaposabban takarít, így kevesebb vizet használ. Minden tizedik válaszadó gőztisztítót használ, amivel jelentős vízmennyiség takarítható meg.

Advertisement

A Kärcher kutatása szerint a fenntartható takarítás legfőbb előnyeit a válaszadók csaknem azonos arányban látják a környezet védelmében (50 százalék), az alacsonyabb víz- és energiafelhasználásban (50 százalék), valamint az egészségesebb otthoni környezetben (48 százalék). A felelősség kérdésében a válaszadók több mint fele (56 százalék) úgy véli, hogy a fenntartható takarítás elterjedése közös társadalmi feladat, miközben közel azonos arányban említik a háztartások, továbbá a gyártók, márkák szerepét is. A kutatás 2026 márciusában készült 1325 válaszadó megkérdezésével – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák