Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Madárfiókák és lepkék vesztét okozhatja egy átgondolatlan intézkedés

Létrehozva:

|

Az országban évtizedek óta nem látott aszály pusztít, a mezőgazdaság óriási veszteségeket könyvelhet el. Erre hivatkozva az agrárminiszter az Európai Bizottságtól kéri az agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) érintett gyepek kaszálási korlátozásainak feloldását.

Csakhogy az intézkedés a hazai gyepek kevesebb mint 1%-át érinti, így ez a takarmányhiányt érdemben nem fogja enyhíteni, ellenben pont olyan élőhelyekről van szó, ahol ezekben a hetekben még a fűben fészkükön kotlanak a madarak, vagy még röpképtelenek a fiókák, ezen kívül ritka, védett lepkék szaporodási időszakát is keresztülvághatja a kasza.

A szénabálák helyett a természetvédelmi károk fognak növekedni

A mezőgazdaság az időjárásnak és klimatikus változásoknak leginkább kitett ágazat, és ez most jól látszik: a Dunától keletre 150-250 mm csapadék hiányzik, 400 milliárd forint körüli összegre becsülik az ágazat eddigi veszteségeit, ráadásul a koronavírus-járvány okozta sokkoló áremelkedésből még ki sem lábalt szektort az orosz-ukrán háború is fenekestül felforgatta. Az állattartók különösen kiszolgáltatottak: a takarmánynövények terméshozamai rendkívül alacsonyak, a réti széna és szemestakarmány ára a tavalyi – már akkor is igen magas árhoz – képest másfél-kétszeresére nőtt. Az áremelkedéssel a kis tehenészetek és lovardák sem tudják tartani a lépést, már az elmúlt egy-két évben megfigyelhető volt az a tendencia, hogy kisebb termelők feladják gazdaságaikat.

“A probléma valós, és sürgős megoldást kíván, csak éppen a kiváltó okok kezelése helyett olyan látszatintézkedések történnek, amitől érdemben nem fog növekedni a réti széna mennyisége, s a takarmány ára sem csökken, ezzel együtt azonban védett lepkék és madarak állományait szó szerint képes megsemmisíteni egy rosszul időzített kaszálás – bírálta a kaszálási korlátozások feloldását célzó törekvéseket Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője. – A korlátozás feloldása rossz precedenst teremt és felesleges feszültséget kelt a természetvédők és gazdálkodók között, pedig valójában gazdaságilag értelmezhetetlenül keveset nyerünk vele.”

Advertisement

Azért kap pénzt a gazda, hogy ne kaszálja le a madárfészkeket

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legköltségesebb szakpolitikai intézkedése, a teljes uniós költségvetés több mint harmadát fizetik ki a gazdáknak annak érdekében, hogy legyen elfogadható árú élelmiszer, élhető vidék, úgy, hogy a biológiai sokféleséget és a klímát is kíméljük, illetve a gazdálkodók számára a méltányos megélhetés biztosított legyen. Támogatások nélkül jelenleg elképzelhetetlen az európai mezőgazdaság.

“A Közös Agrárpolitikán belül az AKG-ként emlegetett Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések az egyik legzöldebb támogatáscsomag. Célja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a természeti erőforrások védelme. A sokrétű célkitűzésekhez különféle célprogramok társulnak, ezeknek csak egy kis része érinti a gyepgazdálkodókat, és azon belül is csak a területek töredékén van olyan kaszálási korlátozás, amit érdemben befolyásolhat az agrárminiszter intézkedése” – magyarázta Dedák Dalma.

Az AKG programban különféle kaszálási korlátozások vannak, ami a területen élő védett fajok életmenetéhez igazodik, de sehol sincs teljes tiltás, csupán néhány hétre kell felfüggeszteni a munkálatokat. A most feloldás előtt álló korlátozás célja, hogy a legsérülékenyebb időszakban, a még menekülésre képtelen, fészkükön kotló madarakat és fűben röpképtelenül totyogó fiókákat megóvja, illetve ritka lepkék és ezzel együtt más beporzók szaporodását segítse. A korlátozás feloldása csupán azokon a területeken értelmezhető, amelyek használatát úgynevezett nappali lepke védelmi vagy dombvidéki madárvédelmi előírások szabályozzák. Előbbinél a cél elsősorban védett hangyaboglárka-fajok, illetve a lápi tarkalepke megóvása, de sok helyen egész beporzóközösségek védelmét szolgálja a program, itt a kaszálási korlátozás augusztus közepéig tart. A dombvidéki madárvédelmi előírások elnevezése kicsit megtévesztő, ennél a támogatásnál olyan üde rétek jöhetnek szóba, ahol a fűben fészkel például a fokozottan védett haris, itt a kaszálási tilalom már július végén megszűnik. Nagyon kevés ilyen terület van az országban, a hazai gyepek kevesebb mint 1 százaléka érintett, hiszen igen ritka fajok élőhelyeiről van szó.

“Az AKG programokban a részvétel önkéntes és a korlátozások ellenére is népszerű a gazdák körében, hiszen a felelős gazdálkodók jól látják, hogy milyen problémát okozna, ha a területükön szaporodó sérülékeny élőlényeken traktorral és kaszával keresztülhajtanának. Ráadásul a védett fajok elpusztítása az agrártámogatásoktól függetlenül is jogellenes. A fajok kímélete miatt kieső esetleges veszteséget és többletmunkát pedig az AKG támogatás méltányosan kompenzálja számukra” – mondta Dedák Dalma.

Advertisement

Eltűnnek a gyepek, eltűnik a takarmány és vele együtt a víz a tájból

A takarmányhiány sokrétű probléma, a szemes- és szálastakarmányok áremelkedése, illetve hiánya eltérő okokra vezethető vissza, ahogyan például a sertéságazatnak más problémái vannak, mint a réti szénát igénylő lovardáknak. Ennek megfelelően a megoldás sem egyszerű, az azonban egészen biztos, hogy a probléma nem az AKG-s korlátozásokban keresendő.

“Számos oka van a takarmányhiánynak, de maradva a réti szénánál: Magyarországon elsősorban azért van ebben most ekkora hiány, mert alig maradt füves területe az országnak: a rendszerváltás óta csaknem 40 százalékkal csökkent a hazai gyepek kiterjedése. Fontos az is, hogy a földtulajdonos és az állattartó sok esetben eltérő személy, így olykor az érdekeik is különbözőek” – mondta Dedák Dalma.

A gyepek a mai mezőgazdaság számára értéktelenek, az agrártámogatások háromnegyede is a szántóföldi termelést támogatja. Fogynak a gyepek azért is, mert főleg az olcsó legelők esnek áldozatul a zöldmezős beruházásoknak, továbbá egyre nagyobb problémát jelent az átgondolatlan országfásítás. A faültetés sem megoldás mindenhol mindenre: például az olyan száraz területeken, mint a Homokhátság a vízigényes fásszárúak kiszárítják a talajt. Pedig a gyepekre óriási szükség lenne. Nem csak legelőt és téli takarmányt nyújtanak, hanem a beporzók fő életterét adják, rengeteg szenet képesek kivonni a légkörből és megkötni a talajban, a klímaváltozás viszontagságaihoz pedig sokkal rugalmasabban képesek alkalmazkodni, mint a szántók. A gyepek támogatják a vízmegtartást, tűrik az árvizet és belvizet, megfogják a hirtelen lezúduló csapadékot és segítik a talajba történő beszivárgást, ezen felül megvédik, de nem szárítják ki a talajt a szárazabb területeken sem.

“Az aszálykárok megelőzésére és a szénamennyiség növelésére egyaránt kézenfekvő megoldást jelentene a termőhelyi adottságokhoz igazodó területhasználat. Ebben a füves területeké a kulcsszerep. A belvizes területeken, a mélyfekvésű mentett ártereken és az extrém száraz homokhátságokon, délies kitettségű lejtőkön a legelők és kaszálók megőrzése, illetve telepítése az egyetlen fenntartható megoldás” – zárta gondolatait a környezetpolitikai szakértő.

Advertisement

Zöldinfó

Csapvíz vagy ásványvíz?

Az ásványi anyagok minősége szempontjából az egyes ásványvizek és a vezetékes ivóvizek között jelentős különbség mutatkozik.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az ásványvíz összetételéről a címkén feltüntetett információ alapján lehet tájékozódni. A vezetékes ivóvíz minőségéről az üzemeltetőtől, az illetékes népegészségügyi szervtől, illetve a települési önkormányzattól kérhető felvilágosítás. A víz egészségre gyakorolt hatásáról kérelemre az illetékes népegészségügyi szerv (Nemzeti Népegészségügyi Központ) ad felvilágosítást. Nagyon magas ásványianyag-tartalmú vizek fogyasztása esetén – például ivókúrák alkalmával – feltétlenül ajánlott a kezelőorvossal történő egyeztetés. Az ásványvíz fogyasztása különösen a nyári meleg napokon előnyös a szervezet só- és vízháztartása szempontjából. Nagyobb mennyiségű, hosszabb ideig történő fogyasztásra azonban – a fentiek miatt – a vezetékes ivóvíz javasolt. Az összetétel mellett érdemes megfontolni, hogy az ásványvízzel szemben a vezetékes ivóvíz költségigénye kisebb, valamint fogyasztásával nem keletkezik műanyag hulladék. A természetes ásványvíz emberi fogyasztásra szánt víz, melynek számos feltételnek kell megfelelnie: nem tartalmazhat olyan mennyiségben mikroorganizmust, parazitát, kémiai- vagy fizikai anyagot, ami az egészségre veszélyt jelenthet. Magyarországon közel száz kút és forrás szolgáltat elismert, természetes ásványvizet, közülük 45-50 vizét palackozzák, írja az egeszsegvonal.gov.hu

Az ásványvizek fogyasztása a szervezet folyadék- és elektrolitpótlását egyaránt szolgálják, hiszen olyan nyomelemeket tartalmaznak, amelyek a szervezet számára könnyen feldolgozhatók és beépíthetők: kalcium, kálium, magnézium, nátrium, valamint klór, vas, cink, foszfor, fluor, jód és szilícium is megtalálhatók benne. A víz ízét az oldott anyagok fajtája és mennyisége határozza meg.

Ásványvizek összetétele

Az ásványvizek ásványianyag-összetétele a kőzetekből kioldott ásványi anyagok függvényében változik, ezért vásárlásuk az ásványianyag-tartalmuk figyelembevételével ajánlott. Fontos tudni, hogy bizonyos ásványi anyagok nagy mennyiségben történő fogyasztása károsan hathat az egészségre. Ezt különösen a nagyobb ásványianyag-tartalmú vizek esetében kell szem előtt tartani, mivel kizárólagos, hosszú időn keresztül történő fogyasztásuk kedvezőtlen lehet, például vesekő kialakulásához is vezethet.

Az ásványvizek csomagolásán az összes ásványi anyag függvényében az alábbi megnevezések olvashatók:

Advertisement

500 mg/l ásványianyag-tartalom felett: ásványvíz;
500 mg/l ásványianyag-tartalom alatt: „csekély ásványianyag-tartalmú”;
50 mg/l ásványianyag-tartalom alatt: „nagyon csekély ásványianyag-tartalmú”.

A természetes feltárt és palackozott ásványvizek ásványianyag-tartalma tág határok (400 és 2.500 mg/l) között változik. Jellegük szerint megkülönböztetünk kalciumos, magnéziumos, nátrium-hidrogén-karbonátos, kloridos és szulfátos vizeket, illetve ezek változatait.

Kalcium

A kalcium a szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi anyag, amelyet az emberi szervezet nem képes előállítani, ezért táplálékkal vagy étrend-kiegészítők formájában szükséges bevinni. A felnőtt ember napi kalciumigénye 800-1000 mg, gyermekek esetében kortól függően változó: 8 éves kor alatt kissé alacsonyabb, serdülőkorban kissé magasabb. A várandósok és szoptató anyák kalciumigénye 1200 mg naponta.

Ásványvizeink kalciumtartalma 30-280 mg/l értékek között változik, ezért a legnagyobb értékű víz is csak a napi szükséglet 35 százalékát teszi ki 1 liter természetes ásványvíz elfogyasztása esetén. Ásványvizeink jelentős többsége körülbelül 60 mg/l kalciumot tartalmaz. A természetes ásványvízre vonatkozó rendelet szerint az az ásványvíz nevezhető „kalciumtartalmúnak”, amelynek kalciumtartalma meghaladja a 150 milligrammot literenként.

Advertisement

Kálium

A kálium a szervezet számára létfontosságú ásványi anyag, amely számos nélkülözhetetlen élettani funkcióban részt vesz. Szintjét befolyásolja a táplálékkal bevitt mennyiség, az éghajlati viszonyok, a fizikai aktivitás, a nátriumszint és a vízhajtók (diuretikumok) szedése. Sem a túl magas, sem a túl alacsony káliumszint nem tesz jót a szervezetnek. A kálium vérszintje nagyon szűk határok között mozog, élettani esetben 3,5-5,3 mmol/l a szérumkoncentrációja. Ásványvizeink káliumtartalma 0-15,3 mg/l értékek között változik, ezért a legnagyobb értékű víz is csak a napi szükséglet 0,44 százalékát teszi ki 1 liter természetes ásványvíz naponta történő elfogyasztása esetén.

Magnézium

A magnézium olyan nyomelem, amelyre az emberi szervezet minden sejtjének szüksége van, sejttípustól függően változó mennyiségben. Az emberi szervezetben lejátszódó számos biokémiai folyamat enzimjeinek működéséhez mint nélkülözhetetlen segítő molekula járul hozzá. Napi szükségletünk 5-6 mg/testsúlykilogramm, várandósok és szoptató anyák esetében a napi igény elérheti a 400-450 mg-ot is. Az intenzív fizikai munkát végző férfiak és élsportolók számára különösen fontos a fokozott magnéziumbevitel: napi 350-400 mg magnéziumra van szükségük. Ásványvizeink magnéziumtartalma 13-62 mg/l értékek között változik, ezért a legnagyobb értékű víz is csak a napi szükséglet 18 százalékát teszi ki 1 liter természetes ásványvíz elfogyasztása esetén.

Nátrium

Advertisement

A nátrium elengedhetetlen szerepet játszik számos élettani folyamatban, például a folyadékegyensúly fenntartásában, a különböző idegi ingerületvezetésben, a vizeletkiválasztásban és a megfelelő izomműködésben. Az idült betegségek megelőzése érdekében a napi nátriumbevitelt ajánlott 2,3 g alatt tartani, ami körülbelül 5 gramm sónak felel meg. Gyermekek esetében ez az érték kisebb (0,5-0,9 g).

Ásványvizeink nátriumtartalma 4-186 mg/l értékek között változik, ezért a legnagyobb értékű víz is csak a napi szükséglet 10 százalékát teszi ki 1 liter természetes ásványvíz elfogyasztása esetén. Ásványvizeink jelentős többsége körülbelül 30 mg/l nátriumot tartalmaz. A szív- és érrendszer megbetegedése (például magas vérnyomás) esetén nem ajánlott a magas nátriumtartalmú ásványvizek fogyasztása, helyettük az alacsony (kevesebb mint 20 mg/liter) nátriumtartalmú vizek ajánlottak.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!