Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Madárfiókák és lepkék vesztét okozhatja egy átgondolatlan intézkedés

Létrehozva:

|

Az országban évtizedek óta nem látott aszály pusztít, a mezőgazdaság óriási veszteségeket könyvelhet el. Erre hivatkozva az agrárminiszter az Európai Bizottságtól kéri az agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) érintett gyepek kaszálási korlátozásainak feloldását.

Csakhogy az intézkedés a hazai gyepek kevesebb mint 1%-át érinti, így ez a takarmányhiányt érdemben nem fogja enyhíteni, ellenben pont olyan élőhelyekről van szó, ahol ezekben a hetekben még a fűben fészkükön kotlanak a madarak, vagy még röpképtelenek a fiókák, ezen kívül ritka, védett lepkék szaporodási időszakát is keresztülvághatja a kasza.

A szénabálák helyett a természetvédelmi károk fognak növekedni

A mezőgazdaság az időjárásnak és klimatikus változásoknak leginkább kitett ágazat, és ez most jól látszik: a Dunától keletre 150-250 mm csapadék hiányzik, 400 milliárd forint körüli összegre becsülik az ágazat eddigi veszteségeit, ráadásul a koronavírus-járvány okozta sokkoló áremelkedésből még ki sem lábalt szektort az orosz-ukrán háború is fenekestül felforgatta. Az állattartók különösen kiszolgáltatottak: a takarmánynövények terméshozamai rendkívül alacsonyak, a réti széna és szemestakarmány ára a tavalyi – már akkor is igen magas árhoz – képest másfél-kétszeresére nőtt. Az áremelkedéssel a kis tehenészetek és lovardák sem tudják tartani a lépést, már az elmúlt egy-két évben megfigyelhető volt az a tendencia, hogy kisebb termelők feladják gazdaságaikat.

“A probléma valós, és sürgős megoldást kíván, csak éppen a kiváltó okok kezelése helyett olyan látszatintézkedések történnek, amitől érdemben nem fog növekedni a réti széna mennyisége, s a takarmány ára sem csökken, ezzel együtt azonban védett lepkék és madarak állományait szó szerint képes megsemmisíteni egy rosszul időzített kaszálás – bírálta a kaszálási korlátozások feloldását célzó törekvéseket Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője. – A korlátozás feloldása rossz precedenst teremt és felesleges feszültséget kelt a természetvédők és gazdálkodók között, pedig valójában gazdaságilag értelmezhetetlenül keveset nyerünk vele.”

Advertisement

Azért kap pénzt a gazda, hogy ne kaszálja le a madárfészkeket

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legköltségesebb szakpolitikai intézkedése, a teljes uniós költségvetés több mint harmadát fizetik ki a gazdáknak annak érdekében, hogy legyen elfogadható árú élelmiszer, élhető vidék, úgy, hogy a biológiai sokféleséget és a klímát is kíméljük, illetve a gazdálkodók számára a méltányos megélhetés biztosított legyen. Támogatások nélkül jelenleg elképzelhetetlen az európai mezőgazdaság.

“A Közös Agrárpolitikán belül az AKG-ként emlegetett Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések az egyik legzöldebb támogatáscsomag. Célja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a természeti erőforrások védelme. A sokrétű célkitűzésekhez különféle célprogramok társulnak, ezeknek csak egy kis része érinti a gyepgazdálkodókat, és azon belül is csak a területek töredékén van olyan kaszálási korlátozás, amit érdemben befolyásolhat az agrárminiszter intézkedése” – magyarázta Dedák Dalma.

Az AKG programban különféle kaszálási korlátozások vannak, ami a területen élő védett fajok életmenetéhez igazodik, de sehol sincs teljes tiltás, csupán néhány hétre kell felfüggeszteni a munkálatokat. A most feloldás előtt álló korlátozás célja, hogy a legsérülékenyebb időszakban, a még menekülésre képtelen, fészkükön kotló madarakat és fűben röpképtelenül totyogó fiókákat megóvja, illetve ritka lepkék és ezzel együtt más beporzók szaporodását segítse. A korlátozás feloldása csupán azokon a területeken értelmezhető, amelyek használatát úgynevezett nappali lepke védelmi vagy dombvidéki madárvédelmi előírások szabályozzák. Előbbinél a cél elsősorban védett hangyaboglárka-fajok, illetve a lápi tarkalepke megóvása, de sok helyen egész beporzóközösségek védelmét szolgálja a program, itt a kaszálási korlátozás augusztus közepéig tart. A dombvidéki madárvédelmi előírások elnevezése kicsit megtévesztő, ennél a támogatásnál olyan üde rétek jöhetnek szóba, ahol a fűben fészkel például a fokozottan védett haris, itt a kaszálási tilalom már július végén megszűnik. Nagyon kevés ilyen terület van az országban, a hazai gyepek kevesebb mint 1 százaléka érintett, hiszen igen ritka fajok élőhelyeiről van szó.

“Az AKG programokban a részvétel önkéntes és a korlátozások ellenére is népszerű a gazdák körében, hiszen a felelős gazdálkodók jól látják, hogy milyen problémát okozna, ha a területükön szaporodó sérülékeny élőlényeken traktorral és kaszával keresztülhajtanának. Ráadásul a védett fajok elpusztítása az agrártámogatásoktól függetlenül is jogellenes. A fajok kímélete miatt kieső esetleges veszteséget és többletmunkát pedig az AKG támogatás méltányosan kompenzálja számukra” – mondta Dedák Dalma.

Advertisement

Eltűnnek a gyepek, eltűnik a takarmány és vele együtt a víz a tájból

A takarmányhiány sokrétű probléma, a szemes- és szálastakarmányok áremelkedése, illetve hiánya eltérő okokra vezethető vissza, ahogyan például a sertéságazatnak más problémái vannak, mint a réti szénát igénylő lovardáknak. Ennek megfelelően a megoldás sem egyszerű, az azonban egészen biztos, hogy a probléma nem az AKG-s korlátozásokban keresendő.

“Számos oka van a takarmányhiánynak, de maradva a réti szénánál: Magyarországon elsősorban azért van ebben most ekkora hiány, mert alig maradt füves területe az országnak: a rendszerváltás óta csaknem 40 százalékkal csökkent a hazai gyepek kiterjedése. Fontos az is, hogy a földtulajdonos és az állattartó sok esetben eltérő személy, így olykor az érdekeik is különbözőek” – mondta Dedák Dalma.

A gyepek a mai mezőgazdaság számára értéktelenek, az agrártámogatások háromnegyede is a szántóföldi termelést támogatja. Fogynak a gyepek azért is, mert főleg az olcsó legelők esnek áldozatul a zöldmezős beruházásoknak, továbbá egyre nagyobb problémát jelent az átgondolatlan országfásítás. A faültetés sem megoldás mindenhol mindenre: például az olyan száraz területeken, mint a Homokhátság a vízigényes fásszárúak kiszárítják a talajt. Pedig a gyepekre óriási szükség lenne. Nem csak legelőt és téli takarmányt nyújtanak, hanem a beporzók fő életterét adják, rengeteg szenet képesek kivonni a légkörből és megkötni a talajban, a klímaváltozás viszontagságaihoz pedig sokkal rugalmasabban képesek alkalmazkodni, mint a szántók. A gyepek támogatják a vízmegtartást, tűrik az árvizet és belvizet, megfogják a hirtelen lezúduló csapadékot és segítik a talajba történő beszivárgást, ezen felül megvédik, de nem szárítják ki a talajt a szárazabb területeken sem.

“Az aszálykárok megelőzésére és a szénamennyiség növelésére egyaránt kézenfekvő megoldást jelentene a termőhelyi adottságokhoz igazodó területhasználat. Ebben a füves területeké a kulcsszerep. A belvizes területeken, a mélyfekvésű mentett ártereken és az extrém száraz homokhátságokon, délies kitettségű lejtőkön a legelők és kaszálók megőrzése, illetve telepítése az egyetlen fenntartható megoldás” – zárta gondolatait a környezetpolitikai szakértő.

Advertisement

Zöldinfó

Olcsóbbá válhat ezzel az eszközzel a napelemmel termelt energia tárolása

Létrehozva:

|

Szerző:

Okos eszközök után, megérkezni látszik az okos energiatárolás is.

2021 végére a globális napelemes kapacitást 940 gigawattra becsülték. A SolarPower Europe napelemes szervezet előrejelzései alapján a teljes kapacitás 2025-re már elérheti a 2 terawattot – számol be a PV Magazine. A fotovillamos erőművek rohamosan növekvő népszerűsége mellett a szakértők azt jósolják, hogy a szektorban a következő áttörést az intelligens akkumulátorok fogják elhozni. A jövőben ezek nélkül nem működhetnek majd a napelemek. A naperőművek jelenleg dominálják a piacot, megtermelt energiájuk egy részét közvetlenül a háztartások használják fel, a többit a hálózatba táplálják. A rohamos fejlődés miatt a hálózatok ugyanakkor sok helyen kezdenek telítődni. Andrew Dillon, az Energy Networks Australia ipartestület vezérigazgatója szerint ha túl sok energiát vezetnek vissza a hálózatba a nap közepén, az frekvencia- és feszültségzavarokat okozhat, ez pedig a transzformátorok lekapcsolódásához vezethet. Ezért egyes országokban, így Csehországban és Hollandiában azt tervezik, hogy megakadályozzák a felesleges energia betáplálását.

0 Ft-os villanyszámla napelem rendszerrel. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

A problémára az egyik megoldás az okos akkumulátorok alkalmazása lehet. A technológiával a nappal megtermelt áramot éjszaka fogyaszthatják el, ez pedig nemcsak a hálózatot tehermentesítheti, hanem a napelemek terjedését is tovább fokozhatja. Ilyen típusú termékek ma 1,2-13,5 kilowattórás tartományban érhetőek el, az akkumulátorok élettartama a tíz évet is elérheti. Több éven át tartó tesztelést követően az Inion Software új akkumulátorkezelő algoritmusokat fejlesztett ki, amelyek tovább növelhetik a termékek hatékonyságát. Dr. Sarunas Stanaitis, a cég vezérigazgatója úgy látja, egy akkumulátor feladata nemcsak az energiatárolás, hanem az áram hálózatba való átadása, illetve az onnan történő felvétele is.

Az Inion Software algoritmusai képesek előre jelezni az emberi energiahasználatot, a hálózat leterheltségét, az áram árát, a napelem termelését, illetve az akkumulátor élettartamát. A rendszerrel ily módon még kényelmesebbé és olcsóbbá válhat a felhasználás: a vállalat vizsgálatai alapján az algoritmusokkal akár 25 százalékkal is csökkenhet az energia díja.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!