Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Madárfiókák és lepkék vesztét okozhatja egy átgondolatlan intézkedés

Létrehozva:

|

Az országban évtizedek óta nem látott aszály pusztít, a mezőgazdaság óriási veszteségeket könyvelhet el. Erre hivatkozva az agrárminiszter az Európai Bizottságtól kéri az agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) érintett gyepek kaszálási korlátozásainak feloldását.

Csakhogy az intézkedés a hazai gyepek kevesebb mint 1%-át érinti, így ez a takarmányhiányt érdemben nem fogja enyhíteni, ellenben pont olyan élőhelyekről van szó, ahol ezekben a hetekben még a fűben fészkükön kotlanak a madarak, vagy még röpképtelenek a fiókák, ezen kívül ritka, védett lepkék szaporodási időszakát is keresztülvághatja a kasza.

A szénabálák helyett a természetvédelmi károk fognak növekedni

A mezőgazdaság az időjárásnak és klimatikus változásoknak leginkább kitett ágazat, és ez most jól látszik: a Dunától keletre 150-250 mm csapadék hiányzik, 400 milliárd forint körüli összegre becsülik az ágazat eddigi veszteségeit, ráadásul a koronavírus-járvány okozta sokkoló áremelkedésből még ki sem lábalt szektort az orosz-ukrán háború is fenekestül felforgatta. Az állattartók különösen kiszolgáltatottak: a takarmánynövények terméshozamai rendkívül alacsonyak, a réti széna és szemestakarmány ára a tavalyi – már akkor is igen magas árhoz – képest másfél-kétszeresére nőtt. Az áremelkedéssel a kis tehenészetek és lovardák sem tudják tartani a lépést, már az elmúlt egy-két évben megfigyelhető volt az a tendencia, hogy kisebb termelők feladják gazdaságaikat.

“A probléma valós, és sürgős megoldást kíván, csak éppen a kiváltó okok kezelése helyett olyan látszatintézkedések történnek, amitől érdemben nem fog növekedni a réti széna mennyisége, s a takarmány ára sem csökken, ezzel együtt azonban védett lepkék és madarak állományait szó szerint képes megsemmisíteni egy rosszul időzített kaszálás – bírálta a kaszálási korlátozások feloldását célzó törekvéseket Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője. – A korlátozás feloldása rossz precedenst teremt és felesleges feszültséget kelt a természetvédők és gazdálkodók között, pedig valójában gazdaságilag értelmezhetetlenül keveset nyerünk vele.”

Advertisement

Azért kap pénzt a gazda, hogy ne kaszálja le a madárfészkeket

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legköltségesebb szakpolitikai intézkedése, a teljes uniós költségvetés több mint harmadát fizetik ki a gazdáknak annak érdekében, hogy legyen elfogadható árú élelmiszer, élhető vidék, úgy, hogy a biológiai sokféleséget és a klímát is kíméljük, illetve a gazdálkodók számára a méltányos megélhetés biztosított legyen. Támogatások nélkül jelenleg elképzelhetetlen az európai mezőgazdaság.

“A Közös Agrárpolitikán belül az AKG-ként emlegetett Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések az egyik legzöldebb támogatáscsomag. Célja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a természeti erőforrások védelme. A sokrétű célkitűzésekhez különféle célprogramok társulnak, ezeknek csak egy kis része érinti a gyepgazdálkodókat, és azon belül is csak a területek töredékén van olyan kaszálási korlátozás, amit érdemben befolyásolhat az agrárminiszter intézkedése” – magyarázta Dedák Dalma.

Az AKG programban különféle kaszálási korlátozások vannak, ami a területen élő védett fajok életmenetéhez igazodik, de sehol sincs teljes tiltás, csupán néhány hétre kell felfüggeszteni a munkálatokat. A most feloldás előtt álló korlátozás célja, hogy a legsérülékenyebb időszakban, a még menekülésre képtelen, fészkükön kotló madarakat és fűben röpképtelenül totyogó fiókákat megóvja, illetve ritka lepkék és ezzel együtt más beporzók szaporodását segítse. A korlátozás feloldása csupán azokon a területeken értelmezhető, amelyek használatát úgynevezett nappali lepke védelmi vagy dombvidéki madárvédelmi előírások szabályozzák. Előbbinél a cél elsősorban védett hangyaboglárka-fajok, illetve a lápi tarkalepke megóvása, de sok helyen egész beporzóközösségek védelmét szolgálja a program, itt a kaszálási korlátozás augusztus közepéig tart. A dombvidéki madárvédelmi előírások elnevezése kicsit megtévesztő, ennél a támogatásnál olyan üde rétek jöhetnek szóba, ahol a fűben fészkel például a fokozottan védett haris, itt a kaszálási tilalom már július végén megszűnik. Nagyon kevés ilyen terület van az országban, a hazai gyepek kevesebb mint 1 százaléka érintett, hiszen igen ritka fajok élőhelyeiről van szó.

“Az AKG programokban a részvétel önkéntes és a korlátozások ellenére is népszerű a gazdák körében, hiszen a felelős gazdálkodók jól látják, hogy milyen problémát okozna, ha a területükön szaporodó sérülékeny élőlényeken traktorral és kaszával keresztülhajtanának. Ráadásul a védett fajok elpusztítása az agrártámogatásoktól függetlenül is jogellenes. A fajok kímélete miatt kieső esetleges veszteséget és többletmunkát pedig az AKG támogatás méltányosan kompenzálja számukra” – mondta Dedák Dalma.

Advertisement

Eltűnnek a gyepek, eltűnik a takarmány és vele együtt a víz a tájból

A takarmányhiány sokrétű probléma, a szemes- és szálastakarmányok áremelkedése, illetve hiánya eltérő okokra vezethető vissza, ahogyan például a sertéságazatnak más problémái vannak, mint a réti szénát igénylő lovardáknak. Ennek megfelelően a megoldás sem egyszerű, az azonban egészen biztos, hogy a probléma nem az AKG-s korlátozásokban keresendő.

“Számos oka van a takarmányhiánynak, de maradva a réti szénánál: Magyarországon elsősorban azért van ebben most ekkora hiány, mert alig maradt füves területe az országnak: a rendszerváltás óta csaknem 40 százalékkal csökkent a hazai gyepek kiterjedése. Fontos az is, hogy a földtulajdonos és az állattartó sok esetben eltérő személy, így olykor az érdekeik is különbözőek” – mondta Dedák Dalma.

A gyepek a mai mezőgazdaság számára értéktelenek, az agrártámogatások háromnegyede is a szántóföldi termelést támogatja. Fogynak a gyepek azért is, mert főleg az olcsó legelők esnek áldozatul a zöldmezős beruházásoknak, továbbá egyre nagyobb problémát jelent az átgondolatlan országfásítás. A faültetés sem megoldás mindenhol mindenre: például az olyan száraz területeken, mint a Homokhátság a vízigényes fásszárúak kiszárítják a talajt. Pedig a gyepekre óriási szükség lenne. Nem csak legelőt és téli takarmányt nyújtanak, hanem a beporzók fő életterét adják, rengeteg szenet képesek kivonni a légkörből és megkötni a talajban, a klímaváltozás viszontagságaihoz pedig sokkal rugalmasabban képesek alkalmazkodni, mint a szántók. A gyepek támogatják a vízmegtartást, tűrik az árvizet és belvizet, megfogják a hirtelen lezúduló csapadékot és segítik a talajba történő beszivárgást, ezen felül megvédik, de nem szárítják ki a talajt a szárazabb területeken sem.

“Az aszálykárok megelőzésére és a szénamennyiség növelésére egyaránt kézenfekvő megoldást jelentene a termőhelyi adottságokhoz igazodó területhasználat. Ebben a füves területeké a kulcsszerep. A belvizes területeken, a mélyfekvésű mentett ártereken és az extrém száraz homokhátságokon, délies kitettségű lejtőkön a legelők és kaszálók megőrzése, illetve telepítése az egyetlen fenntartható megoldás” – zárta gondolatait a környezetpolitikai szakértő.

Advertisement

Zöldinfó

Gazdasági visszaeséssel fenyeget a Rajna alacsony vízállása Németországban

Mivel a folyón érkeznek a nyersanyagok, nem nagyon lehet más alternatívát találni a szállításra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Tovább növeli a gazdasági visszaesés valószínűségét Németországban az alacsony vízállás az első számú vízi szállítási útvonalon, a Rajnán – írták német hírportálok kedden elemzői vélemények alapján.

A Németország nyugati részén csaknem ezer kilométeres szállítási útvonalat biztosító folyó vízállása az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb aszálya miatt az augusztus elején megszokott bő két méter helyett számos térségben már az egy métert sem éri el.

A Koblenz melletti Kaubnál húzódó kanyarulatban csupán 56 centiméter a vízállás, holott a hajóknak másfél méteres vízmélységre van szükségük ahhoz, hogy teljes rakománnyal áthaladjanak ezen a szűk szakaszon.

“Továbbra is hajózunk, de csak 25-35 százalékos kapacitással” – idézték a beszámolókban Roberto Spranzit, a Rajnán mintegy 100 hajót üzemeltető DTG hajózási társaság vezetőjét, aki kiemelte: a korlátozás miatt az ügyfeleknek egy helyett akár három hajóra is szükségük lehet rakományuk célba juttatásához, ami jelentősen növeli a költségeket.

A Rajna a nyersanyagok, vegyi anyagok és az energiahordozók egyik legfontosabb szállítási útvonala Németországban, a szállítási költségeket meghatározó vízállás alakulása így nemzetgazdasági jelentőségű.

Advertisement

A vízállás egyelőre nem éri el a 2018 őszén regisztrált negatív rekordokat, a helyzet azonban mégis veszélyesebb, mert egyre nehezebb az Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával összefüggésben kulcsfontosságú széntüzelésű erőművek ellátása. Az egyik legnagyobb energiaszolgáltató, az Uniper a napokban be is jelentette, hogy a Rajna alacsony vízállása miatt előfordulhat, hogy csökkenteni kell az áramtermelést két erőműben.

Erre a kockázatra hívta a fel a figyelmet a Baden-Württemberg tartományi bank  (Landesbank Baden-Württemberg – LBBW) elemzője, Jens-Oliver Niklasch is, aki szerint a Rajna alacsony vízállása 0,25-0,5 százalékponttal visszavetheti a hazai össztermék (GDP) idei növekedését.

Stefan Schneider, a Deutsche Bank vezető elemzője szerint is a Rajna menti erőművek szénellátásával lehet a legnagyobb gond. A pénzintézetnél eleve azzal számolnak, hogy a német gazdaság a harmadik negyedévtől enyhe recesszióba kerül, és az év egészét tekintve a GDP csupán 1,2 százalékkal növekedik. Ha viszont a Rajna vízállása tovább süllyed, meglehet, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdaságának növekedése még az egy százalékot sem éri el – mondta az elemző.

A Kielben működő világgazdasági kutatóintézet (Kiel Institut für Weltwirtschaft – IfW Kiel) elemzője, Nils Jannsen szerint az energiaellátás mellett főleg a feldolgozóipart veszélyezteti a vízállás süllyedése. Az alacsony vízszint már július közepe óta számottevően hátráltatja a teherforgalmat, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ágazat termelése éves szinten nagyjából egy százalékkal csökken, ha a vízállás harminc napon keresztül a kritikus szint alá süllyed – mondta Nils Jannsen, hozzátéve, hogy a 2018-as rekordalacsony vízállás nagyjából 1,5 százalékkal vetette vissza a német feldolgozóipar teljesítményét.

Forrás: MTI

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák