Zöldinfó
Magyar alapítvány segíti az észak-macedón hulladékgazdálkodás kialakítását
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány nyerte el az észak-macedón hulladékgazdálkodás kialakítására kiírt, egymillió euró értékű uniós finanszírozású pályázatot – közölte a projektvezetői feladatot elnyerő szervezet csütörtökön.
Az alapítvány a macedón kormány képviselőinek bemutatja a legjobb európai gyakorlatokat, továbbá részt vesznek az ország számára “legtesthezállóbb” rendszer kialakításában. A hulladékgazdálkodási program a balkáni állam uniós csatlakozási felkészülésének keretében valósul meg – jelezték. Felhívták a figyelmet arra, hogy az alapítvány magyar projektvezetőként először valósíthat meg úgynevezett Twinning projektet, ikerintézményi programot, amelyet az Európai Bizottság azzal a céllal hozott létre, hogy a tagjelölt országok felkészülését segítse. Sitányi László, az alapítvány klímavédelmi igazgatója elmondta, hogy a projekt várhatóan két évig tart majd, a munkát magyarok irányítják, de számos európai országából vonnak be szakértőket. A feladat részét képezi az informatikai háttér, a pénz- és anyagmozgás részleteinek, a közbeszerzések kiírásának az előkészítése, tehát nemcsak “egy vastag tanulmánykötetet” adnak át, hanem működőképes rendszert hoznak létre – jegyezte meg.
Külön figyelnek arra, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek hosszú távon is fenntarthatók. Egy olyan rendszer, amely a szállításban részt vevő járműveken keresztül képes lemérni a hulladék mennyiségét és a fogyasztót a mennyiség függvényében terheli, sok előnnyel jár, például a szemét visszafogására ösztönöz, ugyanakkor nem biztos, hogy megfizethető – fejtette ki. Uniós szinten a legoptimálisabban működő hulladékgazdálkodási rendszerek Németországban és Svájcban vannak, de léteznek jó példák Spanyolországban, Észak-Olaszországban és a balti országokban is. A jól működő szisztémáknál kulcskérdés, hogy legyen elegendő forrás a rendszer működtetésére, ugyanakkor a kommunikáció is fontos része a feladatnak, a hulladékgazdálkodás a polgárok aktív részvétele nélkül nem működik – fejtette ki.
mti
Zöldinfó
Új korszak a karbonkibocsátás csökkentésében
A tervek szerint halad a Danube Removals szén-dioxid-tárolási projekt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A tervek szerint halad a Danube Removals, a bioetanolt gyártó Pannonia Bio Zrt. dunaföldvári üzemében keletkező szén-dioxid geológiai tárolási projektje, amely az Európai Unió Innovációs Alapjának 48 millió eurós támogatásával zajlik – írja az alternativenergia.hu. Az Európai Bizottság honlapjának ismertetése szerint a 2024. májusban kezdődött projekt célja évente 500 ezer tonnányi, a dunaföldvári üzemben az erjedés és a lebomlás során keletkező szén-dioxid összegyűjtése, majd tárolása. Az ütemezés szerint a jövő év szeptemberétől működő rendszert 2037-ig kell fenntartani. A projekt keretében a Pannonia Bio üzeme mellett épül egy kompresszorállomás, amely a szén-dioxidot sűríti össze, egy 10-15 kilométer hosszú csővezeték, amelyen három besajtoló kúthoz szállítja a szén-dioxidot, és fúrnak két monitoring kutat is.
A szén-dioxidot körülbelül 1500 méter mélyre, a Pannon-medence sós víztartó rétegébe préselik le, amely több mint ezer évig alkalmas a tárolásra. Az EB szerint a javasolt modell akár több tízmillió tonna szén-dioxid tárolására is alkalmas lehet a Pannon-medencében. A fejlesztésben a Clon Bio – a Pannonia Bio Zrt. tulajdonosa – mellett részt vesz az EMOV Ltd. brit energiacég és az OGD Green Storage Kft. is. A Pannonia Bio az MTI érdeklődésére azt írta, a projekt megvalósítása az eredeti terveknek megfelelően halad, jelenleg az első kutató- és tesztkút előkészítése zajlik, a projekt várható indulása ugyanakkor továbbra is több jövőbeli mérföldkő teljesülésétől függ.
A 2009-ben alapított cég közölte azt is, hogy 2025-ben az elmúlt évekhez hasonlóan csaknem 1,3 millió tonna kukoricát dolgozott fel, amelyből körülbelül 550 millió liter bioetanolt és jelentős mennyiségű, az élelmiszer- és takarmányiparban hasznosítható fehérjeterméket, valamint biogén szén-dioxidot állítottak elő. A feldolgozott kukorica növekedése során hozzávetőleg 500 ezer tonna biogén szén-dioxidot kötött meg, amelyet a biofinomítási folyamat során hasznosítanak.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
