Zöldinfó
Magyar alapítvány segíti az észak-macedón hulladékgazdálkodás kialakítását
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány nyerte el az észak-macedón hulladékgazdálkodás kialakítására kiírt, egymillió euró értékű uniós finanszírozású pályázatot – közölte a projektvezetői feladatot elnyerő szervezet csütörtökön.
Az alapítvány a macedón kormány képviselőinek bemutatja a legjobb európai gyakorlatokat, továbbá részt vesznek az ország számára “legtesthezállóbb” rendszer kialakításában. A hulladékgazdálkodási program a balkáni állam uniós csatlakozási felkészülésének keretében valósul meg – jelezték. Felhívták a figyelmet arra, hogy az alapítvány magyar projektvezetőként először valósíthat meg úgynevezett Twinning projektet, ikerintézményi programot, amelyet az Európai Bizottság azzal a céllal hozott létre, hogy a tagjelölt országok felkészülését segítse. Sitányi László, az alapítvány klímavédelmi igazgatója elmondta, hogy a projekt várhatóan két évig tart majd, a munkát magyarok irányítják, de számos európai országából vonnak be szakértőket. A feladat részét képezi az informatikai háttér, a pénz- és anyagmozgás részleteinek, a közbeszerzések kiírásának az előkészítése, tehát nemcsak “egy vastag tanulmánykötetet” adnak át, hanem működőképes rendszert hoznak létre – jegyezte meg.
Külön figyelnek arra, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek hosszú távon is fenntarthatók. Egy olyan rendszer, amely a szállításban részt vevő járműveken keresztül képes lemérni a hulladék mennyiségét és a fogyasztót a mennyiség függvényében terheli, sok előnnyel jár, például a szemét visszafogására ösztönöz, ugyanakkor nem biztos, hogy megfizethető – fejtette ki. Uniós szinten a legoptimálisabban működő hulladékgazdálkodási rendszerek Németországban és Svájcban vannak, de léteznek jó példák Spanyolországban, Észak-Olaszországban és a balti országokban is. A jól működő szisztémáknál kulcskérdés, hogy legyen elegendő forrás a rendszer működtetésére, ugyanakkor a kommunikáció is fontos része a feladatnak, a hulladékgazdálkodás a polgárok aktív részvétele nélkül nem működik – fejtette ki.
mti
Zöldinfó
Veszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen
Palagáz-moratóriumot kezdeményez a Magyar Természetvédők Szövetsége.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) moratóriumot kezdeményez a palagáz kitermelésére és feltárására Magyarország teljes területén – írja az alternativenergia.hu. A kezdeményezéshez várják további civilszervezetek, helyi közösségek, szakértők és gazdák csatlakozását. Az országos moratórium célja, hogy ne lehessen a magyar lakosság egészségét, megélhetését és a környezetet palagáz-projektekkel veszélyeztetni. “A jelenlegi palagáz-projektek súlyos környezeti, egészségügyi kockázatokat hordoznak főleg az Alföldön élők számára, és a beruházások gazdaságilag is kétségesek. A széles társadalmi támogatottsággal megvalósuló moratórium egyszerre védené az Alföld vízkészleteit, a mezőgazdaságot, a lakosság egészségét és Magyarország hosszú távú érdekeit” – mondta Galambos Eszter, a Magyar Természetvédők Szövetsége energia programfelelőse. Az MTVSZ és a kezdeményezéshez csatlakozó civilszervezetek, szakértők követelései: Mielőbb vezessenek be országos palagáz-moratóriumot, azaz állítsák le a palagáz-kitermelést és a kapcsolódó kutatófúrásokat, feltárást Magyarországon.
A hazai döntéshozóktól azt kérik, hogy független szakértőkkel végre vizsgálják meg a hazai palagáz összes környezeti, társadalmi és gazdasági kockázatát, lehetséges hatásait, valamint vizsgálják felül a palagázkérdést, számoljanak olyan forgatókönyvekkel, amelynek a palagáz nem része. A vizsgálatok eredményéről és a tervekről megfelelően konzultáljának a szakmai intézményi és szakértői körrel és az érintett lakossággal.
“Várjuk civilszervezetek és szerveződések, közösségek csatlakozását minden szintről (helyi, megyei/régiós és országos) és területről (pl. egészségügyi, agrár, zöld, szociális, ifjúsági, oktatás-nevelési, hagyományőrző, turisztikai stb.) Továbbá szakértők és gazdák csatlakozását is várjuk.” – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programfelelőse. A moratórium kezdeményezés az MTVSZ eddigi sokéves palagáz-kritikus munkájára épít, annak következő lépése. A Szövetség évek óta azon dolgozik, hogy a palagáz-beruházások környezeti és társadalmi kockázatai ismertté váljanak, és a helyiek, valamint a környezet védelmében részt vesz az engedélyezési eljárásokban és számos szakmai véleményt készített.
“Moratórium szintű megoldásra van szükség, ugyanis a probléma is rendszerszintű, túlmutat az egyes palagáz-projekteken. Miközben a jelenlegi szabályozás és a hatósági eljárások nem nyújtanak elégséges védelmet a helyi lakosságnak, környezetnek a palagáz-kitermelés kockázataival szemben, addig újabb és újabb palagáz-beruházások bukkannak fel. Idén például Kiskunhalas környékén, és a békési palagáz-projekt bővítésére is új engedélyezési eljárás indult. Ráadásul, a palagáz-kitermelés átláthatósága is kétséges: bár már október elején megnyertük másodfokon a majd egy évig húzódó közérdekű adatigénylési pert, az adatokat még mindig nem kaptuk meg a bányafelügyelettől (SZTFH), ezért végrehajtást kell indítanunk.” – foglalta össze Galambos Eszter.
A Magyar Természetvédők Szövetsége és 26 civilszervezet októberben levelet küldött az energiaügyi miniszternek a moratórium-kezdeményezésről, melyre eddig nem kaptak választ. https://mtvsz.hu/uploads/files/MTVSZ-moratorium-level-pdf.pdf
A STOP PALAGÁZ! kezdeményezés honlapja: https://mtvsz.hu/stop-palagaz
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaVízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira
