Zöldinfó

Magyar alapítvány segíti az észak-macedón hulladékgazdálkodás kialakítását

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány nyerte el az észak-macedón hulladékgazdálkodás kialakítására kiírt, egymillió euró értékű uniós finanszírozású pályázatot – közölte a projektvezetői feladatot elnyerő szervezet csütörtökön.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-01

Szerző:

Hell

Az alapítvány a macedón kormány képviselőinek bemutatja a legjobb európai gyakorlatokat, továbbá részt vesznek az ország számára “legtesthezállóbb” rendszer kialakításában. A hulladékgazdálkodási program a balkáni állam uniós csatlakozási felkészülésének keretében valósul meg – jelezték. Felhívták a figyelmet arra, hogy az alapítvány magyar projektvezetőként először valósíthat meg úgynevezett Twinning projektet, ikerintézményi programot, amelyet az Európai Bizottság azzal a céllal hozott létre, hogy a tagjelölt országok felkészülését segítse. Sitányi László, az alapítvány klímavédelmi igazgatója elmondta, hogy a projekt várhatóan két évig tart majd, a munkát magyarok irányítják, de számos európai országából vonnak be szakértőket. A feladat részét képezi az informatikai háttér, a pénz- és anyagmozgás részleteinek, a közbeszerzések kiírásának az előkészítése, tehát nemcsak “egy vastag tanulmánykötetet” adnak át, hanem működőképes rendszert hoznak létre – jegyezte meg.

Külön figyelnek arra, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek hosszú távon is fenntarthatók. Egy olyan rendszer, amely a szállításban részt vevő járműveken keresztül képes lemérni a hulladék mennyiségét és a fogyasztót a mennyiség függvényében terheli, sok előnnyel jár, például a szemét visszafogására ösztönöz, ugyanakkor nem biztos, hogy megfizethető – fejtette ki. Uniós szinten a legoptimálisabban működő hulladékgazdálkodási rendszerek Németországban és Svájcban vannak, de léteznek jó példák Spanyolországban, Észak-Olaszországban és a balti országokban is. A jól működő szisztémáknál kulcskérdés, hogy legyen elegendő forrás a rendszer működtetésére, ugyanakkor a kommunikáció is fontos része a feladatnak, a hulladékgazdálkodás a polgárok aktív részvétele nélkül nem működik – fejtette ki.

mti

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság hulladékgazdálkodás környezetvédelem szelektiv hulladék

Zöldinfó

1. Új lendületet kap a Zaláta–Dravica gázmező fejlesztése

Magyarország és Horvátország közösen fejlesztené a Zaláta-Dravica gázmezőt.

Létrehozva:

37 perc telt el a létrehozás óta

2026-10-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország és Horvátország megállapodott a határon átnyúló Zaláta-Dravica gázmező közös fejlesztésének folytatásáról, és tovább növelné a két ország közötti földgázszállítási kapacitást – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter Zágrábban. Kapitány István Ante Susnjar horvát gazdasági miniszterrel folytatott tárgyalása után azt mondta, hogy a Zaláta-Dravica gázmező fejlesztése fontos mérföldkő lehet a két ország energetikai együttműködésében – írja az alternativenergia.hu. Kapitány István Ante Susnjar horvát gazdasági miniszterrel folytatott tárgyalása után azt mondta, hogy a Zaláta-Dravica gázmező fejlesztése fontos mérföldkő lehet a két ország energetikai együttműködésében. Kiemelte: határon átnyúló gázmezőről van szó, amely megközelítőleg fele-fele arányban fekszik a két ország területén. Szerinte a projekt jól példázza, milyen irányban szeretnék továbbfejleszteni a magyar-horvát energetikai és gazdasági együttműködést.

Kapitány István ezt követően részletesen ismertette az együttműködés további területeit. Stratégiai jelentőségűnek nevezte a magyar-horvát energetikai kapcsolatokat, hangsúlyozva, hogy az energiaellátás biztonsága és az energiaárak a gazdaság versenyképességet is nagymértékben befolyásolják. Hozzátette: a magyar energiapolitika egyik alapelve az ellátásbiztonság, valamint az energiaimport diverzifikálása. A miniszter üdvözölte a krki LNG-terminál kapacitásának bővítését, és jelezte, hogy Magyarország nyitott az onnan érkező földgáz mennyiségének jelentős növelésére.

Kapitány István közölte: a Magyarország és Horvátország közötti földgáz-összeköttetés kapacitását is fejleszteni kell, és már az év végére kapacitásbővítéssel számolnak. A kőolajellátásról szólva kiemelte az Adria-vezeték szerepét a térség ellátásbiztonságában. Hozzátette: Magyarország fontosnak tartja a Horvátországgal folytatott megbízható és kiszámítható kőolaj-együttműködést, és támogatja a Mol és a Janaf közötti párbeszéd folytatását.

Kapitány István szerint a horvát, a magyar, a szlovák és a szerb finomítók működésének összehangolása is fontos a régió energiaellátásának biztonsága szempontjából. A miniszter a két ország gazdasági kapcsolatairól szólva kiemelte: Horvátország a magyar gazdaság egyik legfontosabb partnere, a magyar vállalatok külföldi beruházásainak 11,2 százaléka Horvátországban valósult meg, összesen mintegy 5,4 milliárd euró értékben. Hozzátette: Magyarország azt szeretné, ha több magyar vállalat működne sikeresen Horvátországban, és több horvát cég fektetne be Magyarországon. Közölte: jelenleg 39 horvát beruházás van Magyarországon.

Ante Susnjar közölte: a két fél számos olyan projektről tárgyalt, amelyek erősíthetik a két ország gazdaságát és együttműködését. A horvát miniszter az energiaellátás biztonságát, az ipar dekarbonizációját, valamint a közlekedési és logisztikai útvonalak összekapcsolását emelte ki a további együttműködés területei közül. Susnjar szerint új, kedvező időszak kezdődhet a két ország gazdasági kapcsolataiban, amelynek lehetőségeit a feleknek konkrét projektek megvalósításával kell kihasználniuk.

Tovább olvasom