Zöldinfó

Magyar alapítvány segíti az észak-macedón hulladékgazdálkodás kialakítását

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány nyerte el az észak-macedón hulladékgazdálkodás kialakítására kiírt, egymillió euró értékű uniós finanszírozású pályázatot – közölte a projektvezetői feladatot elnyerő szervezet csütörtökön.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-01

Szerző:

Hell

Az alapítvány a macedón kormány képviselőinek bemutatja a legjobb európai gyakorlatokat, továbbá részt vesznek az ország számára “legtesthezállóbb” rendszer kialakításában. A hulladékgazdálkodási program a balkáni állam uniós csatlakozási felkészülésének keretében valósul meg – jelezték. Felhívták a figyelmet arra, hogy az alapítvány magyar projektvezetőként először valósíthat meg úgynevezett Twinning projektet, ikerintézményi programot, amelyet az Európai Bizottság azzal a céllal hozott létre, hogy a tagjelölt országok felkészülését segítse. Sitányi László, az alapítvány klímavédelmi igazgatója elmondta, hogy a projekt várhatóan két évig tart majd, a munkát magyarok irányítják, de számos európai országából vonnak be szakértőket. A feladat részét képezi az informatikai háttér, a pénz- és anyagmozgás részleteinek, a közbeszerzések kiírásának az előkészítése, tehát nemcsak “egy vastag tanulmánykötetet” adnak át, hanem működőképes rendszert hoznak létre – jegyezte meg.

Külön figyelnek arra, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek hosszú távon is fenntarthatók. Egy olyan rendszer, amely a szállításban részt vevő járműveken keresztül képes lemérni a hulladék mennyiségét és a fogyasztót a mennyiség függvényében terheli, sok előnnyel jár, például a szemét visszafogására ösztönöz, ugyanakkor nem biztos, hogy megfizethető – fejtette ki. Uniós szinten a legoptimálisabban működő hulladékgazdálkodási rendszerek Németországban és Svájcban vannak, de léteznek jó példák Spanyolországban, Észak-Olaszországban és a balti országokban is. A jól működő szisztémáknál kulcskérdés, hogy legyen elegendő forrás a rendszer működtetésére, ugyanakkor a kommunikáció is fontos része a feladatnak, a hulladékgazdálkodás a polgárok aktív részvétele nélkül nem működik – fejtette ki.

mti

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság hulladékgazdálkodás környezetvédelem szelektiv hulladék

Zöldinfó

Természetvédők kérik a fakitermelési moratórium fenntartását

Természetvédők: ne védett erdőkből termeljenek ki szociális tűzifát!

Létrehozva:

40 perc telt el a létrehozás óta

2026-10-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A legértékesebb védett állami erdőkre és a Natura 2000-es területekre vonatkozó, szeptember végén lejáró fakitermelési moratórium meghosszabbítását kérik a miniszterelnöktől nyílt levélben természetvédő szervezetek, álláspontjuk szerint a moratórium fenntartása nem veszélyezteti a szociálistűzifa-termelés céljait – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az Erdőszeretet Szövetség, a Greenpeace Magyarország Egyesület, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és a WWF Magyarország Alapítvány által írt nyílt levél emlékeztet arra, hogy az újonnan létrehozott Élő Környezetért Felelős Minisztérium egyik első bejelentése volt májusban, hogy az erdők kezelését új alapokra helyezi.

Az átállás szimbolikus eszközeként szeptember végi lejárattal három hónapos fakitermelési moratóriumot hirdetett a tárca, amelynek idejére tervezte, hogy előkészíti a védett és Natura 2000 területeken található állami erdők kezelését új alapokra helyező intézményi átalakulásokat, elkezdi kidolgozni a kezelési célrendszereket, felülvizsgálni a szabályozási környezetet – idézik fel a közleményben. A zöld szervezetek szerint nem készült tiszta, transzparens ütemterv sem a védett és Natura 2000 területeken kitermelt fatömeg érdemi csökkentésére, sem a legértékesebb erdőfoltok lehatárolására, nincs továbbá biztosíték arra, hogy ott a legszükségesebb természetvédelmi célú beavatkozásokat leszámítva ne történjen semmiféle fahasználat.

A közleményben a szervezetek hangsúlyozzák: a szociális tűzifa iránti igény a becsült mennyiségek alapján teljes egészében kielégíthető a nem védett területek alacsony természetességű erdeiből. Különösen megkönnyítené az igények biztosítását, ha a kormány módot találna arra, hogy hatékonyan segítse az ország erdeinek csaknem felét kezelő magán-erdőtulajdonosok piaci szerepvállalását, valamint visszafogná az erdőkből származó faanyag erőművi égetését.

A szervezetek álláspontja szerint a védett és Natura 2000 állami erdőterületeken kulcsfontosságú a moratórium határozatlan idejű fenntartása, mert az új minisztérium felállítása még zajlik, a moratórium idejére tervezett, rendszerszintű intézményi átalakítások eddig nem történtek meg. A közlemény rámutat arra is, hogy a magas természetességű, védett erdőkben tervezett faanyagtermelés legtöbb formája rövid, közép- és hosszú távon is károsítja az erdei ökoszisztémák működését. Az idei nyáron tapasztalt, történelmi aszály ráadásul olyan kritikus, vízhiányos állapotba hozta a magyarországi erdőket, hogy a hagyományos erdészeti beavatkozások okozta többletstressz hatása beláthatatlan következményekkel járhat – figyelmeztetnek a természetvédők, akik további szervezetek csatlakozását is várják a nyílt levélhez.

Tovább olvasom