Zöldinfó
Magyar alapítvány segíti az észak-macedón hulladékgazdálkodás kialakítását
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány nyerte el az észak-macedón hulladékgazdálkodás kialakítására kiírt, egymillió euró értékű uniós finanszírozású pályázatot – közölte a projektvezetői feladatot elnyerő szervezet csütörtökön.
Az alapítvány a macedón kormány képviselőinek bemutatja a legjobb európai gyakorlatokat, továbbá részt vesznek az ország számára “legtesthezállóbb” rendszer kialakításában. A hulladékgazdálkodási program a balkáni állam uniós csatlakozási felkészülésének keretében valósul meg – jelezték. Felhívták a figyelmet arra, hogy az alapítvány magyar projektvezetőként először valósíthat meg úgynevezett Twinning projektet, ikerintézményi programot, amelyet az Európai Bizottság azzal a céllal hozott létre, hogy a tagjelölt országok felkészülését segítse. Sitányi László, az alapítvány klímavédelmi igazgatója elmondta, hogy a projekt várhatóan két évig tart majd, a munkát magyarok irányítják, de számos európai országából vonnak be szakértőket. A feladat részét képezi az informatikai háttér, a pénz- és anyagmozgás részleteinek, a közbeszerzések kiírásának az előkészítése, tehát nemcsak “egy vastag tanulmánykötetet” adnak át, hanem működőképes rendszert hoznak létre – jegyezte meg.
Külön figyelnek arra, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek hosszú távon is fenntarthatók. Egy olyan rendszer, amely a szállításban részt vevő járműveken keresztül képes lemérni a hulladék mennyiségét és a fogyasztót a mennyiség függvényében terheli, sok előnnyel jár, például a szemét visszafogására ösztönöz, ugyanakkor nem biztos, hogy megfizethető – fejtette ki. Uniós szinten a legoptimálisabban működő hulladékgazdálkodási rendszerek Németországban és Svájcban vannak, de léteznek jó példák Spanyolországban, Észak-Olaszországban és a balti országokban is. A jól működő szisztémáknál kulcskérdés, hogy legyen elegendő forrás a rendszer működtetésére, ugyanakkor a kommunikáció is fontos része a feladatnak, a hulladékgazdálkodás a polgárok aktív részvétele nélkül nem működik – fejtette ki.
mti
Zöldinfó
Atomenergiával tennék függetlenebbé az amerikai katonai bázisokat
Nukleáris “mikroreaktorok” épülnek az Egyesült Államok öt katonai támaszpontján független energiaforrásként.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nukleáris “mikroreaktorok” kezdhetnek működni az Egyesült Államok öt katonai támaszpontján két éven belül, függetlenítve a haderő létesítményeit a kereskedelmi elektromos hálózatoktól – jelentette be az Egyesült Államok hadserege. Az alternativenergia.hu közleménye szerint egy tavaly indított program keretében az öt bázison 2,2 milliárd dolláros (mintegy 685 milliárd forint) forrásból 20 mikroreaktort alakít ki öt kiválasztott vállalat, amely tulajdonosként a működtetést is végzi majd. A fejlesztést elnyert támaszpontokat egy 9 létesítményt tartalmazó szűkített listáról választották ki – olvasható a beszámolóban. A beruházás eredményeként az észak-karolinai Fort Bragg, a Kentucky állambeli Fort Cambell, a georgiai Fort Benning, a texasi Fort Hood és a new yorki Fort Drum bázisokat láthatja el néhány éven belül nukleáris termelésű áram.
A New York államban található Fort Drum bázis érdekében több lépést tett Chuck Schumer az állam demokrata szenátora, aki múlt héten a hadseregért felelős miniszternek írott levélben érvelt a helyi támaszpont mellett. A megbízást elnyert energetikai vállalkozások között van az Antares Nuclear, a BWXT, a General Atomics, a Radiant Industries, valamint a Westinghouse.
Nukleáris mikroreaktorok egyelőre nem látnak el lakossági fogyasztókat az Egyesült Államokban. A tervek szerint az 5 katonai létesítményben összesen 20 kisméretű atomreaktor épül, amelyek optimális esetben 2028. szeptember 30-ig megkezdik az áramtermelést, minimális elvárás pedig, hogy a határidőig legalább egy támaszponton működésbe lépjen az önálló áramtermelő egység.
Dan Driscoll, a Trump-adminisztráció hadsereg működéséért felelős minisztere a bejelentés kapcsán úgy fogalmazott, hogy a beruházások elindítják a hadsereget azon az úton, hogy biztonságos, megbízható, helyben előállított energiával lássák el a katonai létesítményeket. “Kiépítjük az energetikai ellenállóképességet, ami szükséges a bevetési erő érvényre juttatásához a világban, anélkül, hogy a potenciálisan sérülékeny külső hálózatokra szorulnánk” – fogalmazott.
A fejlesztések részei a hadsereg 2025. őszén bejelentett Janus Programjának, ami az újgenerációs atomenergia-termelés módjainak fejlesztését ösztönzi a katonaság számára. Az Egyesült Államokban általánosságban is komoly erőfeszítések zajlanak annak érdekében, hogy növeljék az ország áramtermelő kapacitásait új atomreaktorok felépítésével, amelyek polgári felhasználásban kielégíthetik a mesterséges intelligencia működtetéséhez elengedhetetlen adatközpontok jelentős energiaigényét.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
