Zöldinfó

Magyar alapítvány segíti az észak-macedón hulladékgazdálkodás kialakítását

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány nyerte el az észak-macedón hulladékgazdálkodás kialakítására kiírt, egymillió euró értékű uniós finanszírozású pályázatot – közölte a projektvezetői feladatot elnyerő szervezet csütörtökön.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-01

Szerző:

Hell

Az alapítvány a macedón kormány képviselőinek bemutatja a legjobb európai gyakorlatokat, továbbá részt vesznek az ország számára “legtesthezállóbb” rendszer kialakításában. A hulladékgazdálkodási program a balkáni állam uniós csatlakozási felkészülésének keretében valósul meg – jelezték. Felhívták a figyelmet arra, hogy az alapítvány magyar projektvezetőként először valósíthat meg úgynevezett Twinning projektet, ikerintézményi programot, amelyet az Európai Bizottság azzal a céllal hozott létre, hogy a tagjelölt országok felkészülését segítse. Sitányi László, az alapítvány klímavédelmi igazgatója elmondta, hogy a projekt várhatóan két évig tart majd, a munkát magyarok irányítják, de számos európai országából vonnak be szakértőket. A feladat részét képezi az informatikai háttér, a pénz- és anyagmozgás részleteinek, a közbeszerzések kiírásának az előkészítése, tehát nemcsak “egy vastag tanulmánykötetet” adnak át, hanem működőképes rendszert hoznak létre – jegyezte meg.

Külön figyelnek arra, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek hosszú távon is fenntarthatók. Egy olyan rendszer, amely a szállításban részt vevő járműveken keresztül képes lemérni a hulladék mennyiségét és a fogyasztót a mennyiség függvényében terheli, sok előnnyel jár, például a szemét visszafogására ösztönöz, ugyanakkor nem biztos, hogy megfizethető – fejtette ki. Uniós szinten a legoptimálisabban működő hulladékgazdálkodási rendszerek Németországban és Svájcban vannak, de léteznek jó példák Spanyolországban, Észak-Olaszországban és a balti országokban is. A jól működő szisztémáknál kulcskérdés, hogy legyen elegendő forrás a rendszer működtetésére, ugyanakkor a kommunikáció is fontos része a feladatnak, a hulladékgazdálkodás a polgárok aktív részvétele nélkül nem működik – fejtette ki.

mti

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság hulladékgazdálkodás környezetvédelem szelektiv hulladék

Zöldinfó

Félmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek

Át kell átgondolni a gazdálkodást a természeti erőforrásokkal.

Létrehozva:

33 perc telt el a létrehozás óta

2026-10-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Teljes mértékben át kell gondolni a gazdálkodást a természeti erőforrásokkal a fenntartható energiaátmenet érdekében – közölte a WWF Magyarország az MTI-vel. A szervezet a fakitermelési moratórium szeptember 30-iki lejárta miatt kérdésesnek tartja, hogy megmaradnak-e a legértékesebb erdők, hiszen Magyarországon a tűzifa 44 százaléka védett, fokozottan védett vagy Natura 2000 területről származik, a biomassza-erőművek pedig évről évre több fát égetnek el – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A helyzet megköveteli a rendszerszintű felülvizsgálatot, az erdőkből származó erőművi tűzifa-felhasználás átértékelését – írta széles körű szakmai egyeztetést sürgetve a WWF Magyarország. Hangsúlyozták: ha a biomassza-erőművek hőkövető üzemre állnának át, félmillió köbméterrel kevesebb fásszárút égetnének el.

Az átállást az állam jogszabály-módosítással és a támogatások újragondolásával ösztönözhetné a közlemény szerint. Kifogásolják a moratórium időzítését is, mert – tették hozzá – a most kitermelt faanyag ebben a szezonban nem alkalmas minőségi tűzifának. Az intézkedésre a 300 ezer köbméter szociális tűzifa biztosítása érdekében lenne szükség, de kevésbé pazarló felhasználás mellett ez a mennyiség is megspórolható, hiszen a megfelelően előkészített tűzifa fűtőértéke kétszeres is lehet a friss vágásból érkezőhöz képest.

A WWF ezért a fakitermelési moratórium meghosszabbítását is javasolja – olvasható a közleményben. A kormány június elején jelentette be, hogy átmeneti fakitermelési moratóriumot vezet be a legértékesebb védett állami erdőkben és a Natura 2000-es területeken, szeptember 30-ig szünetelteti az olyan fakitermelést, amely az erdők hosszú távú állapotát érdemben befolyásolja.

A moratórium ideje alatt a szakemberek felmérik az erdők állapotát, kidolgozzák az új természetvédelmi szabályokat, és csak ezután születik hosszú távú döntés az erdőgazdálkodás rendszeréről – ígérték akkor. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter szerdán a Facebook-oldalán azt írta, hogy a moratórium időszaka alatt részletesen felmérték a magyarországi erdőterületeket, hogy felelős és megalapozott döntéseket hozhassanak. Kiemelte, a magas ökológiai értékű, őshonos erdőállományokat szigorúan védik, ezek nem szolgálhatnak faanyagtermelésre. A többi területen pedig olyan fenntartható gazdálkodásra állnak át, amely egyszerre garantálja az erdők és a biodiverzitás megőrzését, a klímaváltozás elleni hatékony védelmet és a lakosság számára szükséges tűzifa biztosítását.

Tovább olvasom