Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Magyar alapítvány segíti az észak-macedón hulladékgazdálkodás kialakítását

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány nyerte el az észak-macedón hulladékgazdálkodás kialakítására kiírt, egymillió euró értékű uniós finanszírozású pályázatot – közölte a projektvezetői feladatot elnyerő szervezet csütörtökön.

Létrehozva:

|

Az alapítvány a macedón kormány képviselőinek bemutatja a legjobb európai gyakorlatokat, továbbá részt vesznek az ország számára “legtesthezállóbb” rendszer kialakításában. A hulladékgazdálkodási program a balkáni állam uniós csatlakozási felkészülésének keretében valósul meg – jelezték. Felhívták a figyelmet arra, hogy az alapítvány magyar projektvezetőként először valósíthat meg úgynevezett Twinning projektet, ikerintézményi programot, amelyet az Európai Bizottság azzal a céllal hozott létre, hogy a tagjelölt országok felkészülését segítse. Sitányi László, az alapítvány klímavédelmi igazgatója elmondta, hogy a projekt várhatóan két évig tart majd, a munkát magyarok irányítják, de számos európai országából vonnak be szakértőket. A feladat részét képezi az informatikai háttér, a pénz- és anyagmozgás részleteinek, a közbeszerzések kiírásának az előkészítése, tehát nemcsak “egy vastag tanulmánykötetet” adnak át, hanem működőképes rendszert hoznak létre – jegyezte meg.

Külön figyelnek arra, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek hosszú távon is fenntarthatók. Egy olyan rendszer, amely a szállításban részt vevő járműveken keresztül képes lemérni a hulladék mennyiségét és a fogyasztót a mennyiség függvényében terheli, sok előnnyel jár, például a szemét visszafogására ösztönöz, ugyanakkor nem biztos, hogy megfizethető – fejtette ki. Uniós szinten a legoptimálisabban működő hulladékgazdálkodási rendszerek Németországban és Svájcban vannak, de léteznek jó példák Spanyolországban, Észak-Olaszországban és a balti országokban is. A jól működő szisztémáknál kulcskérdés, hogy legyen elegendő forrás a rendszer működtetésére, ugyanakkor a kommunikáció is fontos része a feladatnak, a hulladékgazdálkodás a polgárok aktív részvétele nélkül nem működik – fejtette ki.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

Rekordalacsony árak és szélsőséges időjárás sújtja az európai gazdákat

Az uniós gazdáknak az importtal, a szélsőséges időjárással és a növekvő termelési költségekkel is meg kell küzdeniük.v

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A szélsőséges időjárás mellett a növekvő termelési költségekkel (műtrágya, energia, takarmánykiegészítők) is meg kell küzdeniük az uniós gazdáknak a Visegrádi (V4) országok agrárkamarái szerint, akik az EU-Mercosur-megállapodás és az ukrajnai import kapcsán abban is egyetértettek, hogy az EU-n kívülről érkező importtal szemben is ugyanazokat az előírásokat kell megkövetelni, mint az európai termelőktől – számolt be a V4 országok agrárkamaráinak találkozójáról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az MTI-nek eljutatott közlemény szerint május 13-14-én Csehországban rendezték a találkozót, ahol a V4-es agrárkamarák képviselői komoly aggodalmukat fejezték ki, hogy az elmúlt években szinte végig fennálló aszályos időszak az elmúlt hónapokban egyik országban sem enyhült, sőt tovább súlyosbodott, ráadásul rekordalacsony felvásárlási árak mellett – írja az alternativenergia.hu. Emiatt közösen arra kérték az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre egy olyan speciális európai alapot, amellyel enyhíteni lehet az éghajlati szélsőségek, az állat- és növénybetegségek, valamint a piaci sokkok hatásait.

Kitértek a jövőbeli Közös Agrárpolitikáról és a 2028-2034-es uniós költségvetésről szóló tárgyalásokra is. Kiemelték, a V4-es agrárkamarák határozottan kiállnak amellett, hogy az uniós agrártámogatásokat továbbra is megfelelő szinten kell biztosítani a gazdák számára, mivel ez jelenti a kompenzációt a szigorú növény-egészségügyi és állatjóléti szabályok betartásáért. Ezen felül csökkenteni kell az adminisztratív terheket és az éghajlati változásokhoz kell igazítani a termelési előírásokat. A beruházások, az innováció és a generációváltás szempontjából pedig elengedhetetlen egy erős és autonóm vidékfejlesztési pillér, ideértve az élelmiszeripar fejlesztését is. Mindezek mellett a V4-ek agrárkamarái hangsúlyozták az EU-Mercosur-megállapodás és az EU-szabványoknak nem megfelelő ukrajnai import kapcsán az aggályaikat és rámutattak, hogy míg az EU-n kívül számos olyan készítményt használnak, amely az EU-ban már évtizedek óta tiltott, addig az unióban szinte már lehetetlenné vált a növénybetegségekkel, gyomokkal szembeni hatékony védelem.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák