Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Magyar Autóklub: megengedheti-e magának Budapest, hogy a szívében ne lehessen autóval átkelni a Dunán?

Vajon megengedheti-e magának Budapest, hogy a szívében csaknem 3 kilométer hosszon a Dunán ne lehessen személyautóval átkelni? – tette fel a kérdést a Magyar Autóklub pénteken, miután a felújított Lánchidat részlegesen megnyitották a forgalom előtt.

Létrehozva:

|

A szervezet az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában azt írta: a klímacélok megvalósítását támogatja, azonban a Lánchíd funkcióváltásának ügyében a lehetőségek alaposabb átgondolását és valós szakmai és társadalmi vitát tart szükségesnek. A Magyar Autóklub közölte: a vita tétje az autósok kitiltása a Lánchídról, ehhez azonban elengedhetetlen a forgalmi igényekkel arányos forgalomtechnikai, illetve alternatív megoldások vizsgálata. A közúti kapacitások megnyirbálásának hatására, új alternatív útvonalak, illetve szolgáltatások nélkül a kerülőutakon nő a forgalom és a környezet szennyezése, ami nem szolgálja a klímavédelmi célok megvalósítását – tette hozzá a szervezet.

Utaltak arra, hogy Karácsony Gergely főpolgármester nem hirdette meg az autósok kitiltását a Lánchídról, ugyanakkor a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) oldalán megjelent javaslat már ezt a célozza. “A főváros határozott ígérete alapján bízunk benne, hogy a végleges döntésre tartalmas és valós szakmai vitát követően, 2023 első felében, jó kompromisszumok alapján kerül sor” – írták, hozzátéve: a Lánchídtól északra hídkapcsolati hiány van, ezt a “hálózati hiányt” a Lánchíd kiiktatása csak tovább mélyítené. A Magyar Autóklub jelezte: szakmai álláspontjukat közzétették a honlapjukon és elküldték Karácsony Gergely főpolgármesternek is.

A felújított Lánchidat pénteken a buszok, a taxik és a motorosok, kerékpárosok számára nyitották meg, a gyalogosok a tervek szerint a jövő nyár végétől használhatják. Karácsony Gergely az eseményen azt mondta, a híd végső forgalmi rendjéről a budapestiekkel együtt kívánnak dönteni, valódi közéleti viták lefolytatása után.

Advertisement

Zöld Közlekedés

Teljes életciklus alapján kell vizsgálni az elektromos autók hatását

Fordulópont előtt áll az elektromos autózás Magyarországon – közölte a Magyar Mérnöki Kamara.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A dokumentum átfogó elemzést nyújt a hazai és nemzetközi szabályozási környezetről, a járműállomány alakulásáról, valamint az elektromos közlekedés valós környezeti hatásairól – írja az alternativenergia.hu. A Magyar Mérnöki Kamara javaslata egy olyan integrált ösztönzőmodell kialakítása, amely egyszerre szolgálja a környezeti célokat, a gazdasági fenntarthatóságot és a társadalmi igazságosságot. A kamara közleményében kiemelte, a szakmai anyag szerint Magyarország megfelelő stratégiai irány mellett nemcsak követője, hanem alakítója is lehet az elektromobilitási trendeknek a régióban. A kamara célja, hogy a tanulmány megállapításaira építve szakmai párbeszédet indítson és hozzájáruljon egy hosszú távon működőképes, fenntartható mobilitási rendszer kialakításához.

A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy az elektromos járművek megítélése csak teljes életciklusuk vizsgálatával ad reális képet, amely figyelembe veszi a gyártástól a használaton át az újrahasznosításig tartó folyamatokat. A tanulmány másik fontos megállapítása, hogy bár a gyártási szakasz energiaigénye magasabb, a használat során jelentkező alacsony kibocsátás rövid időn belül kiegyenlíti ezt a különbséget, így hosszú távon egyértelmű környezeti előny mutatható ki – írták a közleményben. A kamara hangsúlyozta, az elektromobilitás nem önálló technológiai kérdés, hanem az energiarendszerrel, és a közlekedési infrastruktúrával szorosan összekapcsolódó komplex rendszer.

Kiemelték, a tanulmány rámutat arra, hogy az elektromos autózás Magyarországon kedvező helyzetben van a régióban, ugyanakkor a további fejlődéshez szemléletváltásra van szükség. Jelenleg ugyanis az ösztönzőrendszerek elsősorban a járműbeszerzést támogatják, miközben a jövőben a tényleges használat és a mérhető környezeti hatás kerülhet a középpontba. A szakmai anyag szerint a hosszú távon fenntartható fejlődést nem a támogatások nagysága, hanem azok célzottsága és hatékonysága határozza meg. A dokumentum külön kitér arra, hogy az elektromos mobilitás klímaelőnye nagymértékben függ az energiarendszer összetételétől, ezért a megújuló energiaforrások szerepe kulcsfontosságú. A töltési infrastruktúra fejlesztése, az otthoni energiamenedzsment és az okos hálózati megoldások integrációja egyre fontosabb tényezővé válik.

Advertisement

A tanulmány szerint a jövő ösztönzőrendszereinek képesnek kell lenniük arra, hogy a felhasználók valós energiafelhasználását, és a rendszerhez való hozzájárulását is figyelembe vegyék. Ebben kiemelt szerepet kap a hiteles mérésen és adatalapú ellenőrzésen alapuló megközelítés. A szakmai anyag szerint Magyarország megfelelő stratégiai irány mellett nemcsak követője, hanem alakítója is lehet az elektromobilitási trendeknek a régióban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák