Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Magyar Autóklub: megengedheti-e magának Budapest, hogy a szívében ne lehessen autóval átkelni a Dunán?

Vajon megengedheti-e magának Budapest, hogy a szívében csaknem 3 kilométer hosszon a Dunán ne lehessen személyautóval átkelni? – tette fel a kérdést a Magyar Autóklub pénteken, miután a felújított Lánchidat részlegesen megnyitották a forgalom előtt.

Létrehozva:

|

A szervezet az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában azt írta: a klímacélok megvalósítását támogatja, azonban a Lánchíd funkcióváltásának ügyében a lehetőségek alaposabb átgondolását és valós szakmai és társadalmi vitát tart szükségesnek. A Magyar Autóklub közölte: a vita tétje az autósok kitiltása a Lánchídról, ehhez azonban elengedhetetlen a forgalmi igényekkel arányos forgalomtechnikai, illetve alternatív megoldások vizsgálata. A közúti kapacitások megnyirbálásának hatására, új alternatív útvonalak, illetve szolgáltatások nélkül a kerülőutakon nő a forgalom és a környezet szennyezése, ami nem szolgálja a klímavédelmi célok megvalósítását – tette hozzá a szervezet.

Utaltak arra, hogy Karácsony Gergely főpolgármester nem hirdette meg az autósok kitiltását a Lánchídról, ugyanakkor a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) oldalán megjelent javaslat már ezt a célozza. “A főváros határozott ígérete alapján bízunk benne, hogy a végleges döntésre tartalmas és valós szakmai vitát követően, 2023 első felében, jó kompromisszumok alapján kerül sor” – írták, hozzátéve: a Lánchídtól északra hídkapcsolati hiány van, ezt a “hálózati hiányt” a Lánchíd kiiktatása csak tovább mélyítené. A Magyar Autóklub jelezte: szakmai álláspontjukat közzétették a honlapjukon és elküldték Karácsony Gergely főpolgármesternek is.

A felújított Lánchidat pénteken a buszok, a taxik és a motorosok, kerékpárosok számára nyitották meg, a gyalogosok a tervek szerint a jövő nyár végétől használhatják. Karácsony Gergely az eseményen azt mondta, a híd végső forgalmi rendjéről a budapestiekkel együtt kívánnak dönteni, valódi közéleti viták lefolytatása után.

Advertisement

Zöld Közlekedés

Fellendülőben az újautó-piac, egyre több hibrid kerül az utakra

Meghaladta a közép-kelet-európai autópiac a koronavírus-járvány előtti szintet az idei első fél évben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A közép-kelet-európai autópiacon az új autók értékesítése csaknem egy százalékkal haladta meg a koronavírus-járvány előtti, 2019 első félévi volument az idei első fél évben, míg az Európai Unió egésze továbbra sem tért vissza a járvány előtti szintre – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az EU országaiban az újautó-regisztrációk 5,7 százalékkal emelkedtek 2026 első felében az előző év azonos időszakához képest, a közép-kelet-európai régió országaiban ugyanakkor 8,9 százalékos volt a növekedés – ismertette Ormosy Gábor, az AutoWallis vezérigazgatója a fél évente megjelenő CEE Automotive Report adatait. A régió autópiaca gyorsabban áll helyre, mint az EU egésze, de egyre nagyobbak az országonkénti különbségek. Lengyelország és Horvátország már egyértelműen a járvány előtti szint felett teljesít, Csehország és Magyarország lényegében visszatért arra a szintre, míg Ausztria, Románia, Szlovákia és Szlovénia még elmarad a 2019-es volumentől az elemzés szerint.

A személyautók forgalomba helyezését országonként vizsgálva 2025 első hat hónapjához képest pozitív volt a tendencia a közép-kelet-európai régióban. A legnagyobb, 21,9 százalékos növekedést Szlovénia érte el, de kiemelkedőnek számít az osztrák piac 15, és a magyar 13,3 százalékos teljesítménye is. A térségben csak a szlovák piac mutatott csökkenést, 3,6 százalékkal esett vissza. Bihari Pál, az AutoWallis nagykereskedelmi üzletágának igazgatója egyebek mellett elmondta: a kishaszonjárművek piaca az Európai Unióban összességében jóval visszafogottabb képet mutatott, az új kishaszongépjármű-regisztrációk 2026 első fél évében csak 1,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.

A közép-kelet-európai régió vizsgált nyolc országában ugyanakkor a kishaszonjármű-regisztrációk átlagosan 14,4 százalékkal emelkedtek. A legnagyobb, 5 százalékos visszaesés Romániában történt, a legnagyobb mértékű, 46,4 százalékos növekedést Ausztia érte el. Magyarországon 0,1 százalékkal csökkentek a kishaszongépjármű-eladások. Antal Péter, az AutoWallis kiskereskedelmi üzletágának igazgatója ismertette: a jelentés szerint az elektrifikációt nem a tisztán elektromos autók, hanem a hibridek húzzák. Az EU-ban 2026 első felében az új személyautók 37,3 százaléka, a közép-kelet-európai régióban pedig 40,7 százaléka hibrid-elektromos volt. Ezzel szemben a tisztán elektromos személyautók részesedése az EU-ban 20,7 százalékot, a régióban 10,2 százalékot ért el. A következő időszak egyik kulcskérdése az lesz, hogy az elektromos járművek terjedését képes-e követni az infrastruktúra – hívta fel a figyelmet.

Advertisement

A közép-kelet-európai régió országaiban az EU legkorosabb járművei futnak, és az állomány egyre öregszik. Az AutoWallis várakozásai szerint a régió növekedési előnye továbbra is fennmarad, de az egyes országok, piacok közötti eltérések is erősödni fognak. Az elektromos járművek térnyerése felgyorsul, de a fejlődés továbbra is a hibrid járművekre koncentrálódik, és az ösztönzőktől függ majd. Az ázsiai, főként a kínai márkák egyre fontosabb európai növekedési lehetőségként tekintenek a közép-kelet-európai régióra, ami fokozza majd a versenyt a régóta jelen lévő és az új piaci szereplők között.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák