Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Magyar biosör-termékcsaládot fejlesztettek ki alternatív gabonafélékből

Magyar biosör-termékcsaládot fejlesztett ki alternatív gabonafélékből hatéves kutatómunkval a Körös-Maros Biofarm Kft. vezette Elixbeer Konzorcium csaknem 400 millió forint uniós támogatás felhasználásával – mondta Várhelyi Zoltán, a kft. projektmenedzsere az MTI-nek.

Létrehozva:

|

A konzorciumban részt vett az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézete és a szegedi Gabonakutató NKft. is, a fejlesztés összköltség 496,5 millió forint volt. A cél hazai nemesítésű gabonafajták felhasználásával, javított beltartalmi értékekkel rendelkező, bio minősítésű sörök és malátaitalok kifejlesztése volt. Ehhez a két kutatóintézet gabonanemesítést végzett a söripari felhasználhatóságra fókuszálva, a nemesített gabona termesztéstechnológiáját a Biofarm szántóterületein, mintegy száz hektáron optimalizálták – mondta a szakember. A projektbe bekapcsolódott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Biomérnök és Erjedésipari Technológia Tanszéke is, ahol receptúrákat fejlesztettek az új biosörök prototípusaihoz, amely alapján próbagyártásokat végeztek a Biofarm gyulavári sörüzemében. Ezután a MATE laboratóriumában vizsgálták a késztermékek beltartalmi értékeit, amelyről számos tudományos publikáció született – tette hozzá.

Várhelyi Zoltán elmondta, a projekt eredményeként állami fajtaelismerést kapott több nemesített gabonafajta, és elkészült egy 9 féle sörből, valamint alkoholmentes malátaitalból álló termékkínálat, valamennyi bio minőségben. A sörök alapját öko sörárpa-, búza- és alternatív gabonákból készülő maláták adják. A bio lager “alapsör” mellett készült tisztán gluténmentes alapanyagokból előállított hajdinasör, alkoholmentes és gyümölcsös ízesítésű, magas antioxidáns tartalmú sör is. A termékek minőségének alátámasztásához kifejlesztették az online bio tételtanúsító rendszert, így egyszerűen nyomon követhető a teljes termékpálya a termőföldtől az asztalig – jegyezte meg. Várhelyi Zoltán az MTI kérdésére elmondta, az ökogabonák kisebb hozammal termeszthetőek, jellemzően hektáronként 2-3 tonna az átlaghozam; ebből a csúcsévben mintegy 200 ezer 0,33 literes palack sört állítottak elő. Az aszály, a megsokszorozódott energiaköltségek, valamint a koronavírus-járvány miatt bezárni kényszerülő értékesítési helyek kiesése miatt jelenleg ennél kevesebb sört állítanak elő.

A Körös-Maros Biofarm Magyarország egyik legnagyobb biotej-termelő gazdasága, családi vállalkozásként 1990-ben alapították. Mintegy 1070 hektár integrált öko-területen gazdálkodnak, szarvasmarha telepükön 700 fejőstehenet és 800 növendéket tartanak. Évi 5,5 millió liter biotejet állítanak elő, amelynek nagyobb részét a váci Naszálytej Zrt.-dolgozza fel. Emellett értékesítenek nyers biotejet olasz, osztrák, német, román és horvát partnercégek részére is. Az állattenyésztés mellett ökogabona termesztésével is foglalkoznak. Békés megye első biogáz üzemét 2010-ben hozták létre. Szarvasmarhatrágyából és zöldhulladékból termelnek 52-54 százalék körüli metántartalmú biogázt, amelyből villamos energiát állítanak elő. Ennek kisebb részét a szarvasmarhatelep és a biogázüzem energiaellátására használják, nagyobb részét “zöldáramként” értékesítik.

Advertisement

Az árbevétel 2022-ben 1,4 milliárd forint körül alakult, amelynek csak mintegy két százalékát adja a sörértékesítés – mondta Várhelyi Zoltán. Nagyobb része a tejtermelésből, egy része pedig a biogáz üzemben előállított áramtermelésből adódik. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint 2021-ben az értékesítés nettó árbevétele 925 millió forint volt szemben az előző évi 803 millió forinttal, amiből a belföldi értékesítés 671, az exportértékesítés 254 millió forintot tett ki. A mintegy 60 alkalmazottat foglalkoztató cég adózott eredménye 28,7 millió forint volt 2021-ben, ami mintegy 10 millió forinttal marad el a korábbi évitől.

Advertisement

Zöldinfó

A talajvédelemért fogtak össze a biogazdaságok

Elindítja a Világítótorony Ökogazdaságok Hálózatát az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hálózat célja, hogy láthatóbbá és hozzáférhetőbbé tegye a már működő, bevált hazai ökológiai termelési gyakorlatokat – írja az alternativenergia.hu. A kezdeményezés egyben kapcsolódik a nemzetközi Talaj Misszió célkitűzéseihez is, amely Európa-szerte támogatja a talajvédelmet szolgáló úgynevezett élő laboratóriumok és jó gyakorlatok elterjedését. Kiemelték, hogy az ökológiai gazdálkodás fenntartható alternatívát kínál a környezet- és egészségtudatos vásárlók és gazdálkodók számára, miközben fontos célja a talajtermékenység és az élővilág megőrzése. A biogazdálkodásra való átállás ugyanakkor tudást és tapasztalatot igényel, hiszen az új szemlélet sokszor kockázatokkal jár.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) által kezdeményezett Világítótorony Ökogazdaságok Hálózata azzal a céllal indul útjára, hogy kézzelfogható példákat és személyes kapcsolódási lehetőséget nyújtson a gazdálkodóknak, szaktanácsadóknak és fogyasztóknak a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokhoz. A hálózatba bevont gazdaságok szántóföldi, kertészeti, szőlészeti és állattenyésztési területeken bizonyítják az ökológiai szemlélet működőképességét. A 2026-2027 közt zajló program keretében a Világítótorony Ökogazdaságok tapasztalataikat saját gazdaságaikban megvalósított szakmai eseményeken, nyílt napokon, valamint online tartalmakon – például videókon és közösségi médiafelületeken – keresztül osztják meg.

A program keretében már az idén nyáron is számos szakmai esemény valósul meg. Így például június 10-én a szári Csoroszlya Farmon szántóföldi terepnap várja az érdeklődőket, június 22-én a Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok szakmai napján a résztvevők betekintést nyerhetnek az ökológiai szőlőtermesztésbe. A 2011-ben alapított Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó, önálló kutatóintézet, küldetése az ökológiai mezőgazdaság fejlesztése és szélesebb körű megismertetése. Olyan kutatási és innovációs feladatokon dolgozik, melyek a gyakorlatban is alkalmazható eredményeket hoznak, és biztosítják az ökológiai gazdálkodás és élelmiszertermelés hosszútávú versenyképességét. Munkájukat az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe) tagjaként végzik.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák