Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Magyar biosör-termékcsaládot fejlesztettek ki alternatív gabonafélékből

Magyar biosör-termékcsaládot fejlesztett ki alternatív gabonafélékből hatéves kutatómunkval a Körös-Maros Biofarm Kft. vezette Elixbeer Konzorcium csaknem 400 millió forint uniós támogatás felhasználásával – mondta Várhelyi Zoltán, a kft. projektmenedzsere az MTI-nek.

Létrehozva:

|

A konzorciumban részt vett az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézete és a szegedi Gabonakutató NKft. is, a fejlesztés összköltség 496,5 millió forint volt. A cél hazai nemesítésű gabonafajták felhasználásával, javított beltartalmi értékekkel rendelkező, bio minősítésű sörök és malátaitalok kifejlesztése volt. Ehhez a két kutatóintézet gabonanemesítést végzett a söripari felhasználhatóságra fókuszálva, a nemesített gabona termesztéstechnológiáját a Biofarm szántóterületein, mintegy száz hektáron optimalizálták – mondta a szakember. A projektbe bekapcsolódott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Biomérnök és Erjedésipari Technológia Tanszéke is, ahol receptúrákat fejlesztettek az új biosörök prototípusaihoz, amely alapján próbagyártásokat végeztek a Biofarm gyulavári sörüzemében. Ezután a MATE laboratóriumában vizsgálták a késztermékek beltartalmi értékeit, amelyről számos tudományos publikáció született – tette hozzá.

Várhelyi Zoltán elmondta, a projekt eredményeként állami fajtaelismerést kapott több nemesített gabonafajta, és elkészült egy 9 féle sörből, valamint alkoholmentes malátaitalból álló termékkínálat, valamennyi bio minőségben. A sörök alapját öko sörárpa-, búza- és alternatív gabonákból készülő maláták adják. A bio lager “alapsör” mellett készült tisztán gluténmentes alapanyagokból előállított hajdinasör, alkoholmentes és gyümölcsös ízesítésű, magas antioxidáns tartalmú sör is. A termékek minőségének alátámasztásához kifejlesztették az online bio tételtanúsító rendszert, így egyszerűen nyomon követhető a teljes termékpálya a termőföldtől az asztalig – jegyezte meg. Várhelyi Zoltán az MTI kérdésére elmondta, az ökogabonák kisebb hozammal termeszthetőek, jellemzően hektáronként 2-3 tonna az átlaghozam; ebből a csúcsévben mintegy 200 ezer 0,33 literes palack sört állítottak elő. Az aszály, a megsokszorozódott energiaköltségek, valamint a koronavírus-járvány miatt bezárni kényszerülő értékesítési helyek kiesése miatt jelenleg ennél kevesebb sört állítanak elő.

A Körös-Maros Biofarm Magyarország egyik legnagyobb biotej-termelő gazdasága, családi vállalkozásként 1990-ben alapították. Mintegy 1070 hektár integrált öko-területen gazdálkodnak, szarvasmarha telepükön 700 fejőstehenet és 800 növendéket tartanak. Évi 5,5 millió liter biotejet állítanak elő, amelynek nagyobb részét a váci Naszálytej Zrt.-dolgozza fel. Emellett értékesítenek nyers biotejet olasz, osztrák, német, román és horvát partnercégek részére is. Az állattenyésztés mellett ökogabona termesztésével is foglalkoznak. Békés megye első biogáz üzemét 2010-ben hozták létre. Szarvasmarhatrágyából és zöldhulladékból termelnek 52-54 százalék körüli metántartalmú biogázt, amelyből villamos energiát állítanak elő. Ennek kisebb részét a szarvasmarhatelep és a biogázüzem energiaellátására használják, nagyobb részét “zöldáramként” értékesítik.

Advertisement

Az árbevétel 2022-ben 1,4 milliárd forint körül alakult, amelynek csak mintegy két százalékát adja a sörértékesítés – mondta Várhelyi Zoltán. Nagyobb része a tejtermelésből, egy része pedig a biogáz üzemben előállított áramtermelésből adódik. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint 2021-ben az értékesítés nettó árbevétele 925 millió forint volt szemben az előző évi 803 millió forinttal, amiből a belföldi értékesítés 671, az exportértékesítés 254 millió forintot tett ki. A mintegy 60 alkalmazottat foglalkoztató cég adózott eredménye 28,7 millió forint volt 2021-ben, ami mintegy 10 millió forinttal marad el a korábbi évitől.

Advertisement

Zöldinfó

A Balaton is érintett: egyre sürgetőbb a tavak védelme

A tavak védelmében ma kell cselekedni a jövő érdekében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tavak világnapjának legfontosabb üzente, hogy ma kell cselekedni a jövő érdekében – mondta az Országgyűlés elnöke a világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián Balatonfüreden – olvasható az alternativenergia.hu. Forsthoffer Ágnes felhívta a figyelmet az Európai Bizottság környezetvédelemért, vízminőségért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa, Jessika Roswall részvételére a balatoni rendezvényen, hangsúlyozva: ennek üzenete, hogy a tavak problémái, a klímaváltozás, az aszályok, a szélsőséges időjárás, a vízszintváltozás, a szennyezések, a biodiverzitás csökkenése közös európai kihívás. Ezekre közösen, európai és nemzetközi szinten, egymással együttműködve lehet csak válaszolni – tette hozzá. A házelnök a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség rendezvényén kitért arra is, egy ország hozzáállását megmutatja, milyen szinten foglalkozik a környezetvédelemmel. Megjegyezte, büszke arra, hogy május óta önálló minisztérium felelős az élő környezetért.

Rámutatott, hogy az unió tavakat is érintő stratégiája fontos irányt jelöl ki a vízi ökoszisztémák védelmében, a víz hatékonyabb használatában és a fenntartható vízgazdálkodásba történő beruházásoknál. Hangsúlyozta: a Balaton egyszerre ökoszisztéma, ivóvízbázis, gazdasági erőforrás, turisztikai célpont, élőhely és közösségi tér. “Ezért is nagy szorongással tölt el bennünket, amikor azt látjuk, hogy a tó esetleg nincs jól, amikor azzal szembesülünk, hogy a víz mennyire érzékeny rendszer” – fogalmazott. Forsthoffer Ágnes hangsúlyozta, nem akkor kell foglalkozni a tóval, amikor megtörtént a baj, védelme mindennapos feladat a költségvetésben, a környezetvédelmi intézkedésekben, a településvédelmi döntésekben.

Rámutatott arra is, hogy komoly kihívás ezekhez kellő forrást rendelni, és olyan hosszútávú döntéseket hozni, amelyek ma kerülnek pénzbe, de a gyerekeink jövőjét biztosítják. “Ebben szükségünk van az európai unióra, a nemzeti kormányunkra, az önkormányzatokra, a tudományra, a gazdasági szereplőkre, a civil szervezetekre, tehát mindannyiunk együttműködésére” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke. A konferencián bemutatták Kazuhiko Takemoto, a Nemzetközi Tóvédelmi Bizottság (ILEC) elnökének videóüzenetét is. A japán vezető kifejtette, hogy a tavak egyre összetettebb és egymással szorosan összefüggő kihívásokkal néznek szembe.

Advertisement

Ebben a helyzetben a tudósok, döntéshozók, szakemberek és civil társadalmi szervezetek számára globális fórumot biztosító tavak világnapja is hozzájárulhat ahhoz, hogy világszerte nagyobb figyelmet kapjon a fenntartható tógazdálkodás, és erősödjenek a kihívások kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések – fogalmazott. A világ egyik legfontosabb tavának nevezte a Balatont, amelynek tudományos kutatása és fenntartó kezelését célzó gyakorlati intézkedései hosszú múltra tekintenek vissza.

Jessika Roswall kiemelte: a tavak az egyik legfontosabb erőforrásnak számítanak a Földön. Az unióban eközben minden tíz tó közül csak négynek megfelelő az ökológiai állapota, az utóbbiak közé sorolta a Balatont is. A tavak állapotában a nem fenntartható vízgazdálkodás okozza a problémát, és az, hogy végtelen erőforrásnak tekintik ezeket a vizeket – mondta. Az aszályokra is tekintettel különösen sürgősnek nevezte a tavak megvédését, amit szolgál az Európai Vízreziliencia Stratégia is – hangsúlyozta. Ismertetése szerint az unió fontos célja a vízkörforgás helyreállítása, amihez intézkedéseket dolgoztak ki. Első lépésnek a hatékony vízfelhasználás elérését nevezte, amelynek részeként 2030-ig 10 százalékkal kell csökkenteni a vízfelhasználást. Mint mondta, fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás is, ezért a tagálamokkal aszálykezelési terveket dolgoznak ki.

Advertisement

Második lépésnek nevezte a vízinfrastruktúrák javítását. Az Európai Befektetési Bank 2027 végén 15 milliárd eurót kíván biztosítani ezekre a célokra, a vízreziliencia projektekre pedig a bizottság nyújt további 3 milliárd eurós forrást – ismertette. A harmadik lépés a digitális eszközök használatának ösztönzése a kutatásban, innovációkban – tette hozzá. Megszülettek a megfelelő jogszabályok, de kellő elszántság kell a vizek ellenállóképességének javításához. Magyarország számára ez azért is fontos, mert vízkészletének 97 százaléka külföldről érkezik – jegyezte meg. Végül szót ejtett arról is, hogy egyre nagyobb a figyelem és a tudatosság a vizek védelmének ügyében, amelynek fontos állomása lesz az ENSZ decemberi konferenciája Abu Dhabiban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák