Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Magyar fejlesztésű technológia segítheti a gombatermesztést

Magyar fejlesztésű technológiával kiváló vízmegtartó képességű takaróföld állítható elő csiperketermesztéshez – közölte a Szegedi Tudományegyetem az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

Az egyetem és az Új Champignons Kft. konzorciuma több mint 414,5 millió forintot kapott a projektre, amely gombakomposzt mikrobiális rekomposztálása útján termel takaróföldet. Erre a célra elsősorban tőzeget használnak, de a bányák kimerülése és a környezeti ártalmak miatt az utánpótlás egyre nehezebb – írták. A közlemény szerint a magyar fejlesztésű oltóanyag-prototípussal kezelt, letermett gombakomposzt a gombatermesztési kísérletek alapján alternatív takaróanyagként alkalmazható tőzeggel keverve. Az eljárás a gombatermesztésben nagy mennyiségben keletkező hulladékot dolgoz fel, és azt hasznos alapanyagként forgatja vissza a termelésbe – írták.

A 2024 végén zárult projekt összköltsége a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) honlapján közzétett pályázati ismertető alapján meghaladta az 595 millió forintot. A forrást a piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek számára 2020-ban meghirdetett felhívás biztosította. A kiírás 59 milliárd forintos keretösszegéből 156 pályázat kapott támogatást. A gombatermesztéssel foglalkozó Új Champignons Kft. fő tevékenységei a honlapján közöltek szerint komposzt és gombacsíra előállítása, friss gomba termesztése és gombakonzerv előállítása. A nyilvános cégadatok szerint a kft. 2023-ban 2,92 milliárd forint nettó árbevételt és 40 millió forint adózott eredményt termelt. Megelőző üzleti évében nettó árbevétele 2,5 milliárd forint, adózott eredménye 94,7 millió forint volt.

Advertisement

Zöldinfó

Csökkentheti az elektronikai hulladékot a BME új, lebomló elektronikai technológiája

Komposztálható elektronikai hordozót fejlesztettek a BME kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Komposztálható elektronikai hordozót fejlesztettek ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói – írja az alternativenergia.hu. Az új technológia lehetővé teszi a tömegtermékeknél használt áramkörök jelentős részének környezetbarát lebontását és újrahasznosítását – közölte a BME. Az egyetem közleménye idézte Géczy Attilát, a BME Elektronikai Technológia Tanszékének munkatársát, aki elmondta, hogy a biológiailag lebontható elektronika területén a magyar kutatócsoport a világ élvonalába tartozik. Míg a nemzetközi versenytársak elsősorban vízben oldható megoldásokkal kísérleteznek, a magyar fejlesztés a komposztálhatóságra fókuszál. Mint írták, a kutatócsoport eredményeit nemzetközi szinten is elismerik: két párhuzamos fejlesztési projektjük fut a Horizon Pathfinder (Desire4EU) és az M-ERA (Beatrice) uniós pályázati rendszerekben, és az első év után az előbbi projektben 5 különböző innovációt ismert el az Európai Unió.

A fejlesztés célja az egyre növekvő elektronikai hulladékmennyiség radikális csökkentése. A hagyományos, veszélyes anyagokat is tartalmazó műanyag komponensekkel szemben az új technológia – amelyben egy győri vállalat is közreműködik – lehetővé teszi, hogy az egyszerűbb áramkörök akár 90, a bonyolultabb alkatrészek, például a vezérlőpanelek 70-90 százaléka lebontható vagy újrahasznosítható legyen. Eddig ezeknek a hulladékoknak az újrahasznosítására nem volt bejáratott folyamat, csak égetéssel tudtak megszabadulni tőlük.

“Az ipari körülmények között végzett komposztálás során szerves anyagú törmelék lesz belőlük, abból már csak egyszerűen ki kell válogatni a fém alkotóelemeket, alkatrészeket” – magyarázta a közleményben Illés Balázs, az Elektronikai Technológia Tanszék vezetője. Illés Balázs ismertetése szerint az eljárás során a lebontható műanyagok mellett égésgátlókra, növényi forrásból (például kukoricából) származó politejsavra (PLA) és szerkezeterősítő lenvászonra van szükség. A szakemberek hangsúlyozták: a technológiát nem a nagy élettartamot igénylő területekre – például orvosi műszerekbe vagy autóiparba – szánják, hanem a gyorsan avuló kommersz elektronikai cikkek piacára, ahol az eszközök átlagos élettartama 5-10 év. A közlemény szerint a több mint 15 éves alapkutatás nyomán elért eredmények iránt már nemzetközi érdeklődés mutatkozik, így a projektben partnerként vesz részt az olasz Arduino vállalat. A konzorcium tagja még a győri Meshining Kft. és a Grenoble-i Egyetem is. A gyártás előnye, hogy nem igényel új gépsorokat, és költségei alacsonyabbak a mostaninál. A projekt jelenleg a szabadalmi bejegyeztetés és a piaci bevezetés előkészítésének szakaszában tart – közölte a BME.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák