Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Magyar fejlesztésű technológia segítheti a gombatermesztést

Magyar fejlesztésű technológiával kiváló vízmegtartó képességű takaróföld állítható elő csiperketermesztéshez – közölte a Szegedi Tudományegyetem az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

Az egyetem és az Új Champignons Kft. konzorciuma több mint 414,5 millió forintot kapott a projektre, amely gombakomposzt mikrobiális rekomposztálása útján termel takaróföldet. Erre a célra elsősorban tőzeget használnak, de a bányák kimerülése és a környezeti ártalmak miatt az utánpótlás egyre nehezebb – írták. A közlemény szerint a magyar fejlesztésű oltóanyag-prototípussal kezelt, letermett gombakomposzt a gombatermesztési kísérletek alapján alternatív takaróanyagként alkalmazható tőzeggel keverve. Az eljárás a gombatermesztésben nagy mennyiségben keletkező hulladékot dolgoz fel, és azt hasznos alapanyagként forgatja vissza a termelésbe – írták.

A 2024 végén zárult projekt összköltsége a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) honlapján közzétett pályázati ismertető alapján meghaladta az 595 millió forintot. A forrást a piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek számára 2020-ban meghirdetett felhívás biztosította. A kiírás 59 milliárd forintos keretösszegéből 156 pályázat kapott támogatást. A gombatermesztéssel foglalkozó Új Champignons Kft. fő tevékenységei a honlapján közöltek szerint komposzt és gombacsíra előállítása, friss gomba termesztése és gombakonzerv előállítása. A nyilvános cégadatok szerint a kft. 2023-ban 2,92 milliárd forint nettó árbevételt és 40 millió forint adózott eredményt termelt. Megelőző üzleti évében nettó árbevétele 2,5 milliárd forint, adózott eredménye 94,7 millió forint volt.

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák