Zöldinfó
Magyar fejlesztésű technológia segítheti a gombatermesztést
Magyar fejlesztésű technológiával kiváló vízmegtartó képességű takaróföld állítható elő csiperketermesztéshez – közölte a Szegedi Tudományegyetem az MTI-vel.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
Az egyetem és az Új Champignons Kft. konzorciuma több mint 414,5 millió forintot kapott a projektre, amely gombakomposzt mikrobiális rekomposztálása útján termel takaróföldet. Erre a célra elsősorban tőzeget használnak, de a bányák kimerülése és a környezeti ártalmak miatt az utánpótlás egyre nehezebb – írták. A közlemény szerint a magyar fejlesztésű oltóanyag-prototípussal kezelt, letermett gombakomposzt a gombatermesztési kísérletek alapján alternatív takaróanyagként alkalmazható tőzeggel keverve. Az eljárás a gombatermesztésben nagy mennyiségben keletkező hulladékot dolgoz fel, és azt hasznos alapanyagként forgatja vissza a termelésbe – írták.
A 2024 végén zárult projekt összköltsége a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) honlapján közzétett pályázati ismertető alapján meghaladta az 595 millió forintot. A forrást a piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek számára 2020-ban meghirdetett felhívás biztosította. A kiírás 59 milliárd forintos keretösszegéből 156 pályázat kapott támogatást. A gombatermesztéssel foglalkozó Új Champignons Kft. fő tevékenységei a honlapján közöltek szerint komposzt és gombacsíra előállítása, friss gomba termesztése és gombakonzerv előállítása. A nyilvános cégadatok szerint a kft. 2023-ban 2,92 milliárd forint nettó árbevételt és 40 millió forint adózott eredményt termelt. Megelőző üzleti évében nettó árbevétele 2,5 milliárd forint, adózott eredménye 94,7 millió forint volt.
Zöldinfó
Egy palack vízben akár 200 ezer mikroműanyag-részecske is lehet
Horvátország bemutatta integrált mikroműanyag-megfigyelő rendszerét.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Horvátország kedden Sibenikben, az EU déli tagállamait tömörítő Med9-csoport környezetvédelmi minisztereinek találkozóján mutatta be a mikroműanyagok megfigyelésére szolgáló integrált rendszerét – írja az alternativenergia.hu. A tanácskozás középpontjában a vízellátási rendszerek ellenálló képességének növelése, valamint a tengeri környezet és a mediterrán ökoszisztémák védelme állt. A Josip Juraj Strossmayer Vízgazdálkodási Intézet és az Innovamare bemutatója a horvát intézet által kifejlesztett Tiny Trap rendszerre összpontosított, amely nagy mennyiségű víz reprezentatív mintavételét teszi lehetővé, magas szintű adatminőség-ellenőrzés és megbízható mikroműanyag-elemzés mellett. A rendszer a terepi mintavételt, a nagy mennyiségű víz szűrését és a laboratóriumi elemzést egységes működési keretbe kapcsolja össze.
Mario Siljeg, az intézet igazgatója hangsúlyozta: a mikroműanyag napjaink egyik leggyorsabban növekvő környezeti kihívása, különösen a vízi ökoszisztémákban. Mint mondta, a legfrissebb kutatások szerint egy palack víz több mint 200 ezer mikro- és nanoműanyag-részecskét is tartalmazhat, miközben az ember egy hét alatt akár egy bankkártya tömegének megfelelő mennyiségű műanyagot is bevihet a szervezetébe. Az Innovamare a Faust V önvezető felszíni vízi járművet és egy víz alatti drónt mutatott be. Ezek valós körülmények között használhatók adatgyűjtésre, a tengerfenék vizsgálatára, valamint a hulladék és más környezeti terhelések észlelésére.
A bemutatón külön hangsúlyt kapott a “forrástól a tengerig” elvű integrált megközelítés, amely a folyók, a partvidék és a tenger megfigyelését egységes rendszerbe kapcsolja össze a mikroműanyagok és a környezeti állapot nyomon követésére. A szervezők szerint a bemutató célja az volt, hogy a Med9-országok számára szemléltesse a moduláris és egymással összekapcsolható megoldások lehetőségeit, különösen a mediterrán ökoszisztémák ellenálló képességének erősítése és a víz- és tengervédelmi politikák hatékonyabbá tétele szempontjából. A Med9-tagországok – Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Ciprus, Málta, Horvátország és Szlovénia – részvételével tartott tanácskozáson Marija Vuckovic horvát környezetvédelmi és zöld átállásért felelős miniszter elnökölt.
A megbeszélésen a tagországok képviselőin kívül vízgazdálkodási és környezetvédelmi szakértők is részt vettek, valamint Eric Mamer, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának főigazgatója.
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaSzupergyors töltőket és új márkát hoz Magyarországra a BYD
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEurópánál gyorsabban melegszik a Kárpát-medence – figyelmeztetnek a szakértők
