Zöldinfó

Magyar innováció segíti a folyókon úszó hulladékok begyűjtését

Automata folyótakarító hajót és a hulladék begyűjtését segítő kamerarendszert fejlesztett ki a Future Plastik Kft., a Robo-Collect elnevezésű vízi jármű és a hozzá kapcsolódó műszaki infrastruktúra magyar innováció keretében valósult meg – tájékoztatta a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) hétfőn az MTI-t.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-17

Szerző:

Vanessza

Közleményük szerint a Tisza Európa egyik legsúlyosabban szennyezett folyója, ami vízügyi adatok szerint nagy áradások idején több mint 500 palackot hoz percenként Ukrajnából és Romániából. Ez éves szinten 10-20 ezer tonna hulladékot jelent, aminek megállítására és kitermelésére már több innováció született. Ezeket a tapasztalatokat is figyelembe véve fejlesztette ki a Future Plastik Kft. szakmai partnereivel azt az integrált rendszert, amely képes a folyón úszó hulladék észlelésére, begyűjtésére és osztályozására. A Robo-Collect kamerarendszerrel, kiemelő szállítószalaggal és hulladékosztályozó rendszerrel ellátott vízi jármű.

A hulladék észlelésében, vagyis a hulladékáradat mozgásának előrejelzésében hidrológiai modell segít, hogy a szakemberek megtalálják azt a helyet, ahol a legjobban eltávolítható a szennyezés. A térfigyelő kamerarendszer képeit feldolgozó, újonnan fejlesztett algoritmus lehetővé teszi nagy területek pásztázását és a hulladék felismerését. A hajó eszközrendszerének meghajtása autonóm napelemes energiarendszerrel történik. A szemétáradat érkezésekor a hajó ennek útjába áll, az áramlással szemben lehorgonyozva működik és emeli ki a szennyeződést. A kiemelt hulladék válogatás után egy másik, kisebb vízieszköz segítségével úgy távolítható el a hajóról, hogy annak nem kell elhagynia eredeti munkaterületét. A fejlesztés részeként megépített szeparátor segítségével a hulladék szelektálása akár automatizáltan is működhet.

A fejlesztők reményei szerint a hajó hamarosan munkába áll a hazai folyókon, elsősorban a Bodrogon és a Tiszán, segítve az ottani védekezést. Mivel prototípusról van szó, így az éles tesztek bizonyítják majd a hajó használhatóságát és a további fejlesztési lehetőségeket – közölte a szövetség. A fejlesztés a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával valósult meg.

Zöldinfó

Sérülékenyebbé váltak az erdei ökoszisztémák, átfogó beavatkozásra van szükség

Erdeink fennmaradását biztosítják és a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a most elkészülő, hosszú távú stratégiai cselekvési tervek.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-12

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Előadásában Mocz András hangsúlyozta: a több mint száz szakértő részvételével működő Erdészeti Klímaadaptációs Fórum célja, hogy idén elkészüljön az erdőgazdálkodás alkalmazkodását elősegítő klímaadaptációs stratégia és cselekvési terv, amely gyakorlati, jogi és szakpolitikai eszközökkel segíti az erdők hosszú távú fennmaradását és gyarapodását, valamint a szénmegkötést, a biodiverzitás megőrzését és növekedését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: kiemelt feladat, hogy létrejöjjön egy önálló, természet-helyreállítási rendelet is, amely a nemzeti zöldvagyon elvárt fenntartását szolgálja. A közlemény szerint a fórum 8 munkacsoportjában gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek vesznek részt. Külön szakértői csoportok foglalkoznak a felmerülő erdészeti vízgazdálkodási, szakmai és gazdasági elemzési, monitorozási és nyilvántartási, vadgazdálkodási, szaporítóanyag gazdálkodási, fejlesztéspolitikai és szabályozási kérdésekkel.

Mocz András kiemelte, hogy az éghajlatváltozás jelentősen hat a termőhelyekre, sebessége százszorosa annak, mint amivel eddig a fafajaink találkoztak, az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képessége nem képes ezt követni, különösen sérülékennyé téve az egyes erdei ökoszisztémákat. Az éghajlatváltozás jelenleg tapasztalt hatásai közül a legfontosabbak közé tartozik az erdőtalajok vízháztartásának romlása, a csökkenő produktum, a növekvő erdőkárok, a csökkenő széntárolás és alkalmazkodó képesség, mindezek hatásaként pedig a kevesebb minőségi feldolgozható faanyag.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az új környezeti tényezők mellett új társadalmi igények is felmerülnek, vannak olyan hangok, amelyek egész egyszerűen a gazdálkodást tartják problémának. Ezért a szaktárca kiemelt célja, hogy a megfelelő szabályozás megteremtése a társadalmi elvárások figyelembe vételével történjen. “Célunk, hogy a javaslatok széles szakmai bázison nyugodjanak, és közvetlen iránymutatást, támogatást nyújtsanak a gyakorlati erdőgazdálkodás számára” – zárta gondolatait Mocz András a minisztérium közleménye szerint.

Tovább olvasom