Zöldinfó

Magyar innováció segíti a folyókon úszó hulladékok begyűjtését

Automata folyótakarító hajót és a hulladék begyűjtését segítő kamerarendszert fejlesztett ki a Future Plastik Kft., a Robo-Collect elnevezésű vízi jármű és a hozzá kapcsolódó műszaki infrastruktúra magyar innováció keretében valósult meg – tájékoztatta a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) hétfőn az MTI-t.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-12-17

Szerző:

Vanessza

Közleményük szerint a Tisza Európa egyik legsúlyosabban szennyezett folyója, ami vízügyi adatok szerint nagy áradások idején több mint 500 palackot hoz percenként Ukrajnából és Romániából. Ez éves szinten 10-20 ezer tonna hulladékot jelent, aminek megállítására és kitermelésére már több innováció született. Ezeket a tapasztalatokat is figyelembe véve fejlesztette ki a Future Plastik Kft. szakmai partnereivel azt az integrált rendszert, amely képes a folyón úszó hulladék észlelésére, begyűjtésére és osztályozására. A Robo-Collect kamerarendszerrel, kiemelő szállítószalaggal és hulladékosztályozó rendszerrel ellátott vízi jármű.

A hulladék észlelésében, vagyis a hulladékáradat mozgásának előrejelzésében hidrológiai modell segít, hogy a szakemberek megtalálják azt a helyet, ahol a legjobban eltávolítható a szennyezés. A térfigyelő kamerarendszer képeit feldolgozó, újonnan fejlesztett algoritmus lehetővé teszi nagy területek pásztázását és a hulladék felismerését. A hajó eszközrendszerének meghajtása autonóm napelemes energiarendszerrel történik. A szemétáradat érkezésekor a hajó ennek útjába áll, az áramlással szemben lehorgonyozva működik és emeli ki a szennyeződést. A kiemelt hulladék válogatás után egy másik, kisebb vízieszköz segítségével úgy távolítható el a hajóról, hogy annak nem kell elhagynia eredeti munkaterületét. A fejlesztés részeként megépített szeparátor segítségével a hulladék szelektálása akár automatizáltan is működhet.

A fejlesztők reményei szerint a hajó hamarosan munkába áll a hazai folyókon, elsősorban a Bodrogon és a Tiszán, segítve az ottani védekezést. Mivel prototípusról van szó, így az éles tesztek bizonyítják majd a hajó használhatóságát és a további fejlesztési lehetőségeket – közölte a szövetség. A fejlesztés a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával valósult meg.

Zöld Energia

Ingyenes beállítás menthetné meg a leálló napelemes rendszereket

A szakártő szerint a háztartási napelemek feszültség miatti leállásai a legtöbb inverterben már meglévő, szinte ingyenes meddőteljesítmény-szabályozással jelentősen csökkenthetők lennének, ezért az elosztóknak ösztönözniük kellene az aktiválását, amíg a drága hálózatfejlesztés el nem készül.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-13

Szerző:

Hell

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Költséges hálózatfejlesztés nélkül is jelentősen csökkenthetők lennének a háztartási napelemek leállásai Divényi Dániel, a Deep Dive Solutions ügyvezetője szerint– írja az alternativenergia.hu. A megoldás egy már ma is elérhető, a legtöbb inverterben megtalálható funkció, amelyet Magyarországon mégsem használnak. Az augusztusi hőkupola idején látványosan kiderült, mennyit számít a hazai napenergia. A paksi atomerőmű hét turbináját az alacsony vízállás miatt ideiglenesen le kellett állítani, a napközbeni csúcsidőszakban mégis alig volt szükség importra. A Mavir adatai szerint az ipari naperőművek közel 4000 megawattal járultak hozzá az ellátáshoz, a mintegy 3000 megawattnyi háztartási napelem pedig a rendszerterhelés csökkenéseként jelent meg. Július végén az országban összesen 8760 megawatt napelemes kapacitás működött. A kihasználtság azonban egyenetlen. Sok háztartási napelem délelőtt leáll, és csak késő délután indul újra. Az ok, hogy a környék rendszerei egyszerre táplálnak be, ezért megemelkedik a feszültség, 253 volt fölött pedig az inverter a hálózatüzemeltető előírása szerint automatikusan lekapcsol. A termelés így akár a felére is visszaeshet, egy 8–10 kilowattos, szaldóelszámolású rendszernél a villanyszámla pár ezer forintról akár havi ötvenezerre nőhet. A hálózatüzemeltető havi ötezer forintos kötbére ehhez képest csekély kárpótlás. A hibát a felhasználók gyakran a telepítőn kérik számon, aki viszont nem felel a hálózati anomáliákért.

Divényi szerint a gondok a 2010-es évek telepítési hullámára vezethetők vissza, amelyre a hálózat nem volt felkészülve, a fejlesztések pedig a rezsicsökkentés időszakában elmaradtak. A helyzet helyfüggő is: a transzformátortól távol, az utca végén élők járnak a legrosszabbul. Divényi négy megoldást említ: a transzformátorok megcsapolásának állítását, a drágább fokozatváltós transzformátort, az energiatárolást és a feszültségfüggő meddőteljesítmény-szabályozást. Az utóbbi költsége minimális, csak ott lép működésbe, ahol a feszültség valóban magas, és a termelést legfeljebb elenyésző mértékben csökkenti. Bizonyítottan mérsékli a feszültségemelkedést, és kitolja azt a pontot, ahol már nem csatlakoztathatók újabb rendszerek. Németországban kötelező, Ausztriában ajánlott, nálunk viszont nem terjedt el.

Tovább olvasom