Zöldinfó
Magyar innováció segíti a folyókon úszó hulladékok begyűjtését
Automata folyótakarító hajót és a hulladék begyűjtését segítő kamerarendszert fejlesztett ki a Future Plastik Kft., a Robo-Collect elnevezésű vízi jármű és a hozzá kapcsolódó műszaki infrastruktúra magyar innováció keretében valósult meg – tájékoztatta a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) hétfőn az MTI-t.
Közleményük szerint a Tisza Európa egyik legsúlyosabban szennyezett folyója, ami vízügyi adatok szerint nagy áradások idején több mint 500 palackot hoz percenként Ukrajnából és Romániából. Ez éves szinten 10-20 ezer tonna hulladékot jelent, aminek megállítására és kitermelésére már több innováció született. Ezeket a tapasztalatokat is figyelembe véve fejlesztette ki a Future Plastik Kft. szakmai partnereivel azt az integrált rendszert, amely képes a folyón úszó hulladék észlelésére, begyűjtésére és osztályozására. A Robo-Collect kamerarendszerrel, kiemelő szállítószalaggal és hulladékosztályozó rendszerrel ellátott vízi jármű.
A hulladék észlelésében, vagyis a hulladékáradat mozgásának előrejelzésében hidrológiai modell segít, hogy a szakemberek megtalálják azt a helyet, ahol a legjobban eltávolítható a szennyezés. A térfigyelő kamerarendszer képeit feldolgozó, újonnan fejlesztett algoritmus lehetővé teszi nagy területek pásztázását és a hulladék felismerését. A hajó eszközrendszerének meghajtása autonóm napelemes energiarendszerrel történik. A szemétáradat érkezésekor a hajó ennek útjába áll, az áramlással szemben lehorgonyozva működik és emeli ki a szennyeződést. A kiemelt hulladék válogatás után egy másik, kisebb vízieszköz segítségével úgy távolítható el a hajóról, hogy annak nem kell elhagynia eredeti munkaterületét. A fejlesztés részeként megépített szeparátor segítségével a hulladék szelektálása akár automatizáltan is működhet.
A fejlesztők reményei szerint a hajó hamarosan munkába áll a hazai folyókon, elsősorban a Bodrogon és a Tiszán, segítve az ottani védekezést. Mivel prototípusról van szó, így az éles tesztek bizonyítják majd a hajó használhatóságát és a további fejlesztési lehetőségeket – közölte a szövetség. A fejlesztés a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával valósult meg.
Zöldinfó
Új napelemes vízpótló rendszert állítottak üzembe Szolnoknál
Napelemekkel működő szivattyúrendszer segíti a vízpótlást a Szolnok melletti vizes élőhelyen, a berendezés naponta akár 2300 köbméter vizet is képes átemelni.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Napelemes szivattyús rendszert telepített Szolnokon, az M4 gyorsforgalmi út mellett található 218. csatorna végszelvényébe a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A fejlesztés célja a fokorúpusztai vizes élőhely ökológiai vízpótlásának biztosítása. A rendszer a későbbiekben a közeli Feketevárosi Holt-Tisza vízpótlásában is alkalmazható lehet. A vízügyi fejlesztés ezzel hozzájárulhat a terület kedvező vízháztartásának fenntartásához és a természetes élővilág megőrzéséhez.
A berendezés egyik fontos előnye, hogy rugalmasan alkalmazható. Szükség esetén a teljes rendszer más helyszínre is áttelepíthető. A szivattyú működéséhez szükséges energiát a napelemek biztosítják, így a rendszer külső energiaellátás nélkül üzemeltethető. Az eddigi tapasztalatok szerint a berendezés az őszi, napsütéses időszakban is hatékonyan működik. A jelenlegi tesztidőszakban naponta mintegy 2300 köbméter víz átemelésére képes, ami nagyjából egy olimpiai úszómedence vízmennyiségének felel meg.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
