Zöld Energia
Magyar innovációval készült el Európa új napelemes sétánya, ami áramot is termel
2023. március 24-én a hollandiai Groningenben átadták az Európai Unió új napelemes sétányát, melynek különlegessége, hogy nemcsak energiát termel, de műanyag újrahasznosításával készül.
A 400 m2 hosszú napelemes sétálóutat egy magyar innovatív termékkel, a PLATIO napelemes térkővel építette meg a terméket gyártó cég, a PLATIO Solar és a holland kivitelező partner Bengsolar. A sétány évente körülbelül 53 000 kWh villamos energiát állít elő. A PLATIO által termelt zöld energia a groningeni városházát látja el energiával, amit az épület és az elektromos autók töltésére használnak fel. Az energiatermelő sétány ötlete az Unió legnagyobb karbonsemlegességi projekt, a Making City EU kezdeményezés része, amelynek célja a pozitív energiájú városrészek (PED) fejlesztése, bemutatva az innovatív megoldásokban rejlő lehetőségeket a karbonsemlegességi célok elérésében. A sétány átváltozása a klímaváltozásra hívja fel a figyelmet: a korábban szénszállításra használt útszakasz ma energiatermelő sétáló útként funkcionál.
Duplán fenntartható és kettős felhasználás
“Ez az innovatív napelemes sétány hozzájárul a város azon törekvéséhez, hogy 2035-re karbonsemlegessé váljon. A PLATIO napelemes térkövek duplán fenntarthatóak, mivel nemcsak zöld energiát biztosítanak, hanem újrahasznosított műanyagból is készülnek. Valamint kétszeresen hasznosítja a helyet: a napelemes gyalogút áramot termel, miközben az emberek biztonságosan sétálnak rajta. Ez egy pozitív példa arra hogyan lehet a városi teret okosan és fenntartható módon használni” – magyarázta Philip Broeksma, a groningeni önkormányzat energiaügyi tanácsosa.
Sebők András, a PLATIO Solar ügyvezető igazgatója segített jobban megérteni a PLATIO napelemes sétány jelentőségét: “Napelemes térburkolatunk a hagyományos burkolatok környezetbarát alternatívája, mivel megújuló energiaforrást biztosítanak, és nem bocsát ki üvegházhatású gázokat. Ez a 400 m2-es napelemes sétány várható éves termelési volumene 53 000 kWh, és körülbelül 18 tonna CO2-t egyenlít ki. Theo Hoek (Bengsolar) a PLATIO hollandiai viszonteladója, aki a sétányt telepítette, többet elárult a teljesítményről: “Ez az energiatermelés 18 átlagos holland háztartás éves energiaszükségletének felel meg. A rendszert és annak teljesítményét egy alkalmazáson keresztül monitorozzuk. Nézzük meg, hogyan teljesített ma a PLATIO- mutatja az alkalmazást a telefonján – a mai termelés 47 ház 1 napra elegendő energiáját tudja biztosítani.
Sebők András beszédjében kitért arra is miként illeszkedik a vállalat napelemes térköve ebbe a projektbe: “A PLATIO térköve egy szén-dioxid-semleges jövő alapköve lehet, mint olyan zöld építőanyag, amely hozzájárul az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez. Maga a termék egy nettó nulla építőanyag. Vagyis ez a napelemes sétány egy középületet lát el energiával, de a közösségek más célokra is felhasználhatják ezt a technológiát, mivel épületeket és bármilyen kültéri eszközöket is képes ellátni energiával. Nagyra értékeljük a lehetőséget, hogy részt vehettünk a Making City projektbe, reméljük, hogy ez a létesítmény teljesíti és kezeli Groningen klímasemleges céljait.”
Az EU MAKING CITY projektről
Az Európai Bizottság “Making City” programjának célja annak bemutatása, hogy a városok hogyan alakíthatják át energiarendszereiket, hogy intelligensebbé és fenntarthatóbbá váljanak, és az “alacsony szén-dioxid-kibocsátású” városok a PED-ekkel több energiát termeljenek, mint amennyit fogyasztanak. A programban két zászlóshajónak számító város teszteli és validálja a PED-koncepciót: Groningen (Hollandia) és Oulu (Finnország). A sikeres, bevált projekteket más európai városokban is alkalmazzák majd. Groningen úttörő szerepet játszik az olyan új innovációkban, mint ez a napelemes sétány, ami nemcsak a közösség számára hasznos, de példaként szolgálnak Európa többi részének is.
Zöld Energia
Úszó napelemek segíthetik az energiatermelést és a vízmegőrzést
Úszó naperőművet építenének Horvátország legrégebbi halgazdaságában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy négyszáz megawatt teljesítményű úszó naperőmű építését tervezik a Horvátország középső részén fekvő Daruvár közelében működő koncanicai halgazdaság tavaira – írja az alternativenergia.hu. A mintegy 550 millió eurós beruházás egyben a haltenyésztés korszerűsítését is szolgálná, miközben az egyre bizonytalanabb vízellátáshoz is alkalmazkodnának. A projektet a zágrábi EnergoVizija vállalat fejleszti és finanszírozza, amely 2022-ben vásárolta meg Horvátország legrégebbi halgazdaságát. A tervek szerint a 24 halastóból három felszínére telepítenének úszó napelemeket.
A környezeti hatástanulmány szerint az erőmű évente mintegy 440 gigawattóra villamos energiát termelhetne. Ennek egy részét a halgazdaság saját maga használná fel, elsősorban az új, intenzív haltenyésztési rendszer működtetésére, a fennmaradó áramot pedig a hálózatba táplálnák. A beruházáshoz két új transzformátorállomás és egy csatlakozó távvezeték is épülne. A fejlesztés egyik fő oka a halastavak egyre nehezebb vízellátása. A zágrábi Építőmérnöki Kar adatai szerint a tavak vízszintje az idén nyáron 64 centiméterrel, tavaly pedig 77 centiméterrel csökkent, miközben a vízhőmérséklet meghaladta a 30 Celsius-fokot.
Az előrejelzések szerint 2070-ig 18 százalékkal csökkenhet a halastavakat tápláló Ilova vízhozama, a tavak vízszintje 24 százalékkal, víztérfogata pedig 39 százalékkal lehet alacsonyabb. Az úszó napelemek árnyékoló hatásától azt várják, hogy mérséklődik a víz felmelegedése és párolgása, így hosszabb ideig maradhat megfelelő a tavak vízszintje. A tavak mintegy ötödén zárt vízforgatásos, intenzív haltenyésztést vezetnének be, amellyel az éves termelést 1500-2000 tonnára növelnék. A fennmaradó területen megtartanák a hagyományos haltenyésztést. Az új rendszer folyamatos villamosenergia-ellátást igényelne, ezt részben a naperőmű biztosítaná.
Horvátországban jelentős hagyománya van a tógazdasági haltenyésztésnek, elsősorban az ország kontinentális részén, Szlavóniában és Moszlavinában. A horvát statisztikai hivatal adatai szerint a pontyos halastavak összterülete mintegy 12,5 ezer hektár. A koncanicai halastavak a Natura 2000 hálózat részei, ezért a beruházást természetvédelmi feltételekhez kötik. A vöröshasú unkabéka és a mocsári teknős védelme érdekében a napelemeket az eredetileg tervezett harminc helyett legalább száz méterre helyeznék el a parti növényzettől. Az előzetes vizsgálatok szerint az előírt intézkedések betartásával a beruházás nem veszélyeztetné a terület természetvédelmi céljait.
A lap szerint a projekt megvalósulása esetén európai viszonylatban is ritka példája lehetne annak, hogy nagy teljesítményű naperőművet közvetlenül halastavak felszínére telepítenek, miközben a beruházás egyszerre szolgálja az energiatermelést, a haltenyésztés korszerűsítését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
