

Zöld Energia
Magyar innovációval készült el Európa új napelemes sétánya, ami áramot is termel
2023. március 24-én a hollandiai Groningenben átadták az Európai Unió új napelemes sétányát, melynek különlegessége, hogy nemcsak energiát termel, de műanyag újrahasznosításával készül.
A 400 m2 hosszú napelemes sétálóutat egy magyar innovatív termékkel, a PLATIO napelemes térkővel építette meg a terméket gyártó cég, a PLATIO Solar és a holland kivitelező partner Bengsolar. A sétány évente körülbelül 53 000 kWh villamos energiát állít elő. A PLATIO által termelt zöld energia a groningeni városházát látja el energiával, amit az épület és az elektromos autók töltésére használnak fel. Az energiatermelő sétány ötlete az Unió legnagyobb karbonsemlegességi projekt, a Making City EU kezdeményezés része, amelynek célja a pozitív energiájú városrészek (PED) fejlesztése, bemutatva az innovatív megoldásokban rejlő lehetőségeket a karbonsemlegességi célok elérésében. A sétány átváltozása a klímaváltozásra hívja fel a figyelmet: a korábban szénszállításra használt útszakasz ma energiatermelő sétáló útként funkcionál.
Duplán fenntartható és kettős felhasználás
“Ez az innovatív napelemes sétány hozzájárul a város azon törekvéséhez, hogy 2035-re karbonsemlegessé váljon. A PLATIO napelemes térkövek duplán fenntarthatóak, mivel nemcsak zöld energiát biztosítanak, hanem újrahasznosított műanyagból is készülnek. Valamint kétszeresen hasznosítja a helyet: a napelemes gyalogút áramot termel, miközben az emberek biztonságosan sétálnak rajta. Ez egy pozitív példa arra hogyan lehet a városi teret okosan és fenntartható módon használni” – magyarázta Philip Broeksma, a groningeni önkormányzat energiaügyi tanácsosa.
Sebők András, a PLATIO Solar ügyvezető igazgatója segített jobban megérteni a PLATIO napelemes sétány jelentőségét: “Napelemes térburkolatunk a hagyományos burkolatok környezetbarát alternatívája, mivel megújuló energiaforrást biztosítanak, és nem bocsát ki üvegházhatású gázokat. Ez a 400 m2-es napelemes sétány várható éves termelési volumene 53 000 kWh, és körülbelül 18 tonna CO2-t egyenlít ki. Theo Hoek (Bengsolar) a PLATIO hollandiai viszonteladója, aki a sétányt telepítette, többet elárult a teljesítményről: “Ez az energiatermelés 18 átlagos holland háztartás éves energiaszükségletének felel meg. A rendszert és annak teljesítményét egy alkalmazáson keresztül monitorozzuk. Nézzük meg, hogyan teljesített ma a PLATIO- mutatja az alkalmazást a telefonján – a mai termelés 47 ház 1 napra elegendő energiáját tudja biztosítani.
Sebők András beszédjében kitért arra is miként illeszkedik a vállalat napelemes térköve ebbe a projektbe: “A PLATIO térköve egy szén-dioxid-semleges jövő alapköve lehet, mint olyan zöld építőanyag, amely hozzájárul az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez. Maga a termék egy nettó nulla építőanyag. Vagyis ez a napelemes sétány egy középületet lát el energiával, de a közösségek más célokra is felhasználhatják ezt a technológiát, mivel épületeket és bármilyen kültéri eszközöket is képes ellátni energiával. Nagyra értékeljük a lehetőséget, hogy részt vehettünk a Making City projektbe, reméljük, hogy ez a létesítmény teljesíti és kezeli Groningen klímasemleges céljait.”
Az EU MAKING CITY projektről
Az Európai Bizottság “Making City” programjának célja annak bemutatása, hogy a városok hogyan alakíthatják át energiarendszereiket, hogy intelligensebbé és fenntarthatóbbá váljanak, és az “alacsony szén-dioxid-kibocsátású” városok a PED-ekkel több energiát termeljenek, mint amennyit fogyasztanak. A programban két zászlóshajónak számító város teszteli és validálja a PED-koncepciót: Groningen (Hollandia) és Oulu (Finnország). A sikeres, bevált projekteket más európai városokban is alkalmazzák majd. Groningen úttörő szerepet játszik az olyan új innovációkban, mint ez a napelemes sétány, ami nemcsak a közösség számára hasznos, de példaként szolgálnak Európa többi részének is.

Zöld Energia
Úszó napelemek csökkentik a tavak párolgását és hőveszteségét
Ma már nem ritka, hogy a napelemeket tavakra telepítsék, ennek hatásait mérték fel kutatók.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Fraunhofer Napenergia-rendszerek Intézetének szakemberei azt vizsgálták, hogy miként hatnak az úszó napelemek a víz hőmérsékletére és párolgására – számol be az alternativenergia.hu. Az eredmények alapján ezen, a vízfelszínre telepített rendszerek alatt nyáron az alacsonyabb napsugárzás miatt kisebb a párolgás, télen pedig mérséklik a víz hőveszteségét. A globális felmelegedés közepette ez pozitívan befolyásolhatja a tavakat. A legerőteljesebb hatások a legnagyobb napelemek esetében voltak megfigyelhetőek, ezek Hollandiában, Sekdoornban voltak telepítve. Ezen a helyszínen a modulok kelet-nyugati irányban vannak elrendezve egy fém vázon, amelyet pontonok tartanak a felszínen. A szakemberek három tóban, Hollandiában, a svájci Toules-ban és a németországi Leimersheimben mérték fel, hogy a rendszerek miként hatnak a hőmérsékletre és egyéb tényezőkre, így az oxigéntartalomra és tápanyag-összetételre. Az adatokat két éven át gyűjtötték, az eredmények alapján a napelemek jelentéktelen hatást gyakoroltak a vízminőségre. A helyzet alaposabb megértése érdekében a kutatók további vizsgálatokat sürgetnek.
Két rendszer alépítményein kagylókolóniák telepedtek meg, és az egyik esetben kiderült, hogy az állatok légzése csökkenti a víz oxigénkoncentrációját, de az is bebizonyosodott, hogy szűrik a vizet és megkötik a foszfort. Ez azt igazolja, hogy az úszó napelemek igen összetett módon hatnak a vizekre.
A madárállomány megfigyelései alapján a tavakban és azok környékén 25 faj volt jelen, ezek közül 11 a napelemeken is jelen volt. A kutatók olyan, a régióban ritkaságnak számító állatokat is láttak, mint a székicsér és a szalonka. Úgy tűnik, a tó, illetve az arra telepített rendszer pihenőhelyként, a zsákmányszerzés kiindulópontjaként és fészkelőhelyként szolgált.
A három vizsgált mesterséges tó eltérő éghajlati környezetben fekszik, vízfelületüket pedig eltérő arányban takarja fotovoltaikus rendszer. Sőt, az egyes víztömegek funkciójukban is nagyban különböztek egymástól: az egyik egy erőmű víztározójaként funkcionál, a másik kettőt pedig homok-, illetve kavicsbányászásra használják. Két úszó napelem 2019 óta működik, a leimersheimi rendszer pedig 2021-ben lépett működésbe.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Napelemes zárlat: 6 500 család várhat 2027-ig
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Brüsszeli bejelentés: új napelemes szabályozás érkezik
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Miért állnak le a lakópark napelemei? – A szolgáltató válaszolt!
-
Otthon2 nap telt el a létrehozás óta
A könnyűszerkezetesek gyorsaságával épült a betontechnológiás mintaház
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás óta
Veszélyben a parajdi sóbánya és a helyiek megélhetése