Zöld Energia
Magyar innovációval készült el Európa új napelemes sétánya, ami áramot is termel
2023. március 24-én a hollandiai Groningenben átadták az Európai Unió új napelemes sétányát, melynek különlegessége, hogy nemcsak energiát termel, de műanyag újrahasznosításával készül.
A 400 m2 hosszú napelemes sétálóutat egy magyar innovatív termékkel, a PLATIO napelemes térkővel építette meg a terméket gyártó cég, a PLATIO Solar és a holland kivitelező partner Bengsolar. A sétány évente körülbelül 53 000 kWh villamos energiát állít elő. A PLATIO által termelt zöld energia a groningeni városházát látja el energiával, amit az épület és az elektromos autók töltésére használnak fel. Az energiatermelő sétány ötlete az Unió legnagyobb karbonsemlegességi projekt, a Making City EU kezdeményezés része, amelynek célja a pozitív energiájú városrészek (PED) fejlesztése, bemutatva az innovatív megoldásokban rejlő lehetőségeket a karbonsemlegességi célok elérésében. A sétány átváltozása a klímaváltozásra hívja fel a figyelmet: a korábban szénszállításra használt útszakasz ma energiatermelő sétáló útként funkcionál.
Duplán fenntartható és kettős felhasználás
“Ez az innovatív napelemes sétány hozzájárul a város azon törekvéséhez, hogy 2035-re karbonsemlegessé váljon. A PLATIO napelemes térkövek duplán fenntarthatóak, mivel nemcsak zöld energiát biztosítanak, hanem újrahasznosított műanyagból is készülnek. Valamint kétszeresen hasznosítja a helyet: a napelemes gyalogút áramot termel, miközben az emberek biztonságosan sétálnak rajta. Ez egy pozitív példa arra hogyan lehet a városi teret okosan és fenntartható módon használni” – magyarázta Philip Broeksma, a groningeni önkormányzat energiaügyi tanácsosa.
Sebők András, a PLATIO Solar ügyvezető igazgatója segített jobban megérteni a PLATIO napelemes sétány jelentőségét: “Napelemes térburkolatunk a hagyományos burkolatok környezetbarát alternatívája, mivel megújuló energiaforrást biztosítanak, és nem bocsát ki üvegházhatású gázokat. Ez a 400 m2-es napelemes sétány várható éves termelési volumene 53 000 kWh, és körülbelül 18 tonna CO2-t egyenlít ki. Theo Hoek (Bengsolar) a PLATIO hollandiai viszonteladója, aki a sétányt telepítette, többet elárult a teljesítményről: “Ez az energiatermelés 18 átlagos holland háztartás éves energiaszükségletének felel meg. A rendszert és annak teljesítményét egy alkalmazáson keresztül monitorozzuk. Nézzük meg, hogyan teljesített ma a PLATIO- mutatja az alkalmazást a telefonján – a mai termelés 47 ház 1 napra elegendő energiáját tudja biztosítani.
Sebők András beszédjében kitért arra is miként illeszkedik a vállalat napelemes térköve ebbe a projektbe: “A PLATIO térköve egy szén-dioxid-semleges jövő alapköve lehet, mint olyan zöld építőanyag, amely hozzájárul az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez. Maga a termék egy nettó nulla építőanyag. Vagyis ez a napelemes sétány egy középületet lát el energiával, de a közösségek más célokra is felhasználhatják ezt a technológiát, mivel épületeket és bármilyen kültéri eszközöket is képes ellátni energiával. Nagyra értékeljük a lehetőséget, hogy részt vehettünk a Making City projektbe, reméljük, hogy ez a létesítmény teljesíti és kezeli Groningen klímasemleges céljait.”
Az EU MAKING CITY projektről
Az Európai Bizottság “Making City” programjának célja annak bemutatása, hogy a városok hogyan alakíthatják át energiarendszereiket, hogy intelligensebbé és fenntarthatóbbá váljanak, és az “alacsony szén-dioxid-kibocsátású” városok a PED-ekkel több energiát termeljenek, mint amennyit fogyasztanak. A programban két zászlóshajónak számító város teszteli és validálja a PED-koncepciót: Groningen (Hollandia) és Oulu (Finnország). A sikeres, bevált projekteket más európai városokban is alkalmazzák majd. Groningen úttörő szerepet játszik az olyan új innovációkban, mint ez a napelemes sétány, ami nemcsak a közösség számára hasznos, de példaként szolgálnak Európa többi részének is.
Zöld Energia
2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon
Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.
Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.
A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.
A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban
