Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Magyar innovációval készült el Európa új napelemes sétánya, ami áramot is termel

2023. március 24-én a hollandiai Groningenben átadták az Európai Unió új napelemes sétányát, melynek különlegessége, hogy nemcsak energiát termel, de műanyag újrahasznosításával készül.

Létrehozva:

|

A 400 m2 hosszú napelemes sétálóutat egy magyar innovatív termékkel, a PLATIO napelemes térkővel építette meg a terméket gyártó cég, a PLATIO Solar és a holland kivitelező partner Bengsolar. A sétány évente körülbelül 53 000 kWh villamos energiát állít elő. A PLATIO által termelt zöld energia a groningeni városházát látja el energiával, amit az épület és az elektromos autók töltésére használnak fel. Az energiatermelő sétány ötlete az Unió legnagyobb karbonsemlegességi projekt, a Making City EU kezdeményezés része, amelynek célja a pozitív energiájú városrészek (PED) fejlesztése, bemutatva az innovatív megoldásokban rejlő lehetőségeket a karbonsemlegességi célok elérésében. A sétány átváltozása a klímaváltozásra hívja fel a figyelmet: a korábban szénszállításra használt útszakasz ma energiatermelő sétáló útként funkcionál.

Duplán fenntartható és kettős felhasználás

“Ez az innovatív napelemes sétány hozzájárul a város azon törekvéséhez, hogy 2035-re karbonsemlegessé váljon. A PLATIO napelemes térkövek duplán fenntarthatóak, mivel nemcsak zöld energiát biztosítanak, hanem újrahasznosított műanyagból is készülnek. Valamint kétszeresen hasznosítja a helyet: a napelemes gyalogút áramot termel, miközben az emberek biztonságosan sétálnak rajta. Ez egy pozitív példa arra hogyan lehet a városi teret okosan és fenntartható módon használni” – magyarázta Philip Broeksma, a groningeni önkormányzat energiaügyi tanácsosa.

Advertisement

Sebők András, a PLATIO Solar ügyvezető igazgatója segített jobban megérteni a PLATIO napelemes sétány jelentőségét: “Napelemes térburkolatunk a hagyományos burkolatok környezetbarát alternatívája, mivel megújuló energiaforrást biztosítanak, és nem bocsát ki üvegházhatású gázokat. Ez a 400 m2-es napelemes sétány várható éves termelési volumene 53 000 kWh, és körülbelül 18 tonna CO2-t egyenlít ki. Theo Hoek (Bengsolar) a PLATIO hollandiai viszonteladója, aki a sétányt telepítette, többet elárult a teljesítményről: “Ez az energiatermelés 18 átlagos holland háztartás éves energiaszükségletének felel meg. A rendszert és annak teljesítményét egy alkalmazáson keresztül monitorozzuk. Nézzük meg, hogyan teljesített ma a PLATIO- mutatja az alkalmazást a telefonján – a mai termelés 47 ház 1 napra elegendő energiáját tudja biztosítani.

Sebők András beszédjében kitért arra is miként illeszkedik a vállalat napelemes térköve ebbe a projektbe: “A PLATIO térköve egy szén-dioxid-semleges jövő alapköve lehet, mint olyan zöld építőanyag, amely hozzájárul az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez. Maga a termék egy nettó nulla építőanyag. Vagyis ez a napelemes sétány egy középületet lát el energiával, de a közösségek más célokra is felhasználhatják ezt a technológiát, mivel épületeket és bármilyen kültéri eszközöket is képes ellátni energiával. Nagyra értékeljük a lehetőséget, hogy részt vehettünk a Making City projektbe, reméljük, hogy ez a létesítmény teljesíti és kezeli Groningen klímasemleges céljait.”

Advertisement

Az EU MAKING CITY projektről

Az Európai Bizottság “Making City” programjának célja annak bemutatása, hogy a városok hogyan alakíthatják át energiarendszereiket, hogy intelligensebbé és fenntarthatóbbá váljanak, és az “alacsony szén-dioxid-kibocsátású” városok a PED-ekkel több energiát termeljenek, mint amennyit fogyasztanak. A programban két zászlóshajónak számító város teszteli és validálja a PED-koncepciót: Groningen (Hollandia) és Oulu (Finnország). A sikeres, bevált projekteket más európai városokban is alkalmazzák majd. Groningen úttörő szerepet játszik az olyan új innovációkban, mint ez a napelemes sétány, ami nemcsak a közösség számára hasznos, de példaként szolgálnak Európa többi részének is.

Advertisement

Zöld Energia

Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált

Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.

Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.

A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.

Advertisement

A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.

Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.

Advertisement

A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák