Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Magyar kiállítás az ENSZ székházában a fenntarthatóságról

Az ENSZ New Yorki székházában nyílt kiállítás hétfőn Magyarország ENSZ Ifjúsági Küldöttjének kezdeményezésére a fenntarthatóságról és a hulladékgazdálkodásról, az installáció a szelektív hulladékgyűjtésre hívja fel a figyelmet újrahasznosított papírból készült szelektív hulladéktárolók formájában, amelyet magyar és izraeli fiatalok dekoráltak.

Létrehozva:

|

Kovács Domokos, Magyarország ENSZ Ifjúsági Küldötte az MTI-nek elmondta, hogy a művészet a kezdeményezésben egy eszköz a fenntarthatóságra, és környezetvédelemre való figyelemfelkeltésben, de a hulladékgyűjtő dobozok ott vannak az iskolákban is, a mindennapokban is használják ezeket. Kovács Domokos hangsúlyozta, hogy 14 iskolában tartott előadást a folyók védelméről és fenntarthatóságról Tisza-menti településeken Kárpátalján és Magyarországon, célja volt, hogy bevonja a gyerekeket. Az a tény, hogy az ENSZ helyet ad ennek a kiállításnak elismeri azok munkáját, akik a kezdeményezés megvalósításán dolgoztak és így is hozzájáruljanak az ENSZ 2030-as Fenntarthatósági Célok eléréséhez – tette hozzá. Maya Fadlon, Izrael ENSZ Ifjúsági Küldötte a megnyitón arra mutatott rá, azért fontos, hogy a fiatalok már gyerekkorban megismerkedjenek a szeletív hulladékgyűjtés gyakorlatával, mert amit fiatalon elsajátít valaki, az egész életére elkíséri.

A kezdeményezést támogatta az MCC Klímapolitikai Intézet, amelynek igazgatója a kiállítás megnyitóján arról beszélt, hogy az ilyen cselekvésre hívó programok segítenek becsatornázni azokat az indulatokat, amelyek sok fiatalban felgyülemlenek, amikor a klímaváltozás témája szóba kerül. Litkei Máté János hozzátette, azért álltak a kezdeményezés mellé, mert a művészeti tevékenység ebben a programban kiegészül a tudatosságra neveléssel. Válságos időket élünk, az elmúlt évekre visszagondolva, a koronavírus-járvány, majd az energiaválság és az időközben kitört orosz-ukrán háború mind olyan események, amelyek elvonhatják és elterelhetik a figyelmet azokról a hosszú távú célokról, amelyek évtizedes cselekvést kívánnak meg – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézet vezetője. A “Művészet és fenntarthatóság” tárlat megszervezésében partnerként közreműködött a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint Magyarország ENSZ Állandó Képviselete. A kiállítás a hét végéig látható az ENSZ New Yorki székházában.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák