Zöldinfó
Magyar kutatók vizsgálták hogyan csökkenthető a városi hőterhelés
Jelentősen csökkenthetik a hőterhelést és javíthatják az ott élők komfortérzetét a városi zöldfelületek a Szegedi Tudományegyetem városklíma-kutatócsoportjának mérései szerint – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint a csoport a városi hősziget-intenzitás pontos tér- és időbeli jellegzetességeit vizsgálja, méri, milyen szerepe van a beépítettségnek a folyamat erősödésében, és előrejelzést is nyújt a jelenségről. Az emberi szervezetet érő hőterhelést fiziológiailag egyenértékű hőmérséklet (Physiologically Equivalent Temperature – PET) index segítségével számszerűsítik. A mérőszám egyszerre veszi figyelembe a levegő hőmérsékletét, a szélsebességet, a légnedvesség mértékét és a napsugárzásból érkező energia mennyiségét, mivel ez a négy tényező együttesen befolyásolja a hőérzetet, ezért “beszédesebb” az egyszerű léghőmérséklet-adatnál. Ha a szervezetet nagyon nagy hőstressz éri, még egészséges ember esetén is hamar felborulhat a hőháztartás, ami komoly egészségügyi következményekkel is járhat, például hőgutával. Arra érzékeny embereknél, például a kisgyermekek, idősek, a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők esetén ez még kritikusabb.
A szegedi kutatók a 2010-es évektől kezdve folyamatosan és átfogóan gyűjtik az adatokat arról, milyen mozaikos tud lenni egy település hőstressztérképe. Ott, ahol nincs zöldfelület, akár 10-15 fokkal is magasabb lehet a hőterhelés PET-index értéke a nyári kánikulában, a felszín hőmérsékletében pedig még ennél is nagyobb lehet a különbség. Ráadásul az épületek, burkolt felületek által nappal “begyűjtött” energia, éjjel hőként kisugárzódik, így a belvárosokban nincs meg a tehermentesítés sem a környezet, sem az emberi szervezet számára, amíg egy külvárosi, zöldebb területen enyhülést jelent az éjszaka.
Ezért fontos, hogy a várostervezők figyelembe vegyék ezt, és olyan közterületeket alakítsanak ki, amelyek minél hatékonyabban képesek mérsékelni a hőstresszt. Ennek legkézenfekvőbb eszköze a zöld- és a vízfelület, előbbi – főleg a fák – az árnyékolással, utóbbi a párologtatás révén tudja jelentősen javítani a mikroklímát.
Zöld Energia
Újabb otthonfelújítási támogatás érkezhet, kik pályázhatnak?
A kormány 2027-től induló, 600 milliárd forintos otthonfelújítási programmal támogatná 120 ezer családi ház és társasházi lakás energetikai korszerűsítését, akár 15 millió forintos finanszírozással és mindössze 500 ezer forintos önerővel.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Új országos otthonfelújítási programot készít elő a kormány a Wekerle Plusz keretében, amely vissza nem térítendő támogatással és kedvezményes hitellel segítené a családi házak, valamint a társasházi lakások energetikai korszerűsítését, írja az alternativenergia.hu hírportál. A tervek szerint 2027-től induló konstrukcióban a családi házak tulajdonosai akár 15 millió forint támogatást is igénybe vehetnének, miközben a szükséges önerő legfeljebb 500 ezer forint lenne. A program 2030-ig 120 ezer otthon felújítását tenné lehetővé. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter tájékoztatása szerint a tervezett konstrukció a családi házak és a társasházi lakások számára egyaránt elérhetővé válhat. A jelenlegi elképzelések alapján évente 30 ezer otthon korszerűsítését támogatnák, fele-fele arányban családi házakat és társasházi lakásokat. A kezdeményezés a panelépületek felújítását is segítheti, amelyek a miniszter közlése szerint tizenhat év után ismét egy országos korszerűsítési program részévé válhatnak.
A tervezett feltételek alapján a családi házak esetében legfeljebb 15,5 millió forint értékű beruházás valósulhatna meg, amelyből maximum 15 millió forintot fedezhetne a támogatás és a kedvezményes hitel. A szükséges saját forrás legfeljebb 500 ezer forint lenne.
A társasházi lakások tulajdonosai lakásonként legfeljebb 5,2 millió forintos korszerűsítésre kaphatnának lehetőséget. Ebben az esetben a maximális támogatási és hitelkeret 5 millió forint, a szükséges önerő pedig legfeljebb 200 ezer forint lehetne. A vissza nem térítendő támogatás és a kamattámogatott hitel kombinációja a beruházási költségek akár 95 százalékát is fedezhetné. A program keretében többféle energiahatékonysági fejlesztés válhatna támogathatóvá. Ezek közé tartozhat a homlokzati és födémszigetelés, a nyílászárók cseréje, a hőszivattyúk telepítése, valamint a korszerű világítás kialakítása. Emellett napelemes rendszerek, használati meleg vizet előállító berendezések, gépészeti fejlesztések és árnyékolók telepítése, illetve a távhőre történő csatlakozás is bekerülhet a támogatható beruházások közé.
Legalább 30 százalékos energiamegtakarítás lehet az elvárás
Magyar Péter korábbi bejelentése alapján a támogatás feltétele várhatóan legalább 30 százalékos energiamegtakarítás elérése lesz. Ez azt jelenti, hogy a korszerűsítéseknek igazolhatóan javítaniuk kell az érintett ingatlanok energiahatékonyságát. A program tervezett teljes kerete 600 milliárd forint, amely a kormány várakozásai szerint legalább 1100 milliárd forintnyi megrendelést generálhat az építőiparban. A kezdeményezés így egyszerre szolgálhatná a háztartások energiafogyasztásának csökkentését, a rezsiköltségek mérséklését és a hazai építőipari vállalkozások megrendeléseinek bővítését.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
