Zöldinfó

Magyar kutatók vizsgálták hogyan csökkenthető a városi hőterhelés

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-07-13

Szerző:

Hell

Jelentősen csökkenthetik a hőterhelést és javíthatják az ott élők komfortérzetét a városi zöldfelületek a Szegedi Tudományegyetem városklíma-kutatócsoportjának mérései szerint – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közlemény szerint a csoport a városi hősziget-intenzitás pontos tér- és időbeli jellegzetességeit vizsgálja, méri, milyen szerepe van a beépítettségnek a folyamat erősödésében, és előrejelzést is nyújt a jelenségről. Az emberi szervezetet érő hőterhelést fiziológiailag egyenértékű hőmérséklet (Physiologically Equivalent Temperature – PET) index segítségével számszerűsítik. A mérőszám egyszerre veszi figyelembe a levegő hőmérsékletét, a szélsebességet, a légnedvesség mértékét és a napsugárzásból érkező energia mennyiségét, mivel ez a négy tényező együttesen befolyásolja a hőérzetet, ezért “beszédesebb” az egyszerű léghőmérséklet-adatnál. Ha a szervezetet nagyon nagy hőstressz éri, még egészséges ember esetén is hamar felborulhat a hőháztartás, ami komoly egészségügyi következményekkel is járhat, például hőgutával. Arra érzékeny embereknél, például a kisgyermekek, idősek, a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők esetén ez még kritikusabb.

A szegedi kutatók a 2010-es évektől kezdve folyamatosan és átfogóan gyűjtik az adatokat arról, milyen mozaikos tud lenni egy település hőstressztérképe. Ott, ahol nincs zöldfelület, akár 10-15 fokkal is magasabb lehet a hőterhelés PET-index értéke a nyári kánikulában, a felszín hőmérsékletében pedig még ennél is nagyobb lehet a különbség. Ráadásul az épületek, burkolt felületek által nappal “begyűjtött” energia, éjjel hőként kisugárzódik, így a belvárosokban nincs meg a tehermentesítés sem a környezet, sem az emberi szervezet számára, amíg egy külvárosi, zöldebb területen enyhülést jelent az éjszaka.
Ezért fontos, hogy a várostervezők figyelembe vegyék ezt, és olyan közterületeket alakítsanak ki, amelyek minél hatékonyabban képesek mérsékelni a hőstresszt. Ennek legkézenfekvőbb eszköze a zöld- és a vízfelület, előbbi – főleg a fák – az árnyékolással, utóbbi a párologtatás révén tudja jelentősen javítani a mikroklímát.

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

7 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Tovább olvasom