Zöldinfó

Magyar kutatók vizsgálták hogyan csökkenthető a városi hőterhelés

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-07-13

Szerző:

Hell

Jelentősen csökkenthetik a hőterhelést és javíthatják az ott élők komfortérzetét a városi zöldfelületek a Szegedi Tudományegyetem városklíma-kutatócsoportjának mérései szerint – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közlemény szerint a csoport a városi hősziget-intenzitás pontos tér- és időbeli jellegzetességeit vizsgálja, méri, milyen szerepe van a beépítettségnek a folyamat erősödésében, és előrejelzést is nyújt a jelenségről. Az emberi szervezetet érő hőterhelést fiziológiailag egyenértékű hőmérséklet (Physiologically Equivalent Temperature – PET) index segítségével számszerűsítik. A mérőszám egyszerre veszi figyelembe a levegő hőmérsékletét, a szélsebességet, a légnedvesség mértékét és a napsugárzásból érkező energia mennyiségét, mivel ez a négy tényező együttesen befolyásolja a hőérzetet, ezért “beszédesebb” az egyszerű léghőmérséklet-adatnál. Ha a szervezetet nagyon nagy hőstressz éri, még egészséges ember esetén is hamar felborulhat a hőháztartás, ami komoly egészségügyi következményekkel is járhat, például hőgutával. Arra érzékeny embereknél, például a kisgyermekek, idősek, a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők esetén ez még kritikusabb.

A szegedi kutatók a 2010-es évektől kezdve folyamatosan és átfogóan gyűjtik az adatokat arról, milyen mozaikos tud lenni egy település hőstressztérképe. Ott, ahol nincs zöldfelület, akár 10-15 fokkal is magasabb lehet a hőterhelés PET-index értéke a nyári kánikulában, a felszín hőmérsékletében pedig még ennél is nagyobb lehet a különbség. Ráadásul az épületek, burkolt felületek által nappal “begyűjtött” energia, éjjel hőként kisugárzódik, így a belvárosokban nincs meg a tehermentesítés sem a környezet, sem az emberi szervezet számára, amíg egy külvárosi, zöldebb területen enyhülést jelent az éjszaka.
Ezért fontos, hogy a várostervezők figyelembe vegyék ezt, és olyan közterületeket alakítsanak ki, amelyek minél hatékonyabban képesek mérsékelni a hőstresszt. Ennek legkézenfekvőbb eszköze a zöld- és a vízfelület, előbbi – főleg a fák – az árnyékolással, utóbbi a párologtatás révén tudja jelentősen javítani a mikroklímát.

Zöldinfó

Tonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből

Több mint 130 autógumit és 500 kilogramm vashulladékot távolítottak el a vízügyesek a Dunából Budapestnél.

Létrehozva:

57 perc telt el a létrehozás óta

2026-08-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Százharmincöt autógumit, 500 kilogramm vashulladékot és jelentős mennyiségű kommunális szemetet távolítottak el a vízügyesek a Duna medréből a fővárosban, a Duna Aréna melletti folyószakaszról – írja az alternativenergia.hu. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a Facebook-oldalán számolt be a hulladék eltávolításáról. Mint írták, a területet korábban már megtisztították, de a visszahúzódó Duna újabb szemetet tett láthatóvá. A vízügyi igazgatóság már eseti jelleggel eddig is eltávolított jelentős mennyiségű hulladékot a folyóból. Augusztus elején megkezdte az alacsony vízállás miatt láthatóvá vált hulladékok felmérését, összegyűjtését és elszállítását. Az igazgatóság Facebook-oldalának bejegyzései szerint a munkát a Duna Arénánál kezdték, majd az Újpest-öbölnél és Dunakeszinél folytatták a meder megtisztítását. Leányfalu térségében is gyűjtötték a hulladékot, valamint a XI. kerületben az Árasztó-parton, a III. kerületben Pünkösdfürdőnél és Vác-Kismaros-Nagymaros térségében.

Az első napokban összesen közel 120 gumiabroncsot, 500-600 kilogramm vegyes vashulladékot – például lyukas hordókat, bevásárlókocsikat – és 2-3 köbméter háztartási vegyes hulladékot – műanyag palackokat, fóliákat – gyűjtöttek össze. A munkát a múlt héten folytatták, akkor a Duna Arénától a Margit-szigetig gyűjtötték a szemetet a Duna medrében, és mintegy 8 köbmétert gyűjtöttek össze, benne vashulladékkal, gumiabronccsal és kommunális hulladékkal. Találtak robbanásveszélyes és bűncselekményre utaló tárgyakat is.

A munkát Vác térségében folytatták, ahonnan egy nagyméretű, fém szemetes konténert, és egy hajócsavardarabot emeltek ki a mederből, de itt is találtak vashulladékot, gumiabroncsot és kommunális hulladékot is. A Dera-patak torkolata és a Süllő-időszakos sziget környezetében tíz gumiabroncstól és egy köbméter kommunális hulladéktól szabadították meg a Szentendrei-Duna-ág medrét.

Dolgoztak a Kopaszi-gátnál és a Rákóczi híd budai oldalánál, valamint a Lupa-szigeti kompnál, Tahitótfalun a Tildy hídnál, a váci révnél, a dunakeszi és a horányi kompnál. Csepelen, a Rózsa utca végénél a Duna medréből több mint 40 gumiabroncsot, mintegy 1500 kilogramm vashulladékot és egy köbméter kommunális hulladékot távolítottak el. A munkát sok esetben civilek is segítették. Az igazgatóság működési területéhez a mellékágak nélkül 148 kilométer hosszú Duna-szakasz tartozik, és 42 település érintett.

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság továbbra is várja a bejelentéseket az elhagyott dunai hulladékokról az Ipoly torkolata és a dunaföldvári híd közötti Duna-szakaszról. A mederből előkerülő hulladékokról, roncsokról szóló bejelentéseket dunaihulladek@kdvvizig.hu címre lehet küldeni a roncs, hulladék pontos helyével és fényképével.

Tovább olvasom