Zöldinfó

Magyar kutatók vizsgálták hogyan csökkenthető a városi hőterhelés

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-07-13

Szerző:

Hell

Jelentősen csökkenthetik a hőterhelést és javíthatják az ott élők komfortérzetét a városi zöldfelületek a Szegedi Tudományegyetem városklíma-kutatócsoportjának mérései szerint – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közlemény szerint a csoport a városi hősziget-intenzitás pontos tér- és időbeli jellegzetességeit vizsgálja, méri, milyen szerepe van a beépítettségnek a folyamat erősödésében, és előrejelzést is nyújt a jelenségről. Az emberi szervezetet érő hőterhelést fiziológiailag egyenértékű hőmérséklet (Physiologically Equivalent Temperature – PET) index segítségével számszerűsítik. A mérőszám egyszerre veszi figyelembe a levegő hőmérsékletét, a szélsebességet, a légnedvesség mértékét és a napsugárzásból érkező energia mennyiségét, mivel ez a négy tényező együttesen befolyásolja a hőérzetet, ezért “beszédesebb” az egyszerű léghőmérséklet-adatnál. Ha a szervezetet nagyon nagy hőstressz éri, még egészséges ember esetén is hamar felborulhat a hőháztartás, ami komoly egészségügyi következményekkel is járhat, például hőgutával. Arra érzékeny embereknél, például a kisgyermekek, idősek, a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők esetén ez még kritikusabb.

A szegedi kutatók a 2010-es évektől kezdve folyamatosan és átfogóan gyűjtik az adatokat arról, milyen mozaikos tud lenni egy település hőstressztérképe. Ott, ahol nincs zöldfelület, akár 10-15 fokkal is magasabb lehet a hőterhelés PET-index értéke a nyári kánikulában, a felszín hőmérsékletében pedig még ennél is nagyobb lehet a különbség. Ráadásul az épületek, burkolt felületek által nappal “begyűjtött” energia, éjjel hőként kisugárzódik, így a belvárosokban nincs meg a tehermentesítés sem a környezet, sem az emberi szervezet számára, amíg egy külvárosi, zöldebb területen enyhülést jelent az éjszaka.
Ezért fontos, hogy a várostervezők figyelembe vegyék ezt, és olyan közterületeket alakítsanak ki, amelyek minél hatékonyabban képesek mérsékelni a hőstresszt. Ennek legkézenfekvőbb eszköze a zöld- és a vízfelület, előbbi – főleg a fák – az árnyékolással, utóbbi a párologtatás révén tudja jelentősen javítani a mikroklímát.

Zöldinfó

Energetikai korszerűsítés kezdődik nyolc egészségügyi intézményben

Nyolc kórház energetikai fejlesztésére nyílik lehetőség 31,5 milliárd forint uniós forrásból.

Létrehozva:

40 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-16

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Steiner Attila, aki a 3. sz. választókerület fideszes képviselőjelölt is, az Észak-budai Szent János Centrumkórház előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, a nyolc intézményből négy budapesti – írja az alternativenergia.hu. Részesül a fejlesztési pénzből a Szent János kórház is, ahol két épület újul meg 6,8 milliárd forintból – tette hozzá. Steiner Attila úgy fogalmazott: “ez nagy eredmény a nagy ellenszélben” és emlékeztetett arra, hogy tavaly 85 milliárd forintot sikerült lehívni, ebből 70 kórház és húsz mentőállomás újul meg szerte az országban. Ez a program folytatódik most a 31,5 milliárd forintos keretből, az intézmények között van állami és egyházi fenntartású is – mondta.

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz budapesti frakcióvezetője azt mondta, az Egészséges Budapest Program (EBP) keretén belül a kormány folyamatosan fejlesztette a budapesti és a közép-magyarországi régió egészségügyi ellátást. Mint mondta, az EBP-ben 133 milliárd forint értékben újultak és újulnak meg egészségügyi intézmények.

Ralovich Zsolt, a kórház főigazgatója azt mondta, a most bejelentett fejlesztés egy újabb mérföldkő a kórház életében, és a gyermekellátás fejlesztése mindannyiunk számára fontos. Mint mondta, 2020 óta folyamatos a Szent János kórház fejlesztése, 2020-2022 között több mint 35 ezer négyzetméter újult meg, 2023-2024-ben a Kútvölgyi tömböt újították meg kívül-belül, és 2024-ben megtörtént a budai traumatológiai centrum korszerűsítése is. A Szent János kórház a budai oldalon az egyetlen komplex gyermekellátó intézmény, tavaly 134 ezer gyermeket láttak el járóbetegként, 10 ezer gyermeket kezeltek fekvőbetegként és több mint 1600 műtétet végeztek – ismertette.

A felújításról elmondta, a két épület megújításával 21. századi feltételekkel látják majd el a gyerekeket. Kőnig Róbert gyermeksebész, traumatológus, miniszterelnöki biztos arról beszélt, Steiner Attilával több hónapja dolgoznak azon, hogy elindítsák a budai oldal és Közép-Magyarország északi része gyermekellátásának modernizációját. A János kórház nagy forgalmú intézmény, fontos, hogy egy modern gyermekellátás legyen az intézményben – emelte ki. Steiner Attila ismertetése szerint a most bejelentett uniós forrásból részesül még a Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza, a Szent Ferenc Kórház, a Budai Irgalmasrendi Kórház, a kisvárdai Szent Damján Görögkatolikus Kórház, a pomázi Boldog Gellért Szakkórház, a törökbálinti Református Pulmonológiai Centrum és a Bátor Tábor Alapítvány hatvani telephelye.

Tovább olvasom