Zöldinfó
Magyar kutatók vizsgálták hogyan csökkenthető a városi hőterhelés
Jelentősen csökkenthetik a hőterhelést és javíthatják az ott élők komfortérzetét a városi zöldfelületek a Szegedi Tudományegyetem városklíma-kutatócsoportjának mérései szerint – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint a csoport a városi hősziget-intenzitás pontos tér- és időbeli jellegzetességeit vizsgálja, méri, milyen szerepe van a beépítettségnek a folyamat erősödésében, és előrejelzést is nyújt a jelenségről. Az emberi szervezetet érő hőterhelést fiziológiailag egyenértékű hőmérséklet (Physiologically Equivalent Temperature – PET) index segítségével számszerűsítik. A mérőszám egyszerre veszi figyelembe a levegő hőmérsékletét, a szélsebességet, a légnedvesség mértékét és a napsugárzásból érkező energia mennyiségét, mivel ez a négy tényező együttesen befolyásolja a hőérzetet, ezért “beszédesebb” az egyszerű léghőmérséklet-adatnál. Ha a szervezetet nagyon nagy hőstressz éri, még egészséges ember esetén is hamar felborulhat a hőháztartás, ami komoly egészségügyi következményekkel is járhat, például hőgutával. Arra érzékeny embereknél, például a kisgyermekek, idősek, a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők esetén ez még kritikusabb.
A szegedi kutatók a 2010-es évektől kezdve folyamatosan és átfogóan gyűjtik az adatokat arról, milyen mozaikos tud lenni egy település hőstressztérképe. Ott, ahol nincs zöldfelület, akár 10-15 fokkal is magasabb lehet a hőterhelés PET-index értéke a nyári kánikulában, a felszín hőmérsékletében pedig még ennél is nagyobb lehet a különbség. Ráadásul az épületek, burkolt felületek által nappal “begyűjtött” energia, éjjel hőként kisugárzódik, így a belvárosokban nincs meg a tehermentesítés sem a környezet, sem az emberi szervezet számára, amíg egy külvárosi, zöldebb területen enyhülést jelent az éjszaka.
Ezért fontos, hogy a várostervezők figyelembe vegyék ezt, és olyan közterületeket alakítsanak ki, amelyek minél hatékonyabban képesek mérsékelni a hőstresszt. Ennek legkézenfekvőbb eszköze a zöld- és a vízfelület, előbbi – főleg a fák – az árnyékolással, utóbbi a párologtatás révén tudja jelentősen javítani a mikroklímát.
Zöldinfó
Drónokkal együttműködő robotplatformon dolgoznak a SZTAKI kutatói
Robotjárőr biztonsági személyzet helyett? Ez lehet a jövő.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Autonóm földi robot, amely önállóan járőrözik, gyanús tárgyakat vizsgál, háromdimenziós képeket készít, és akár drónokkal együttműködve is dolgozik – mindez nem sci-fi, hanem a Husky nevű kutatási platform, amit a HUN-REN SZTAKI-ban a Rendszer és Irányításelméleti Kutatólaboratórium vezetésével (SCL) fejlesztenek. A Husky négykerekű járműplatform, amelyet kifejezetten autonóm navigációs és környezetérzékelési kutatásokra használnak – írja az alternativenergia.hu. A Husky tehát többféle guruló robot közös alapja, tudása pedig attól függ, hogy milyen képességekkel vértezik fel a kutatók: a SZTAKI SCL járműve például képes előre kijelölt útvonalakat önállóan bejárni, akadályokat felismerni és kikerülni, valamint adott célpontokat – például gyanús tárgyakat -biztonságosan körbejárni és digitálisan feltérképezni.
Az, hogy mire képes a Husky, elsősorban azon múlik, hogy milyen szenzorokat építenek rá: a SZTAKI SCL kutatói például kamerákkal, 2D és 3D LiDAR szenzorokkal, valamint műholdas helymeghatározással is felszerelték. Ezek segítségével a Husky a vizsgált területről vagy tárgyról nagy pontosságú 3D modelleket tud készíteni, és akár 2–3 hektáros területeket is képes feltérképezni.
Robotjárőr a telepen
Az autonóm képességekkel felvértezett jármű egyik legígéretesebb alkalmazási területe az objektumvédelem. A SZTAKI SCL rendszere képes észlelni, ha megváltozik a környezet: például eltűnik egy eszköz, átvágnak egy kerítést, vagy éppen valamilyen új, szokatlan tárgy jelenik meg a környezetben.
„Ez azt jelenti, hogy akár egy teljes raktártelepen távfelügyelettel is detektálható bármilyen változás – azaz automatizálható az objektumvédelmi feladatok egy része, hiszen emberi beavatkozásra csak probléma esetén van szükség” – mondta Bauer Péter, a projekt vezetője, a HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratórium tudományos főmunkatársa.
Ha a Husky a járőrözés során szokatlan tárgyat talál, megáll, és azt körbejárva háromdimenziós felmérést készít, amit aztán a biztonsági központban elemezhet tovább az erre kijelölt személy, vagy akár szoftver. Természetesen ez nem csak az objektumvédelem területén lehet hasznos: a rendszerrel bármilyen gyanús tárgy kockázatmentesen, azaz a járőrök, vagy adott esetben a tűzoltók, rendőrök testi épségének veszélyeztetése nélkül felmérhető. A platformra akár gáz- vagy vegyi szenzorok is felszerelhetők, ami további felhasználási lehetőségeket nyit meg, például a katasztrófavédelem területén.
Biztonsági őrök a földön és az égben
A Husky-val folytatott kutatások másik fontos iránya az úgynevezett kooperatív térképezés. Ilyenkor egy légi eszköz – például egy drón – légi perspektívából, míg a Husky a földről vizsgálja ugyanazt a területet, a begyűjtött adatok pedig egy közös rendszerbe futnak be. A földi jármű pont azokat a tulajdonságokat képes rögzíteni, amelyek felülnézetből nem láthatók, például a tereptárgyak vagy a növényzet magasságát, kiterjedését. A két jármű GPS koordináta-rendszer alapján, előre megadott útvonalon közlekedik, együttműködésük pedig felhőalapú rendszereken keresztül történik.
„A kooperatív térképezés révén hamarosan akár komplett objektumvédelmi flották is kialakíthatók lesznek, amelyekben több autonóm jármű ugyanabban a rendszerben, összehangoltan dolgozik. Ez lehet a jövőben az ún. robotflottamenedzsment-szolgáltatás: egy kooperatív objektumvédelmi rendszer, amiben folyamatos adat- és feladatmegosztás zajlik a robotok között” – tette hozzá Szabó Péter, a HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratórium fejlesztő munkatársa.
Bár magát a Husky járművet, azaz a hardvert nem itthon fejlesztették, a rendszer teljes integrációját, azaz a tápellátást, a szenzorok közötti kooperációt, az adatgyűjtési metódusokat és az autonóm navigációt is a magyar laboratórium dolgozta ki. A rendszer az objektumvédelem mellett földmérési feladatokra, építkezéseken, mezőgazdasági mérésekhez, de akár romba dőlt területeken sebesültek felderítésére is használható lehet. Ezen túl alkalmas például illegális szemétlerakók feltérképezésére is: a levegőből drónnal azonosított hulladékot a földi robot képes körbejárni, és becslést adni az elszállításhoz szükséges kapacitásról.
A jármű jelenleg ólomsavas akkumulátorral működik, egy töltéssel 4–5 órát bír, sebessége egy gyalogos járőrhöz hasonlóan 1 m/s, terhelhetősége pedig eléri a 70 kilogrammot. A kutatók már dolgoznak egy hidrogén üzemanyagcellás változaton is, amely jelentősen megnövelheti az üzemidőt. Bár a Husky egyelőre elsősorban kísérleti platform, a kutatók szerint a technológia a jövőben fontos szerepet kaphat az ipari területek őrzésében, az építkezések védelmében, a mezőgazdaságban és akár a katasztrófavédelemben is.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
