Zöldinfó
Magyar kutatók vizsgálták hogyan csökkenthető a városi hőterhelés
Jelentősen csökkenthetik a hőterhelést és javíthatják az ott élők komfortérzetét a városi zöldfelületek a Szegedi Tudományegyetem városklíma-kutatócsoportjának mérései szerint – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint a csoport a városi hősziget-intenzitás pontos tér- és időbeli jellegzetességeit vizsgálja, méri, milyen szerepe van a beépítettségnek a folyamat erősödésében, és előrejelzést is nyújt a jelenségről. Az emberi szervezetet érő hőterhelést fiziológiailag egyenértékű hőmérséklet (Physiologically Equivalent Temperature – PET) index segítségével számszerűsítik. A mérőszám egyszerre veszi figyelembe a levegő hőmérsékletét, a szélsebességet, a légnedvesség mértékét és a napsugárzásból érkező energia mennyiségét, mivel ez a négy tényező együttesen befolyásolja a hőérzetet, ezért “beszédesebb” az egyszerű léghőmérséklet-adatnál. Ha a szervezetet nagyon nagy hőstressz éri, még egészséges ember esetén is hamar felborulhat a hőháztartás, ami komoly egészségügyi következményekkel is járhat, például hőgutával. Arra érzékeny embereknél, például a kisgyermekek, idősek, a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők esetén ez még kritikusabb.
A szegedi kutatók a 2010-es évektől kezdve folyamatosan és átfogóan gyűjtik az adatokat arról, milyen mozaikos tud lenni egy település hőstressztérképe. Ott, ahol nincs zöldfelület, akár 10-15 fokkal is magasabb lehet a hőterhelés PET-index értéke a nyári kánikulában, a felszín hőmérsékletében pedig még ennél is nagyobb lehet a különbség. Ráadásul az épületek, burkolt felületek által nappal “begyűjtött” energia, éjjel hőként kisugárzódik, így a belvárosokban nincs meg a tehermentesítés sem a környezet, sem az emberi szervezet számára, amíg egy külvárosi, zöldebb területen enyhülést jelent az éjszaka.
Ezért fontos, hogy a várostervezők figyelembe vegyék ezt, és olyan közterületeket alakítsanak ki, amelyek minél hatékonyabban képesek mérsékelni a hőstresszt. Ennek legkézenfekvőbb eszköze a zöld- és a vízfelület, előbbi – főleg a fák – az árnyékolással, utóbbi a párologtatás révén tudja jelentősen javítani a mikroklímát.
Zöldinfó
Megugrott az érdeklődés az új építésű ingatlanok iránt februárban
A gyengébb január után februárban élénkülésnek indult a lakáspiaci kereslet.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Eltérő pályára kerültek a használt és az új építésű ingatlanok: a kereslet bővülésének motorját az új építésű lakások és házak adták – közölte az alternativenergia.hu. Hozzátették, hogy az év második hónapjában több mint 270 ezer telefonos érdeklődés érkezett eladó lakóingatlanokra, ez naptárhatással korrigálva 7,8 százalékos növekedés az előző havihoz hasonlítva. Bár éves összevetésben 17,3 százalékos volt a visszaesés, érdemi javulást jelent a januárban mért 24 százalékos éves csökkenéshez képest. A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta: a korábbi években az erős januárt gyengébb február követte a keresleti oldalon, idén viszont fordítva történt. A használt és új lakások iránti kereslet már két teljesen eltérő pályán mozog. Amíg januárhoz képest a használt lakóingatlanok iránt 7,5 százalékkal, addig az új építésűek iránti kereslet 18 százalékkal nőtt februárban. Éves összevetésben a használtaknál még 18 százalékos visszaesés volt februárban, míg az újak iránti kereslet tavaly februárhoz képest 2,5 százalékos pluszba került.
A szakember szerint az új lakások iránti kiugró kereslet egyértelműen a megfizethetőbb és folyamatosan bővülő új építésű lakáskínálatnak köszönhető, annak hogy a használt lakások átlagos négyzetméterárai nagyon közel kerültek az új építésűekéhez. Ilyen feltételek mellett pedig a vevők is inkább korszerűbb, új építésű ingatlanba költöznének. Budapesten az új lakások iránti kereslet 30 százalékkal nőtt januárhoz képest, miközben éves alapon még 9 százalékos visszaesés történt a magas bázis miatt. A közleményben Balogh László megjegyezte, 2025 elején ugyanis a fővárosi új lakás vásárlások felpörögtek az állampapírokból kiszálló befektetőknek köszönhetően.
Rámutattak, hogy a községekben és a kisebb városokban az új lakások iránti kereslet egy hónap alatt csaknem 20 százalékkal élénkült, és éves összevetésben is 12-33 százalékos növekedést mértek. A megyei jogú városokban ezzel szemben havi és éves alapon 3, illetve 6 százalékos visszaesést tapasztaltak az új lakások iránti keresletben.
Közölték, hogy februárban az ingatlantulajdonosok és -közvetítők 32 500 eladó lakóingatlan-hirdetést adtak fel, amelyekben eladó lakások és házak szerepeltek. Ez a naptárhatással korrigált adatok alapján 15 százalékos bővülést jelent, éves alapon viszont 4,5 százalékos csökkenést. A hónap végén 137 400 eladó lakóingatlan-hirdetés szerepelt a kínálatban, ami 7 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Most az látszik, hogy a kivárás hónapjai után a kereslet egyre inkább az új lakások irányába mozdul el, a növekvő aktivitás pedig az eladási kedvet is élénkíti. Sokan ugyanis a meglévő lakásuk értékesítéséből finanszíroznák a következő otthonukat, ami növeli a használt lakások piacán a kínálatot, ugyanakkor javítja a vevők alkupozícióit is – ismertette Balogh László az ingatlanhirdetési portál közleményében.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
