Zöldinfó
Magyar kutatók vizsgálták hogyan csökkenthető a városi hőterhelés
Jelentősen csökkenthetik a hőterhelést és javíthatják az ott élők komfortérzetét a városi zöldfelületek a Szegedi Tudományegyetem városklíma-kutatócsoportjának mérései szerint – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint a csoport a városi hősziget-intenzitás pontos tér- és időbeli jellegzetességeit vizsgálja, méri, milyen szerepe van a beépítettségnek a folyamat erősödésében, és előrejelzést is nyújt a jelenségről. Az emberi szervezetet érő hőterhelést fiziológiailag egyenértékű hőmérséklet (Physiologically Equivalent Temperature – PET) index segítségével számszerűsítik. A mérőszám egyszerre veszi figyelembe a levegő hőmérsékletét, a szélsebességet, a légnedvesség mértékét és a napsugárzásból érkező energia mennyiségét, mivel ez a négy tényező együttesen befolyásolja a hőérzetet, ezért “beszédesebb” az egyszerű léghőmérséklet-adatnál. Ha a szervezetet nagyon nagy hőstressz éri, még egészséges ember esetén is hamar felborulhat a hőháztartás, ami komoly egészségügyi következményekkel is járhat, például hőgutával. Arra érzékeny embereknél, például a kisgyermekek, idősek, a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők esetén ez még kritikusabb.
A szegedi kutatók a 2010-es évektől kezdve folyamatosan és átfogóan gyűjtik az adatokat arról, milyen mozaikos tud lenni egy település hőstressztérképe. Ott, ahol nincs zöldfelület, akár 10-15 fokkal is magasabb lehet a hőterhelés PET-index értéke a nyári kánikulában, a felszín hőmérsékletében pedig még ennél is nagyobb lehet a különbség. Ráadásul az épületek, burkolt felületek által nappal “begyűjtött” energia, éjjel hőként kisugárzódik, így a belvárosokban nincs meg a tehermentesítés sem a környezet, sem az emberi szervezet számára, amíg egy külvárosi, zöldebb területen enyhülést jelent az éjszaka.
Ezért fontos, hogy a várostervezők figyelembe vegyék ezt, és olyan közterületeket alakítsanak ki, amelyek minél hatékonyabban képesek mérsékelni a hőstresszt. Ennek legkézenfekvőbb eszköze a zöld- és a vízfelület, előbbi – főleg a fák – az árnyékolással, utóbbi a párologtatás révén tudja jelentősen javítani a mikroklímát.
Zöldinfó
A meglévő fák védelme is fontos az erdősítési programok mellett
A meglévő erdők és az idős fák fokozott védelmét javasolja a 10 millió Fa Alapítvány.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A meglévő erdők és a települések arculatát meghatározó fák fokozott védelmét, valamint a városi zöldfelületek bővítését javasolja a 10 millió Fa Alapítvány a kormány erdősítési és településfásítási programjához kapcsolódva – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint az alapítvány a magánerdők védelmében a tulajdonosi jogok mellett nagyobb hangsúlyt adna a közösségi érdekeknek, az állami védelemben pedig fokozottan figyelembe venné az erdők élőhelyvédelmi, vízmegtartó, talajvédő és klímaszabályozó szerepét. Javasolják továbbá az idős, különleges értékű és a településképet meghatározó fák kiemelt védelmét, akkor is, ha magánterületen állnak.
A műemlékvédelemhez hasonlóan egyértelmű szempontokat határoznának meg a védetté nyilvánításhoz, a fák károsításának pedig súlyos következményei lennének – ismertették. A szervezet szorgalmazza a városi, fajgazdag, a változó éghajlathoz jobban alkalmazkodó, úgynevezett Miyawaki-minierdők elterjesztését is. Ezek megfelelő gondozással hozzájárulhatnak a hőség mérsékléséhez, a vízmegtartáshoz és a biológiai sokféleség növeléséhez – írták. A 10 millió Fa Alapítvány üdvözölte a kormány fásítási terveit, ugyanakkor fontosnak nevezte a program eredményeinek átláthatóságát és ellenőrizhetőségét, valamint a lakosság bevonását.
A hét éve működő 10 millió Fa közössége országszerte faültetéseket szervez, tevékenysége során eddig csaknem ezer önkormányzattal működött együtt, és több száz oktatási intézményben ültetett fákat. A szervezet közlése szerint az eddigi két Nemzeti faültetés napján összesen 500 helyszínen, 20 ezer önkéntes részvételével 300 ezer fát ültettek.
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
