Zöldinfó
Magyar kutatók vizsgálták hogyan csökkenthető a városi hőterhelés
Jelentősen csökkenthetik a hőterhelést és javíthatják az ott élők komfortérzetét a városi zöldfelületek a Szegedi Tudományegyetem városklíma-kutatócsoportjának mérései szerint – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint a csoport a városi hősziget-intenzitás pontos tér- és időbeli jellegzetességeit vizsgálja, méri, milyen szerepe van a beépítettségnek a folyamat erősödésében, és előrejelzést is nyújt a jelenségről. Az emberi szervezetet érő hőterhelést fiziológiailag egyenértékű hőmérséklet (Physiologically Equivalent Temperature – PET) index segítségével számszerűsítik. A mérőszám egyszerre veszi figyelembe a levegő hőmérsékletét, a szélsebességet, a légnedvesség mértékét és a napsugárzásból érkező energia mennyiségét, mivel ez a négy tényező együttesen befolyásolja a hőérzetet, ezért “beszédesebb” az egyszerű léghőmérséklet-adatnál. Ha a szervezetet nagyon nagy hőstressz éri, még egészséges ember esetén is hamar felborulhat a hőháztartás, ami komoly egészségügyi következményekkel is járhat, például hőgutával. Arra érzékeny embereknél, például a kisgyermekek, idősek, a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők esetén ez még kritikusabb.
A szegedi kutatók a 2010-es évektől kezdve folyamatosan és átfogóan gyűjtik az adatokat arról, milyen mozaikos tud lenni egy település hőstressztérképe. Ott, ahol nincs zöldfelület, akár 10-15 fokkal is magasabb lehet a hőterhelés PET-index értéke a nyári kánikulában, a felszín hőmérsékletében pedig még ennél is nagyobb lehet a különbség. Ráadásul az épületek, burkolt felületek által nappal “begyűjtött” energia, éjjel hőként kisugárzódik, így a belvárosokban nincs meg a tehermentesítés sem a környezet, sem az emberi szervezet számára, amíg egy külvárosi, zöldebb területen enyhülést jelent az éjszaka.
Ezért fontos, hogy a várostervezők figyelembe vegyék ezt, és olyan közterületeket alakítsanak ki, amelyek minél hatékonyabban képesek mérsékelni a hőstresszt. Ennek legkézenfekvőbb eszköze a zöld- és a vízfelület, előbbi – főleg a fák – az árnyékolással, utóbbi a párologtatás révén tudja jelentősen javítani a mikroklímát.
Zöldinfó
Napelemekkel korszerűsítenék az önkormányzati épületeket a zalai településeken
A fafűtés kiváltását és félbemaradt vízelvezetés befejezését is remélik a zalai települések.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Félbemaradt csapadékvíz-elvezetési beruházás befejezését, a fafűtéses önkormányzati ingatlanok napelemes korszerűsítését vagy éppen az önkéntes tűzoltók eszközparkjának fejlesztését is remélik a Szent István Vidékfejlesztési Program zalai mintaprojektjében érintett települések – írja az alternativenergia.hu. AZ MTI által megkeresett polgármesterek közül a galamboki Szabó Tamás (független) azt mondta: váratlanul, de örömmel érte őket ez a lehetőség, hogy ők is részesülhetnek a zalakarosi mikrotérségbe jutó egymilliárd forintból. Mindig próbálnak előre tervezni, előkészíteni fejlesztéseket, de komoly egyeztetésre és akár egyes települések engedékenységére is szükség van, amikor majd közösen meghatározzák, hogy mire is költik a pénzt – tette hozzá.
A legszükségesebb teendők között említette, hogy a település csapadékvíz-elvezetésének beruházása a vállalkozó csődje miatt félbemaradt, ezt szeretnék befejezni, de a hat évvel ezelőtti gátszakadás miatt szinte kiszáradt halastavuk megerősítése is ide tartozik. Fontos lenne a belterületi és külterületi utak helyrehozatala, az egészségházuk korszerűsítése, de szükség lenne az önkormányzati ingatlanok napelemekkel történő felszerelésére is, hogy energiatakarékosabban működtethessék ezeket – sorolta a mintegy 1400 lelkes Galambok polgármestere. A csaknem 800 lakosú Miháld településvezetője, Bakonyi Kornél (független) arról beszélt, hogy települési szinten óriási lehetőség, hogy ilyen fejlesztési forráshoz juthatnak, mert hasonlóra nem volt példa az elmúlt
Az óvoda, az iskola és a művelődési ház korszerűsítése, a főzőkonyha újbóli megnyitása szerepel az elképzeléseik között, de arra is törekszenek, hogy 8-10 fős minibölcsődét építsenek, a jelenleg négyosztályos iskolát pedig újból nyolcosztályossá bővítenék, mert ezekre nagy igény lenne a térségben élők részéről. A belterületi utak, a csatornázás és a szennyvízkezelés fejlesztése mellett arról is említést tett Miháld polgármestere, hogy az önkéntes tűzoltók eszközparkjának bővítése is a terveik között van, mert ez a
Tulok Ferenc, a mintegy 500 fős Nagyrada polgármestere azt jelezte, egyelőre óvatosan tervez, mert hivatalosan még nem kaptak a programban való részvételükről értesítést, és az sem világos, hogy miként lehet elosztani a fejlesztési forrásokat. Komoly gondnak nevezte az elöregedett ivóvízhálózatot, amely korszerűsítésre szorul, és ez a környékbeli falvak számára is fontos beruházás lenne. A régi önkormányzati épületek korszerűsítése, energiahatékonyabbá tétele szintén régóta napirenden van a településen, de azt például egyelőre nem tudják, hogy a templom már megkezdett felújításának befejezése beletartozhat-e a mikrotérségi programba – közölte Nagyrada első embere.
Könczöl-Takács Helga, Zalamerenye településvezetője szerint minden település csak örülhet, ha bármekkora támogatási lehetőséghez is jut. Az alig 220 lelkes faluban nincs vezetékes gáz, ezért sok helyen fával vagy villannyal fűtenek, nagy szükség lenne az önkormányzati épületek szigetelésére, napelemek felszerelésére a hatékonyabb energiafelhasználás érdekében. A járdák és utak állapotán is muszáj lenne javítani, de szeretnének egy közösségi kemencét is építeni Zalamerenyén – ismertette a polgármester.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
