Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Magyar kutatók vizsgálták hogyan csökkenthető a városi hőterhelés

Létrehozva:

|

Jelentősen csökkenthetik a hőterhelést és javíthatják az ott élők komfortérzetét a városi zöldfelületek a Szegedi Tudományegyetem városklíma-kutatócsoportjának mérései szerint – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közlemény szerint a csoport a városi hősziget-intenzitás pontos tér- és időbeli jellegzetességeit vizsgálja, méri, milyen szerepe van a beépítettségnek a folyamat erősödésében, és előrejelzést is nyújt a jelenségről. Az emberi szervezetet érő hőterhelést fiziológiailag egyenértékű hőmérséklet (Physiologically Equivalent Temperature – PET) index segítségével számszerűsítik. A mérőszám egyszerre veszi figyelembe a levegő hőmérsékletét, a szélsebességet, a légnedvesség mértékét és a napsugárzásból érkező energia mennyiségét, mivel ez a négy tényező együttesen befolyásolja a hőérzetet, ezért “beszédesebb” az egyszerű léghőmérséklet-adatnál. Ha a szervezetet nagyon nagy hőstressz éri, még egészséges ember esetén is hamar felborulhat a hőháztartás, ami komoly egészségügyi következményekkel is járhat, például hőgutával. Arra érzékeny embereknél, például a kisgyermekek, idősek, a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők esetén ez még kritikusabb.

A szegedi kutatók a 2010-es évektől kezdve folyamatosan és átfogóan gyűjtik az adatokat arról, milyen mozaikos tud lenni egy település hőstressztérképe. Ott, ahol nincs zöldfelület, akár 10-15 fokkal is magasabb lehet a hőterhelés PET-index értéke a nyári kánikulában, a felszín hőmérsékletében pedig még ennél is nagyobb lehet a különbség. Ráadásul az épületek, burkolt felületek által nappal “begyűjtött” energia, éjjel hőként kisugárzódik, így a belvárosokban nincs meg a tehermentesítés sem a környezet, sem az emberi szervezet számára, amíg egy külvárosi, zöldebb területen enyhülést jelent az éjszaka.
Ezért fontos, hogy a várostervezők figyelembe vegyék ezt, és olyan közterületeket alakítsanak ki, amelyek minél hatékonyabban képesek mérsékelni a hőstresszt. Ennek legkézenfekvőbb eszköze a zöld- és a vízfelület, előbbi – főleg a fák – az árnyékolással, utóbbi a párologtatás révén tudja jelentősen javítani a mikroklímát.

Advertisement

Zöldinfó

Erősödő külföldi verseny és technológiai átalakulás előtt a magyar építőipar

Az építőipari cégeket segíti a globális folyamatok kezelésében az ÉVOSZ Építőipari Nemzetközi Stratégiája.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az építőipari cégeket segíti a globális folyamatok kezelésében az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) új, 2026-2030-ra szóló Építőipari Nemzetközi Stratégiája, amely azt vizsgálja, a szektor hogyan képes reagálni a munkaerő szabad áramlására, a felgyorsult technológiai forradalomra és fel tudja-e venni a versenyt a harmadik országból érkező vállalatokkal – közölte az ÉVOSZ az MTI-vel. Az elmúlt évek geopolitikai és gazdasági változásai elől egyetlen hazai vállalkozás sem térhet ki – írták. A koronavírus-járvány utóhatásai, az orosz-ukrán háború, az elszálló energia- és építőanyagárak, valamint a szigorodó uniós fenntarthatósági elvárások alapjaiban alakították át az európai építőipari piacot – ismertette az alternativenergia.hu.

Mindennapos jelenséggé vált, hogy miközben a magyar szakemberek egy része Ausztriában vállal munkát, a határ menti hazai régiókban szlovák vállalkozók jelennek meg. Ezzel párhuzamosan a nagyberuházásoknál egyre érezhetőbb az Európai Unión kívüli, harmadik országbeli cégek versenytorzító jelenléte. Mindezek kezelése érdekében az ÉVOSZ az új nemzetközi stratégiájában öt fő cselekvési irányt határozott meg, ezek közül elsőként a külpiaci jelenlétet emelték ki. A szakszövetség szerint a regionális átrendeződés kikényszeríti a kapcsolatépítést a közép-európai térségben, valamint az osztrák, román és szerb piacon. Felhívták a figyelmet az európai szintű érdekérvényesítésre és az országos szintű piacvédelemre is, utóbbi kapcsán jelezték, szigorúbban kell ellenőrizni, és esetenként korlátozni az EU-n kívülről érkező beszállításokat és a harmadik országbeli vállalkozások hazai jelenlétét a versenytorzító hatások kiszűrése érdekében.

Rámutattak, hogy a határokon átnyúló munkavégzés általánossá válásával elengedhetetlen a bonyolult helyi jogszabályok, például a minimálbér, a foglalkoztatási feltételek ismerete. Az ÉVOSZ stratégiájában arra is kitért, hogy a technológiai fejlődés üteme nem engedi meg a lemaradást. A külföldi jó gyakorlatok hazai integrációját fel kell gyorsítani. Mindezek mellett hangsúlyozták, a zöldátállás, a klímaváltozás hatásai és a digitalizáció olyan iparági megatrendek, amelyeket nem elég csupán passzívan követni. A hazai ágazatnak proaktívan formálnia kell a jövő technológiai válaszait.

Advertisement

Ezek a kihívások a teljes hazai építésgazdaságot érintik, az ÉVOSZ ezért a stratégia megvalósítása során szoros szövetségre törekszik a kormánnyal és az ágazat többi meghatározó szervezetével, hogy közös fellépéssel képviseljék a magyar építőipar érdekeit a világban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák