Zöldinfó

Magyar kutatók vizsgálták hogyan csökkenthető a városi hőterhelés

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-07-13

Szerző:

Hell

Jelentősen csökkenthetik a hőterhelést és javíthatják az ott élők komfortérzetét a városi zöldfelületek a Szegedi Tudományegyetem városklíma-kutatócsoportjának mérései szerint – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közlemény szerint a csoport a városi hősziget-intenzitás pontos tér- és időbeli jellegzetességeit vizsgálja, méri, milyen szerepe van a beépítettségnek a folyamat erősödésében, és előrejelzést is nyújt a jelenségről. Az emberi szervezetet érő hőterhelést fiziológiailag egyenértékű hőmérséklet (Physiologically Equivalent Temperature – PET) index segítségével számszerűsítik. A mérőszám egyszerre veszi figyelembe a levegő hőmérsékletét, a szélsebességet, a légnedvesség mértékét és a napsugárzásból érkező energia mennyiségét, mivel ez a négy tényező együttesen befolyásolja a hőérzetet, ezért “beszédesebb” az egyszerű léghőmérséklet-adatnál. Ha a szervezetet nagyon nagy hőstressz éri, még egészséges ember esetén is hamar felborulhat a hőháztartás, ami komoly egészségügyi következményekkel is járhat, például hőgutával. Arra érzékeny embereknél, például a kisgyermekek, idősek, a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők esetén ez még kritikusabb.

A szegedi kutatók a 2010-es évektől kezdve folyamatosan és átfogóan gyűjtik az adatokat arról, milyen mozaikos tud lenni egy település hőstressztérképe. Ott, ahol nincs zöldfelület, akár 10-15 fokkal is magasabb lehet a hőterhelés PET-index értéke a nyári kánikulában, a felszín hőmérsékletében pedig még ennél is nagyobb lehet a különbség. Ráadásul az épületek, burkolt felületek által nappal “begyűjtött” energia, éjjel hőként kisugárzódik, így a belvárosokban nincs meg a tehermentesítés sem a környezet, sem az emberi szervezet számára, amíg egy külvárosi, zöldebb területen enyhülést jelent az éjszaka.
Ezért fontos, hogy a várostervezők figyelembe vegyék ezt, és olyan közterületeket alakítsanak ki, amelyek minél hatékonyabban képesek mérsékelni a hőstresszt. Ennek legkézenfekvőbb eszköze a zöld- és a vízfelület, előbbi – főleg a fák – az árnyékolással, utóbbi a párologtatás révén tudja jelentősen javítani a mikroklímát.

Zöldinfó

A fiatalok ötleteivel formálnák Budapest fenntartható jövőjét

A fenntarthatósági tervezésbe vonja be a fiatalokat a főváros és az UNICEF Magyarország programsorozata.

Létrehozva:

8 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-12

Szerző:

Vanessza

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A fenntarthatósági tervezésbe kívánja bevonni a fiatalokat a fővárosi önkormányzat és az UNICEF Magyarország a Zöldülő városok elnevezésű, jövőre induló programsorozata – az erről szóló együttműködési megállapodást írták alá Budapesten. Karácsony Gergely főpolgármester fontosnak nevezte a fiatalok bevonását azokba a munkákba, amelyek révén azt érezhetik, van hatásuk a jövőre és nem csak szoronganak attól – írja az alternativenergia.hu. A cselekvés az egyedüli, ami felszabadít a szorongás alól – mondta. A főpolgármester kiemelte: minél több szereplőt vonnak be, annál inkább megsokszorozhatók az erőforrások ahhoz, hogy “megváltoztassuk a világunkat”. Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója arról beszélt, a stratégiai együttműködés kiemelt területe a klímavédelem és a fenntartható városi környezet. Alapértéke, hogy a tervek alakításában a gyerekek és a fiatalok szempontja, véleménye hangsúlyosan megjelenik.

Hangsúlyozta: a gyerekek véleményét érdemes komolyan venni, joguk van elmondani a véleményüket az őket érintő kérdésekben. Az ötleteik, a szempontjaik a felnőttek számára is értékes támpontot adhatnak. Egy város pedig nemcsak attól gyerekbarát, hogy sokat tesz a gyerekekért a felnőttek elképzelései mentén, hanem attól is, hogy a gyerekek valódi igényeivel együtt formálódik – jelentette ki.

Mészáros Antónia emlékeztetett: az UNICEF Magyarország 2022-es reprezentatív kutatása szerint a 13-25 év közötti magyar fiatalok 90 százaléka valamilyen mértékben szorong a klímaváltozás miatt, minden második pedig tehetetlennek érzi magát. Ezen szeretne változtatni a 2022-ben elindított KlímaHősök program, amelynek új állomása a fővárossal közösen megvalósuló Zöldülő városok programsorozat – mutatott rá.

A közreadott sajtóanyag szerint a programsorozat keretében a fiatalok szakemberekkel és döntéshozókkal találkozhatnak, megismerhetnek működő városi zöldmegoldásokat. A 2027-ben induló programsorozat végén a résztvevő fiatalok egy kifejezetten gyerekbarát városra vonatkozó javaslatcsomagot is kidolgoznak, amely saját tapasztalataikat és elképzeléseiket foglalja össze.

Tovább olvasom