Zöldinfó
Magyar kutatók vizsgálták hogyan csökkenthető a városi hőterhelés
Jelentősen csökkenthetik a hőterhelést és javíthatják az ott élők komfortérzetét a városi zöldfelületek a Szegedi Tudományegyetem városklíma-kutatócsoportjának mérései szerint – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint a csoport a városi hősziget-intenzitás pontos tér- és időbeli jellegzetességeit vizsgálja, méri, milyen szerepe van a beépítettségnek a folyamat erősödésében, és előrejelzést is nyújt a jelenségről. Az emberi szervezetet érő hőterhelést fiziológiailag egyenértékű hőmérséklet (Physiologically Equivalent Temperature – PET) index segítségével számszerűsítik. A mérőszám egyszerre veszi figyelembe a levegő hőmérsékletét, a szélsebességet, a légnedvesség mértékét és a napsugárzásból érkező energia mennyiségét, mivel ez a négy tényező együttesen befolyásolja a hőérzetet, ezért “beszédesebb” az egyszerű léghőmérséklet-adatnál. Ha a szervezetet nagyon nagy hőstressz éri, még egészséges ember esetén is hamar felborulhat a hőháztartás, ami komoly egészségügyi következményekkel is járhat, például hőgutával. Arra érzékeny embereknél, például a kisgyermekek, idősek, a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők esetén ez még kritikusabb.
A szegedi kutatók a 2010-es évektől kezdve folyamatosan és átfogóan gyűjtik az adatokat arról, milyen mozaikos tud lenni egy település hőstressztérképe. Ott, ahol nincs zöldfelület, akár 10-15 fokkal is magasabb lehet a hőterhelés PET-index értéke a nyári kánikulában, a felszín hőmérsékletében pedig még ennél is nagyobb lehet a különbség. Ráadásul az épületek, burkolt felületek által nappal “begyűjtött” energia, éjjel hőként kisugárzódik, így a belvárosokban nincs meg a tehermentesítés sem a környezet, sem az emberi szervezet számára, amíg egy külvárosi, zöldebb területen enyhülést jelent az éjszaka.
Ezért fontos, hogy a várostervezők figyelembe vegyék ezt, és olyan közterületeket alakítsanak ki, amelyek minél hatékonyabban képesek mérsékelni a hőstresszt. Ennek legkézenfekvőbb eszköze a zöld- és a vízfelület, előbbi – főleg a fák – az árnyékolással, utóbbi a párologtatás révén tudja jelentősen javítani a mikroklímát.
Zöldinfó
Kritikus a csapadékhiány, országos vízügyi védekezés kezdődött
A vízügy országosan összehangolja a vízhiány elleni munkát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A vízügyi igazgatóságok vízhiány elleni feladatainak koordinációja érdekében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) elrendelte a vízhiány elleni központi védekezést, és megkezdte a működését az Országos Vízügyi Koordinációs Központ – közölte az alternativenergia.hu. Az intézkedés indoklásaként kifejtették: Magyarországon az elmúlt 5 év halmozott csapadékhiányának mértéke április végére elérte a 462 milimétert, a Tisza-völgy több térségben a 900 milimétert is meghaladja. A talajvízkészletek a közlemény szerint továbbra is tartósan az átlagos szintek alatt vannak, a talajvízszintek süllyedése a 30 éves átlaghoz viszonyítva az Alföld jelentős részén 1 és 2 méter közötti. A közlemény szerint az őszi-téli vízmegtartást a korábbi üzemrendek módosításával hajtották végre az érkező vizek megtartása és az öntöző csatornák téli feltöltése érdekében. A duzzasztott vízterekben, a csatornák medrében és a tározókban a megtartott víz mennyisége május elejére elérte a 615 millió köbmétert, ami 140 millió köbméterrel több az egy évvel korábbinál. A vízügyi igazgatóságok az elmúlt hónapokban ezekre a készletekre és a vízfolyások hozamára támaszkodva biztosították a vízpótlásokat. A továbbiakban az aszály miatt térségi megoldásokra van szükség, ezért Gajdos László élő környezetért felelős miniszter elrendelte, hogy csütörtöktől az Országos Vízügyi Koordinációs Központ fogja össze a vízhiány elleni védekezést.
A közleményben kiemelték: az elmúlt napokban lehullott, illetve a következő hat napra jelzett csapadék emelheti a vízszinteket, az első összehangolt intézkedések ezeknek a megtartását szolgálják. A további beavatkozások jelentős hányada vízvisszatartási célú, például a holtágak és a nem állami tulajdonú művek, belvízcsatornák feltöltése, ökológiai célú vízpótlások biztosítása. A “Vizet a tájba” program keretében elárasztások is lesznek, de vízépítési beavatkozásokra is szükség lesz – tették hozzá. Az OVF jelezte: a gazdálkodókkal egyetértésben bevezethetik az öntözési vízhasználat menetrendjét, ezzel az idén is elkerülhető lehet a mezőgazdasági vízfelhasználás korlátozása. Ebben jelentős szerepe lesz a Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszernek is, amelynek kulcseleme a tiszalöki és kiskörei vízlépcső, valamint a Keleti-, a Nyugati és a Nagykunsági-főcsatorna. A vízügyi szakemberek folyamatosan a területen vannak, és készen állnak az aszály káros hatásainak enyhítésére – olvasható a közleményben.
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
