Zöldinfó

Magyar kutatók vizsgálták hogyan csökkenthető a városi hőterhelés

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-07-13

Szerző:

Hell

Jelentősen csökkenthetik a hőterhelést és javíthatják az ott élők komfortérzetét a városi zöldfelületek a Szegedi Tudományegyetem városklíma-kutatócsoportjának mérései szerint – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közlemény szerint a csoport a városi hősziget-intenzitás pontos tér- és időbeli jellegzetességeit vizsgálja, méri, milyen szerepe van a beépítettségnek a folyamat erősödésében, és előrejelzést is nyújt a jelenségről. Az emberi szervezetet érő hőterhelést fiziológiailag egyenértékű hőmérséklet (Physiologically Equivalent Temperature – PET) index segítségével számszerűsítik. A mérőszám egyszerre veszi figyelembe a levegő hőmérsékletét, a szélsebességet, a légnedvesség mértékét és a napsugárzásból érkező energia mennyiségét, mivel ez a négy tényező együttesen befolyásolja a hőérzetet, ezért “beszédesebb” az egyszerű léghőmérséklet-adatnál. Ha a szervezetet nagyon nagy hőstressz éri, még egészséges ember esetén is hamar felborulhat a hőháztartás, ami komoly egészségügyi következményekkel is járhat, például hőgutával. Arra érzékeny embereknél, például a kisgyermekek, idősek, a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők esetén ez még kritikusabb.

A szegedi kutatók a 2010-es évektől kezdve folyamatosan és átfogóan gyűjtik az adatokat arról, milyen mozaikos tud lenni egy település hőstressztérképe. Ott, ahol nincs zöldfelület, akár 10-15 fokkal is magasabb lehet a hőterhelés PET-index értéke a nyári kánikulában, a felszín hőmérsékletében pedig még ennél is nagyobb lehet a különbség. Ráadásul az épületek, burkolt felületek által nappal “begyűjtött” energia, éjjel hőként kisugárzódik, így a belvárosokban nincs meg a tehermentesítés sem a környezet, sem az emberi szervezet számára, amíg egy külvárosi, zöldebb területen enyhülést jelent az éjszaka.
Ezért fontos, hogy a várostervezők figyelembe vegyék ezt, és olyan közterületeket alakítsanak ki, amelyek minél hatékonyabban képesek mérsékelni a hőstresszt. Ennek legkézenfekvőbb eszköze a zöld- és a vízfelület, előbbi – főleg a fák – az árnyékolással, utóbbi a párologtatás révén tudja jelentősen javítani a mikroklímát.

Zöldinfó

A fenntartható gasztronómiát népszerűsítik júniusban

Meghirdették a Bolygóbarát Ízek Hónapját.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-06

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kisebb környezeti terheléssel készülő éttermi fogásokra irányítja a figyelmet júniusban a Bolygóbarát Ízek Hónapja, a Felelős Gasztrohős Alapítvány országos kampánya – írja az alternativenergia.hu. A kezdeményezéshez éttermek, kávézók és más vendéglátóhelyek csatlakozhatnak – közölték a szervezők az MTI-vel. A részvételhez az éttermek a bolygobaratizek.hu honlapon regisztrálhatják fogásaikat, amelyeket az alapítvány szakértői ellenőriznek a fenntartható étkezés nemzetközi alapelvei szerint. A megfelelő fogások három kategóriába sorolhatók — növényi alapú, növényi hangsúlyos és csökkentett hústartalmú —, és a nemzetközi bolygó-egészségügyi étrend (Planetary Health Diet) tudományos ajánlásaihoz igazodnak. A kampány a fenntartható gasztronómia világnapjához kötődik, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hívott életre, és minden évben június 18-án tartanak.

A kezdeményezéshez a vendégek is csatlakozhatnak, közösségi média posztokban megoszthatják kedvenc bolygóbarát fogásaikat a #bolygóbarátízek hashtag használatával. A Bolygóbarát Ízek Hónapja arra a szemléletre épül, hogy a vendéglátásnak meghatározó szerepe van a fenntartható élelmiszer-rendszer alakításában. A Chefs’ Manifesto elnevezésű nemzetközi program szerint a séfek “hidat képeznek a termőföld és a tányér között”, vagyis egyszerre formálják a fogyasztói szokásokat és támogatják a helyi termelői rendszereket.

Az Amerikai Nemzeti Étterem Szövetség (National Restaurant Association) 2026-os Gasztronómiai Trendelőrejelzésében (What’s Hot Culinary Forecast) a helyi alapanyag-használat az első helyen szerepel a tíz legfontosabb makrotrend között. A fogyasztói oldalon is ez látszik: egyre többen keresnek olyan éttermi választásokat, amelyek egyszerre kínálnak jó minőséget és kisebb környezeti terhelést.

A fenntarthatóbb étkezési rendszerek támogatása az Európai Éghajlati Paktum céljaihoz is szorosan kapcsolódik, hiszen az élelmiszer-fogyasztás, az alapanyag-termelés és az ételpazarlás csökkentése egyaránt fontos szerepet játszik a klímaváltozás hatásainak mérséklésében és a helyi közösségek ellenálló képességének erősítésében.

Tovább olvasom