Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Magyar startup forradalmasítaná a beltéri növénytermesztést

Létrehozva:

|

Magyarország a modern beltéri növénytermesztési technológiákkal képes lenne egész évben friss zöldséggel és gyümölccsel ellátni a fogyasztóit – mondta az ezzel egy belvárosi helyiségben foglalkozó startup alapító-társtulajdonosa az MTI-nek.

Szűcs Endre, a bedrock.farm Kft. alapító társtulajdonosa elmondta: a termelést 2020 közepén kezdték meg a fővárosban, most a nagyjából 175 négyzetméter alapterületű, Lónyay utcai pincegazdaságukban dolgoznak. Hidropónián és aeropónián alapuló technológiával, speciális lámpákkal, szivattyúkkal és légkondicionáló berendezésekkel alakítják ki a leveles zöldeknek, a mikrozöldségeknek és a fűszernövényeknek megfelelő környezetet többszintes polcrendszereken – tette hozzá. A kiválóan magas minőséget az év minden napján tudják biztosítani. Így a helyiség egy négyzetméternyi alapterületén 7 négyzetméternyi termesztési felületet tudnak kialakítani. Kínálatunkban harmincféle növény kapható állandóan, köztük retek, kapor, bazsalikom, koriander, cukorborsó és zsázsa is, de vevői igény szerint bármikor bővítenek – tudatta.

Tavaly 21,5 ezer adagot értékesítettek 126 különböző fajta növényből 57 partnerük számára, az idén partnereik száma már hetvenre nőtt. Tavaly november óta megduplázták termesztési kapacitásukat, de így is másfélszer több megrendelésük van, mint amennyit ki tudnak szolgálni. Elsősorban éttermekkel dolgoznak, de online és kiskereskedelmi üzletekben is kaphatók a terményeik – tette hozzá. A terveikről elmondta: azon dolgoznak, hogy bővítsék a termelést, és kialakítsák a helyben termesztés franchise-hálózatát a technológia értékesítésével. Eddig személyes megtakarításaik mellett hazai befektetők csatlakoztak fejlesztésükhöz, külföldi piacralépésük megalapozásához újabb befektetési kört várnak. A beltéri farmok esetében meghatározó a fény szerepe: a led-technológia elterjedése az üvegházi növénytermesztés forradalmát hozta, mivel lehetővé vált a növénytermesztéshez szükséges, a napéhoz hasonló fény energiahatékony előállítása. Fenntarthatósági szempontból előnyös, hogy a beltéri termesztés vízigénye kisebb a kültérinél, és termőföldet sem igényel. A kártevők és szennyeződések nem jutnak be a zárt rendszerbe, így a növényvédőszerek használata is kizárható – magyarázta a szakember.
Szavai szerint a modern üvegház inkább ipar 4.0-s egységnek számít, nem mezőgazdaságinak, szenzorok, drónok, szoftverek és a mesterséges intelligencia világa.

Advertisement

Zöldinfó

Magyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak

Magyarország nem támogatja az Európai Unió új, az épületeket és a közúti közlekedést érintő kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS2) bevezetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Raisz Anikó az uniós tagállamok környezetvédelemért felelős minisztereinek ülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, az ETS2 esetében a magyar álláspont a kezdetektől fogva tiszta és világos: “mi úgy gondoljuk, hogy az ETS2 a magyar állampolgárok, de a többi európai uniós tagállam állampolgárai számára is egy olyan gondot, egy olyan mindennapi, kézzelfogható anyagi terhet jelentene, amit nem engedhetünk meg, különösen nem a mostani időkben”. “Úgy gondoljuk, hogy az ETS2 nem alkalmas eszköz a klímasemlegesség eléréséhez. Az egész rossz, nincs jól megtervezve. Nem fogja meghozni a remélt eredményeket” – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: ezért “az a minimum”, hogy az épületek és a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásra kiterjedő ETS2 rendszer bevezetését az EU 2030-ig elhalasztja – ismertette az alternativenergia.hu.

Raisz Anikó elmondta, hogy a 2005-ben bevezetett, az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS1) reformjára szükség van, de annak figyelembe kell vennie az európai, benne a magyar ipar problémáit, és nem szabad még nagyobb terhet helyeznie a gazdasági szereplőkre. Kijelentette: figyelembe kell venni a magyar ipar, illetőleg az európai ipar versenyképességi problémáit, és szembe kell nézni azzal, hogy az ETS1 mennyiben felelős azokért. Olyan módosításokat érdemes majd a harmadik negyedévben végrehajtani, amelyek valóban segítenek ezeken a problémákon, nem pedig növelik azok kockázatait – mondta. Közölte továbbá, az ipari energiaárak 20 százalékért az ETS rendszer felelős, ami – szavai szerint – olyan kérdés, amivel foglalkozni kell, különösen az energiaigényes ágazatok esetében.

A kibocsátásokat illetően az államtitkár értékelte, hogy az Európai Bizottság is észrevette a szabályi változások szükségességét, azonban kiemelte: Magyarország szerint a tervezett változtatások nem elegendőek. Több módosításra van szükség, különösen a technológiai semlegesség és a rugalmasság tekintetében intenzívebb és alkalmasabb eszközöket kell találni. Az Európában beruházni kívánóknak biztonságot az EU azzal tudna biztosítani, ha olyan szabályrendszert hozna létre, amely hosszú távon működőképes, amit nem kell 4-5 évente módosítani és igazodna a realitásokhoz – hívta fel a figyelmet. A nukleáris energia felhasználásával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva az államtitkár közölte:

Advertisement

Magyarország álláspontja szerint jelen pillanatban nem létezik olyan megoldás, mely nukleáris energia nélkül a tiszta megújuló energiaforrásokból fenn tudná tartani az európai gazdaságot és társadalmat. “Nem létezik jelenleg ilyen megoldás, ezért Magyarország továbbra is úgy látja, hogy a magyar döntés helyes volt: a Paksi Atomerőmű nélkül igen nagy problémákkal szembesülnénk” – tette hozzá nyilatkozatában az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák