Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Magyar startup forradalmasítaná a beltéri növénytermesztést

Létrehozva:

|

Magyarország a modern beltéri növénytermesztési technológiákkal képes lenne egész évben friss zöldséggel és gyümölccsel ellátni a fogyasztóit – mondta az ezzel egy belvárosi helyiségben foglalkozó startup alapító-társtulajdonosa az MTI-nek.

Szűcs Endre, a bedrock.farm Kft. alapító társtulajdonosa elmondta: a termelést 2020 közepén kezdték meg a fővárosban, most a nagyjából 175 négyzetméter alapterületű, Lónyay utcai pincegazdaságukban dolgoznak. Hidropónián és aeropónián alapuló technológiával, speciális lámpákkal, szivattyúkkal és légkondicionáló berendezésekkel alakítják ki a leveles zöldeknek, a mikrozöldségeknek és a fűszernövényeknek megfelelő környezetet többszintes polcrendszereken – tette hozzá. A kiválóan magas minőséget az év minden napján tudják biztosítani. Így a helyiség egy négyzetméternyi alapterületén 7 négyzetméternyi termesztési felületet tudnak kialakítani. Kínálatunkban harmincféle növény kapható állandóan, köztük retek, kapor, bazsalikom, koriander, cukorborsó és zsázsa is, de vevői igény szerint bármikor bővítenek – tudatta.

Tavaly 21,5 ezer adagot értékesítettek 126 különböző fajta növényből 57 partnerük számára, az idén partnereik száma már hetvenre nőtt. Tavaly november óta megduplázták termesztési kapacitásukat, de így is másfélszer több megrendelésük van, mint amennyit ki tudnak szolgálni. Elsősorban éttermekkel dolgoznak, de online és kiskereskedelmi üzletekben is kaphatók a terményeik – tette hozzá. A terveikről elmondta: azon dolgoznak, hogy bővítsék a termelést, és kialakítsák a helyben termesztés franchise-hálózatát a technológia értékesítésével. Eddig személyes megtakarításaik mellett hazai befektetők csatlakoztak fejlesztésükhöz, külföldi piacralépésük megalapozásához újabb befektetési kört várnak. A beltéri farmok esetében meghatározó a fény szerepe: a led-technológia elterjedése az üvegházi növénytermesztés forradalmát hozta, mivel lehetővé vált a növénytermesztéshez szükséges, a napéhoz hasonló fény energiahatékony előállítása. Fenntarthatósági szempontból előnyös, hogy a beltéri termesztés vízigénye kisebb a kültérinél, és termőföldet sem igényel. A kártevők és szennyeződések nem jutnak be a zárt rendszerbe, így a növényvédőszerek használata is kizárható – magyarázta a szakember.
Szavai szerint a modern üvegház inkább ipar 4.0-s egységnek számít, nem mezőgazdaságinak, szenzorok, drónok, szoftverek és a mesterséges intelligencia világa.

Advertisement

Zöldinfó

Pécsi siker: a modellváltás a fenntarthatóság mintaintézményévé tette a PTE-t

Magyarországon az első, a világon a 29. legzöldebb egyetem a PTE.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ismét kimagasló eredményt ért el a Pécsi Tudományegyetem (PTE) a fenntarthatóság szempontjai alapján összeállított UI GreenMetric World University Rankings nevű nemzetközi rangsorban, amely szerint 105 ország 1745 egyeteme közül a 29., Magyarországon pedig az első helyen végzett az intézmény – írja az alternativenergia.hu. A PTE hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelték, hogy az eredmény tovább erősíti az intézmény a fenntarthatóság iránt elkötelezett egyetemek között betöltött vezető szerepét, és alátámasztja az egyetem fenntarthatóság irányába mutató törekvéseit. A közleményben Szili Katalint, a PTE-t fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi tagját idézve kiemelték, hogy az universitas az elmúlt években olyan stratégiát alakított ki, amelyben a fenntarthatóság az egyetemi működés egészét átszövi. Szili Katalin szerint a modellváltás az oktatás, a kutatás és az intézményi fejlesztések összehangolása révén kézzelfogható minőségi előrelépést hozott, míg a Fenntartható Fejlődés Koordinációs Tanács létrejötte óta az egyes szakterületek között szoros összefogás alakult ki. Ennek köszönhetően több olyan fejlesztés is elindulhatott, amely egyszerre növeli a működés hatékonyságát és a környezeti felelősségvállalást – fogalmazott.

Decsi István, a PTE kancellárja közölte: arra törekednek, hogy a fenntarthatóság terén elért eredményeik túlmutassanak az intézmény határain, a gazdasági szereplők számára is hasznosítható példát jelentsenek, ezért az együttműködésekben elsődleges szempont, hogy azok konkrét, mérhető előrelépést biztosítsanak. Fedeles Tamást, a PTE oktatásért felelős rektorhelyettesét idézve közölték, hogy “a globális elvárásokra reagáló, rendszerszintű szemlélet ma már a magyar felsőoktatás versenyképességének alapfeltétele”, a PTE képzési rendszere pedig egyre több területen épít a fenntarthatóságra, legyen szó mérnöki, gazdasági vagy társadalomtudományi programokról. A lista szerint 2025-ben a világ “legzöldebb” egyeteme – megőrizve ezzel tavalyi elsőségét – a holland Wageningen University & Research, amelyet az ír University College Cork, illetve a brit Nottingham Trent University követ. Magyarországról az első száz helyezett közé még a Szegedi Tudományegyetem (41.) és a Soproni Egyetem (99.) jutott be.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák