Zöldinfó
Magyar startup forradalmasítaná a beltéri növénytermesztést
Magyarország a modern beltéri növénytermesztési technológiákkal képes lenne egész évben friss zöldséggel és gyümölccsel ellátni a fogyasztóit – mondta az ezzel egy belvárosi helyiségben foglalkozó startup alapító-társtulajdonosa az MTI-nek.
Szűcs Endre, a bedrock.farm Kft. alapító társtulajdonosa elmondta: a termelést 2020 közepén kezdték meg a fővárosban, most a nagyjából 175 négyzetméter alapterületű, Lónyay utcai pincegazdaságukban dolgoznak. Hidropónián és aeropónián alapuló technológiával, speciális lámpákkal, szivattyúkkal és légkondicionáló berendezésekkel alakítják ki a leveles zöldeknek, a mikrozöldségeknek és a fűszernövényeknek megfelelő környezetet többszintes polcrendszereken – tette hozzá. A kiválóan magas minőséget az év minden napján tudják biztosítani. Így a helyiség egy négyzetméternyi alapterületén 7 négyzetméternyi termesztési felületet tudnak kialakítani. Kínálatunkban harmincféle növény kapható állandóan, köztük retek, kapor, bazsalikom, koriander, cukorborsó és zsázsa is, de vevői igény szerint bármikor bővítenek – tudatta.
Tavaly 21,5 ezer adagot értékesítettek 126 különböző fajta növényből 57 partnerük számára, az idén partnereik száma már hetvenre nőtt. Tavaly november óta megduplázták termesztési kapacitásukat, de így is másfélszer több megrendelésük van, mint amennyit ki tudnak szolgálni. Elsősorban éttermekkel dolgoznak, de online és kiskereskedelmi üzletekben is kaphatók a terményeik – tette hozzá. A terveikről elmondta: azon dolgoznak, hogy bővítsék a termelést, és kialakítsák a helyben termesztés franchise-hálózatát a technológia értékesítésével. Eddig személyes megtakarításaik mellett hazai befektetők csatlakoztak fejlesztésükhöz, külföldi piacralépésük megalapozásához újabb befektetési kört várnak. A beltéri farmok esetében meghatározó a fény szerepe: a led-technológia elterjedése az üvegházi növénytermesztés forradalmát hozta, mivel lehetővé vált a növénytermesztéshez szükséges, a napéhoz hasonló fény energiahatékony előállítása. Fenntarthatósági szempontból előnyös, hogy a beltéri termesztés vízigénye kisebb a kültérinél, és termőföldet sem igényel. A kártevők és szennyeződések nem jutnak be a zárt rendszerbe, így a növényvédőszerek használata is kizárható – magyarázta a szakember.
Szavai szerint a modern üvegház inkább ipar 4.0-s egységnek számít, nem mezőgazdaságinak, szenzorok, drónok, szoftverek és a mesterséges intelligencia világa.
Zöldinfó
Művészet és tudomány találkozik a fenntartható divat jegyében
A fenntartható divat lesz a téma a II. Öko-Kulturális Heteken az ELTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A fenntartható divatkultúra és a hulladékmegelőzés áll a középpontban a II. Öko-Kulturális Heteken, amelyek programsorozatát Öltések közt a jövő címmel rendezi meg októberben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) működő IMÁGÓ Öko-Kulturális Labor – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A rendezvénysorozat programjai a tudomány és a művészet eszközeivel vizsgálják a fogyasztói társadalom és a fenntarthatóság kérdéseit. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) honlapján olvasható tájékoztatás szerint a tavaszi sikeres bemutatkozás után ősszel új tematikával folytatódó Öko-Kulturális Hetek programsorozat célja, hogy a fenntarthatóságról ne csupán elméleti síkon essék szó, hanem gyakorlati, átélhető formában ösztönözze közös gondolkodásra a résztvevőket.
A rendezvény egyik kiemelt eseménye az ELTE első művészeti rezidenciaprogramjának kiállítása lesz, amely október 6-án nyílik meg. “A program során kiválasztott három művész a divathoz való viszonyunkkal, a fogyasztói kultúra ellentmondásaival és azzal foglalkozik, hogyan lehetne másképp gondolkodni arról, amit megveszünk, használunk és magunk körül hagyunk” – írták a szervezők. A megnyitón a WillanyLeó Társulat kortárs improvizációs táncelőadását tekinthetik meg az érdeklődők, míg az október 30-i záróeseményen Tózsa Mikolt színész-performanszművész működik közre.
A programsorozat részeként három tudományos kerekasztal-beszélgetést is tartanak, amelyek a fogyasztáspszichológia, a hulladékmegelőzés, valamint a ruházkodás és az identitás témaköreit járják körül. A beszélgetéseken többek között arról lesz szó, hogyan születnek fogyasztási döntéseink, mi történik azzal, amit már nem használunk, és mit árul el rólunk az, amit viselünk. A beszélgetéseken pszichológusok, evolúcióbiológusok, a fenntartható divat szakértői, kommunikációs szakemberek, valamint a gazdasági és a civil szféra képviselői gondolkodnak együtt.
Az eseményhez csatlakoznak az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) Ember-Környezet Tranzakció Intézetének (EKTI) szakértői is, akik a fogyasztói döntések hátterét és a fenntarthatóbb választások mindennapokba való beépülésének lehetőségeit elemzik. A kísérőprogramok között szerepel upcycling workshop a Medence Baggel, tudományos tárlatvezetés Dúll Andreával, valamint egy egész napos kollektív divatperformansz és varró workshop az ELTE PPK Kazinczy utcai épületében. A szervezők tájékoztatása szerint az első Öko-Kulturális Hetek anyagait, műveit és legfontosabb pillanatait egy fényképes katalógusban is összefoglalták.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÖsszeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMár most látszik a klímaváltozás hatása a magyar szőlőültetvényeken
